Alkalmi munkavállalás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 28.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/06. számában (2000. augusztus 28.)

AM-könyv

Hazánkban – a jelenleg érvényes rendelkezések alapján – alkalmi munkavállaló hivatalosan csak a tárgyévre kiadott munkavállalói könyvvel (AM-könyv) foglalkoztatható. A könyvet a munkavállaló kérelmére ellenszolgáltatás nélkül állítja ki a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége, vagy a velük kötött megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője. Annak, aki munkanélküli-járadékban részesül, csak az a munkaügyi központ állíthat ki érvényesen könyvet, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették. A könyv a tárgyévet követő január 15-ig érvényes, amikor azt a kiállítónál le kell adni, és szükség esetén újat lehet igényelni.

Alkalmi munkavállalók

Alkalmi munkásként azok foglalkoztathatók, akik a Munka Törvénykönyve alapján munkavállalók lehetnek, tehát azok, akik betöltötték 16. életévüket. A korlátozottan cselekvőképes személyek – akik 16. életévüket már betöltötték - törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül is vállalhatnak munkát, tehát foglalkoztatásuk nem igényel szülői beleegyezést. Munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanuló is az iskolai szünet alatt, de csak a törvényes képviselőjének hozzájárulásával.

Alkalmi munkát vállalhat az a külföldi is, aki hazai szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Fontos megjegyezni, hogy előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet.

Az alkalmi munkavállalás időtartama

Alkalmi foglalkoztatásnak az minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege 800 forintnál nem kevesebb és 2600 forintnál nem több. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony létesíthető egyidejűleg 5 egymást követő munkanapig is.

A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál mindösszesen 120 napot tölthet alkalmi munkásként.

Közteherjegy

A munkáltató alkalmi foglalkoztatás esetén úgynevezett közteherjeggyel teljesítheti a dolgozóval kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségeit, egyéb, a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli.

Alkalmi foglalkoztatás esetén a munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor mindennap ki kell töltenie a könyvben található rovatokat (a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör és a kifizetendő munkadíj). A munkavégzés befejezésekor naponta a munkáltatónak be kell ragasztania a közteherjegyet a megfelelő rovatba, és azt az aláírásával hitelesítenie kell. A munkavállalás tényét a munkavállaló naponta igazolja a könyv megfelelő rovatának aláírásával. Az alkalmi munkavállalói könyv formaszerű kitöltése alapján a felek között érvényes munkaszerződés jön létre.

Támogatás

Az a munkáltató, aki alkalmi munkavállalót foglalkoztat, támogatást igényelhet. Ennek feltétele, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegyek együttes értékének összege egy naptári negyedévben elérje a 10 000 forintot, és az alkalmi munkavégzéskor olyan személyt foglalkoztasson, aki a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, vagy akinek a jövedelempótló támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt szüneteltetik, vagy aki ugyan a munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósítási időtartamát kimerítette, és bár a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személynek minősül, de munkanélküli-ellátásra nem jogosult. A támogatás mértéke a naptári negyedévben beragasztott közteherjegyek értéke együttes összegének 50 százaléka. A támogatás iránti kérelmet a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell a foglalkoztatottakat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez formaszerűen benyújtani.

Szabadság, bér, járulékok

Alkalmi foglalkoztatás esetén a Munka Törvénykönyvének pihenőidőre, pihenő- és munkaszüneti napra és díjazására, rendes, beteg-, szülési, gyermek- és hozzátartozó-ápolási és lakásépítési szabadságra, valamint személyi alapbérre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A foglalkoztatott mentesül az egészségbiztosításijárulék-fizetés kötelezettsége alól, így nem jogosult az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira sem, a baleseti táppénz kivételével.

Bedolgozás

Bedolgozót mindazok foglalkoztathatnak, akik jogképességgel rendelkeznek, tehát mind a természetes, mind a jogi személyek (például gazdasági társaságok). Bedolgozó csak olyan természetes személy lehet, aki munkaviszonyt is létesíthet.

