3. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/03. számában (2001. március 6.)

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

3.1. Alap-felelősségbiztosítás

Alap-felelősségbiztosításként az általános felelősségbiztosítás köthető meg. Ez a biztosítás az általános felelősség körében, harmadik személynek szerződésen kívüli jogviszonyban okozott személyi sérüléses és tárgyrongálási károkra nyújt biztosítási fedezetet.

Az általános felelősségbiztosítás megkötése esetén további felelősségbiztosítási szerződések köthetők. A leggyakoribb a munkaadói (üzemi baleseti) felelősségbiztosítás, mely alapján a biztosító fedezetet nyújt azokra a kártérítési, illetve megtérítési követelésekre, melyeket a biztosított alkalmazottai, tagjai, megbízottai munkabalesetük miatt támasztanak.

3.2. Termékfelelősség-biztosítás

A termékfelelősség-biztosítás alapján a biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti a károsultnak azokat a - véletlenül keletkezett – személyi sérüléses és tárgyrongálási kárait, melyeket a biztosított termékek közül a hibás termékek okoztak, és amelyekért a biztosított, mint a termék gyártója, importálója, forgalmazója a magyar polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló törvény szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.3. Szállítmányozói felelősségbiztosítás

Szállítmányozói felelősségbiztosítás feltételei szerint a biztosító vállalja, illetve teljesíti mindazokat a tisztán vagyoni kártérítési kötelezettségeket, amelyek a biztosítottat a magyar jogszabályok, az adott fuvarozási ágra vonatkozó nemzetközi egyezmények, illetve a szakmai szövetségek által kidolgozott szerződési feltételek alapján szállítmányozói tevékenysége következtében a megbízóival szemben terhelik.

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A szerződő által megadott előzetes, becsült éves árbevétel alapján a biztosító előzetes díjat határoz meg, amelyet a szállítmányozási tevékenységből származó tényleges bruttó árbevételnek megfelelően számolnak el.

3.4. Belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás

Belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás keretén belül azoknak a károknak a megtérítésére vállal kötelezettséget a biztosító, amelyekért a biztosított - fuvarozói minőségben – a fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károkért – okozott kár megtérítése címén – kártérítési kötelezettséggel tartozik. A biztosított kizárólag engedéllyel rendelkező, fuvarozási tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet.

3.5. Nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítása

A nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítása alapján a biztosító vállalja mindazokat a teljesítési kötelezettségeket, amelyek a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben kihirdetett Egyezmény (CMR-egyezmény) alapján végzett fuvarozói tevékenység következtében a biztosítottat terhelik. A biztosítás kizárólag a biztosítási kötvényben szereplő fuvareszközökkel, a biztosított által saját nevében végzett fuvarozásokra érvényes.

3.5.1. Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződés (CMR)

3.5.1.1. Alkalmazási terület

Az egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton járművel díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely két különböző állam területén van, és amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ez a rendelkezés a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül érvényes.

Az egyezmény alkalmazása szempontjából "jármű" gépjárművet, nyergesvontatót, pótkocsit és félpótkocsit jelent. Az egyezmény abban az esetben is érvényesül, ha a hatálya alá eső fuvarozást államok, állami intézmények vagy állami szervezetek végzik.

Az egyezmény nem érvényesül:

- a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozásokra,

- a hullák fuvarozására,

- az átköltözködési ingóságok fuvarozására.

A szerződő felek sem két-, sem többoldalú olyan különmegállapodást nem köthetnek egymással, amely ennek az egyezménynek a rendelkezéseitől eltér, kivételt képeznek azonban az olyan különmegállapodások, amelyek szerint az egyezmény kishatárforgalmukra nem érvényes, vagy amelyek – kizárólag a megállapodást létesítő államok területére korlátozott fuvarozásokra – az árut megtestesítő fuvarlevél használatát engedélyezik.

Ha az áruval rakott járművet az útvonal egy részén tengeren, vasúton, belvízi vagy légi úton fuvarozzák, anélkül hogy az átraknák, az egész útvonalra az egyezményt kell alkalmazni.

