Befektetési szolgáltató, elszámolóház, tőzsde közzétételi kötelezettsége
Az éves jelentés közzététele
A befektetési szolgáltató, az elszámolóház és a tőzsde egyaránt köteles
– a nyilvánosságot rendszeresen, éves jelentés formájában tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzete és működése főbb adatairól, melyet az Épt. 5. számú mellékletének I-II. részében meghatározott tartalommal készít el, figyelembe véve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó vonatkozó kormányrendeletek előírásait is;
– legkésőbb a tárgyévet követő év április hó 30. napjáig az éves jelentést megküldeni a Felügyeletnek, és közleményben nyilvánosságra hozni legalább egy országos napilapban és a tőzsde lapjában az éves jelentés megtekintésének helyét, továbbá a Felügyeletnek bejelenteni, hogy a közlemény közzétételére mikor és mely napilapban kerül sor, valamint
– biztosítani az éves jelentés nyilvánosságát a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével [a befektetési szolgáltató, az elszámolóház és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről szóló 38/1996. (XII. 28.) PM rendelet (PMR.) 2. §-ának a)-c) pontja].
Ismételt közzététel
A Felügyelet a rendelet hatálya alá tartozó, a fentiekben meghatározott szervezeteket határidő megjelölésével az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés a PMR. rendelkezéseinek nem felel meg [PMR. 2. §-ának (2) bekezdése].
Szabályzatok közzététele
Az elszámolóház és a tőzsde köteles a tőzsde lapjában közzétenni a hatályos szabályzatainak listáját (PMR. 3. §-a).
Az elszámolóház közzétételi kötelezettsége
Az elszámolóház köteles közzétenni a tőzsde lapjában
– az általa az egyes értékpapír-sorozatokhoz rendelt Nemzetközi Értékpapír Azonosító Szám (ISIN) azonosító aktuális listáját, valamint naponta a határidős elszámolásokat és a nyitott kötésállományokat a Budapesti Árutőzsde (BÁT) pénzpiacra és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacra vonatkozóan;
– a rajta keresztül lebonyolított tőzsdén kívüli állampapír-forgalomra vonatkozó összesítést, valamint az általa kezelt részvények osztalékkifizetésének, továbbá esetleges átalakításának pontos időpontját és módját, továbbá
– az értéktári és értékpapírszámla-vezetési szabályzata szerint a lebonyolításra kerülő társasági események (közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, részvénykönyv-aktualizálás) pontos időpontját és helyét (PMR. 4. §-a).
A tőzsde közzétételi kötelezettsége
A tőzsde köteles a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni minden tőzsdei kereskedési napra vonatkozóan a tőzsdei forgalom adatait (PMR. 5. §-a).
Árutőzsde közzétételi kötelezettsége
Közgyűlés összehívása
A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívást a napirend közlésével a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal az alapszabályban meghatározott módon közzé kell tenni [az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdése].
Befektetési alapok közzétételi kötelezettsége
A befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseket a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény tartalmazza (Bftv.).
Nyílt végű értékpapíralaphoz kötődő közzététel
A nyílt végű értékpapíralap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a letétkezelő naponta állapítja meg, és az alapkezelő teszi közzé két országos napilapban, valamint a tőzsde lapjában [Bftv. 2. §-ának (3) bekezdése].
Zárt végű értékpapíralaphoz kötődő közzététel
A zárt végű értékpapíralap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó eszközértéket legalább kéthetente kell megállapítani, és a megállapítást követő első munkanapon két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik [Bftv. 2. §-ának (4) bekezdése].
Tájékoztatók közzététele
Forgalomba hozatal
A befektetési jegyet csak akkor lehet forgalomba hozni, ha azzal kapcsolatban tájékoztatót tesznek közzé. A tájékoztató közzététele az alapkezelő feladata [Bftv. 24. §-ának (1) bekezdése].
Tájékoztatás a befektetési alapról
Az év első félévének lezárása után az alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alapról a befektetőknek tájékoztatást adni. A féléves tájékoztatót a tárgyfélévet követő hatvan napon belül közzé kell tenni [Bftv. 24. §-ának (2) bekezdése].
Tájékoztatás az éves tevékenységről
Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos éves tevékenységéről a befektetőknek köteles tájékoztatást adni. Az éves tájékoztatót a pénzügyi év zárását követő százhúsz napon belül kell közzétenni [Bftv. 24. §-ának (3) bekezdése].
Hozzájutás a tájékoztatókhoz
Az alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában köteles azt közzétenni, hogy a befektetők a Bftv. 24. §-ában meghatározott tájékoztatókhoz mikor és hol jutnak hozzá [Bftv. 27. §-ának (2) bekezdése].
Befektetési alap kezelésének átadása
Az alapkezelőnek a Bftv. 33. §-a értelmében a befektetési alap kezelését más, a Bftv.-ben foglalt követelményeknek megfelelő alapkezelőnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével átadhatja
– elháríthatatlan külső ok (vis maior),
– az alapkezelési tevékenységre adott engedély visszavonása, valamint
– az alapkezelő végelszámolása esetén.
