1. BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően az Szvt.-ben meghatározott, könyvvezetéssel alátámasztott beszámoló készítésére köteles, amelynek nyelve a magyar. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
Emellett a számviteli törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell megadni a kiegészítő mellékletben, ha az Szvt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.
1.1. A beszámoló fajtái, alátámasztása
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. Ezeket a tényezőket alapul véve a beszámoló lehet
– éves beszámoló,
– egyszerűsített éves beszámoló,
– összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve
– egyszerűsített beszámoló.
A vállalkozónak a fentiek szerinti beszámolóját kettős könyvvitellel kell alátámasztania, azonban egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet
– az iskolai szövetkezet,
– a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség,
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az Szvt. hatálybalépésekor is egyszerűsített beszámolót készít, és akkor, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől.
1.1.1. Éves beszámolót készítő vállalkozó
Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó azzal, hogy lehetősége van egyszerűsített éves beszámoló készítésére, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket
– a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
– az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
– a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Lényeges, hogy ez utóbbi könnyítés alkalmazására a részvénytársaságnak, a konszolidálásba bevont vállalkozásnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének nincs lehetősége.
1.1.2. Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában az Szvt. szabályozása szerint úgynevezett anyavállalatnak minősül.
2. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Könyvvezetésnek nevezzük azt a tevékenységet, amelynek keretében a gazdálkodó a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – az Szvt. szabályai szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, kizárólag magyar nyelven történhet.
2.1. Kettős könyvvitel
Kettős könyvvitelt vezet az Szvt. szerint minden vállalkozó, az egyszerűsített beszámolót készítő – az előzőekben tételesen meghatározott – vállalkozások kivételével, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az államháztartás szervezetei, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet, valamint a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény akkor, ha azt kormányrendelet előírja.
2.2. Egyszeres könyvvitel
A fentiekkel összhangban pedig egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó. Egyszeres könyvvitelt vezethetnek az előzőekben a kormányrendeleti előírás alapján kettős könyvvitelt vezetőként feltüntetett szervezetek, de csak akkor, ha arra kormányrendelet lehetőséget ad.
2.3. Áttérés
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére feljogosító, az előzőekben már ismertetett feltétel(ek)nek két egymást követő évben már nem felel meg.
2.4. Beszámolók (mérlegek)
2.4.1. Éves beszámoló
Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
2.4.2. Közbenső mérleg
A közbenső mérleget a – vállalkozó által meghatározott – fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazott korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés-, értékvesztés-elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.
2.4.3. Egyszerűsített éves beszámoló
Az egyszerűsített éves mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.
2.4.4. Egyszerűsített beszámoló
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll. Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a tételek Szvt. szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani. Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni. Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
2.4.5. Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót világos és áttekinthető formában úgy kell elkészíteni, hogy az a számviteli alapelvek figyelembevételével a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.
Amennyiben az összevont (konszolidált) mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokolják, akkor az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek kell tartalmaznia mindazon adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi helyzetének, működésük eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.
3. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
3.1. Az előtársasági időszak beszámolója
A jogelőd nélkül alapított vállalkozó az úgynevezett előtársasági időszakról – amikor a társaság bejegyzés alatt áll – az Szvt. szerinti könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készít.
3.1.1. A mérlegkészítés határideje
A fentiek szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.
3.1.1.1. Ismételt kérelem
Az előtársasági időszak a mérlegkészítés szempontjából (is) meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
3.1.2. Beszámoló, ha a céget nem jegyzik be
Amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe – a cégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt – nem jegyzik be, az előtársasági időszakra szóló beszámoló elkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.
3.2. Gazdasági társaságok átalakulása
Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni.
3.2.1. Vagyonleltár
A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.
3.2.2. Mérleg- és leltárkészítés két alkalommal
A vagyonmérleget és a vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni. Először az átalakulásról hozott döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).
4. A SZÁMVITELI IRATOK NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZZÉTÉTELE
4.1. Letétbe helyezés
4.1.1. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
4.1.2. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezése
Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – a könyvvizsgáló záradékával vagy a záradék megadásának elutasításával ellátott – összevont (konszolidált) éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.
4.1.3. Letétbe helyezés egyszeres könyvvitel esetén
Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő év május 30-ig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni.
4.1.4. Külföldi székhelyű vállalkozás
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 120 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni.
4.2. Nyilvánosság
A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai nyilvánosak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy azokról bárki tájékoztatást kaphat és másolatot kérhet.
4.3. Közzététel
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.
A beszámolót közzététel céljából az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához (Szolgálat) kell eljuttatni – személyesen vagy postai úton –, amely gondoskodik annak a Cégközlönyben való közzétételéről. A közzététel költségtérítése jelenleg 2000 forint. Ezt az összeget az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára kell megfizetni, és annak igazolását a Szolgálat felé a beszámoló mellékleteként csatolni.
4.3.1. Tájékoztatási kötelezettség
A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottjai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített beszámolóról a vállalkozás székhelyén, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról az anyavállalat székhelyén, mindenki által megtekinthető módon tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell.
4.3.2. A kiegészítő melléklet kötelező közzététele
Abban az esetben, ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.
4.3.3. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzététele
Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – közzétenni.
5. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK
Számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
5.1. A bizonylatok hitelessége
A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
5.2. A bizonylat nyelve
A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani azzal, hogy a külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.
A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek.
5.3. Átalakulás
Átalakulás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.
5.4. Az adatok időtállóságának biztosítása
A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát az Szvt. 169. §-ában meghatározott, 10 éves megőrzési időn belül biztosítani kell.
5.5. A bizonylatok alaki és tartalmi kellékei
A – könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó – bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
– a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
– a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
– a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
– a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
– a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeli adatai;
– külső bizonylat esetében a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve, címe;
– bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
– a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
– a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; valamint
– minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
5.6. A számla hitelességének igazolása
A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
Mentesül azonban az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól a vállalkozó, ha főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, amelynél a szolgáltatásról számítógépes úton zárt rendszerben, a számlázási rendszer által mért adatok alapján, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt.
6. A SZIGORÚ SZÁMADÁS KÖTELEZETTSÉGE A SZÁMVITELBEN
6.1. A szigorú számadás alá vont iratok
A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
6.2. A kötelezettség alanya
A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.
6.3. Nyilvántartás
A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja az elszámoltatást.
7. IRATŐRZÉS A SZÁMVITELBEN
7.1. A bizonylatok megőrzési ideje
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik.
7.1.1. Rontott példányok megőrzése
A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a 8 éves időtartamra kiterjedő megőrzési kötelezettség.
7.2. Szervezeti változás és iratőrzés
A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja a megőrzési kötelezettséget, így az előzőekben felsorolt bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.