3.5.1.2. A fuvarozó felelőssége más személyekért

A fuvarozó ennek az egyezménynek az alkalmazása esetén úgy felel az alkalmazottai és minden más olyan személy cselekményéért, valamint mulasztásáért, akinek szolgálatát a fuvarozás teljesítése céljából igénybe veszi, mintha a saját cselekménye vagy mulasztása lett volna, feltéve hogy ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek feladatkörükön belül jártak el.

3.5.1.3. A fuvarozási szerződés megkötése és végrehajtása

A fuvarozási szerződésről fuvarlevelet kell kiállítani. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti sem a fuvarozási szerződés létét, sem annak érvényességét, arra továbbra is ennek az egyezménynek a rendelkezései az érvényesek.

A fuvarlevelet három eredeti példányban kell kiállítani, és a feladónak és a fuvarozónak alá kell írnia. Ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a fuvarlevelet kiállítják, megengedik, ezek az aláírások nyomtatottak is lehetnek, vagy azok a feladó és a fuvarozó bélyegzőjével is helyettesíthetők. A fuvarlevél első példányát a feladó kapja, a második példány az árut kíséri és a harmadikat a fuvarozó tartja meg.

Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni, vagy ha az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó követelheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van.

A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a kiállítás helye és időpontja,

- a feladó neve és címe,

- a fuvarozó neve és címe,

- az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely,

- a címzett neve és címe,

- az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése,

- az árudarabok száma, jele és sorszáma,

- az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása,

- a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek),

- a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások,

- nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás – minden ellentétes kikötés ellenére – a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik.

A fuvarlevélnek – adott esetben – még a következő adatokat is tartalmaznia kell:

- az átrakás tilalma,

- a feladó által vállalt költségek,

- utánvéti összeg, amelyet az áru kiszolgáltatásakor be kell szedni,

- az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése,

- a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében,

- a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani,

- a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.

A felek a fuvarlevélbe minden egyéb – célszerűnek vélt – adatot bevezethetnek.

A feladó felel minden költségért és kárért, amely abból kifolyólag hárul a fuvarozóra, hogy a fuvarlevélben szereplő adatok pontatlanok vagy nem teljesek.

A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát, az áru és az áru csomagolásának külső állapotát.

A fuvarlevél – az ellenkező bizonyításáig – bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette.

Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban volt, amikor a fuvarozó az árut átvette, továbbá hogy az árudarabok száma, valamint azok jele és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett.

A feladó felelős a fuvarozóval szemben a személyekben, üzemi felszerelésekben vagy más árukban okozott olyan kárért és minden olyan költségért, amely a hiányos csomagolás következménye, kivéve ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és ha a fuvarozó erre vonatkozóan fenntartást nem tett.

A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat az iratokat, amelyek az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére bocsátani, és megadni a fuvarozó részére minden szükséges felvilágosítást. A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy ezek az iratok és felvilágosítások helyesek-e vagy kielégítőek-e.

A feladó felelős a fuvarozóval szemben minden kárért, amely az iratok és felvilágosítások hiányából vagy szabálytalanságából származik, kivéve ha a fuvarozót vétkesség terheli. A fuvarozó bizományosként felelős azokért a következményekért, amelyek a fuvarlevélbe bejegyzett és ahhoz csatolt, vagy a fuvarozónak átadott iratok elveszéséből vagy helytelen használatából származnak, magasabb kártérítési kötelezettség azonban nem terheli, mint az áru elvesztése esetében.

3.5.1.4. A fuvarozó felelőssége

A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért, illetve megsérüléséért, ha az elveszés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, valamint felelős a késedelmes kiszolgáltatásért. Mentesül azonban a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem volt módjában elhárítani. A fuvarozó a felelősség alóli mentesítés érdekében nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a fuvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy megbízottjának vétkességére, akitől a járművet bérelte. A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elvesztés vagy a megsérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együtt járó különleges veszélyből ered:

- nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték,

- a csomagolás hiánya vagy hiányossága, olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszhetnek vagy megsérülhetnek,

- az áru kezelése, felrakása, elhelyezése vagy lerakása, ha azt a feladó vagy a címzett, illetve a feladó vagy a címzett nevében eljáró személyek végezték,

- bizonyos áruk természete, melynél fogva azok részleges vagy teljes elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve, különösképpen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, illetve rágcsálók kártevése következtében,

- az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, illetve számozása,

- élő állatok fuvarozása.

