4.1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha igazolták a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében a gépjármű üzembentartója, illetve tulajdonosa által a gépjármű üzemeltetése során a másoknak okozott károkat fedezi a biztosító – ez a biztosítás a saját gépjárműben keletkezett károkat nem téríti.
A szerződést a gépjármű üzembentartójának, illetve tulajdonosának kell megkötnie. (A gépjárművet nem kell azonban bemutatni a biztosítónak.)
Ha az üzembentartó kocsija olyan járműtől szenved balesetet, amelynek nincs kötelező felelősségbiztosítása, akkor a káreseményt be kell jelenteni a saját biztosítónál, mert ebben az esetben a Mabisz kártalanítási számlájáról térítik meg a kárt, de már 2001-től nem korlátlan felelősségvállalással.
A biztosítók a biztosítási díj meghatározásakor a biztosítottat 12, az autót 6 ismérv alapján különböztetik meg. Életkoruk, nemük, lakóhelyük, a jogosítvány kora, az évente megtett kilométerek száma, a jármű tulajdonságai közül pedig a hengerűrtartalom, a teljesítmény számít leginkább. Az igencsak összetett kritériumok alapján kialakított díjszabás szerint általánosságban elmondható, hogy a fiatal és budapesti autóvezetők fizetnek a legtöbbet, és a vidéken élő idősebbek a legkevesebbet.
A biztosítás díja igen jelentős mértékben függ az előző időszak kármentességétől, vagy az okozott károk számától (bonus-malus rendszer). A bonus a kármentességért kapott díjkedvezményt, míg a malus az okozott károk miatti pótdíjat jelenti. Itt kell megjegyezni, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítást bevezető kormányrendelet lehetőséget teremt a károkozónak arra, hogy az okozott kárt – saját elhatározásából – a biztosítónak visszafizesse, ezáltal a korábban megszerzett bonusfokozatát megtartsa.
A díjat az üzembentartónak folyamatosan, a szerződéskor választott ütemezés szerint kell fizetnie. Amennyiben az üzembentartó a díjat az esedékesség napjától számított 30 napon belül nem fizeti meg, akkor a 30. nap 24. órájában megszűnik a szerződése. Új szerződést kell tehát kötni, esetleg rosszabb feltételekkel (a bonusbesorolás elvész, a malusbesorolás megmarad).
A szerződést felmondani, biztosítót váltani csak év végén, december 31-ével lehetséges. A felmondást írásban kell bejelenteni az év vége előtt legalább 30 nappal.
A kötelező felelősségbiztosítás egész Európára érvényes, néhány szovjet utódállam kivételével. Érvényességét a magyar rendszám mellett a "H" felségjel szavatolja. Vannak olyan országok, ahol ez nem elegendő, ezért ki kell váltani a biztosítótól (díjmentes) a felelősségbiztosítás meglétét igazoló "zöld kártyát", amit nem szabad összetéveszteni a környezetvédelmi felülvizsgálatról kiállított igazolólappal.
A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítását a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet szabályozza.
4.1.1. Kedvezmények cégeknek
A nagyvállalatok vezetőinek fontos tudniuk, hogy valamennyi biztosító külön kezeli a céges ügyfeleket, különösen a nagy gépjárműállományt, -flottát üzemeltetőket. Az utóbbiak általában jelentős kedvezményekre is számíthatnak.
4.1.2. Mennyit térít a biztosító?
A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján a biztosító – ideértve a kártalanítási számla kezelőjét is – egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén a biztosító a károsultakkal szemben károsultanként 300 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni a károsultakkal szemben. Ez a kötelezettség a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzésekkel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szüneteltetés időtartamát. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes.
4.1.3. Felelősségbiztosítási szerződés
A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A forgalmiengedély-köteles gépjármű üzembentartója a biztosítási szerződés fennállását tanúsító bizonylatot köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben (igazoltatáskor) felmutatni.
Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség, a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.
Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az a biztosító, amely az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést, és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem fizetése miatt szűnt meg, a biztosítási időszak leteltét követő egy évig megtagadhatja újabb szerződés megkötését.
