Beszámolási kötelezettség
A közzététel alapja a számvitelben a beszámolási kötelezettség. Tekintettel arra, hogy a számviteli szabályok 2001. január 1-jétől megváltoznak, ezért összefoglaljuk a nyilvánosságra hozatal és a közzététel – jelenleg még nem hatályos – új szabályait is.
A gazdálkodó a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni [a számvitelről szóló, 2001. január 1-jéig hatályban lévő, 1991. évi XVIII. törvény (Szvt.) 4. §-ának (1) bekezdése].
Magyarországi fióktelep
Beszámoló a működés alatt
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, az Szvt.-ben meghatározott kettős könyvvitellel alátámasztott – az Sztv. 17-56. §-ai szerinti – éves beszámolót köteles készíteni [Szvt. 4. §-ának (3) bekezdése].
Megszűnő fióktelep
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az Szvt. szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára – mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül [Szvt. 4. §-ának (4) bekezdése].
Jogelőd nélkül létrejött gazdálkodó
A jogelőd nélkül alapított gazdálkodót alapításának időpontjától [létesítő okirata (társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától] létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak tekintetében is [a (2)–(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] az Szvt. szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli [Szvt. 4/A §-ának (1) bekezdése].
A beszámolási kötelezettség határideje
A jogelőd nélkül alakult vállalkozás az előzőek szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.
Az Szvt. 4/A §-ának (1) bekezdése szerinti időszak egy beszámolási időszaknak minősül akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás időpontjában érvényben lévő előírások szerint kell eleget tenni [Szvt. 4/A §-ának (2) és (3) bekezdése].
Az összevont évesbeszámoló-készítés
Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül, továbbá az a vállalkozó, amely a közös vezetésű vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogosultságokkal tőkerészesedés alapján rendelkezik (Szvt. 8. §-a).
Anyavállalat
Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy egy másik leányvállalaton keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
– a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; vagy
– a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja; vagy
– a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy az alapszabály rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol [Szvt. 8/A §-ának (1) bekezdése].
Letétbe helyezés
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. 71. §-ának (1) bekezdése].
Összevont mérleget készítő vállalkozás
Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) – a könyvvizsgáló záradékával ellátott – éves beszámolót a tárgyévet követő év szeptember 30-áig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt 71. §-ának (2) bekezdése].
Mentesség
Az éves beszámoló részét képező üzleti jelentést, az összevont (konszolidált) üzleti jelentést nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni, de biztosítani kell, hogy a vállalkozó [az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnél az anyavállalat] székhelyén az minden érdekelt által megtekinthető módon rendelkezésre álljon, arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen [Szvt. 71. §-ának (3) bekezdése].
Vállalkozás egyszeres könyvvezetéssel
Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített mérleget köteles a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. 71. §-ának (4) bekezdése].
Külföldi székhelyű vállalkozás
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni [Szvt. 71. §-ának (7) bekezdése].
Közzététel
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót (az üzleti jelentés kivételével), illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni, azzal, hogy a kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek [Szvt. 72. §-ának (1) bekezdése].
Beszámoló könyvvizsgálattal
Amennyiben az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót köteles a vállalkozó közzétenni, mégpedig
– 1994. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja az egymilliárd forintot;
– 1996. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot, végül
– 1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó [Szvt. 72. § (2) bekezdésének a)-c) pontja].
Közzététel a munkavállalók, tagok felé
A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon, tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell [Szvt. 72. §-ának (3) bekezdése].
Beszámoló könyvvizsgálat nélkül
Ha az Szvt. 73. §-ának (7) bekezdése szerinti vállalkozó – tehát az, akinek az éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot, valamint az a vállalkozó, akinek az éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el – közzétett éves beszámolója, illetve egyszerűsített éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte." Ilyenkor azonban a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni [Szvt. 72. §-ának (4) bekezdése].
Közzététel az anyavállalatnál
Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni [Szvt. 72. §-ának (5) bekezdése].
Ismételt közzététel
A korábban már közzétett – a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a lezárt év(ek)re vonatkozó – az eredeti adatokat változatlanul hagyva – módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek.
A közzététel kellékei
Az ismételt közzétételhez is szükséges – az Sztv. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül – a 71. § (1) bekezdése alá tartozó, azaz kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál – a cégbíróságnál történő letétbe helyezés [Szvt. 72. §-ának (6) bekezdése].
Közzétételi kötelezettség a gyakorlatban
Cégjegyzékben szereplő vállalkozó
A közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát – a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi [Szvt. 72. §-ának (7) bekezdése].