Ha a fuvarozó a kárt előidéző egyes tényekért nem felelős, felelőssége csak olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben azok a tények, amelyekért felelős, a kár keletkezéséhez hozzájárultak.

3.5.1.5. Kiszolgáltatási késedelem

Kiszolgáltatási késedelem áll fenn, ha az árut a megegyezés szerinti határidőn belül nem szolgáltatták ki, vagy ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges időtartama – figyelemmel az eset körülményeire és különösen részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények között szükséges időre - meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot.

A rendelkezésre jogosult minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelő határidő lejártát követő 30 napon belül, vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.

A rendelkezésre jogosult az elveszett áruért fizetett kártérítés felvételekor írásban kérheti, hogy őt azonnal értesítsék, ha az árut a kártérítés kifizetését követő egy éven belül megtalálják. Az ilyen kérelemről írásbeli elismervényt kell adni.

Ha a feladó veszélyes árut ad át a fuvarozónak, köteles vele közölni a veszély pontos természetét és adott esetben a szükséges óvintézkedéseket. Abban az esetben, ha ezt a közlést nem vezették be a fuvarlevélbe, a feladót vagy a címzettet terheli annak a ténynek minden más módon történő bizonyítása, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együtt járó veszély pontos természetét. A fuvarozó jogosult az olyan veszélyes árut, amelynek veszélyességéről nem volt tudomása – kártérítés nélkül – bármikor és bárhol lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni, a feladó ezenfelül felelős minden költségért és kárért, amely ezeknek az áruknak a feladásából vagy fuvarozásából keletkezett.

3.5.1.6. Kártérítés

Ha a fuvarozót az egyezmény rendelkezései alapján az áru részleges vagy teljes elvesztéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén és időpontjában rendelkezett.

Az áru értékét a tőzsdei ár, ennek hiányában a piaci ár alapján, mindkettő hiányában azonos természetű és minőségű áruk közönséges értéke szerint kell megállapítani. A kártérítés azonban nem lehet több, mint a hiányzó bruttó súly minden kilogrammja után 25 frank (frank alatt 10/31 g súlyú és 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni). Ezenkívül vissza kell téríteni a fuvardíjat, a vámokat és az áru fuvarozása alkalmával felmerült egyéb költségeket, éspedig teljes elveszés esetében teljes összegükben, részleges elveszés esetében pedig ennek arányában, egyéb kártérítés nem igényelhető. Késedelem esetében, ha a rendelkezésre jogosult bizonyítja, hogy ebből kára származott, a fuvarozó köteles kártérítést fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a fuvardíj összegét. Magasabb kártérítés csak akkor követelhető, ha az áru értékét, vagy a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdeket a rendeletnek megfelelően bejelentették. A feladó megállapodás szerinti pótdíj ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel bevallhatja az árunak a fentiekben említett határt meghaladó értékét, ebben az esetben ezt a határt a bevallott érték helyettesíti.

Ha az áru megsérül, a fuvarozó köteles megfizetni az árunak a rendeletben meghatározott értéke alapján kiszámított értékcsökkenés összegét. A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg:

- ha a megsérülés következtében az egész küldemény értékét vesztette, azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene fizetni,

- ha a megsérülés következtében csak a küldemény egy része vesztette értékét, azt az összeget, amelyet az értékét vesztett rész elveszése esetében kellene fizetni.

A rendelkezésre jogosultat a kártérítés összege után kamat illeti meg. Ez az évi 5 százalékkal számított kamat attól az időponttól esedékes, amikor az írásbeli felszólamlást a fuvarozóhoz elküldték, ilyen felszólamlás hiányában attól a naptól, amikor a keresetet megindították.