4.1.4. Helytállási kötelezettség
A biztosító vagy a kártalanítási számla kezelője a káresemény időpontjában érvényes, az egyes kártípusokra (személyi vagy dologi kárra) a rendeletben meghatározott biztosítási összegek mértékéig köteles helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. A károsult kártérítési igényét – a biztosítási szerződés keretei között - közvetlenül a károkozó üzembentartó biztosítójával szemben is érvényesítheti. A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené.
4.1.5. Bejelentési kötelezettség
A károsult a káreseményt harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási fedezet megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott információk kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a nemzeti irodához, a kártalanítási számla kezelőjéhez vagy az egészségbiztosítási szervezethez továbbíthatók.
A károsult harminc napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a kártalanítási számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a kártalanítási számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn. A külföldi károsult kárát a kártalanítási számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.
A kártalanítási számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.
4.1.6. Külföldi telephelyű gépjármű
A külföldi telephelyű gépjárműnek a Magyar Köztársaság területére történő belépéséhez szükséges, hogy
– üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezzék, vagy
– a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viselje, amely a rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Magyar Nemzeti Iroda hasonló megállapodást kötött.
Ha az üzembentartó érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles a rendeletben meghatározott biztosítóval határozott időre szóló szerződést kötni, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. Az így megkötött szerződés kizárólag a Magyar Köztársaság területén okozott károkra érvényes.
A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi a biztosítás fennállását.
Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a nemzeti irodával szemben kell érvényesíteni. A nemzeti iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű biztosítója a nemzeti iroda hozzájárulásával megállapodást köt valamely magyar biztosítóval a biztosítottjai által okozott károk rendezésére, a kártérítési igényt – a nemzeti iroda ellentétes rendelkezése hiányában – ez a biztosító rendezi.
4.1.7. Díjmegállapítás
A biztosítók kötelesek a következő évi díjaikat a rendelet 2. számú mellékletében foglalt gépjármű-kategóriánként, díjosztályonként és a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bonus-malus kategóriák szerinti besorolással megállapítani. Az egyes díjosztályokban, illetve bonus-malus kategóriákon belül a biztosítónak lehetősége van differenciált díjak alkalmazására is. A biztosítók kötelesek október 30-áig a következő évi tarifáikat két országos napilapban közzétenni, valamint a következő évi díjaikat az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeikben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
Fontos, hogy a biztosító a meghirdetett díját év közben nem változtathatja. Az üzembentartó – a biztosító díjszabási rendszerétől függően – kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére köteles.
4.1.8. A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei
A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A díjszabásban megállapított esetekben azonban határozott tartamú szerződések is köthetők. A biztosítási időszak a naptári év.
4.1.8.1. Szünetelés
A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló hatósági tanúsítványt. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni.
4.1.8.2. Nincs kártérítés
A biztosító, a kártalanítási számla kezelője, illetve a nemzeti iroda nem téríti meg azt a kárt, amely
– a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,
– a károkozó gépjárműben keletkezett,
– a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett,
– sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett,
– a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,
– a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
– álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett,
– üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,
– gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,
– környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett,
– a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott.
4.2. Önkéntes (casco) biztosítás
A casco biztosítási szerződés alapján a hibás, a saját gépjárműben keletkezett, és a szerződési feltételekben megnevezett biztosítási káreseményeket téríti meg a biztosító. Magyarországon a biztosítási monopólium megszűnése óta a piacon több biztosítótársaság működik, amelyek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett casco biztosítást is kínálnak. A biztosítók részéről általánosnak mondható az a törekvés, hogy a gépjárműpark csak egy kedvező kockázattal járó részét szeretnék biztosítani. Ilyen a márkakereskedőnél vásárolt új autó, általában középkategóriájú, kisebb értékű autó, de lehetőleg maximum 5 éves korig. Jelenleg tehát egy nagy teljesítményű, luxus vagy sportos kivitelű autóra, illetve az olyan autóra, amelynek rosszak a "lopásmutatói" a casco biztosítás megkötése nem egyszerű feladat.
