Munkaügyi központok
A munkaügyi hatósági ellenőrzést elsősorban a munkaügyi központok látják el. A megyei (fővárosi) munkaügyi központok munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó hatáskörét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) határozza meg. A törvény alapján a munkaügyi központ jogosult ellenőrizni a különböző Munkaerőpiaci Alapokból nyújtott támogatások felhasználását, továbbá a munkanélküli-ellátásokra való jogosultságot is.
Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség
Az Flt. szabályozza a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (felügyelőség) ellenőrzési hatáskörét is. A felügyelőség jogköre jóval szélesebb és szerteágazóbb, mint a munkaügyi központoké. A felügyelőség hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti a munkanélküli-ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet, a munkavállalói járulék levonásának szabályait, valamint a munkáltató munkaadóijárulék-befizetési kötelezettségét. Ellenőrizheti továbbá a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának körülményeit is.
Mire terjed ki az ellenőrzés?
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
–a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések,
–a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
–a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
–a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
–a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
–a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
–a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
–a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának,
–a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
–a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
–a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
–a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
–a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok
megtartására.
Az ellenőrzés lefolytatása
A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, bejelentésre folytathatja le. A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre. A felügyelő az akadályoztatása esetén igénybe veheti a rendőrséget is, az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokat megtekintheti, azokról másolatokat készíthet, továbbá az ellenőrzés során hang- és képfelvételeket készíthet. A felügyelő továbbá felvilágosítást kérhet a munkahelyen tartózkodó személyektől, valamint jogosult az ott tartózkodó személyek személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására, és a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára.
A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott a tudomására.
A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.
Intézkedések
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében felhívhatja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli jövőre nézve történő megszüntetésére, a törvényben meghatározott esetekben megtilthatja a további foglalkoztatást, javaslatot tehet a munkaügyi bírság kiszabására, illetve szabálysértési eljárást folytathat le.
A munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén a felügyelő köteles kezdeményezni az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését.
Amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult, a felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat.
Munkaügyi bírság
A munkaügyi bírság mértéke
–az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig,
–több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig
terjedhet.
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát.
A munkaügyi bírságot kiszabó szerv a hozzá befolyt bírság 60 százalékát a Munkaerőpiaci Alap kezeléséről szóló jogszabályban foglaltak szerint átutalja a Munkaerőpiaci Alap számlájára. A fennmaradó összeg e szerv saját bevételének minősül, amely személyi kiadásokra nem használható fel.
A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat.
Munkaszerződés ellenőrzése
A munkaviszony létesítésére irányuló jognyilatkozatok alakszerűségének ellenőrzése elsősorban arra irányul, hogy a felek között az Mt. szabályai szerint megkötött, írásbeli munkaszerződés jött-e létre. Annak eldöntése azonban, hogy valójában milyen jogviszonyról van szó, szükséges a felek között létrejött szerződést tartalmilag is megvizsgálni.
A munkáltató jogosult a vizsgálat eredményét megállapító határozatot fellebbezés után bíróságon is vitatni. A kialakult bírói gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében a bíróság is elfogadja a munkaügyi felügyelőség álláspontját, és megállapítja a munkaszerződés létrejöttét akkor, ha a felek közti jogviszonyban a munkajogi elemek dominálnak, és az valójában munkaviszonyt takar.
Munkaviszony helyett polgári jogi jogviszony
A foglalkoztatás terén elterjedt, hogy a munkáltató nem egyértelműen meghatározható munkajogviszony keretében munkaszerződéssel foglalkoztatja a munkavállalót, hanem más megoldást keresve próbálja a foglalkoztatást megoldani. Ez történhet vállalkozási szerződéssel vagy megbízási szerződéssel. Mindkét jogviszony azonban polgári jogi jogügylet, és nem a munka világába tartozik. A munkaügyi felügyelőség az írásbeli szerződések vizsgálatakor azt is megállapítja, hogy milyen szerződésről van szó. A kialakult gyakorlat szerint, amennyiben túlnyomó többségében a munkajogi elemek dominálnak (ilyen a tartósság, a munkavégzés rendszeressége, a nem önálló munkavégzés, a díjazás rendszeressége, a munkaidő meghatározása, a munkáltató gépeivel, berendezéseivel történik a munkavégzés stb.), azt munkaszerződésként veszik figyelembe, és a jogviszonyt is munkajogviszonyként vizsgálják a továbbiakban. A lényeg tehát az, hogy az ilyen okiratokat a tartalmuk szerint vizsgálja a felügyelőség, nem pedig a megnevezésük alapján.
Átalakított munkaszerződések
Az is gyakran előfordul, hogy szabályos munkaszerződéssel foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót, de a felek a munkaszerződést papíron vállalkozási szerződéssé alakítják át, azonban a valóságban ugyanolyan feltételek mellett folyik tovább a munkaviszony. Az ilyen "vállalkozási szerződés" megkötése után hosszabb-rövidebb idő elteltével a munkáltató megszüntetheti a jogviszonyt, hivatkozva arra, hogy már nincs munkaviszony, következésképpen nincs felmondási idő és más, a munkajogon belül előírt egyéb kötelezettség. Az Mt. kimondja, hogy a megállapodás megtámadható, ha valamely fél annak megkötésekor lényeges tényben, vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette. E szabály alapján is kezdeményezhet peres eljárást a munkaügyi bíróságon a megtévesztett munkavállaló, ha bizonyítja, hogy a színlelt szerződés aláírásakor tévedett, és ezt a tévedését a munkáltató okozta, vagy azt legalább felismerhette.
Munkakörbe nem tartozó feladatra kötött szerződés
A színlelt szerződések másik csoportja, amikor a munkáltató a munkavállalójával a munkakörébe nem tartozó feladatra köt vállalkozási vagy megbízási szerződést, és az így kifizetett díjazást – ami tulajdonképpen béremelésnek felel meg - járulékmentesen juttatja a dolgozójának.
Jogorvoslat
Az ellenőrzésről szóló törvény értelmében a felügyelőség az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján jár el. Az eljárási törvény azonban a bírósági felülvizsgálatot csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az érintett ügyfél valamely jogszabálysértésre hivatkozva tudja csak előadni a kereseti kérelmét. Ebben a kérelemben tehát azt kell bizonytani, hogy az eljáró közigazgatási hatóság – jelen esetben a munkaügyi felügyelőség - valamilyen jogszabályt megsértett, és így hozta meg a döntését.
A bírság összegét minden esetben a mérlegelési jogkörben határozzák meg, ezt tehát nem lehet vitatni a közigazgatási bíróságon, csak a bírság jogalapját lehet keresettel megtámadni (ilyen lehet például, ha az ügyfél álláspontja szerint a szabadság kiadása az Mt. előírásainak betartásával történt, ellentétben a felügyelőség határozatában foglaltakkal). Ha az ügyfél jogszabálysértésre nem tud hivatkozni, nincs helye közigazgatási pernek.