A közzététel költségtérítése
A közzétételért a vállalkozó közzétételi költségtérítést fizet az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú bankszámlájára. A térítés megfizetésének igazolását a fentiek szerinti beadványhoz másolatban mellékelni kell.
Cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó
A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó a közzétételről a tárgyévet követő év május 31-ét, az Szvt. 72. § (6) bekezdése szerinti – ismételt – közzétételről az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Szvt. 72. §-ának (8) bekezdése].
A kötelezettség elmulasztásának szankciója
Abban az esetben, ha a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érinti, az érintett fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását [Szvt. 72. §-ának (9) bekezdése].
Egyéb szervezetek beszámolási és közzétételi kötelezettsége
A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek évesbeszámoló-készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Rend.) tartalmazza.
A letétbe helyezés határideje
A lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, az erdőbirtokossági társulat, valamint a víziközmű-társulat köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Rend. 6. §-ának (1) bekezdése].
A letétbe helyezés teljesítése
A fentiekben meghatározott szervezetek azzal tesznek eleget a közzétételi kötelezettségüknek, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát megküldik az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának [Rend. 6. §-ának (2) bekezdése].
Közzététel saját elhatározásból
Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján köteles nyilvánosságra hozni a fontosabb adatait, illetve amelyik a beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is a tárgyévet követő év május 31-e [Rend. 6. §-ának (3) bekezdése].
Nincs közzétételi kötelezettség
A Rend. 6. §-ának (1)–(3) bekezdése alá nem tartozó egyéb szervezetnek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége az Szvt.-ből, illetve a Rend.-ből adódóan nincs. A beszámolót azonban legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia [Rend. 6. §-ának (4) bekezdése].
Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár
Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak (pénztár) beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (Rend. I.) szabályozza.
Közzététel
A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát a jóváhagyást követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig a Hivatalos Értesítőben köteles közzétenni [Rend. I. 30. §-ának (1) bekezdése].
Ismételt közzététel
A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni – az eredeti adatokat változatlanul hagyva –, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibá(ka)t tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a tartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek.
Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. I. 30. §-ának (2) bekezdése].
Önkéntes nyugdíjpénztár
A 269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (Rend. II.) az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait tartalmazza.
Közzététel
A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni, azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki [Rend. II. 32. §-ának (1) bekezdése].
Ismételt közzététel
A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni – az eredeti adatokat változatlanul hagyva –, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérlegfőösszeg százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. II. 32. §-ának (3) bekezdése].
Magánnyugdíjpénztár
A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságaira a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Rend. III.) terjed ki.
Közzététel
A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni [Rend. III. 31. §-ának (1) bekezdése].
Ismételt közzététel
A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni – az eredeti adatokat változatlanul hagyva –, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérlegfőösszeg százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. III. 31. §-ának (2) bekezdése].
Közzététel a felszámolás és végelszámolás alatt
A felszámolás megindításakor a vállalkozás úgynevezett tevékenységet lezáró mérleget készít [a felszámolás és végelszámolás alatti számviteli feladatokról szóló 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet (rendelet) 3. §-ának (1) bekezdése]. A rendelet utalt szakaszának második bekezdése szerint a tevékenységet lezáró mérleg részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, az egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben az Szvt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentősebb összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró mérleg részét képezheti a kiegészítő melléklet abban az esetben, ha az az Szvt. értelmében egyben a beszámolónak is a része. A mérleg azonban nem tartalmaz üzleti jelentést.
Letétbe helyezés és közzététel
A gazdálkodó szervezet a fenti, tevékenységet lezáró mérleg vonatkozásában a korábban már körülírt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a mérleg fordulónapját követő 45 napon belül köteles eleget tenni [rendelet 3. §-ának (4) bekezdése].
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 2001. JANUÁR 1-JÉTŐL
Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Szvt. II.), amelynek IX. fejezete tartalmazza a nyilvánosságra hozatal és a közzététel szabályait.
Letétbe helyezés
A beszámoló nyilvánosságra hozatala – mint az a korábban írtakból is kitűnik – a letétbe helyezéssel valósul meg, ugyanis a letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságon bárki felvilágosítást és másolatot kérhet [Szvt. 153. §-ának (4) bekezdése]. Az Szvt. II. a könyvvezetési formától függően a letétbe helyezés határidejét eltérően határozza meg.
Kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot köteles a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe helyezni az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, mégpedig olyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta [Szvt. II. 153. §-ának (1) bekezdése].
Az anyavállalat letétbe helyezési kötelezettsége
Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta [Szvt. II. 153. §-ának (2) bekezdése].
Egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó
Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő május 30-ig köteles letétbe helyezni a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál [Szvt. II. 153. §-ának (3) bekezdése].
Magyarországi fióktelep
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 120 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. II. 153. §-ának (5) bekezdése].
Közzététel
Könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló
Valamennyi, kettős könyvvitelt vezető vállalkozó – értve alatta a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg köteles közzétenni.
Nem kötelező a közzététel
El lehet tekinteni a kiegészítő melléklet egészének, avagy egy részének a közzétételétől, amennyiben az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez elegendőek a mérlegben (eredménykimutatásban) szereplő adatok [Szvt. II. 154. §-ának (1) bekezdése].
Könyvvizsgáló által nem ellenőrzött beszámoló közzététele
Abban az esetben, ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetőleg egyszerűsített éves beszámolóját nem ellenőrizte könyvvizsgáló, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradékolást elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén – ezek minden egyes példányán - köteles a következő szöveg feltüntetésére: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." Ilyenkor a kiegészítő melléklet közzététele kötelező [Szvt. 154. §-ának (3) bekezdése].
Az anyavállalat közzétételi kötelezettsége
Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – közzétenni [Szvt. 154. §-ának (4) bekezdése].
Ismételt közzététel
A gyakorlatban előfordul, hogy a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, összevont (konszolidált) beszámolót a vállalkozónak ismételten közzé kell tenni. Az ismételt közzétételre az Szvt. II. rendelkezése értelmében akkor van szükség, ha a hiba a vállalkozásról kialakított megbízható, valós képet lényegesen befolyásolja.
A közzétett beszámoló tartalma
Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
– mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források összevontan módosító összegeit,
– eredménykimutatása tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan
fel kell tüntetni [Szvt. II. 154. §-ának (5) bekezdése].
A közzétételi kötelezettség teljesítése
Cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó
A közzétételi kötelezettségének – értve ez alatt az ismételt közzétételt is – a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe azzal tesz eleget, ha az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti, avagy egy hiteles másolati példányát - a cégbíróságnál való letétbe helyezéssel egyidejűleg – az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi [Szvt. II. 154. §-ának (7) bekezdése].
Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó
A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó – abban az esetben, ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik – a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 120 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Szvt. II. 154. §-ának (8) bekezdése].
Az üzleti jelentés nyilvánosságra hozatala
Az üzleti jelentés, összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem képezi az éves beszámoló részét, azonban az Szvt. II. 154. §-ának (10) bekezdése kötelezővé teszi annak nyilvánosságra hozatalát. E szerint az üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.
A letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség elmulasztása
Amennyiben a vállalkozó nem tett eleget a letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségének, és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekét érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását [Szvt. II. 154. §-ának (9) bekezdése].
A közzétételhez kapcsolódó új értelmezések
Gazdálkodó
Gazdálkodónak minősül a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Vállalkozó
A vállalkozó kategóriájába tartozik minden olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet – vállalkozási tevékenységet - végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülést, a vízitársulatot, az erdőbirtokossági társulatot, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, amely nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek – például lakásszövetkezet, egyházi jogi személy stb. – közé.
Anyavállalat
Az Szvt. II. alkalmazásában anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál - leányvállalatnál – közvetlenül, avagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a következők közül legalább eggyel rendelkezik:
– a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével, azaz 50 százalékos szavazatarányt meghaladóval tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
– más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
– a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
– a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés – avagy a létesítő okirat rendelkezése – alapján (függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól) döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.
Leányvállalat
Leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Jelentős összegű hiba
Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – az eredményt, valamint a saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, jelentős összegű hibáról beszélünk. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, az ellenőrzések során – azonos évet érintően - megállapított hibák, hibahatások az eredményt, a saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
Nem jelentős összegű hiba
Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – az eredményt, a saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fentiek szerinti összeghatárát, nem jelentős összegű hibáról van szó.
Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba
Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintendő, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke lényegesen – a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben – megváltoztatja a saját tőke értékét, és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő, avagy csökken).
Mérlegkészítés időpontja
A mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni [Szvt. II. 3. § (1) bekezdésének 1., 2. pontja, (2) bekezdésének 1., 2. pontja, (3) bekezdésének 3., 4., 5. pontja, valamint (6) bekezdésének 1. pontja].
