Egy vállalkozás működése során nemcsak a gazdasági kockázatokkal kell számolni, hanem érdemes gondolni a váratlan eseményekre is. Az előre nem látható történések ugyanis megszakíthatják az üzletmenetet, de súlyosabb esetekben egy pillanat alatt akár magát a vállalkozást is tönkretehetik.
A bekövetkezett károk fedezetét a gazdálkodó szervezet megszerezheti úgy is, hogy a veszélynek kitett érték erejéig tőkét képez, tartalékot gyűjt, amely később lehetővé teszi, hogy a bekövetkezett kár ne sújtsa a gazdálkodást. A tartalékolás másik, ésszerűbb módja azonban a biztosításkötés – mint speciális gazdasági tevékenység –, melynek célja az egyedi kockázat megszüntetése, csökkentése és áthidalása, a gazdálkodás folyamatosságának és az életvitel megtartásának a biztosítása.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) a biztosítási szerződéseket három nagyobb kategóriába sorolja:
– vagyonbiztosítás, ahol a biztosítási esemény valamely, a szerződésben meghatározott károsító esemény (pl. tűz, lopás, törés stb.),
– életbiztosítás, ahol a biztosító a halál bekövetkezése vagy meghatározott életkor elérése esetén fizet,
– baleset-biztosítás, amelynél a biztosító helytállási kötelezettségét a testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset váltja ki.
A biztosítási szerződés résztvevői az egyik oldalon a kockázatot elvállaló biztosító, a másikon a biztosított, aki biztosítás hiányában a veszélyt viselné. A legtöbb esetben a szerződést maga a biztosított köti meg, azonban nincs akadálya annak, hogy az ő javára harmadik személy kössön biztosítást. Ezt a harmadik személyt nevezzük szerződő félnek. Ebben az esetben a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, ugyanakkor ő a jognyilatkozatok címzettje, illetve ő köteles a megfelelő jognyilatkozatokat megtenni a biztosítási jogviszonyban. A szerződő felet és a biztosítottat viszont együttesen terheli a közlési és változásbejelentési kötelezettség.
A biztosítási szerződés szereplői tehát: a biztosító, a szerződő fél és a biztosított. A biztosítási piac szereplőinek törvényi és működési felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Az esetleges fogyasztói panaszokkal is ehhez a szervezethez lehet fordulni.
A biztosítási tevékenység lényege, hogy a biztosító a biztosítási szerződések által egyfajta veszélyközösséget hoz létre, és tulajdonképpen a veszélyközösség tagjai viselik a kockázataikat.
A biztosításokról számos jogszabály rendelkezik, azonban a legfontosabb a Ptk.-nak a biztosításról szóló XLV. fejezete, illetve a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (Bit.).
1.1. Biztosítási szerződés
A Ptk. 536. §-a szerint a biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítás lényege a kockázat átvállalása.
A Ptk. felsorol néhány biztosítási eseményt, azonban természetesen ennél sokkal több van:
– a szerződésben megállapított károsító esemény,
– halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése,
– testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
1.1.1. A szerződés alanyai
A biztosítási szerződésnek akár négy alanya is lehet.
1.1.1.1. Biztosító
A biztosító olyan szervezet, amely kifejezetten ebből a célból jött létre, és amely csak részvénytársasági, szövetkezeti vagy egyesületi formában működhet. A biztosítási tevékenység ezenkívül hatósági engedélyhez kötött, a működéséhez szükséges feltételek meglétét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A gyakorlatban egy adott szerződésnél akár több biztosító is közreműködhet, vagy úgy, hogy a szerződésben eleve több biztosító vállalja biztosítást, de gyakoribb, hogy a biztosítók egymás között különszerződést kötnek a kockázatvállalásukról.
1.1.1.2. Szerződő fél
A szerződő fél az a személy, aki a szerződést megköti. Biztosítási szerződést köthet természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A szerződő fél személye egybeeshet a biztosítottal is, de akár külön is válhat. A szerződő fél kötelezettsége a díj fizetése. A szerződő fél személye a biztosítási jogviszony alatt meg is változhat, de ehhez szükség van a biztosító hozzájáruló nyilatkozatára is.
1.1.1.3. Biztosított
A szerződés egyik lehetséges alanya a biztosított, akinek a vagyona vagy a személyét ért károsodása (élete, testi épsége, egészsége) jelenti a biztosítási eseményt, és ezen alapul a biztosító helytállási kötelezettsége.
1.1.1.4. Kedvezményezett
Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító által teljesítendő szolgáltatást (biztosítási összeget) kapja.
