Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításának két meghatározó eleme az otthonteremtés elősegítése és egy új jogintézmény, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga mint vagyoni értékű jog megszerzése illetékjogi kezelésének bevezetése. A többi változtatás igényét többnyire a gyakorlat vetette fel.
Az otthonteremtés elősegítése
A lakásállomány bővítése és az otthonteremtés elősegítése érdekében módosul az Itv.-ben a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség köre. Az új rendelkezés értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása. Az illetékmentességhez tehát több feltételnek egyszerre kell teljesülnie, így
– arra jogosult vállalkozó által kifejezetten értékesítés céljára épített (építtetett) lakóingatlanra kell vonatkoznia a szerzésnek,
– a lakás forgalmi értéke nem haladhatja meg a 30 millió forintot,
– a lakásnak újnak kell lennie, azaz a szerzés előtt más még azt nem használta,
– a lakásra vonatkozó első szerzés tartozik csak a mentesség körébe, a további értékesítés már nem.
Fontos szerephez jut a szabály alkalmazásánál az értelmező rendelkezések között a lakástulajdon fogalma, amely az Itv. értelmében
– lakás céljára létesített, és
– az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá
– az építési engedély szerint lakóház (lakás) céljára létesülő építmény, amennyiben annak készültségi foka az 50 százalékot meghaladja.
Ezzel szemben nem minősül lakástulajdonnak az Itv. szerint:
– a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, – a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges – helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá
– az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak [Itv. 102. § (1) bekezdésének f) pontja].
Az illetékmentesség ez utóbbiakra természetesen nem terjed ki [Itv. 26. § (1) bekezdésének f) pontja].
Az előzőekben említett módosítással függ össze, hogy az értelmező rendelkezések két új fogalmat tartalmaznak a jövő évtől, amelyek a jogalkalmazást segítik.
Az egyik új fogalom a természeti katasztrófa, amelyen érteni kell az ár- és belvizet, a földcsuszamlást, valamint a földrengést [Itv. 102. § (1) bekezdésének r) pontja], míg a másik új fogalom a lakóépület meghatározása, amely a törvény értelmében kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület [Itv. 102. § (1) bekezdésének s) pontja].
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának a megszerzése
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának mint a magyar jog új jogintézményének a törvényi bevezetésével összefüggésben módosultak az ingyenes szerzésre vonatkozó illetékfizetési szabályok, így az öröklési illeték tárgyára vonatkozó rendelkezés is. Ennek értelmében az örökség fogalmába az illetékjogi rendelkezések körében beleértendő az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása is mint a hagyaték részét képező vagyoni értékű jog. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény értelmében ugyanis a működtetési jog jogosultjának halála esetén – egymást követő sorrendben – a működtetési jog folytatására a házastárs, illetőleg az egyenes ági leszármazó jogosult [2000. II. törvény 2. §-ának (4) bekezdése]. 2001-től tehát ennek – az esetenként igen jelentős vagyoni értéket képviselő – jognak az örökhagyó halálához kapcsolódó megszerzése szintén illetékkötelezettség alá esik [Itv. 8. §-ának (1) bekezdése].
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ingyenes megszerzése, azaz a működtetési jog folytatása (ha a jogosult meghalt) és ajándékozása esetén az illeték mértéke 10 százalék, tekintet nélkül a rokonsági viszonyra vagy annak hiányára, illetve rokonok esetében a rokonsági fokra [Itv. 12. §-ának (5) bekezdése].
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén az illeték alapja a működtetési jog terhekkel nem csökkentett értéke [Itv. 13. §-ának (7) bekezdése].
Az Itv. öröklési és ajándékozási illetékmentességről szóló szabályai új elemmel egészülnek ki, amely szerint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése mentes az öröklési és ajándékozási illeték alól, ha az örökhagyó eredeti jogosult volt, azaz az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésétől volt jogosult a tevékenység gyakorlására. A törvény megfogalmazásában a hatálybalépése napján háziorvosi tevékenységet végző orvos – ideértve a munkavégzésben akadályozott háziorvost is –, amennyiben a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel és jogszabály másként nem rendelkezik, a törvény erejénél fogva, külön engedély nélkül a törvény hatálybalépésétől jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag helyettesítés keretében végez [2000. évi II. törvény 3. §-ának (2) bekezdése].
Nem lenne megalapozott az eredeti jogosultak illetékkötelezettsége, hiszen a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok csak valami olyasmihez jutnak hozzá, ami már eleve az övék. A praxisjog mint vagyoni jog későbbi, más általi megszerzése már aggálytalanul illetékkötelezettség alá vonható.
Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia [Itv. 17/A §-a].
A visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével összefüggésben szintén több ponton változnak.
