A GT. SZERINTI BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
Cégalapítás, a társasági szerződés módosítása
A gazdasági társaság alapítását – ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a társasági szerződés megkötésétől (alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak – cégbíróságnak. Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni [Gt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítását – ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a változás megtörténtétől számított harminc napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak [Gt. 16. §-ának (3) bekezdése].
Kötelezettek
A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége [Gt. 26. §-ának (1) bekezdése].
A kötelezettség elmulasztása
A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak [Gt. 26. §-ának (2) bekezdése].
Egyszerűsített végelszámolás
A közkereseti (és betéti) társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végelszámolás egyszerűsített módon lefolytatható, ha a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. Ebben az esetben a végelszámoló személyét elegendő a végelszámolás megtörténtével együtt bejelenteni a cégbírósághoz, amely rendelkezik a társaság törléséről és annak közzétételéről [Gt. 100. §-ának (1) bekezdése].
Hátralékos pénzbetét befizetésének bejelentése
Amennyiben a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni, melynek megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni (Gt. 127. §-a).
A törzstőke leszállítása
A törzstőke leszállítását a cégbíróságnak be kell jelenteni [Gt. 167. §-ának (2) bekezdése]. Megjegyezzük, hogy a törzstőke-leszállítással kapcsolatos, a társaságot érintő közzétételi kötelezettséget a korábbiakban már ismertettük.
A törzstőke leszállítását ellenző hitelezők kielégítésének bejelentése
Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra – le nem járt követelés esetén – biztosítékot kell nyújtani.
A hamincnapos határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént. A bejelentéshez mellékelni kell a hirdetményeket tartalmazó lappéldányokat. A törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe csak a bejelentést követően lehet bejegyezni [Gt. 167. §-ának (3)–(5) bekezdései].
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJELENTÉSEK
Adatváltozás
Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel személyiadat- és lakcímnyilvántartásból stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban [az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 27. §-ának (1) bekezdése].
Az ingatlan jellemzőinek változása
Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak
– az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában – ideértve a művelés alól kivett területet is – és a föld minőségében bekövetkezett változást,
– a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását [Inytv. 27. § (2) bekezdésének a)-b) pontja].
Lakcímváltozás
A jogosult – a változástól számított harminc napon belül – köteles bejelenteni nevének, illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) módosulását [Inytv. 27. §-ának (3) bekezdése].
Változás hatósági határozat alapján
Nincs szükség külön bejelentésre, ha az ingatlant, avagy a lakóhelyet (székhelyet, telephelyet) érintő változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri [Inytv. 27. §-ának (4) bekezdése].
BEJELENTÉS CSŐDELJÁRÁSBAN
Tárgyalás eredményének bejelentése
Az adós a fizetési haladék megadása érdekében összehívott tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell [a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 10. §-ának (1) bekezdése].
A bejelentés, illetve elmulasztásának következményei
A bíróság a fenti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról [Cstv. 10. §-ának (2) bekezdése].
Az eljárás megszüntetése
A bíróság az eljárást megszünteti, ha
– a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be;
– a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő;
– nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése;
– a 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el; valamint
– ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz [Cstv. 10. §-ának (3) bekezdése].
Bejelentés az egyezségi tárgyalás eredményéről
Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. A kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható [Cstv. 21. §-ának (1) bekezdése].
BEJELENTÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN
A bíróság végzéssel elrendeli az adós felszámolását, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak [Cctv. 27. §-ának (1) bekezdése].
A felszámoló bejelentései
A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető [Cstv. 27/A §-ának (1) bekezdése].
Kizárási ok bejelentése
A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől – illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől – számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza.
A bejelentés elmulasztásának szankciója
Amennyiben a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését [Cstv. 27/A §-ának (5) bekezdése].
Bejelentés a cégbírósághoz
A felszámoló a jogerős végzés kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye [Cstv. 27/A §-ának (5) bekezdése].
Bűncselekmény bejelentése
A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni [Cstv. 33. §-ának (4) bekezdése].
A szakértő bejelentési (közlési) kötelezettsége
Abban az esetben, ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni [Cstv. 33. §-ának (3) bekezdése].