A biztosítási piacon jelen lévő biztosítók:
– Argosz,
– ÁB-AEGON,
– Colonia,
– OTP-Garancia,
– Generali-Providencia,
– Hungária,
– Zürich,
– Közlekedési Biztosító Egyesület.
4.2.1. Üzletpolitika
A piacon lévő társaságok üzletpolitikája eltérő. A casco biztosítás kockázatvállalásának szigorításait és a társaságok üzletpolitikáját elsősorban a – feltételezett - biztosítási csalások, a gépkocsilopások nagy száma befolyásolja. Ezenkívül a "nagy múltú" és jelentős gépjármű-biztosítási hagyományokkal rendelkező társaságok esetében is egyre inkább meghatározóvá válik a tulajdonos hosszú távú üzletpolitikai elképzelése.
Az elmúlt évek során már azt is tapasztalhattuk, hogy a biztosítók a casco biztosítás kötését a tulajdonos kedvezőbb kockázati tényezőkkel bíró egyéb biztosításaitól teszik függővé. Csak akkor vállalják tehát a cascót, ha a tulajdonos vagyon-, felelősség-, szállítmány- vagy egyéb biztosításait nála köti meg az ügyfél.
4.2.2. A casco biztosítási szerződés
Szinte valamennyi casco biztosítási szabályzat úgy épül fel, hogy alap- és kiegészítő feltételeket tartalmaz. Az alapbiztosítás (ha több lehetőség van az alapbiztosítások közötti választásra, valamely alapbiztosítás) megkötése a szükséges minimum ahhoz, hogy a casco biztosítás egyáltalán létrejöjjön, és az alapbiztosítás egészíthető ki különböző további elemekkel, amelyekkel azok a veszélynemek vonhatók kockázatba, amelyeket az alapbiztosítás nem – vagy előnytelenebb feltételekkel – tartalmaz.
4.2.3. Önrészesedés
A piaci igények differenciáltabb kielégítése érdekében valamennyi biztosítótársaság választási lehetőséget kínál az önrészesedés mértékének meghatározásakor is. Az önrészesedés fogalma a bekövetkezett kárnak azt a részét jelenti, amit a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor nem térít meg, így azt általában és főszabályként a szerződő (biztosított) maga viseli.
4.2.4. Területi hatály
A casco biztosítások területi hatálya tekintetében általános az a tendencia, hogy a magyar casco biztosítások európai területi hatállyal rendelkeznek. Ennek ellenére bizonyos különbségek mégis felfedezhetők az egyes biztosítók szerződési feltételei között.
Valamennyi biztosító casco biztosításának területi hatálya kiterjed Európára, a volt Szovjetunió és Törökország területe nélkül. A Hungária Biztosító a kockázatot vállalja Európa és Törökország egész területére is, a szerződés hatálya azonban a volt Szovjetunió utódállamai közül csak Észtországra, Lettországra és Litvániára terjed ki. Nem terjed ki továbbá a biztosítás hatálya a Jugoszláv Köztársaság és Bosznia-Hercegovina területére sem.
A baleset-biztosítási kockázatviselés területi hatálya sem minden esetben követi a casco biztosítás többi kockázatára vonatkozó általános szabályát. Így az ÁB-AEGON és a Colonia kizárólag a Magyarországon bekövetkezett káreseményekre nyújt fedezetet, az Argosz pedig külön díjért terjeszti ki ezeket a kockázatokat külföldre.
Az ÁB-AEGON és a Colonia a gépjárműben utazók személyi használatú tárgyaira szóló kiegészítő biztosítás területi hatályánál köti ki a magyarországi kockázatviselés kizárólagosságát.
4.2.5. Veszélynemek
A casco biztosítással foglalkozó biztosítótársaságok biztosítási feltételei más és más előírásokat tartalmaznak. Nem lehet tehát közvetlenül összehasonlítani a különböző társaságok casco biztosításait sem szolgáltatásaikat, sem díjaikat tekintve. Éppen ezért csak a legfontosabb veszélynemeket és kiegészítőket ismertetjük csak, amelyekre a casco biztosítás védelmet nyújt.