Ha a kártérítés kiszámításának alapjául szolgáló összeget nem annak az országnak a pénznemében fejezték ki, ahol kifizetését követelik, az átszámítást a kártérítés kifizetésének helyén és idején érvényes árfolyamon kell elvégezni.

Ha az egyezmény hatálya alá eső fuvarozás során bekövetkezett elveszés, megsérülés vagy késedelem – az alkalmazandó jog szerint – szerződésen kívüli követelés alapjául szolgál, a fuvarozó hivatkozhat az egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják, vagy a fizetendő kártérítést meghatározzák, illetve korlátozzák.

3.5.1.7. Egymást követő fuvarozók által végzett fuvarozásra vonatkozó rendelkezések

Ha egy fuvarozási szerződés tárgyát képező fuvarozást egymást követő közúti fuvarozók végzik, ezek közül mindegyik felelős az egész fuvarozás végrehajtásáért. A második és minden következő fuvarozó annak következtében, hogy az árut és a fuvarlevelet átvette, a fuvarlevélben foglalt feltételek keretén belül a fuvarozási szerződés részesévé válik.

Az a fuvarozó, aki az árut az előző fuvarozótól átveszi, köteles az utóbbinak keltezett és aláírt elismervényt adni. Az átvevő fuvarozó köteles nevét és címét a fuvarlevél második példányára rávezetni. Elvesztés, megsérülés vagy a fuvarozási határidő túllépése miatt – ugyanabból a fuvarozási szerződésből folyó követelésre vonatkozó perben érvényesített viszontkereset vagy kifogás kivételével - kártérítési igény csak az első, az utolsó vagy az ellen a fuvarozó ellen érvényesíthető, aki a fuvarozásnak azt a részét végezte, amelynek folyamán az elveszést, megsérülést vagy a késedelmet okozó esemény bekövetkezett, kereset egyidejűleg a fuvarozók közül több ellen is indítható.

Azt a fuvarozót, aki az egyezmény rendelkezései alapján kártérítést fizetett, a fizetett kártérítés, valamint a kamatok és költségek erejéig – a következő feltételek mellett - visszkereseti jog illeti meg azokkal a fuvarozókkal szemben, akik a fuvarozásban részt vettek.

Az a fuvarozó, aki az elveszést vagy megsérülést okozta, az általa vagy más fuvarozó által fizetett kártérítés terhét egyedül viseli. Ha az elveszést vagy megsérülést két vagy több fuvarozó cselekménye okozta, közülük mindegyik a felelősségének arányosan megfelelő összeget tartozik fizetni. Ha a felelősségben való részesedésük aránya nem állapítható meg, mindegyik fuvarozó az őt megillető fuvardíjbevétel arányában felelős. Ha nem lehet megállapítani, hogy a fuvarozók közül melyiket terheli felelősség, a fizetendő kártérítést valamennyi fuvarozó között a fuvardíjbevétel aránya szerint kell megosztani. Ha valamelyik fuvarozó fizetésképtelen, az őt terhelő és ki nem fizetett kártérítési hányadot a többi fuvarozó között, az őket megillető fuvardíjbevétel arányában, kell megosztani.

3.6. Szakmai felelősségbiztosítások

A szakmai felelősségbiztosítások két részre oszthatók: az egyik esetben kötelező a biztosítás megkötése, hiszen csak így folytatható az adott tevékenység. Ebben az esetben a biztosítást a jogszabály rendelkezése hozza létre, nem pedig a felek szerződése vagy akarata. A másik esetben viszont nem kötelező a biztosítás megkötése, azonban a tevékenység jellege miatt érdemes biztosítást kötni.

3.6.1. Tevékenységek kötelező biztosítása

Kötelező biztosítást kötni

- értékpapírletét-kezelési vagy értékpapír-letéti őrzési tevékenységet folytató befektetési szolgáltató,

- utazásszervező, -közvetítő tevékenységet folytatók,

- közraktár

esetében. Ilyenkor felelősségbiztosítás helyett az értékpapírletét-kezelési vagy értékpapír-letéti őrzési tevékenységet folytató befektetési szolgáltatónak, illetve a közraktárnak vagyonbiztosítást kell kötnie, az utazásszervező-utazásközvetítő vállalkozásnak pedig vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.