Az átadásról a befektetőket a befektetési alap kezelését átadó alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétett, ún. rendkívüli tájékoztatóban köteles értesíteni.
Vízgazdálkodási társulat közzétételi kötelezettsége
A vízgadálkodási társulat alakuló közgyűlésének időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést – a tervezett érdekeltségi terület szerint megállapított összes érdekelteknek – a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni [a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése].
Közraktár közzétételi kötelezettsége
Díjszabályzat
A közraktár köteles üzleti és díjszabályzatot készíteni [a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (Ktv.) 17. §-ának (1) bekezdése], és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.
A szabályzat tartalma
A szabályzatnak tartalmaznia kell
– a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit, valamint
– a közraktári tevékenységből eredő és az egyéb szolgáltatás után járó díjakat [Ktv. 17. §-ának (2) bekezdése].
A szabályzat közzététele
A díjszabályzatot a közraktár az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben köteles közzétenni [Ktv. 17. §-ának (1) bekezdése].
Ki nem váltott áru értékesítése
Abban az esetben, ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett árut a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár – a letevő előzetes felszólítása után – az árut értékesítheti. Amennyiben az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban, a Budapesti Árutőzsde közraktári áruk kényszerértékesítésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései szerint értékesíti, azonban ha az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni.
Árverési hirdetmény
Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani. A hirdetménynek tartalmaznia kell
– a letevő nevét, székhelyét (címét);
– az árverés helyét, idejét;
– az értékesítés indokát;
– az árverésre kerülő áru fajtáját, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, szakértő által megállapított becsértékét;
– azt, hogy az árut az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni, valamint
– az árverési biztos nevét [a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (Krtv.) 35. §-ának (1) bekezdése].
Az árverési hirdetményt
– ki kell függeszteni az árverést megelőző tizenöt napig a közraktár ügyfélforgalommal foglalkozó telephelyén, valamint azon a telephelyen, ahol az árut tárolják;
– közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően [Krtv.].
Hegyközségek közzétételi kötelezettsége
A hegyközségek az úgynevezett hegyközségi rendtartásban – hegyszabály – határozzák meg a célszerű telepítésnek, művelésnek, az ültetvények rendjének, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelemnek, a szüretelésnek, a feldolgozásnak, valamint a bor kezelésének szabályait. Azok a hegyközségek, amelyek működési területéhez egybefüggő szőlőterületek tartoznak, közös hegyközségi rendtartást készítenek. A közös rendtartásról az érdekelt hegyközségek közgyűlései külön határoznak [a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (Hktv.) 40. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A rendtartás közzététele
A rendtartást a közzétételt megelőzően meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely a rendtartás ellen kifogást emelhet, amennyiben az törvénysértő, avagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A kifogásolt rendelkezést a hegyközség újratárgyalja.
Amennyiben a hegyközségi tanács a rendtartást nem kifogásolta meg, úgy az a tanácsnak történt megküldést követő harmincadik napon érvényessé és egyben kihirdethetővé válik [Hktv. 40. §-ának (4) bekezdése].
A fentiek szerint érvényes rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni, továbbá meg kell küldeni a hegyközség székhelyén kívül lakó tagoknak. A közzététellel egyidejűleg a hegyközség a rendtartást a települési önkormányzatnak, valamint a megyei földművelésügyi hivatalnak is köteles megküldeni [Hktv. 40. §-ának (5) bekezdése].
A rendtartás hatálya
A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba [Hktv. 40. §-ának (5) bekezdése].
Az érvényes rendtartás hiánya
Lényeges, hogy az a hegyközség nem részesülhet a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben, amely nem rendelkezik érvényes hegyközségi rendtartással [Hktv. 40. §-ának (4) bekezdése].
Hitelintézet közzétételi kötelezettsége
A jegyzett tőke leszállítása
A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a Htv. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Htv.) 73. §-ának (1) bekezdése].
A bejegyzés feltétele a közzététel
A Htv. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett tőke leszállítása közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi [Htv. 73. §-ának (2) bekezdése].
Betétesek kártalanítása
A Htv. 105. §-ának (1) bekezdése alapján a Betétbiztosítási Alap (Alap) a betétek befagyását követő legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül – a két időpont közül a korábbiban - megkezdi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.
Az igényérvényesítés napjának közzététele
Az Alap legalább két országos napilapban köteles közzétenni a betétesek számára
– az igényérvényesítés legelső napját,
– a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és
– az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint
– módját [Htv. 105. §-ának (2) bekezdése].
Pénzügyi intézmény közzétételi kötelezettsége
Mérleg közzététele
A Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni [Htv. 132. §-ának (3) bekezdése].
Az ügyfelek tájékoztatása
A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni, és a tájékoztatást köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani [Htv. 203. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Hirdetmény közzététele
A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni
– üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit);
– az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, valamint
– a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét [Htv. 203. §-ának (3) bekezdése].