Szinte valamennyi casco biztosítási szabályzat úgy épül fel, hogy alap- és kiegészítő feltételeket tartalmaz. Az alapbiztosítás (ha több lehetőség van az alapbiztosítások közötti választásra, valamely alapbiztosítás) megkötése a szükséges minimum ahhoz, hogy a casco biztosítás egyáltalán létrejöjjön.
4.2.5.1. Alapbiztosítási kockázatok
A legfontosabb alapbiztosítási kockázatok a következők:
– elemi kár,
– a biztosított jármű tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, földcsuszamlás, szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés, hónyomás által keletkezett károsodása,
– töréskár,
– a biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illetve egyéb sérülés,
– lopáskár,
– a biztosított jármű, vagy biztosítási fedezetbe vont alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekményekkel összefüggésben keletkezett sérülése,
– baleseti kár ( ez már megjelenhet önálló kiegészítőként is),
– a biztosított járművel közlekedő személyeket, a gépjármű üzemeltetésével összefüggésben olyan, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, baleset éri, melynek következtében egy éven belül életüket vesztik, vagy a szerződésben meghatározott mértékű állandó egészségkárosodást, illetve múlékony sérülést szenvednek.
4.2.5.2. Kiegészítő biztosításként vállalt kockázatok
A kiegészítő biztosításként vállalt kockázatok biztosítónként a következők:
Argosz (alapbiztosítási események: elemi kár, lopáskár, töréskár):
– extra alkatrészek és tartozékok értékbiztosítása,
– belföldön szállított vagyontárgyak értékbiztosítása,
– baleset-biztosítás.
ÁB-AEGON (alapbiztosítási események: elemi kár, lopáskár, töréskár, üvegbiztosítás):
– a beépített berendezések (extratartozékok) kiegészítő biztosítása,
– fedezetet nyújt a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekre, tartozékokra és komfortfokozó berendezésekre,
– belföldön szállított vagyontárgyak kiegészítő biztosítása,
– a biztosított járműben, illetve a járműre szerelt – zárható – tartószerkezetben szállított személyi használatú vagyontárgyakra nyújt fedezetet,
– belföldi, kiegészítő baleset-biztosítás,
– az avulásbiztosítás,
– fedezetet nyújt töréskár, valamint felelősségbiztosítás rendezése során avulás címén levont összegre.
Colonia (alapbiztosítási események: elemi kár, lopáskár, töréskár, üvegbiztosítás):
– beépített elektroakusztikai és híradás-technikai berendezések kiegészítő biztosítása,
– kiegészítő belföldi poggyászbiztosítás,
– kiegészítő baleset-biztosítás.
Garancia (alapbiztosítási események: elemi kár, töréskár):
– kiegészítő biztosítás lopás- és rabláskárra,
– kiegészítő biztosítás a gépjárműben utazók személyi használati tárgyaira (poggyászkár),
– kiegészítő biztosítás extratartozékokra,
– kiegészítő baleset-biztosítás.
Generali-Providencia (alapbiztosítási események: elemi kár, lopáskár, töréskár, poggyászlopás, üvegbiztosítás):
– kiegészítő baleset-biztosítási szabályzat,
– poggyászlopás-kiegészítés,
– kölcsöngépjármű-szolgáltatási kiegészítés,
– jogvédelem-biztosítás,
– autósegély-biztosítás.
Hungária (alapbiztosítási események: elemi kár, lopáskár):
– kiegészítő (gép)jármű-törésbiztosítási szerződés;
– kiegészítő extratartozék-biztosítási szerződés [csak (gép)jármű törésbiztosítással kiegészített alap casco biztosításhoz köthető!];
– kiegészítő baleset-biztosítási szerződés.
4.2.5.3. Önállóan köthető biztosítások
Önállóan köthető biztosítások:
– gépjárműtörés-biztosítás,
– szélvédő-biztosítás,
– kölcsöngépjármű-biztosítás.