A jogviszony létesítése

A bedolgozói jogviszony csak olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetve más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A bedolgozói jogviszony írásba foglalt megállapodás alapján jöhet létre, melyben meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját és mértékét. Eltérő megállapodás hiányában a jogviszony határozatlan időtartamra jön létre, a határozott időtartamú jogviszonyt naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni. A foglalkoztató és a bedolgozó a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja.

Nem létesíthető bedolgozói munkaviszony olyan munkára, amelyet a dolgozónak a munkáltató telephelyén, a munkáltató más dolgozóival együttműködve kell végeznie (BH 1986/120.). A munkavégzés helye a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye vagy más, a bedolgozó által munkavégzés céljára biztosított helyiség.

A jogviszony megszűnése, megszüntetése

Megszűnik a jogviszony a bedolgozó halálával, a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével, illetve a határozott idő lejártával. A bedolgozói jogviszony közös megegyezéssel, rendes felmondással és rendkívüli felmondással szüntethető meg. A megszüntetésre irányuló megállapodást vagy nyilatkozatot kötelező írásba foglalni.

A felek a bedolgozói jogviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

Felmondás

A határozatlan idejű bedolgozói jogviszonyt bármely fél megszüntetheti rendes felmondással. A felmondási idő 15 nap. A határozott idejű bedolgozói jogviszony tehát nem szüntethető meg érvényesen rendes felmondással.

Rendkívüli felmondás

Rendkívüli felmondással szüntetheti meg a bedolgozói jogviszonyt a foglalkoztató, ha a bedolgozó felróható jelentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érdekében, vagy ha a bedolgozó olyan magatartást tanúsít, amely a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A bedolgozó akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással a jogviszonyt, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését vagy egyébként a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Munkavégzés

A bedolgozó a munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, munkaviszony létesítésére jogosult személy segítségét igénybe veheti, de annak tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. A foglalkoztató köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni.

A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni.

Utasítási jog

Abban az esetben, ha a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások kötelező rendelkezéseket nem állapítanak meg, a foglalkoztató az alkalmazott technika és a munkavégzés módja tekintetében a bedolgozónak utasítást adhat, ha az a munka elvárt minősége szempontjából szükséges. A foglalkoztató utasítását módosíthatja is, az ezzel összefüggő többletköltséget azonban köteles megtéríteni. Ezt meghaladóan azonban nem utasíthatja a bedolgozót a munkavégzéssel összefüggésben.

A bedolgozó megtagadhatja a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való, illetve utasítása szerinti munkavégzést, ha az az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, illetve jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközik. Köteles megtagadni a munkavégzést, ha az más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

Ha a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való vagy utasítása szerinti munkavégzés kárt idézhet elő és a bedolgozó ezzel számolhat, köteles erre a foglalkoztató figyelmét felhívni. Ha a foglalkoztató a figyelmeztetés ellenére az anyagot vagy az eszközt nem cseréli ki, illetve nem javítja meg, illetve az utasítását fenntartja, a bedolgozó a foglalkoztató kockázatára köteles a munkát elvégezni.

Munkavédelem

A foglalkoztató munkavédelmi oktatásban köteles részesíteni a bedolgozót, és el kell látnia az előírt egyéni védőeszközökkel is. Az általa adott anyag, eszköz vagy termék tekintetében köteles biztosítani, hogy az az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfeleljen. Ezek kezelésére, tárolására előírásokat adhat, melyek betartását a munkavédelmi szabályok betartásával együtt időszakonként ellenőrizheti. Egyéb tekintetben a munkavégzés során a bedolgozó köteles gondoskodni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről.

Díjazás

A munka kiadásával egyidejűleg kell meghatározni és írásban rögzíteni a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit is. Garanciális szabály, hogy a foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításakor nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket a munkaviszonyban állókhoz képest. A díjazásnak a 100 százalékos teljesítmény teljesítése esetén kötelezően el kell érnie a minimálbért.