3.6.2. Kötelező felelősségbiztosítás

A kötelező felelősségbiztosítás keretébe tartozó foglalkozások például:

- ügyvéd,

- bírósági végrehajtó,

- közjegyző,

- könyvvizsgáló,

- lőtér üzemben tartója,

- biztosítási alkusz,

- biztosítási szaktanácsadó,

- felvonók és mozgólépcsők ellenőrzését végző személy,

- pénzfeldolgozási tevékenység folytatója,

- jelzálog-hitelintézet vagyonellenőre,

- személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozó,

- felszámoló,

- taxiengedéllyel rendelkező vállalkozás,

- magánnyomozói tevékenységet végző vállalkozó,

- szabadalmi ügyvivő,

- vadász.

3.6.3. A kamarák és a felelősségbiztosítás

A szakmai kamarákba bizonyos tevékenységeknél csak úgy lehet belépni, ha a biztosítást kötött a vállalkozó, vagy az adott tevékenységet folytató személy (ilyen az ügyvédi, a közjegyzői, a könyvvizsgálói, szabadalmi ügyvivői kamarai tagság). A kamarai tagság pedig a tevékenység folytatásának feltétele, tehát a felelősségbiztosítás megkötése elkerülhetetlen. Egyes esetekben azonban a felelősségbiztosítás helyett más biztosítékot is elfogad az engedélyező hatóság (például bankgaranciát, biztosíték adását, pénzügyi fedezetet).

3.6.4. Ha nem köt biztosítást a biztosító

A magyarországi biztosító elvileg egy eset kivételével megtagadhatja a biztosítás megkötését: gépjármű-felelősségbiztosítást kötelező kötnie.

Érdekes eset, ha valamennyi magyarországi biztosító visszautasítja a kötelező felelősségbiztosítás megkötését. Ebből az következne, hogy a tevékenység nem folytatható. Ezt azonban a jogalkotó megoldja, amikor a Bit. 5. §-a (6) bekezdésének g) pontja úgy rendelkezik, hogy ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók valamely nem életbiztosítási kockázatra nem vállalnak kötelezettséget, és ezt a tényt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete írásban igazolja, a belföldi személy külföldi biztosítóval is szerződést köthet.

3.6.5. Hol kössünk biztosítást?

A Generali-Providenciánál orvosok és állatorvosok köthetnek szakmai felelősségbiztosítást. A társaság a könyvvizsgálói, adó-tanácsadói, könyvelői károkozás esetében is kínál speciális módozatokat e szakmák képviselőinek, de építészek, építőmérnökök, sőt műszaki tervezőirodák is köthetnek felelősségbiztosítási szerződést a társasággal. A biztosító vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítását is elvállalja csakúgy, mint a közjegyzőkét, a bírósági végrehajtókét, de még a biztosítási alkuszcégekét is.

Az OTP Garancia Biztosító az orvosoknak, gyógyszerészeknek kínál szakmai felelősségbiztosítási módozatot, de hasonló biztosítás kötésére nyílik lehetőségük a szállodai szolgáltatóknak és a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknak is.

Az ÁB-AEGON Biztosító az építészeti tervezővállalatok és a kórházak számára kínál speciális felelősségbiztosítást.

Az Európa-Gan Biztosító a könyvelőknek és az egészségügyi szolgáltatóknak, orvosoknak, nővéreknek kínál hasonlót. A cégutaztatási vállalkozók számára is kidolgozott egyedi felelősségbiztosítási módozatot.

Az Argosz Biztosító Rt.-nél a vegyszerhasználók felelősségbiztosításától a riasztóberendezések szerelőinek felelősségbiztosításán át a gépjárműjavítók, vagy akár a tanulók felelősségbiztosításáig terjed a speciális módozatok kínálata.

A Hungária Biztosító közel 30 különböző szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, így elmondható, hogy a versenytársaknál meglévő felelősségbiztosítási módozatokra a Hungáriánál is lehet szerződést kötni, de a kínálati kör olyan speciális tevékenységekkel is bővül, mint például a vadászat.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!