A vállalkozásoknak működésük során számos, elsősorban az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (Art.), illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szvt.) előírt iratokat kell elkészíteniük, beszerezniük, benyújtaniuk, nyilvántartaniuk stb. Ezek az úgynevezett számviteli iratok nem a klasszikus, polgári jogi értelemben vett okiratok, hanem leginkább a hatóság felé teljesített bejelentések, nyilvántartások, bevallások és mérlegek. Természetesen a fenti két jogszabályon túl ezek előállításának, benyújtásának stb. rendjét még számos szabály rendezi, azonban írásunkban a szinte valamennyi vállalkozót érintő kötelezettségeket foglaljuk össze, illetve a majd' minden vállalkozásnál előforduló adózási, számviteli dokumentumokra vonatkozó főbb tudnivalókat ismertetjük.
A gazdálkodóknak az egyes - Art. által meghatározott – kötelezettségük teljesítése során számos iratot, elsősorban nyomtatványt kell beszerezniük, előírásszerűen kitölteniük és benyújtaniuk az illetékes adóhatósághoz, emellett számos – alakisághoz kötött - nyilvántartást is kell vezetniük. Ezek ismerete azért is lényeges, mert benyújtásuk elmulasztása, illetve a késedelmes benyújtás, a nyilvántartások hibás vezetése, avagy a nyilvántartások kiállításának elmulasztása igen jelentős anyagi terhekkel járó szankciókat von maga után.
1. ADÓKÖTELEZETTSÉGEK
A fentiek előrebocsátását követően tekintsük át azokat az adókötelezettségeket, amelyek teljesítéséhez valamilyen formában irat-előállítás, az irat megőrzésének kötelezettsége kapcsolódik.
A vállalkozó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles – egyebek mellett
– bejelentésre és nyilatkozattételre,
– bevallásra,
– bizonylat kiállítására és megőrzésére,
– nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), továbbá
– adatszolgáltatásra.
1.1. A bejelentés
A bejelentési kötelezettségnél elsősorban abból az alaptételből kell kiindulnunk, hogy adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában lehet folytatni. Az adószám megszerzése érdekében pedig az, aki az említett tevékenységet kívánja folytatni, köteles a székhelye szerint illetékes adóhatósághoz bejelentkezni.
1.1.1. A bejelentkezés adatai
A tevékenység megkezdésekor be kell jelenteni az adózó
– nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét;
– címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
– létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
– gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
– a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét – ez utóbbit akkor, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
– jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
– az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység);
– az általános forgalmi adó tekintetében az Art. által előírt nyilatkozatot – tehát azt a nyilatkozatot, amellyel a vállalkozás bejelenti, hogy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat, tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, alanyi adómentességet választ, vagy az adómegállapítás valamely, áfatörvény szerinti különleges módját alkalmazza; valamint
– az átalányadó választását;
– (választás szerint) a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.
1.1.2. A bejelentés módja
Ebben a körben az egyéni vállalkozókra, valamint a gazdasági társaságokra vonatkozó bejelentési szabályokat tekintjük át.
1.1.2.1. Egyéni vállalkozó
Abban az esetben, ha az adókötelezettség, adóköteles tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását. Ezzel a vállalkozó egyben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét is teljesíti.
1.1.2.2. Társaság
Amennyiben az üzletszerű gazdasági tevékenység folytathatósága a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtásához kapcsolódik, az adózó gazdasági társaság a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel egyidejűleg teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét is.
A fenti bejelentésekkel azonban mind az egyéni vállalkozó, mind pedig a társaság adatainak csak egy bizonyos részét közli az adóhatósággal. Az adóhatóság ennek a bejelentésnek az adatai, azaz a vállalkozás neve (elnevezése), címe (székhelye), egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve cégjegyzékszáma, továbbá a bejelentkező általános forgalmi adó vonatkozásában tett, az előzőekben már ismertetett nyilatkozata alapján adja meg a vállalkozás adószámát a körzetközponti jegyző, illetőleg a cégbíróság közvetítésével.
1.1.3. Bejelentési kötelezettség az adószám kiadása után
Az adószám kiadását követően az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőnél való bejelentkezést, illetve a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő, a gazdasági társaság pedig a cégbírósághoz való bejelentkezést követő 15 napon belül az adóhatóság részére, írásban a következő adatok bejelentésére köteles:
– a könyvvezetés módja, az iratok őrzésének helye – ez utóbbi csak akkor, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
– a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapja;
– jogelődjének adóazonosító száma;
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) neve, lakóhelye, adóazonosító száma; valamint
– a magánszemély adózó levelezési címe, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.
1.1.4. A tevékenységi engedélyek bejelentése
Amennyiben a bevételszerző tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, avagy záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
1.1.5. A bankszámlanyitás bejelentése
Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó az adószámának közlésétől számított 15 napon belül jelenti be az adóhatósághoz elsőként megnyitott bankszámláját.