A bedolgozót a munka átvételével és átadásával járó időre nem illeti meg díjazás. Ha azonban a várakozással eltöltött idő a bedolgozó hibáján kívül meghaladja a két órát, erre az időre – legalább – megilleti a mindenkori minimális órabér alapján számított díjazás. Érvénytelen a munkaszerződés olyan kikötése, miszerint a dolgozót csak az általa elvégzett munkának a megrendelő által történt átvétele esetén illeti meg munkabér, mivel a munkáért a törvény alapján díjazás jár, és ebben a tekintetben közömbös, hogy a munkáltató számára gazdasági eredménnyel járt-e a dolgozó munkavégzése (BH 1986/120.).

Költségtérítés

A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült rezsiköltségekre. A térítés módját és mértékét a megállapodásban kell rögzíteni.

A rezsiköltségek körében meg kell téríteni:

–a bedolgozó tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költségét,

–a bérelt munkaeszköz esetén a bérleti díjat,

–a gépek javításának és karbantartásának költségeit,

–a gépek működtetésének energiaköltségeit,

–a bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségeit,

–a munkahely megvilágításának költségeit,

–a munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségeit,

–a helyiség használati díját (például a fűtési és takarítási költségeket), valamint

–a munkaruha költségét, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár.

Selejtes termék

Ha a munka (termék) a bedolgozó hibájából nem felel meg az előírt követelményeknek, díjazás és költségtérítés nem jár. Ha a foglalkoztató a selejtes termék kijavítását kéri, a bedolgozót megilleti a díjazás és a költségtérítés, de a kijavítást saját költségén végzi el. Ha a foglalkoztató a selejtes terméket részben vagy egészben felhasználja, a bedolgozónak csökkentett díjazást és költségtérítést kell fizetni.

Kártérítés

Bedolgozói felelősség

A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint felel. E szerint felel az a bedolgozó is, akinek a megőrzésére átadott dologban megrongálódás folytán keletkezett a kár, de ebben az esetben vétlenségének bizonyítása a bedolgozót terheli.

Vétkességre tekintet nélkül köteles azonban a teljes kárt megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetében. Akkor mentesül a bedolgozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Foglalkoztatói felelősség

A foglalkoztató köteles megtéríteni a bedolgozónak a bedolgozói jogviszonyával összefüggésben okozott kárt, kivéve ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztében vétlen. Vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a kárért, ha az a foglalkoztató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép vagy eszköz hibájából következett be, illetve a kárt a foglalkoztató nevében ellenőrzést, szállítást stb. végző személy e tevékenysége során okozta. Ezen túlmenően a foglalkoztató felelősségére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadók.

Jogviták

A bedolgozó és a foglalkoztató között a bedolgozói jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt.-nek a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ha a bíróság megállapítja, hogy a foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a foglalkoztató a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegét köteles megfizetni a bedolgozó részére. A bedolgozó a jogviszony helyreállítását azonban semmiképp nem követelheti.

Abban az esetben, ha a jogviszonyt a dolgozó szünteti meg jogellenesen és azzal kárt okoz, a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegéig terjedő kártérítésre kötelezhető.

Biztosított bedolgozók

A fentiektől eltérő, garanciális szabályozás vonatkozik az úgynevezett biztosított bedolgozókra. A biztosított bedolgozói jogviszony alapján a felek abban állapodnak meg, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel látja el a bedolgozót, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeresen munkát végez. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja a biztosított bedolgozó részére, a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát elérő díjazás jár.

A biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási idő 30 nap az általános 15 nappal szemben.

A biztosított bedolgozók esetén a munkavállalókéhoz hasonló felmondási tilalmak érvényesülnek. Eszerint nem szüntethető meg rendes felmondással a biztosított bedolgozói jogviszony

–a bedolgozó betegség miatti keresőképtelensége, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év,

–gümőkóros megbetegedés esetén két év,

–üzemi baleset vagy foglalkoztatási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje,

–a terhesség és a szoptatás,

–a szülést követő 6. hónap végéig, valamint

–a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított

időtartama alatt.

A biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság is megilleti, melynek idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 28.) vegye figyelembe!