1.1.2. A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés arra a napra visszamenő hatállyal jön létre, amikor az ajánlatot átadták a biztosítónak vagy képviselőjének.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül harminc napra írásban felmondhatja a szerződést.
1.1.2.1. A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei
A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,
– a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,
– a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,
– a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,
– értékkövetés esetén annak részletes szabályait,
– a szerződés megszűnése esetére a biztosított, a szerződő fél, a kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,
– a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét,
– betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén – amennyiben járadékfizetéssel jár – a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,
– az egyes igények elévülési idejét,
– életbiztosításnál, amennyiben maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,
– a napi tájékozódási lehetőséget a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről,
– a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
1.1.2.2. Biztosítási kötvény
Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) pótolhatja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta, ha azonban a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már létrejött.
1.1.3. A biztosítás hatálybalépése
A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
1.1.4. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél eleget tesz a közlési kötelezettségének.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerződő fél a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását megfelelő határidőn belül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A tájékoztatási kötelezettség főképp az életbiztosítások megkötésénél fontos, ugyanis a biztosítás megkötésénél, a díj mértékénél jelentősége van annak, hogy a biztosított milyen korú, milyen az egészségi állapota, volt-e műtve, dohányzik-e, alkoholt fogyaszt-e stb.
1.1.5. A szerződés módosítása
Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. A lényeges körülményeket a szerződésben kell felsorolni, azonban ezek csak a kockázatvállalás körébe tartozhatnak.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
1.2. Díjfizetés
A szerződő fél a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre köteles. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
1.3. A biztosító helytállási kötelezettsége
A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt be kell jelenteni a biztosítónak, meg kell adni a szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított nem teljesíti a szerződésben és a jogszabályokban előírt kötelezettségeket, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért.
1.4. A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei
A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján átvállalja a kockázatot, és teljesíti a szolgáltatásokat. Biztosítási tevékenységnek minősül a segítségnyújtási tevékenység is.
Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet. Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet. Viszontbiztosítási tevékenységet azonban külföldi székhelyű biztosító is folytathat.
1.5. Biztosítók
Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet.
1.5.1. Biztosítószövetkezet
Biztosítószövetkezetet legalább ötven tag alapíthat. A biztosítószövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik. A biztosítószövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie. Egy részjegy névértéke legalább tízezer forint.
1.5.2. Biztosítóegyesület
A biztosítóegyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
Biztosítóegyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek. Ilyen formában működik például a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete is.
1.5.3. Külföldi biztosító magyarországi képviselete
Külföldi székhelyű biztosító Magyarországon tartós képviseletet létesíthet. A képviselet jogi személy, és a képviselt biztosító nevében annak tevékenységét ismerteti. A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.
1.5.4. Biztosításközvetítők
A biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység. Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint egyes és többes biztosítási ügynök végezhet.
1.5.4.1. Biztosítási alkusz
A biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz a biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet. Nem minősül állandó megbízásnak ugyanakkor az a megállapodás, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik.
Az alkusz e tevékenységéért alapvetően attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz – különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot (költségtérítést) nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval is megállapodhat. A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító vagy a megbízója felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában. A biztosítási alkusz biztosítási szaktanácsot is adhat.
A biztosítási alkusz felelős a kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba) – így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért. Ez a felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is. Ha az alkuszi megbízást a megbízó a – megbízási szerződésnek megfelelő – biztosítási ajánlat közvetítése után felmondta, az alkusznak a megbízás teljesítésével felmerült költségei megtérítésére a megbízó köteles.
1.5.4.2. Biztosítási ügynök
A biztosítási ügynök – az alügynök kivételével – a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. Biztosítási ügynöki tevékenység egyes vagy többes biztosítási ügynökként végezhető. Az egyes biztosítási ügynök tevékenységét egy biztosítóval fennálló jogviszony, a többes biztosítási ügynök tevékenységét két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi.
A többes biztosítási ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.
1.5.4.3. Vezérügynök
A vezérügynök a biztosítónak az az ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére is. Vezérügynöki megbízást csak egyes biztosítási ügynök kaphat.
1.5.5. Biztosítási szaktanácsadó
A biztosítási szaktanácsadó a megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést azonban nem közvetíthet. A biztosítási szaktanácsadó tevékenységét csak a felügyelet engedélyével kezdheti el, illetőleg folytathatja.
A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó köteles a tevékenységére káreseményenként legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási szaktanácsadó igazolja a felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