Üzletszabályzat módosításának közzététele
A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.
Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfelek számára kedvezőtlen - módosítását, a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni [Htv. 210. §-ának (3) és (4) bekezdése].
Jelzálog-hitelintézet közzétételi kötelezettsége
Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása
A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet engedélyével a jelzáloglevélből eredő kötelezettségét más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja [a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jtv.) 15. §-ának (1) bekezdése].
Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni [Jtv. 15. §-ának (7) bekezdése].
Meghatározott adatok közzététele
A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti szabályok szerint a Felügyelet részére benyújtja, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi [Jtv. 18. §-ának (1) bekezdése].
A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza
– a rendes fedezet értékét, valamint
– a Jtv. 14. §-ának (8) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket [Jtv. 18. §-ának (2) bekezdése].
Külföldi kulturális intézetek közzétételi kötelezettsége
Az intézetnek két típusa van: a Collegium Hungaricum és a Kulturális Intézet [a külföldi kulturális intézetekről szóló 11/2000. (II. 8.) Korm. rendelet (Rt.) 4. §-ának (1) bekezdése].
Eredmények közzététele
A Collegium Hungaricum típusú intézet – az Rt. 2. §-ban meghatározottakon kívül - közvetlenül részt vesz közös tudományos kutatások szervezésében, az ösztöndíjasok fogadásában és elhelyezésében, segíti az ösztöndíjasok munkáját és szakmai kapcsolatainak kiépítését. A Collegium Hungaricum típusú intézet tudományos kutatásokat végez és eredményeit rendszeresen közzéteszi [Rt. 4. §-ának (3) bekezdése].
Utazási vállalkozás közzétételi kötelezettsége
Az utazási vállalkozónak lehetősége van az általa meghirdetett utazások feltételeinek közzétételére. Amennyiben az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját (a továbbiakban: tájékoztató) közzéteszi, annak - úttípustól függően – egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell
– az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, a területi kereskedelmi és iparkamara által történt nyilvántartásba vételének számát, telefonszámát és adószámát;
– az úti célt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket;
– a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát;
– a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét;
– a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet (például kabin- vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton);
– az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást;
– azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt;
– a fakultatív programokon való részvétel feltételeit;
– azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles;
– az igénybe vehető biztosításokat;
– a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint
– a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést [az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (Utr.) 3. § (1) bekezdésének a)-l) pontjai].
Eltérés a közzétételtől
A tájékoztatóban foglaltaktól az utazási vállalkozó – kivételesen, indokolt esetben – csak akkor térhet el, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte. A változásokról való tájékoztatás megtörténtét az utazási szerződésnek tartalmaznia kell [Utr. 3. §-ának (2) bekezdése].
Tájékoztatás közzététel hiányában
Ha az utazási vállalkozó az Utr. 3. §-ában meghatározottak szerinti tájékoztatót nem tette közzé, köteles az utazási szerződés megkötése előtt az utast legalább a következőkről írásban tájékoztatni:
– az utazás során érintett országokban érvényes vízumelőírásokról, különös tekintettel a vízum megszerzésének és érvényességének időtartamára;
– az utazás során érintett országokban való tartózkodáshoz szükséges egészségügyi előírásokról;
– az utazás közbeni megállások és átszállások idejéről, helyéről, időtartamáról és az utas által elfoglalható helyről, annak részletes megjelölésével (pl. kabin vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton), valamint
– az utazással kapcsolatos biztosítási szerződések megkötésének lehetőségeiről és módjáról [Utr. 4. §-ának (1) bekezdése].
Vagyonjegy és közzététel
A vagyonjegy kibocsátása
A vagyonjegy kibocsátásáról gazdasági társaság esetén a társasági szerződésben, illetve az alapszabályban erre feljogosított szervezet vagy személyek, egyéb kibocsátó esetében az igazgató dönt.
A kibocsátás részletes feltételeit az előzőekben meghatározott szervezet vagy személy(ek) által jóváhagyott szabályzatban kell megállapítani.
A szabályzat tartalma
A szabályzatnak tartalmaznia kell különösen
– a kibocsátás teljes összegét, a vagyonjegyek névértékét és darabszámát;
– az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét;
– az osztalék kifizetésének időpontját, továbbá
– a vagyonjegy vásárlására jogosultak körének esetleges korlátozását, továbbá a vagyonjegy átruházásának kizárását, illetve korlátozását [a vagyonjegyről szóló 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet (MT) 3. §-ának (1)–(3) bekezdése].
A szabályzat közzététele
A szabályzatot - a vagyonjegytervezet szövegével, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetére, különösen vagyonának értékére, valamint az általa esetlegesen korábban kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tájékoztatással együtt – a kibocsátás előtt 30 nappal közzé kell tenni a vásárlásra jogosultak részére [MT 3. §-ának (4) bekezdése].
