A felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokat a 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet határozza meg. Írásunknak ebben a részében a témánk szempontjából jelentős, a fenti eljárásokban készítendő iratokat ismertetjük.
1. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS IRATAI
1.1. Közbenső felszámolási mérleg
Közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére.
1.1.1. Kötelező a közbenső mérleg készítése
A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni.
1.1.2. A közbenső mérleg célja
A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a befolyt pénzeszközök felhasználása.
1.1.3. A közbenső mérleg tartalma
A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza
– a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken,
– a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és
– a szöveges jelentést.
1.1.4. Tájékoztatási kötelezettség
A közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről.
1.2. Felszámolási zárómérleg
A felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott fordulónappal tartalmazza.
1.2.1. A felszámolási zárómérleg tartalma
1.2.1.1. Eszközök
A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket
– a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken,
– a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, bankban lévő pénzeszközök, csekkek),
– a vagyoni eszközöket piaci értéken (tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetések, egyéb pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok),
– a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő, a várható veszteséggel csökkentett piaci értéken (azok a követelések, amelyek leírása nem indokolt, nem megengedett) tartalmazza.
1.2.1.2. Források
A felszámolási zárómérleg a forrásokat
– a felszámolásba be nem vonható vagyont – mint kötelezettséget – a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezően,
– a kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek – közte a környezetvédelmikár-elhárításból származó kötelezettségek – összege),
– a felosztható vagyont – amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek és a felszámolásba be nem vonható vagyon együttes összegének különbözete, amely negatív előjelű is lehet – tartalmazza.
1.3. A felszámolás alatt álló szervezet bizonylatainak őrzése
A felszámoló a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen az Szvt. szerinti, általunk az előzőekben már részletesen ismertetett iratmegőrzési követelményeknek.
1.4. Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról
A bevételek és költségek alakulásáról kimutatást kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
– a felszámolás időszaka alatt felmerült, elszámolt árbevételeket, bevételeket, költségeket és ráfordításokat,
– az előző pontban lévő értékből az értékesített vagyontárgyak árbevételét, bevételét, valamint ezeknek a vagyontárgyaknak a nyitó felszámolási mérleg szerinti nyilvántartási értékét,
– a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, továbbá
– a már kiegyenlített felszámolási költségeket.
1.5. Vagyonfelosztási javaslat
A vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök és források értékét a következő csoportosításban:
– felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök és az ezzel egyező forrás összege,
– a fennálló kötelezettségek, tartozások összege és a kötelezettségek, a tartozások kielégítésére kijelölt vagyoni eszközök értéke, valamint
– a felosztható vagyoni eszközök értéke.
A vagyonfelosztási javaslat emellett a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyonából nem kerül kielégítésre.
2. A VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS IRATAI
2.1. A végelszámolás kezdetének iratai
A gazdálkodó szervezet vezetője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készít.
Lényeges, hogy a végelszámolás időszaka a számviteli elszámolás tekintetében egy (önálló) elszámolási időszaknak minősül. Az időszak gazdasági eseményeit a számviteli törvényben meghatározott módon és elkülönített számviteli nyilvántartásban kell rögzíteni, elszámolni. Ezen elszámolási időszakon belül biztosítani kell, hogy a más törvényekben előírt fordulónappal könyvviteli zárlatot lehessen készíteni.
A végelszámoló a zárómérleg alapján végelszámolási nyitómérleget készít, amelynek része a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségek részletezése.
2.2. A végelszámolás lezárásának bizonylatai
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évről – a végelszámoló által meghatározott fordulónappal – készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít.
2.3. A megszűnt társaság iratainak megőrzése
A végelszámoló köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak a korábban már utaltak szerint, az Szvt.-ben meghatározott módon és ideig történő megőrzéséről.
2.4. A működés folytatása
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a gazdálkodó szervezet a csődtörvény adta lehetőség alapján a végelszámolás megszüntetéséről és a működés tovább folytatásáról dönt. Ilyenkor a végelszámoló a végelszámolási zárómérleg alapján nyitómérleget készít, és a vállalkozás a könyveit ebből nyitja meg.