Az illetékfizetési kötelezettséggel terhelt vagyoni értékű jogok között új pontként, a 2000. évi II. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándéknak megfelelően, megjelenik az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése [Itv. 18. § (2) bekezdésének f) pontja].
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának visszterhes megszerzése esetén az illeték alapja és mértéke azonos az ingyenes szerzésnél bemutatottakkal, azaz az alapja a működtetési jognak – terhekkel nem csökkentett – értéke, mértéke pedig 10 százalék, ami az általános szabálynak felel meg [Itv. 19. §-ának (3) bekezdése].
Ugyanúgy, mint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ingyenes megszerzése esetén, a visszterhes vagyonátruházási illeték alól is mentes az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az átruházó az eredeti jogosult volt. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia [Itv. 26. §-ának (12) bekezdése].
A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása körében külön rendelkezés határozza meg az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét. Az általános szabályoktól eltérően ezen jog értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt – illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett – érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben ez az érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az illetékhivatal becslés útján állapítja meg az értéket [Itv. 72. §-ának (6) bekezdése].
Az eljárási rendelkezések körében a hagyaték örökös általi bejelentésére vonatkozó szabályok között új elem, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az erre jogosult személy a korábbi jogosult halálától számított 60 napon belül köteles - a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával - illetékkiszabásra az illetékhivatalhoz bejelenteni. A másolatot az illetékhivatal illetékmentesen hitelesíti.
A bejelentésre előírt speciális határidő figyelembe veszi azt is, hogy amennyiben a jog folytatására többen jogosultak, akkor ezeknek a személyeknek a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül meg kell állapodniuk, hogy közülük ki fogja ténylegesen folytatni a jogot [Itv. 90. §-ának (4) bekezdése].
Külön illetékességi szabályt fogalmaz a törvény az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabására, amely szerint a működtetési jogot szerző fél lakóhelye szerint illetékes illetékhivatal járhat el [Itv. 95. §-ának (5) bekezdése].
Az új jogintézmény bevezetése következtében az értelmező rendelkezések között a vagyoni értékű jog fogalma kibővül az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának beemelésével [Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja].
Egyéb változások
A teljes személyes illetékmentesség bővülése
A teljes személyes illetékmentességben részesülők köre új elemmel egészült ki, így a 2001. évtől idetartozik:
– a megyei területfejlesztési tanács,
– a térségi fejlesztési tanács és
– a regionális fejlesztési tanács.
A módosítás indoka, hogy a fenti fejlesztési tanácsok alapvetően állami feladatokat látnak el, és finanszírozásuk is általában államháztartási forrásból valósul meg, következésképpen indokolatlan illetékkötelezettség alá vetni őket [Itv. 5. § (1) bekezdésének l) pontja].
A természetbeni juttatás
Az öröklési és ajándékozási illetékmentesség körében új szabály jelenik meg, amelynek célja annak elkerülése, hogy egy jogügylet kapcsán kétféle közterhet kelljen fizetni. Konkrétan az új rendelkezés alapján mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót – természetbeni juttatás címén – személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. Mivel természetbeni juttatás esetén a kifizető (ajándékozó) vállalja a juttatás terheit, azaz a szja-törvény szerinti 44 százalékos adó és az egyéb járulékok megfizetését, a juttatásban részesülőt (megajándékozottat) adókötelezettség nem terheli. Indokolatlan lenne azonban a megajándékozottat illetékfizetési kötelezettséggel terhelni, hiszen adókötelezettség pusztán azért nem terheli, mert ezt a kifizető helyette teljesíti [Itv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja].
Lakásépítési kedvezmény
A lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetékére vonatkozó szabályok körében a kialakult joggyakorlatnak megfelelően módosul, illetve pontosabbá válik az a rendelkezés, amely az igénybe vett lakásépítési kedvezmény forgalmi értékből történő levonását teszi lehetővé. A pontosítás kiegészíti azokat az eseteket, amikor a levonásra nincs lehetőség, így amelyeknél a vevő nem a lakás tényleges forgalmi értéke alapján fizeti meg az illetéket.
A hatályos szöveg szerint tehát, ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni, kivéve:
– lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén,
– kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén,
– lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja,
– lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg az előző bekezdésben említett adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít [Itv. 21. §-ának (2) bekezdése].
Ügyvédi irodákkal kapcsolatos illetékkötelezettség
A gazdasági társaságok vagyonszerzésének szabályaira vonatkozó változásokkal összhangban az ügyvédi irodákkal kapcsolatos mentességi rendelkezések is módosulnak, így a továbbiakban nem szerepel az illetékmentes körben:
– az alapító okirat szerint a tag által az ügyvédi iroda (egyszemélyes, társas) rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzése, továbbá
– az ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész megszerzése.
