A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezőnek elővásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelező sem teheti hozzájárulásától függővé, és a főhitelező nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza.
(BH 1998. 146.)
Az elővásárlásra jogosulttal a vételi ajánlatot közölni kell: nem tekinthető közlésnek, ha a nem szabályosan címzett postai küldemény "nem kereste" jelzéssel visszaérkezik.
(BH 1996. 661.)
Az apport útján a társasági vagyonba bevitt ingatlanra kötött elővásárlási jog nem érvényesülhet. Az elővásárlási jog adásvételi szerződéshez kapcsolódó jogosultság, de mivel az apportőr a társaságba bevitt vagyonért nem ellenértéket, hanem tagsági jogot – ez jogok és kötelezettségek összessége - szerez, ezért az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei nem valósulhatnak meg. A Ptk. 6. §-a alkalmazásának lehetősége ilyen esetekben nem kizárt.
(BH 1995. 589.)
A tulajdonos a rendelkezési jogát terhelő elővásárlási jogot nem játszhatja ki azzal, hogy az elővásárlási joggal terhelt dolgot egy másik dologgal együtt adja el, és a vételárat egységesen állapítják meg. Más a helyzet azonban akkor, ha a tulajdonostárs a társasházban levő, külön tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (garázs) az öröklakással együtt kívánja harmadik személynek eladni. Ez esetben a tulajdonostársak a nem lakás céljára szolgáló helyiségre nézve nem gyakorolhatnak elővásárlási jogot.
(BH 1984. 270.)
Az elővásárlásra jogosulttal az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot, az eladóval pedig az elfogadó nyilatkozatot írásban kell közölni ahhoz, hogy hatályos legyen.
(BH 1980. 130.)
Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg.
(BH 1997. 203.)
Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg.
(BH 1997. 142.)
Ha a felek megállapodása szerint a hitelező az adós tulajdonában levő ingatlanra vonatkozóan vételi jogával a hitel lejártát követő 45 nap elteltével élhet, a hitelező az adósnak a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásáról történt értesítésével kezdődő 45 napon belül tett, a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatával az ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg.
(BH 1996. 603.)
Semmis a társasági szerződésnek az üzletrészekre vonatkozó vételi jog (opció) kikötése, ha az határozatlan időre vagy 6 hónapot meghaladó határozott időre szól, illetőleg érvénytelen ez a kikötés, ha az – jogszabályban előírt – elővásárlási joggal ütközik.
(BH 1992. 115.)
Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló – a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint – azonnali hatállyal jogosult felmondani.
(BH 1996. 391.)
A felszámolás alá került bérlőnek a bérlemény területén lévő dolgaira vonatkozóan a bérbeadót megillető törvényes zálogjog megszűnik, ha az adós vitatja a zálogjog fennállását vagy annak terjedelmét, és a bérbeadó – 8 napos jogvesztő határidőn belül – ez ellen keresetet – akár megállapítási keresetet, ha ennek törvényi előfeltételei megvannak – nem terjeszt elő a bíróságnál.
(BH 1998. 147.)
A bérlőnek – a bérlet felmondása esetére jogszabály által biztosított – dolog-visszatartási jogosultsága a lakás-, illetőleg a helyiségbérleti jogviszonyokban nem alkalmazható.
(BH 1999. 323.)
Földterület haszonbérletével kapcsolatban kötött előszerződés alapján a jogosultnak (haszonbérbe vevőnek) sem az ingatlan használatára, sem annak birtoklására nem keletkezik jogcíme.
(BH 1999. 376.)
A föld haszonbérlete – még ha az hosszabb időre szól is – nem minősül sem tartós földhasználatnak, sem személyi földhasználatnak, mert ezek a föld használatát lehetővé tevő önálló jogcímek. Az érintett földterületet tehát a jogosult a kárpótlási földalapba kijelölheti. A kijelölés államigazgatási eljárás keretében történik, ha azonban a kijelölő egyben a haszonbérleti szerződésnek is alanya, a kijelölés jogszerűsége nem zárja ki a kijelölőnek mint szerződő félnek a szerződésszegését.
(BH 2000. 71.)
Az eladott lakás árából határidőn belül vásárolt két ingatlan forgalmi értéke is beszámítható az illetékkedvezménybe.
(BH 1996. 558.)
A csereszerződés esetében is alkalmazni kell a lakástulajdon vásárlására vonatkozó illetékkedvezményt.
(BH 1994. 345.)
A haszonélvezőt is megilleti az illetéktörvényben biztosított kedvezmény, ha a haszonélvezeti jog ellenértékéből lakástulajdont vásárol.
(BH 1992. 498.)
A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban.
(BH 1997. 413.)