1.1.6. Munkáltatói, kifizetői bejelentés
A munkáltatónak és a kifizetőnek ezt a minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
1.1.7. A készpénzes fizetés bejelentése
A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
– a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
– egyéb esetben pedig az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.
1.1.8. A fióktelep, kereskedelmi képviselet adatközlése
Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó –, 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
1.1.9. Bejelentés az önkormányzati adóhatóságnak
Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
1.1.9.1. A bejelentésköteles adatok
Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti
– a nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét;
– a címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
– a létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
– a gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
– a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
– a könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
– a jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
– az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység); továbbá
– az átalányadó választását.
1.1.10. A változások bejelentése
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes azonosító adatok és az áfa vonatkozásában tett, korábbiakban már ismertetett nyilatkozat kivételével –, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
1.1.10.1. Adókötelezettséget érintő változás
Az adókötelezettséget érintő változás különösen az Art. 11. §-ának (3) bekezdésében felsorolt adatok változása – amelyet mi is felsoroltunk például az önkormányzathoz való bejelentkezés vonatkozásában –, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.
1.1.10.2. Értékhatár elérésének bejelentése
Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
1.1.10.3. Kapcsolt vállalkozások
Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adóazonosító számát.
1.1.10.4. Az adószám változását nem kell bejelenteni
Megjegyezzük, hogy amennyiben az adatváltozás érinti a vállalkozás adószámát is, azaz abban is változást eredményez, úgy azt nem az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági társaság, hanem maga az adóhatóság jelzi a vállalkozói engedélyt kiadó körzetközponti jegyző, illetve a céget bejegyző cégbíróság felé.
1.1.10.5. Közvetett bejelentések
A gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó a cégbírósághoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azoknak az adókötelezettséget érintő, előzőekben fel nem sorolt adatainak a tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.
1.2. Az adóbevallás
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
1.2.1. A bevallás formája
Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.
Az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
1.2.2. Bevallás helyett nyilatkozat
A társaságiadó-bevallás helyett az adóévet követő február 15-ig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a biztosítóegyesület, feltéve hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
Felhívjuk a vállalkozások figyelmét, hogy az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.
1.2.3. A helyi adók bevallása
1.2.3.1. Vállalkozók kommunális adója, iparűzési adó
A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő május 31-ig kell bevallást tenni.
1.2.3.2. Adómegállapítás más által
Előfordul, hogy a helyi adót nem az adózó állapítja meg. Ilyenkor az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
1.2.3.3. Adóbeszedésre kötelezett bevallása
Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell bevallást tennie.
1.2.4. Az adóbevallás különös szabályai
Vannak olyan esetek, amikor az úgynevezett szokásos adóbevallási kötelezettségeken túlmenően a gazdálkodóknak egyéb bevallási kötelezettséget kell teljesíteniük. Ennek megfelelően az előzőekben ismertetett, általános adóbevallási kötelezettségeken túl az adózónak 30 napon vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie – a magánszemély személyi jövedelemadójának kivételével –, ha
– a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte,
– a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe,
– az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
– a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
– átalakul a megszűnés napjával,
– felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal,
– a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával,
– az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával, kivéve az iparűzési adót, ha az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét, telephelyét áthelyezi, megszünteti, végül ha
– az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt, a megszűnés napjával,
– az egyéni vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.
1.3. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás
Az adózás, illetve az adókötelezettség teljesítése során alapvető szabály, hogy a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy alkalmas legyen az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére.
1.3.1. A nyilvántartás vezetése
A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy
– a bennük foglalt feljegyzések az Art., illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
– adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
– azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, valamint
– az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
1.3.2. Az áfa alanyának bizonylatai
Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. Ezt a bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.
1.4. A bizonylatok megőrzése
1.4.1. Az iratőrzés helye
Az adókötelezettség teljesítése szempontjából fontos iratokat, nyilvántartásokat, bejelentéseket, könyveket, mérlegeket stb. az ezek vezetésére kötelezett vállalkozó köteles az adóhatóságnak bejelentett helyen őrizni (iratőrzés helye). Ennek megfelelően az iratokat kizárólag a könyvelés, feldolgozás időtartamára lehet más, az iratőrzés helyétől eltérő helyre vinni azzal, hogy az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
1.4.2. Az iratok megőrzésének időtartama
Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
1.4.3. Iratőrzésre kötelezettek
Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a fentiek szerinti 5 évig megőrzi
– a jogi személy jogutódja vagy a jogszabályban, határozatban erre kötelezett személy,
– a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy az állami gazdaság,
– a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy, valamint
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.
1.4.4. Iratőrzés elektronikus adathordozón
Az állami adóhatóság engedélye alapján a bizonylatot elektronikus vagy optikai adathordozón is meg lehet őrizni akkor, ha az őrzésre alkalmazott módszer biztosítja az eredeti nyilvántartás összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
2. AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE – MULASZTÁSI BÍRSÁG
Az előzőekben ismertetett kötelezettségek pontos, határidőben történő teljesítése a vállalkozások számára alapvető érdek, tekintettel arra, hogy a kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával, avagy hibás, hiányos, késedelmes teljesítésével kapcsolatban az Art. a vállalkozásokkal szemben súlyos anyagi terheket helyez kilátásba.