Hitelezői bejelentések
Fennálló követelések bejelentése
Az adóssal szemben fennálló követeléseket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni. Azt a követelést, amelyet a 40 napos határidőn túl, azonban a közzétételtől számított egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a Cstv. 57. §-ának (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet [Cstv. 37. §-ának (1) bekezdése].
A felszámolás alatt keletkezett követelések bejelentése
A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni [Cstv. 37. §-ának (2) bekezdése].
A bejelentés elmulasztása
Ha a hitelező a fenti bejelentési kötelezettségeket egy éven túl teljesíti, úgy követelése kiegyenlítésére nem tarthat igényt [Cstv. 37. §-ának (3) bekezdése].
Bejelentés szerződések felmondásakor
A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető [Cstv. 47. §-ának (1) bekezdése].
BEJELENTÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN
Hitelezői bejelentés
A gazdálkodó szervezet hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni [Cstv. 68. §-ának (1) bekezdése].
A végelszámoló bejelentése
A végelszámoló
– a zárómérleget, záró egyszerűsített mérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra bemutatja, majd
– az eljárás befejezését a fentiekben felsorolt iratokkal együtt a cégbíróságnak bejelenti, amely elrendeli a gazdálkodó szervezet törlését a cégjegyzékből [Cstv. 75. §-ának (3) bekezdése].
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN
Bejelentkezés az állami adóhatósághoz
Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 12-13. §-ában foglalt kivétellel [Art. 11. §-ának (1) bekezdése], ennek megfelelően az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni [Art. 11. §-ának (2) bekezdése].
A bejelentés tárgya
Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó
– nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét;
– címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
– létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
– gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
– a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [Art. 36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
– jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
– az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység);
– az Art. 14. § (1) bekezdésében – az általános forgalmi adó választása vonatkozásában – előírt nyilatkozatot, valamint
– átalányadó választását [Art. 11. §-ának (3) bekezdése].
A bejelentkezés módja
Az adózó,
– ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
– ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
– ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az előző két pontban említett igazolványhoz, illetve eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét [Art. 11/A §-ának (1) bekezdése].
Bejelentkezést követő adatközlés
Az egyéni vállalkozó adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, a cégbejegyzésre kötelezett adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az Art. 11. §-ának (3) bekezdésében felsorolt, az előzőekben részletezett adatok közül az állami adóhatósághoz köteles írásban bejelenteni
– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [Art. 36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
– jogelődjének adóazonosító számát;
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát, valamint
– a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével [Art. 11/A §-ának (3) bekezdése].
Engedélyköteles tevékenység
Amennyiben az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését – az egyéni vállalkozó adózók kivételével - a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni [Art. 11/A §-ának (4) bekezdése].
Bankszámlaszám bejelentése
Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül jelenti be az adóhatósághoz elsőként megnyitott bankszámláját [Art. 11/A §-ának (5) bekezdése].
Munkáltatói (kifizetői) minőség bejelentése
A munkáltatónak és a kifizetőnek ezt a minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni [Art. 11/A §-ának (6) bekezdése].
Bejelentés készpénzfizetés esetén
A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
– a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
– egyéb esetben pedig az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást [Art. 11/A §-ának (9) bekezdése].
Külföldi vállalkozás fióktelepe
Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is [Art. 11/B §-ának (1) és (2) bekezdése].
Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz
A bejelentkezés módja
Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét [Art. 11/C §-ának (1) bekezdése].
A bejelentkezés határideje
Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál [Art. 11/C §-ának (2) bekezdése].
Iparűzési tevékenység ideiglenes jelleggel
Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, az adóköteles tevékenységének megkezdésekor, köteles tevékenységét az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek [Art. 11/C §-ának (2) bekezdése].
A bejelentés tárgya
Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti az Art. 11. §-ának (3) bekezdésében megjelölt, a fentiekben ismertetett adatokat – az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat kivételével [Art. 11/C §-ának (3) bekezdése].
Adóbeszedésre kötelezett
Az adóbeszedésre kötelezettnek ezt a minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli [Art. 11/C §-ának (4) bekezdése].
Vagyonszerzés bejelentése
Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben foglaltak szerint kell bejelenteni [Art. 13. §-ának (1) bekezdése].
