A biztosítási szerződések legrégebbi és legelterjedtebb fajtája a vagyonbiztosítás. Jelentősége a rendszerváltás után csak nőtt, hiszen az ingóságok, ingatlanok értékének a növekedésével a kockázatok is megnőttek. A gazdálkodó szervezeteknek is érdekük a megfelelő vagyonbiztosítás megkötése, és a biztosítótársaságok számos konstrukcióval állnak az ügyfelek rendelkezésére.
2.1. Biztosított
Az általános szabályokhoz képest bizonyos kötöttséget jelent, hogy a vagyonbiztosítás biztosítottja csak olyan személy lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Ami az érdekeltséget illeti, nem szűkíthető le kizárólag a tulajdonosra, hanem minden olyan személy érdekeltnek tekinthető, akinek a helyzetét a vagyontárgy károsodása, elpusztulása, eltűnése hátrányosan érint, ugyanakkor figyelembe kell venni azt az alapelvet, hogy a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. Az érdekeltség tehát felmerülhet a vagyontárgy őrzőjénél, bérlőjénél, haszonbérlőjénél is.
2.2. Biztosítási összeg
Vagyonbiztosítások esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító köteles helytállni a szerződésben meghatározott érték erejéig, ez az érték a biztosítási összeg. Főszabály, hogy a biztosítási összegnek meg kell egyeznie a vagyontárgy valóságos értékével. Fontos továbbá, hogy a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányát mindig a biztosítási esemény bekövetkezésének pillanatában kell vizsgálni.
A vagyontárgy valóságos értékét mindig ugyanabban a rendszerben kell megállapítani, ahogy a biztosítási összeget. Ha a biztosítás új értékre szól, akkor a biztosítási összegnek a vagyontárgy káridőponti helyreállítási, illetve az új állapotban történő beszerzésének költségét kell fedeznie.
2.2.1. Túlbiztosítás
Amennyiben a biztosítási összeg magasabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke, akkor túlbiztosításról beszélünk. Ebben az esetben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás a valóságos értéket meghaladó részében semmis, a díjat pedig arányosan csökkenteni kell. Túlbiztosítás előfordulhat akkor is, amikor ugyanarra a vagyontárgyra több biztosítást kötnek.
2.2.2. Alulbiztosítás
A gyakorlatban sokkal gyakoribb, amikor a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke, ebben az esetben alulbiztosításról beszélünk. Ilyenkor a biztosító a keletkezett kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg aránylik a vagyontárgy értékéhez. Ezt nevezzük aránylagos vagy pro rata kártérítésnek.
A biztosítási összeg az adott évben teljesítendő szolgáltatások felső határát képezi, tehát amennyiben a biztosító szolgáltat, a biztosítási összeg csökken a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel, kivéve ha a szerződő megfelelően kiegészíti az éves díjat, azaz ha utólagos díjfizetéssel feltölti azt.
2.3. Kárenyhítés, kármegelőzés
Bár a biztosító a biztosítási szerződéssel a kockázatot vagy legalábbis annak nagy részét átvállalja, a biztosított nem viszonyulhat teljesen közömbösen az esetleges károkhoz, hanem köteles a bekövetkezett kárt tőle telhetően enyhíteni. A felek a kárenyhítés, a kármegelőzés speciális szabályaiban külön is megállapodhatnak. A kárenyhítés költségeit a biztosító köteles viselni akkor is, amikor az intézkedések nem vezettek eredményre.
2.4. Kockázatelbírálás
A vagyonbiztosítási szerződés megkötését minden esetben egyedi kockázatelbírálás előzi meg, amely során a biztosító szakemberei értékelik az adott tevékenység és a létesítmények biztosítási kockázatait, illetve igény esetén segítséget nyújtanak a szükséges vagyonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A kockázatelbírálás során meghatározzák a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit, az igényelt feltételkiegészítések, záradékok, a biztosítási díjak, illetve a szerződéshez kapcsolódó egyedi engedmények mértékét.
A vagyonbiztosítás határozatlan tartamú, de a szerződő igénye esetén határozott tartamra is megköthető.
2.5. Általános alapbiztosítás
A vagyonbiztosítással foglalkozó biztosítótársaságok biztosítási szabályzatai eltérőek, más és más rendszerbe foglalva csoportosítják a biztosítási kockázatokat. Miután már az alapbiztosítási csomagok más-más kockázatokat foglalnak magukban, s ehhez különböző kiegészítő kockázatokat lehet kapcsolni - nem is beszélve a szerteágazó "záradékok" sokaságáról –, nem lehet közvetlenül összehasonlítani a különböző társaságok biztosításait. Ezért csak a legfontosabb veszélynemeket, kiegészítőket és "záradékokat" ismertetjük.