Változatlanul fennmarad azonban az a szabály, amely szerint illetékmentes az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesüléssel, szétválással) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda, illetve irodák a korábbinak jogutódja lesz, illetve jogutódjai lesznek [Itv. 26. § (1) bekezdésének o) pontja].
Mentesség a visszterhes vagyonátruházási illeték alól
A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség szabályai az új lakás megszerzésén túl más elemek tekintetében is módosulnak.
A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség körében rendezi az illetéktörvény:
– az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékére vonatkozó rendelkezés, és
– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak beépítési vállalással történő megszerzése esetén érvényesülő illetékmentesség közötti viszonyt.
Ennek megfelelően, ha az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés kedvezményes illetékmértékének alkalmazására egyébként jogosult vagyonszerző valamely ingatlan szerzésével kapcsolatban a mentességet eredményező, beépítésre vonatkozó nyilatkozatot tesz, ezen illetékkötelezettségre a továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz kapcsolódó rendelkezések vonatkoznak, tehát erre a vagyonszerzésre az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéssel kapcsolatos rendelkezések már nem alkalmazhatóak.
Az új szabály értelmében az ingatlanforgalmazók is vállalhatnak beépítési kötelezettséget nyilatkozatukkal, illetékmentességet biztosítva a maguk számára – feltéve hogy teljesítik a vállalást [Itv. 26. §-ának (11) bekezdése].
Az elmúlt években a belvíz és az árvíz igen jelentős károkat okozott nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem magánszemélyeknek is, akik esetenként fedél nélkül maradtak. Ezeknek a társadalmi szintű gondoknak az enyhítését szolgálja – a személyi jövedelemadóról szóló törvény új rendelkezésein túl – az Itv. módosítása, amely mentességet biztosít a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzése esetére. Az 1998. és 1999. évben – az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján - a pénzügyminiszter rendelte el a 18/1999. (VIII. 18.) PM rendelettel az illeték kiszabásának mellőzését ezekben az esetekben, illetve egy másik, a 25/2000. (V. 26.) PM rendelettel kiterjesztette ezt a rendelkezését a 2000. évi természeti katasztrófák által okozott károk enyhítésére is. Mivel hasonló események a jövőben is bekövetkezhetnek, szükségessé vált a kérdés törvényi rendezése.
A mentesség érvényesülésének feltétele, hogy a megsemmisült lakást a károsult ténylegesen lakásként használta a katasztrófa bekövetkezése előtt, a megsemmisült lakás a károsult egyetlen lakása, illetve a megsemmisült lakás pótlására szolgáló új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 6 millió forintot.
Tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát. Tehát az új lakóingatlanban a magánszemély nem szerezhet nagyobb tulajdoni hányadot, mint amekkorával rendelkezett az elpusztult lakóingatlanban, különben az illetéket meg kell fizetnie.
A mentesség érvényesítése érdekében a vagyonszerzés illetékhivatalhoz történő bejelentéskor a vagyonszerző köteles igazolni:
– hiteles tulajdoni lap másolatával a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait, illetve
– azt, hogy a megsemmisült lakás a magánszemély egyetlen lakása volt, amelyet életvitelszerűen lakásaként használt; ez utóbbit a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal (Itv. 26/A §-a).
Az illetékfizetés módja
Az illetékbélyeggel fizetendő eljárási illetékre vonatkozó kerekítési szabály - összhangban az új illetékbélyegek forgalomba hozataláról szóló 18/2000. (V. 9.) PM rendelettel bevezetett új illetékbélyeg-címletekkel – úgy módosul, hogy a korábbi 5 forintról 50 forintra nő a kerekítési határérték, így az 50 forint alatti maradékot kell elhagyni, és az 50 forintot, illetve az azt meghaladó összeget 100 forintnak kell számolni [Itv. 74. §-ának (3) bekezdése].
Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése
Nem változott az a szabály, hogy a gépjármű, illetve a pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül kell az illetékes rendőrkapitányságnál, illetőleg közlekedési hatóságnál bemutatni. Kiegészült azonban ez a rendelkezés azzal, hogy a főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó köteles az illetékmentességre való jogosultságot [Itv. 26. § (1) bekezdésének l) pontja] megállapító illetékhivatali határozatot is bemutatni [Itv. 76. §-ának (1) bekezdése].
Értelmező rendelkezések
Az értelmező rendelkezések között a vagyoni értékű jog fogalmi köréből a módosítás kiemelte az időközben megszűnt tartós földhasználatra és a külföldiek ingatlanhasználati jogára vonatkozó értelmezést [Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja].
