Táppénz
Tb
Táppénzre jogosult, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik. (Nem jár táppénz annak, aki a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.)
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy kórházi ellátás tartama alatt 60 százaléka.
A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
Ha a biztosított nem rendelkezik a fent megjelölt időtartam alatt 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított az előbbiek szerinti irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani.
Ha viszont a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, a táppénz alapja a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.
A baleseti táppénz összege azonos a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi összegével, vagyis 100 százalék (egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség hiányában a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelemből számított naptári napi átlagjövedelem).
Szja
A táppénz – a gyermekápolási, a betegségi, a baleseti táppénz – bérnek minősülő, összevonandó, adóköteles jövedelem (Szja-tv. 3. § 21. pont).
Terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás)
Tb
Terhességi-gyermekágyi segély annak a szülő nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, avagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár, amely 168 nap.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 2001. január 1-jétől hatályos táppénzre vonatkozó módosítások szerint kell megállapítani.
A táppénzre vonatkozó szabályok szerint a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett.
Szja
A terhességi-gyermekágyi segély bérnek minősülő, összevonandó adóköteles jövedelem [Szja-tv. 3. § 21. pont].
Gyermekgondozási díj (gyed)
Tb
Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.
A gyed a t-gyásra jogosító időtartam (szülési szabadság) leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár.
A gyed a naptári átlagkereset 70 százaléka, 2001. évben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint.
A biztosított nyugdíjjárulékot fizet utána. A foglalkoztatót terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.
Szja
A gyermekgondozási díj bérnek minősülő, összevonandó adóköteles jövedelem (Szja-tv. 3. § 21. pont).
Gyermekgondozási támogatás (gyes, gyet)
Tb
A gyermekét nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra jogosult.
A gyermekgondozási támogatás fajtái:
Gyermekgondozási segély
Gyermekgondozási segélyre jogosult a fent említett szülő, a nevelőszülő és a gyám, ha a saját háztartásában gyermeket nevel, a gyermek 3. életévének betöltéséig. A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után a gyermek 10. életévének betöltéséig áll fenn a jogosultság.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. A gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
A szociális és családügyi miniszter – méltányossági jogkörben eljárva – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapíthatja, illetve a folyósítás időtartamát meghosszabbíthatja.
Gyermeknevelési támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Szja
A gyermekgondozási segély és jövedelempótléka adóköteles, összevonandó jövedelem, de a nyugdíjhoz hasonlóan a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 34. § (1) bek. b) pont].
Anyasági támogatás
Tb
A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett.
Az anyasági támogatást a szülést követő 60 napon belül lehet igényelni a családtámogatási ellátások elbírálására jogosult szerveknél.
Szja
Az anyasági támogatás (segély) adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Nevelési ellátások (családi pótlék, iskoláztatási támogatás)
Tb
Családi pótlékra jogosult az a vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket nevel, vagy a saját háztartásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondoz.
A családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.
Iskoláztatási támogatásra jogosult az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában tanköteles gyermeket nevel. Jár az iskoláztatási támogatás akkor is, ha a gyermek már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója, és a 20. életévét még nem töltötte be.
Szja
A nevelési ellátás adómentes bevétel (Szja-tv. 3. § 60. pont, 1. sz. melléklet 1.2. pont).
Öregségi nyugdíj
Tb
Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez.
Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte), és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).
Szja
Az öregségi nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj
Tb
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, és a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Baleseti rokkantsági nyugdíj az üzemi baleset miatt bekövetkezett megrokkanás esetén jár, szolgálati időre tekintet nélkül.
Szja
A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Baleseti járadék
Tb
Baleseti járadékra jogosult az, akinek munkaképesség-csökkenése üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a 15 százalékot meghaladja, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
Szja
Az 1988. január 1-je előtt megállapított baleseti járadék adómentes, feltéve hogy azt utóbb nem bruttósították (Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.2. pont).
A bruttósított járadék 1997-ig egyéb jövedelemnek számított, amelyre eső adót – a nyugdíjhoz hasonlóan - nem kell megfizetni, 1998-tól pedig adóköteles, bérjövedelemnek minősül [Szja-tv. 3. § 21., 23., 34. § (1) bek. a) pont].
A járadék csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás keretében történő egyösszegű megváltása forrásadós jövedelem, mely után 25 százalék adót von le a kifizető [Szja-tv. 73. § (4) bek.].
Öregségi járadék
Tb
Öregségi járadékra az a mezőgazdasági szövetkezeti tag volt jogosult, aki
– a hetvenedik (nőnél a hatvanötödik) életévét betöltötte,
– legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,
– az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítható meg).
Szja
Öregségi járadék, ideértve a növelt összegű öregségi járadékot is, összevonandó adóköteles jövedelem, de a jövedelemre eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Munkaképtelenségi járadék
Tb
Munkaképtelenségi járadékra az a mezőgazdasági szövetkezeti tag volt jogosult, aki:
– teljesen munkaképtelen volt,
– legalább három év óta megszakítás nélkül tagja volt a mezőgazdasági szövetkezetnek,
– a rokkantsági nyugdíjhoz a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem érte el,
– rendszeres szociális járadékban nem részesült,
– keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja
A munkaképtelenségi járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Özvegyi nyugdíj
Tb
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.
Élettárs abban az esetben, ha az élettársával ennek haláláig:
– egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
– megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt.
Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve nyugdíjasként halt meg.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18. hónapos korának betöltéséig, fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik születésnapjáig.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a házastársa halálakor:
– a reá irányadó korhatárt betöltötte,
– rokkant, vagy
– legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Szja
Az özvegyi nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Adómentes jövedelem az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Árvaellátás
Tb
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Szja
Az árvaellátás adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Szülői nyugdíj
Tb
Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Szja
A szülői nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Özvegyi járadék
Tb
Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg (1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg).
Szja
Az özvegyi járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni (Szja-tv. 3. § 23. pont 34. §).
Házastársi pótlék
Tb
Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása a havi 8730 forintot nem érte el (1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg).
Szja
A házastársi pótlék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Mezőgazdasági szövetkezeti járadék
Tb
A járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor volt jogosult, ha hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte, legalább három év óta megszakítás nélkül tagja volt mezőgazdasági szövetkezetnek, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem érte el, rendszeres szociális járadékban nem részesült, és keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg).
Szja
A mezőgazdasági szövetkezeti járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni (Szja-tv. 3. § 23., 34. §).
Baleseti házastársi pótlék
Tb
A baleseti rokkantsági nyugdíjast házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg.
Szja
A baleseti házastársi pótlék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Járadékok
Tb
Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
Szja
A rokkantsági járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A vakok rendszeres szociális segélye adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A vakok személyi járadéka adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A rendszeres szociális segély adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
Az átmeneti járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
Az egészségkárosodási járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A nemzeti gondozási díj adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A kiegészítő hadigondozotti pénzellátás adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