2.5.1. Kockázatok
A vagyonbiztosítások alapját képezi minden biztosítótársaságnál a klasszikus tűzbiztosítási kockázat és a hozzá szorosan kapcsolódó további járulékos kockázatok sora. Ennek megfelelően a biztosítás kiterjed a tűz, a villámcsapás, a robbanás, valamint a vihar, a felhőszakadás, az árvíz, a földmozgás, a jármű ütközése, továbbá a vezetéktörés (víz, szennyvíz, csapadékvíz stb.) miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkező károk megtérítésére. A biztosítási fedezet az oltás, a mentés, a kiürítés, a bontás, a romeltakarítás miatti károk, költségek megtérítésére is kiterjed.
A fedezeti kör az egyedi igényeknek megfelelően szűkíthető, illetve a tevékenység és a biztosított vagyontárgyak jellegéből adódó további egyedi kockázatokkal bővíthető. Ilyen kockázat lehet például az elektromos áram okozta tűz, a villámcsapás másodlagos hatása, a füst és a hő, a jégverés és a hónyomás. Ezek a kiegészítők "záradékok" formájában kapcsolódnak az alapszerződéshez.
A biztosított vagyontárgyak a saját tulajdonú és a vállalkozással, gazdálkodással összefüggő tárgyi eszközök, készletek, valamint a feldolgozásra, javításra, eladásra, őrzésre átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak is lehetnek.
2.6. Kiegészítő biztosítások
2.6.1. Betöréseslopás- és rablásbiztosítás
Kiegészítő biztosítás a betöréseslopás- és rablásbiztosítás, amely a szerződéses feltételekben meghatározott módon tárolt és védett biztosított vagyontárgyak betöréses lopás során eltulajdonított, illetve rongálás miatti káraira, továbbá ezek elrablása miatti káraira szolgál. A biztosító kockázatviselése a megfelelő MABISZ-minősítéssel rendelkező tárolószekrényekben (pénz- és páncélszekrény) tárolt pénzkészletekre és értékcikkekre is kiterjed. A biztosítás külön kockázata a küldöttkirablás, mely alapján a fedezet kiterjed a küldötteknél lévő készpénz elrablása miatti károk megtérítésére is.
A biztosítók szakemberei a biztosítás megkötésekor felülvizsgálják a különböző vagyonvédelmi rendszereket, javaslatot tesznek azok kiépítésére, technikai megoldásaira, segítséget nyújtanak a pénzszállítás és -tárolás módszereinek kialakításához, és vagyonvédelmi szempontból minősítik a pénztárolásra szolgáló berendezéseket.
2.6.2. Üvegbiztosítás
Az üvegbiztosítás kiterjed az épületek nyílászáróinak üvegezésében, belső üvegezésekben keletkező töréskárok megtérítésére. A biztosítás köthető átalányrendszerben vagy a szerződésben meghatározott újraüvegezési költségekre is.
2.6.3. Szállítmánybiztosítás
A szállítmánybiztosítás kiterjed a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve bizományba vagy javításra átvett készleteknek saját tulajdonú gépjárművel történő rendszeres szállítási tevékenység során az alapbiztosításban foglalt kockázatokból, a kiegészítő rabláskockázatból, valamint a szállító járművet ért balesetből eredő károk megtérítésére.
A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a biztosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmányérték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget.
2.6.4. Üzemszünet-biztosítás
Az üzemszünet-biztosítás kiterjed a kényszerű üzemleállások időtartama alatt felmerülő többletköltségek megtérítésére, a biztosított által meghatározott kártérítési limitösszegig. Az alapbiztosításban a felek lefektetik azokat a biztosítási eseményeket, amelyek bekövetkezésekor a biztosító fizet. Egyedi feltételek alapján a teljes üzemszüneti veszteségek biztosítására is van lehetőség.
2.7. Technikai biztosítások
2.7.1. Építés- és szerelésbiztosítás (épszer)
A biztosítás különböző építési és szerelési munkák all risks rendszerű biztosítása, amely a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások mellett kiterjed a létesítés során bármilyen, előre nem látható, véletlen, váratlan esemény miatt keletkező károk megtérítésére. A feltételek alapján lehetőség van az építési vagy szerelési munkák, az építéshelyszíni berendezések, az építőgépek és a káreseményekkel kapcsolatos többletköltségek (például bontás, romeltakarítás) biztosítására, továbbá – átépítések, bővítések, felújítások esetén – a meglévő teljesítményekben keletkező károk biztosítására.
