Az ingatlanszerzés illetéke

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/05. számában (2000. május 22.)

Az ingatlan, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor és ajándékozásakor, valamint ellenérték fejében történő megszerzésekor vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetékfizetés szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (It.) tartalmazza.

ÖRÖKLÉSI ILLETÉK

Az öröklési illeték tárgya az örökség. Öröklési illetéket ennek megfelelően akkor kell fizetni, ha valaki haláleset folytán szerez ingatlant, illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot.

Az illeték alapja

Az öröklési illeték alapját képező forgalmi értékből – amely a megszerzett, esetünkben ingatlan forgalmi értéke – le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásnak - több örökös esetén – egy-egy örökösre eső részét. Ilyenkor a hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárásban kirendelt gondnok és a végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Amennyiben a hagyaték tárgyát képező ingatlanhoz külön is kapcsolódik hagyatéki teher, úgy azt az adott ingatlan értékéből kell levonni.

Az illeték mértéke

Az illeték általános mértéke 11 százalék abban az esetben, ha az ingatlant az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott, szülő nélküli unokája örökli. Ebből a szempontból ezekkel a személyekkel esik egy tekintet alá az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, valamint a mostoha- és nevelőszülő is.

Az illeték mértéke 15 százalék az örökhagyó – fenti csoportba nem tartozó – unokájának, nagyszülőjének, illetve testvérének öröklése esetén. Minden más örökös az örökölt ingatlan után – a fentiekben meghatározott illetékalap figyelembevételével – 21 százalékos mértékű öröklési illetéket fizet.

Azt, hogy az örökös az illeték mértéke szempontjából a fentiekben ismertetettek közül melyik csoportba tartozik, az örökhagyó halálának időpontjában fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Lakástulajdon öröklése

Az illeték mértéke, ennek következtében az illeték összege kedvezőbb, ha az örökség tárgya lakástulajdon. Ilyenkor az előzőekben írt sorrendben az öröklési illeték 5, 8, illetve 10 százalékos mértékű. Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetében az illetékkulcs azonos a lakástulajdon öröklésénél meghatározott mértékekkel.

A haszonélvezet és használat öröklése

A gyakorlatban többször előfordul, hogy más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más a haszonélvezetét, illetve használatát. Ebben az esetben a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak az értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező és a használó pedig a haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

Az illetékalapot akkor is meg kell határozni – mégpedig a fentiekben említett módon -, ha a haszonélvezet, illetve a használat öröklése bármely oknál fogva mentes az illeték alól, avagy az nem tárgya az öröklési illetéknek.

Haszonélvezeti, használati joggal terhelt vagyon

Amennyiben ingatlan a haszonélvezet, használat jogával terhelten száll át az örökösre, illetve az örökség tárgyát képező ingatlanon az átszállással egyidejűleg ilyen jogosultságot alapítanak, úgy az ingatlan megszerzőjét terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi értéknek és a haszonélvezetnek, használatnak a következőkben ismertetettek szerint számított értéke közötti különbözet. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a tulajdonjogot az ingatlan haszonélvezője vagy használója szerzi meg.

A vagyoni értékű jog értéke

A vagyoni értékű jogok egyévi értéke az azzal terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad része. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. Lényeges korlát azonban, hogy az így számított érték nem haladhatja meg az egyévi érték hússzorosát, illetve a természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén pedig az egyévi értéknek az alábbi életkorok szerinti többszörösét:

– amennyiben a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték tízszeresét;

– ha a jogosult 25-50 éves, úgy az egyévi érték nyolcszorosát,

– amennyiben 51-65 éves, az egyévi érték hatszorosát, végül ha

– 65 évesnél idősebb, az egyévi érték négyszeresét.

Amennyiben a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a fentiekben meghatározott szorzószámok alkalmazásánál a két személy közül az idősebb személy életkorát kell alapul venni.

Előfordul olyan eset is, amikor a vagyoni értékű jog tartama több, egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ úgy, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik. Ilyenkor az értékelésnél a legidősebb személy életkorát kell figyelembe venni. Abban az esetben pedig, ha a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a számítás a legfiatalabb személy életkorának alapulvételével történik. A vagyoni értékű jog értékének megállapításakor az idősebb házastárs életkorát kell alapul venni, ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed.