Adatok bejelentése nyomtatványon
Visszterhes ingatlanátruházás esetén – az ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásának kivételével
– az ingatlant értékesítő és vevő magánszemélynek;
– az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), a jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélynek - a jogügyletet tartalmazó okiratnak a földhivatalhoz történő benyújtásakor – az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie az Art. 12. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait – születési hely, idő, anyja neve stb. – és az adóazonosító jelét – nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámát [Art. 13. §-ának (2) bekezdése].
Hiányos bejelentés
Amennyiben a bejelentés az adóazonosító jelet, illetőleg ennek hiányában a természetes azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, a földhivatal a kérelmet a hiánypótlásig visszautasítja [Art. 13. §-ának (2) bekezdése].
Az általános forgalmi adó kötelezettségének bejelentése
A nyilatkozat tartalma
Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
– kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez,
– tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ,
– alanyi adómentességet választ, illetve
– az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni [Art. 14. §-ának (1) bekezdése].
A nyilatkozat megváltoztatásának bejelentése
Az Art. 14. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi mentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 15. § (3) bekezdése szerint – azaz az értékhatár elérését követő 15 napon belül - kell megtenni [Art. 14. §-ának (2) bekezdése].
A bejelentés módosítása
Ha az adózó az Art. 14. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglalt, a fentiekben ismertetett bejelentést törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző adóévről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára visszamenően módosíthatja [Art. 14. §-ának (3) bekezdése].
Nem adóalany bejelentése
Az a belföldi jogi személy és egyéb szervezet, amely az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adót visszaigényelheti, a visszaigénylés érdekében ezt a jogosultságát bejelentheti és adó-visszaigénylését az adózókkal azonos módon kérheti [Art. 14. §-ának (4) bekezdése].
Nincs bejelentési kötelezettség
A kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult magánszemély adózót nem terheli ezen a címen bejelentési kötelezettség, ha kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az 1992. évi II. törvény szerinti részarány-földtulajdonosra, amennyiben földtulajdonát a szövetkezet közös használatában hagyja, illetve ha kizárólag a részére kiadott földtulajdonának bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává [Art. 14. §-ának (6) bekezdése].
A változás bejelentése
A bejelentés határideje
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes azonosító adatok és az Art. 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie [Art. 15. §-ának (1) bekezdése].
Adókötelezettséget érintő változás
Az adókötelezettséget érintő változás különösen az Art. 11. §-ának (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is [Art. 15. §-ának (2) bekezdése].
Értékhatár elérésének bejelentése
Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz [Art. 15. §-ának (3) bekezdése].
Egyéb változások bejelentése
Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz – ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette – a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adóazonosító számát [Art. 15. §-ának (4) bekezdése].
Cégbírósági bejelentés
Az Art. 11/A §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, gazdasági kamarához teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti [Art. 15. §-ának (6) bekezdése].
Mulasztási bírság
Az Art. egyes (bejelentési) kötelezettségek elmulasztásához különböző szankciókat rendel.
Bevallási késedelem
Ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után, ha a késedelem
– a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék;
– a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék;
– a 30 napot meghaladja, 30 százalék,
de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet [Art. 74. §-ának (1) bekezdése], azzal, hogy az Art. 74. §-ának (4) bekezdése szerint a mulasztási bírság mellett – a bevallási késedelem miatt – nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.
Tevékenység bejelentésének elmulasztása
Ha az adózó vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet az Art. 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg [Art. 74. §-ának (7) bekezdése].
Késedelem
A magánszemély adózó 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti [Art. 74. §-ának (8) bekezdése].
Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó nem teljesítette az előzőekben – a késedelmes teljesítés vonatkozásában – meghatározott kötelezettségeket, továbbá a bevallási kötelezettségét, 200 ezer forintig, magánszemély esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg – határidő kitűzésével – az adózót teljesítésre hívja fel [Art. 74. §-ának (9) bekezdése].
A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő kitűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén azonban az itt meghatározottak alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető [Art. 74. §-ának (11) bekezdése].
Hibás, valótlan adatszolgáltatás
A magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
– bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti [Art. 74. § (13) bekezdésének b) pontja];
– a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja [Art. 74. § (13) bekezdésének c) pontja], illetve
– a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz [Art. 74. § (13) bekezdésének d) pontja].
Az összeállítást készítette:
dr. Kovács Károlyné