A felelősségbiztosítás alapján a létesítés során harmadik személynek okozott károk biztosíthatók. A biztosítási fedezet kiterjeszthető az alvállalkozók egymásnak okozott kárainak (keresztfelelősség), továbbá a létesítés során a környező – idegen – tulajdonban okozott károk megtérítésére is.
2.7.2. Gépszerelés-biztosítás
A biztosítás a biztosítottnak a szerződésben felsorolt olyan szállításaira és teljesítéseire terjed ki, amelyek a komplett szerelési tárgy – gépek, gépi és/vagy villamos berendezések és készülékek, acél-, fém- vagy műanyag szerkezetek - létesítéséhez szükségesek. A szerződési feltételekben meghatározott okok lehetnek tervezési, számítási, anyag-, előállítási és szerelési hiba, valamint elektromos energia közvetlen hatásai, például földzárlat, rövidzárlat, továbbá kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság és az alap-, valamint kiegészítő biztosítások kockázati köréhez tartozó események is.
2.7.3. Géptörés-biztosítás
A biztosítás a termelésben részt vevő gépek, berendezések multi risks rendszerű biztosítása, amely alapján a szerződéses feltételekben meghatározott okok miatt (például gépbaleset, külső mechanikus hatások, kezelési hiba, túlfeszültség, hibás telepítés) bekövetkező géptöréskárokat téríti meg a biztosító. A feltételekhez kapcsolódó egyedi záradékok alkalmazásával a speciális, egyedi gépek, berendezések biztosítási igényei is kielégíthetők, illetve vagyonbiztosítással együtt kötik meg, a biztosítási fedezet teljes körűvé tehető.
2.7.4. Elektromos berendezés és készülék biztosítása
Elektromos berendezés és készülék biztosítása alapján a biztosító fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak (elektromos készülékek, elektromos berendezések, automaták) sérülése vagy megsemmisülése esetén, ha azok oka kezelési hiba, gondatlanság, elektromos energia közvetlen hatása, anyag- és gyártáshiba, vákuumrobbanás, továbbá az alap- és kiegészítő biztosítások kockázati köréhez tartozó esemény.
2.7.5. Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása
Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása fedezetet nyújt a kockázatviselés helyén a telepítésre kijelölt helyiségben üzemkész állapotban lévő személyi számítógépekre, adatátviteli hálózatokra, elektronikus gépekre és berendezésekre, légkondicionáló berendezésekre. A szerződéses feltételekben rögzített ok lehet például kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, rosszindulatú rongálás, valamint mechanikus erőhatás és összeroppanás vagy más vákuumhatás, továbbá víz és nedvesség, illetve az alap-, valamint a kiegészítő biztosítások kockázati köréhez tartozó eseményekből eredő károk.
2.8. Szállítmánybiztosítás
2.8.1. Nemzetközi szállítmánybiztosítás
A nemzetközi szállítmánybiztosítás keretében a biztosító a biztosítási szerződés alapján vállalja a kártalanítást a véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károkért. A szállítmánybiztosítás feltételei a nemzetközi szabványokat rögzítő angol szállítmánybiztosítási rendszernek felelnek meg, a biztosítás all risks vagy FPA záradékokkal köthető meg. Lehetőség van a háborús, a sztrájk vagy a zavargás okozta kockázatok fedezetbe vonására is.
A biztosítás szinte minden árura megköthető az áru tényleges értéke szerinti összegre – mely fuvarparitástól függően tartalmazhatja a fuvar és a biztosítási költségeket is -, továbbá fedezetbe vonható az áruértéken felül 10 százalék elvárt haszon is.
Általában nincs korlátozás a kiinduló- és a célország tekintetében, az útvonalra és a szállítóeszközre vonatkozóan sem. A biztosítás a berakodás megkezdésével kezdődik, és a szokásos szállítás egész tartama alatt tart egészen addig, amíg a címzett át nem veszi a szállítmányt a rendeltetési helyén. Tengeri szállítás esetén a biztosítás legfeljebb 60 nap utótárolás idejére terjed ki az áru átvételéig. Szárazföldi szállításnál nincs utótárolás, de pótdíjért köthető biztosítás elemi csapás, tűz és betöréses lopás kockázatokra zárt, védett helyen történő tárolás esetén. A biztosítás csak Magyarországon bejegyzett jogi személyekkel köthető meg.
2.8.2. Belföldi szállítmánybiztosítás
Ez a biztosítás kiegészítő biztosításként is köthető a vagyonbiztosítások mellé. A szállítmánybiztosítási feltételek azonosak a nemzetközi szállítások biztosításához alkalmazott feltételekkel. A biztosítás a telephelyek közötti, saját járművel történő szállításra is megköthető.
