A társadalombiztosítási szolgáltatások és pénzbeli ellátások igénybevételének alapvető feltétele a biztosítási, illetve az egyes ellátásra jogosító jogviszony. A jelenlegi rendszer az alábbi társadalombiztosítási szolgáltatásokat, illetve ellátásokat ismeri:
Egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátások:
– egészségügyi szolgáltatás,
– táppénz (gyermekápolási, baleseti stb.),
– terhességi-gyermekágyi segély,
– gyermekgondozási díj,
– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék.
Nyugdíj-biztosítási alapból finanszírozott ellátások:
– nyugdíj (öregségi, özvegyi stb.).
Az állami költségvetésből finanszírozott ellátási formák (családtámogatási ellátások, amelyek nem vagy csak részben kötődnek a biztosítási jogviszonyhoz):
– nevelési ellátás (családi pótlék, iskoláztatási támogatás),
– gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás),
– anyasági támogatás.
Táppénz
A táppénz keresetpótló készpénzszolgáltatás. Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (Nem jár táppénz annak, aki a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.)
Keresőképtelen,
– aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, – aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult,
– az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
– az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
– az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
– akit közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltanak,
– aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, avagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
Most tekintsük át, hogy a fenti feltételek fennállása esetén mikortól meddig jár a táppénz a biztosítottnak!
Táppénz a biztosítottnak legkorábban a betegszabadság lejártát követően jár. (A gyermekápolási táppénz és a baleseti táppénz, valamint a közegészségügyi eltiltás esetében a keresőképtelenség első napjától jár a táppénz.) A betegszabadság időtartama jelenleg 15 munkanap.
Táppénz a keresőképtelenség idejére, legfeljebb azonban egy évig jár. A táppénz egyéves tartamát meghosszabbítani – a baleseti táppénz kivételével – nem lehet. A baleseti táppénz meghosszabbítására csak az Orvosszakértői Intézet jogosult. Gyermekápolási táppénz esetében a gyermek korától és az egyedülállóságtól függően a táppénz gyermekenként és évenként, nyolcvannégy, negyvenkettő, huszonnyolc, illetve tizennégy naptári napon keresztül jár.
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy kórházi ellátás tartama alatt 60 százaléka.
A baleseti táppénz összege azonos a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi összegével, vagyis 100 százalék (egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség hiányában a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelemből számított naptári napi átlagjövedelem).
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani, ez vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.
Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.
Nem jár táppénz a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt.
Nem jár táppénz az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, valamint a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.
Terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás)
Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Az előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
– a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, t-gyás, gyed, gyes folyósításának az idejét,
– a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely 168 nap (annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásbavételtől még hátralévő időre).
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 2001. január 1-jétől hatályos táppénzre vonatkozó módosítások szerint kell megállapítani.
A táppénzre vonatkozó szabályok szerint a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett.
A t-gyás összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Amennyiben a biztosított az előbb meghatározott időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a t-gyás összegét a jogosultság (szülés) kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a szülés kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha a biztosítottnak azért nem volt az előbbiek szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, t-gyásban, gyedben, gyesben részesült, a terhességi-gyermekágyi segély alapja megegyezik az irányadó időszakban ténylegesen elért, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmével.
Annak a szülő nőnek, akinek a fenti (táppénz) szabályok szerint nem lehet t-gyást megállapítani, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő
– biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
– t-gyásban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a t-gyás igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a t-gyásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.
A szülő alatt érteni kell a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat, azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyámot.
A gyed a t-gyásra jogosító időtartam (szülési szabadság) leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A gyed a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, a 2001. évben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint.
A gyed alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet 2000. december 31-ét követő jogosultság esetén az Eb. tv. 48. § (2)–(3) és (5) bekezdése alapján kell megállapítani.
Nyugdíj
A társadalombiztosítási jogszabályok közül a nyugdíjra vonatkozó szabályozás a legterjedelmesebb.
Saját jogú nyugellátások
Öregségi nyugdíj
Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte), és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).
Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, és a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Baleseti rokkantsági nyugdíj az üzemi baleset miatt bekövetkezett megrokkanás esetén jár, szolgálati időre tekintet nélkül.
Baleseti járadék
Baleseti járadékra jogosult az, akinek munkaképesség-csökkenése üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a 15 százalékot meghaladja, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
Hozzátartozói nyugellátások
Özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.
Élettárs abban az esetben, ha az élettársával ennek haláláig:
– egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
– megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt.
Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve nyugdíjasként halt meg.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos korának betöltéséig, fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik születésnapjáig.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a házastársa halálakor:
– a reá irányadó korhatárt betöltötte,
– rokkant, vagy
– legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be.
Árvaellátás
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Szülői nyugdíj
Szülői nyugdíjra az a szülő (nagyszülő) jogosult, akinek gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a szülő gyermekének halálakor rokkant, vagy a 65. életévét betöltötte, és a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Baleseti hozzátartozói nyugellátások
A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében vagy baleseti rokkantsági nyugdíjasként halt meg, továbbá akkor is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának tartama nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. A hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
Családtámogatási ellátások
Nevelési ellátások
Családi pótlék
Családi pótlékra jogosult az a vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: a szülő), nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket nevel, vagy a saját háztartásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondoz.
A családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.
Iskoláztatási támogatás
Iskoláztatási támogatásra jogosult az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában tanköteles gyermeket nevel. Jár az iskoláztatási támogatás akkor is, ha a gyermek már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója, és a 20. életévét még nem töltötte be.
Ugyanazon gyermek után járó nevelési ellátás csak egy jogosultat illet meg. Az után a gyermek után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
A nevelési ellátás havi összege:
– egygyermekes család esetén 3800 Ft,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 4500 Ft,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 4700 Ft,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 5400 Ft,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 5900 Ft,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 6300 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10 500 Ft (2001. január 1-jétől),
– intézetben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 5400 Ft.
2001. július 1-jétől a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig – de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig – jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a 2001. június 30. után folyósított iskoláztatási támogatásnak a havi összege nem lehet kevesebb a korábban folyósított magasabb összegű családi pótlék összegénél.
Gyermekgondozási támogatások
A gyermekét nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra jogosult.
Gyermekgondozási segély
Gyermekgondozási segélyre jogosult a fent említett szülő, a nevelőszülő és a gyám, ha a saját háztartásában gyermeket nevel, a gyermek 3. életévének betöltéséig. A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után a gyermek 10. életévének a betöltéséig jár a gyes.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. A gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Gyermekgondozási segélyt méltányossági alapon a szociális és családügyi miniszter állapíthat meg.
Gyermeknevelési támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Közös szabályok
Nem jár gyermekgondozási támogatás a szülőnek abban az esetben, ha rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve ha a jövedelem a támogatás folyósítása mellett végezhető keresőtevékenységből származik.
Nem jár a támogatás, illetve a megállapított támogatás folyósítását szüneteltetni kell, ha:
– a gyermeket a gyermekvédelmi törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
– a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe vették,
– a gyermeket, 30 napot meghaladóan, szociális intézményben helyezték el,
– a szülő, gyám három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik.
A gyermekgondozási támogatás összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
Anyasági támogatás
A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt.
Jogosult továbbá az anyasági támogatásra az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő 60 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték. Jogosult a gyám is, ha a gyermek a születését követően 60 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Az anyasági támogatást a szülést követő 60 napon belül lehet igényelni a családtámogatási ellátások elbírálására jogosult szerveknél.
Az anyasági támogatás - gyermekenkénti – összege a szülés időpontjában érvényes öregségi nyugdíj 150 százaléka.