2.1. Bevallási késedelem
Ha az adózó a bevallási, valamint a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után, ha a késedelem
– a 15 napot nem haladja meg 5 százalék;
– a 30 napot nem haladja meg 20 százalék;
– a 30 napot meghaladja 30 százalék,
– de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.
2.2. Hibás bevallás
Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint és legfeljebb 10 000 forint. Fontos, hogy abban az esetben, ha a hiba az adó, illetve költségvetési támogatás összegében nem eredményezett különbözetet, a mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani.
2.3. Tevékenység bejelentés nélkül
Ha az adózó vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet a – korábbiakban már részletesen ismertetett - bejelentési kötelezettségének teljesítése nélkül folytat, az adóhatóság terhére első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
2.4. Késedelmes bejelentés
A magánszemély adózó 50 ezer forintig, más adózó (cég, egyéni vállalkozó stb.) 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
2.5. A bejelentés elmulasztása
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a bejelentési, illetve változásbejelentési, továbbá a bevallási kötelezettségét elmulasztotta, 200 ezer forintig, magánszemély esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg – határidő tűzésével – az adózót teljesítésre hívja fel.
2.6. Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása
Amennyiben az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátása iránti kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
2.7. Vegyes mulasztások
Az adóhatóság a magánszeméllyel szemben 100 ezer, más adózó terhére pedig 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, ha
– a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, vagy azokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
– bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
– a nyilatkozattételt elmulasztja (vagy a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja), avagy
– a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
2.8. Elévülés az adóügyekben
2.8.1. Adómegállapítás
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
2.8.2. Költségvetési támogatás igénylése
A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
2.8.3. Illetékmegállapítás
Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést bejelentették illetékkiszabásra az illetékhivatalnál, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékhivatal tudomására jutott.
2.8.4. Az elévülés nyugvása
Abban az esetben, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
2.8.5. Végrehajtás, kiutalás
Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
2.8.6. Az elévülés megszakadása
Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításra, valamint a -kiutalásra vonatkozó elévülést megszakítja.
2.8.7. Fizetési könnyítés, jelzálogjog bejegyzése
Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. Az Art. 90. §-ában említett jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
2.9. Iratbetekintés az adóeljárásban
Az adózó, valamint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Ennek keretében valamennyi olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik.
Az ellenőrzés megkezdéséig az adóhatóság által korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében akkor, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság határozatot hoz. A határozat ellen az államigazgatási eljárás szabályai szerinti jogorvoslatnak van helye.
2.9.1. Az adóhatósági iratok kézbesítése
Az adóhatósági irat akkor tekinthető kézbesítettnek, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett a küldeményt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az irat átvételében akadályozott adózónak azonban lehetősége van arra, hogy igazolási kérelmet terjesszen elő. Előfordul, hogy az adóhatósági irat címzettje megtagadja az átvételt. Az iratot azonban ilyenkor is kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben viszont a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
2.10. Iratok az Art. alkalmazásában
Az Art. 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, kitöltött és az adózó vagy az Art. szerinti meghatalmazottja, illetve képviselője által aláírt nyomtatvány – a bevallásra, az adatszolgáltatásra, az Art. 60. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére vonatkozó nyomtatvány –, továbbá a gépi adathordozóról készült, aláírt irat az adóeljárás tekintetében magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról – műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.
2.11. Adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatok
A bizonylatok - számla, egyszerűsített számla, valamint a nyugta – akkor alkalmasak az adóigazgatási azonosításra, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a következők szerinti részletességű számlával rendelkezik, és a bizonylatot kibocsátó azokat szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra – a nyomdai úton vagy számítógéppel előállított, illetve a pénztárgéppel, taxaméterrel adott, a megfelelő alakiságokkal rendelkező bizonylatok kivételével – csak a nyomtatott, folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.
2.11.1. A nyomtatványforgalmazó kötelezettsége
A nyomtatványt értékesítő forgalmazó az értékesítésről kiállított számlán köteles feltüntetni
– az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,
– a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
– a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
– a vevő adóazonosító számát.
2.11.2. Szigorú számadás alá vonás
A bizonylatot kibocsátónak az előzőekben meghatározott nyomtatványokat (számla, nyugta stb.) szigorú számadás alá kell vonnia. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek fajtánként külön-külön tartalmaznia kell
– a nyomtatvány jelét és számjelét,
– a beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét,
– a tömbök sorszámát (tól-ig),
– a használatbavétel keltét, továbbá
– a kiselejtezés keltét.
2.11.3. Szabályszerű gépi számla
Gépi számlázás esetén a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a számlázási programra vonatkozó olyan dokumentációval, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell részletes leírást a program működésére, felhasználására vonatkozóan, valamint a készítő nyilatkozatát a használó részére, mely szerint a program megfelel az adójogszabályokban előírt kötelezettségeknek.