Mentességek

Az It. bizonyos esetekben mentesíti az örököst az illeték megfizetése alól, illetve meghatározott feltételek mellett kedvezőbb mértékű illetékfizetést tesz lehetővé. Nem kell megfizetni az öröklési illetéket:

– a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

– a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész;

– a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs öröklése után; valamint

– az után az örökség után, amelyet a kiskorú örökhagyó szülője örököl – értve itt is a szülő alatt az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is.

Mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése akkor, ha az örökös az ingatlanon a hagyaték átadásától számított négy éven belül lakóházat épít. Lényeges, hogy az örökösnek az építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedésig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál, az illetékhivatal pedig a megállapított, de a megfizetés vonatkozásában felfüggesztett illetéket a lakóház felépítését tanúsító, használatbavételi engedéllyel való igazoláskor törli. A használatbavételi engedélyt legkésőbb a fentiekben megjelölt határidő leteltét követő tizenöt napon belül kell benyújtani.

Nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség, amennyiben az örökös termőföld, illetve a termőföld tulajdoni hányadának tulajdonjogát az örököstársak nyilatkozata alapján ingyenesen szerzi meg. Ezt a nyilatkozatot az örököstársak mind az örökhagyó életében, mind pedig a hagyaték megnyílását követően is megtehetik.

Kedvezmények

Az It. az öröklési illeték vonatkozásában kétféle kedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.

Kiskorú örökös esetében lehetőség van arra, hogy az örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási illetéket a nagykorúvá válásától számított két éven belül fizesse meg azzal, hogy ilyenkor a későbbi időpontban történő fizetés miatt nincs késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége sem. A kiskorú örökös azonban a nagykorúvá válásától számított kétéves határidő lejárta előtt is megfizetheti az illetéket, mégpedig annyiszor 10 százalékos, de legfeljebb 70 százalékos mértékű kedvezménnyel, ahány naptári évvel korábban teljesíti a kötelezettséget.

Amennyiben az örökség tárgya termőföld tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának a megszerzése, úgy az egyébként járó öröklési illeték 50 százalékát kell megfizetni.

AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK

Előrebocsátjuk, hogy az öröklési és az ajándékozási illetékre vonatkozó szabályozásban az It. átfedéseket, illetve azonos rendelkezéseket tartalmaz. Ezért az azonosságok érintőleges jelzése mellett ebben a fejezetben csak az ingatlan ajándékozására vonatkozó speciális szabályokat ismertetjük.

Az It. a fentiekben már ismertetett azonos rendelkezéseket tartalmaz a haszonélvezet és a használat öröklésének, illetve ajándékozás útján való megszerzésének illetéke tekintetében. Ugyancsak azonos módon kell kiszámítani a hivatkozott vagyoni értékű jogok értékét mind az örökléssel, mind pedig az ajándékozással történt ingatlanszerzés esetében.

Az illeték tárgya

Az ajándékozási illeték tárgya egyebek mellett az ingatlan ajándékozása, valamint a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy a jog gyakorlásának ellenérték nélkül történő átengedése, valamint a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondás.

Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése

Lényeges, hogy az ingatlan, illetve a vagyoni értékű jog ajándékozása csak abban az esetben illetékköteles, ha a jogügyletről okiratot állítottak ki. Ez a rendelkezés viszont – megítélésünk szerint – azért szükségtelen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlanügyletekkel kapcsolatos megállapodás érvényességi feltétele, hogy azt a szerződő felek írásba foglalják.

Az It. bizonyos feltételek mellett az ajándékozás útján történt vagyonszerzést kiemeli az illetékfizetési kötelezettség alól. Ennek megfelelően nem kell ajándékozási illetéket fizetni a vagyoni értékű jog megszerzése után, ha a jogosultságot az ajándékozó a maga javára tartja fenn, illetve ha az ingatlan az átruházást megelőzően már fennállott, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

A szerződő felek úgy is rendelkezhetnek, hogy valamely – bontó – feltétel vagy véghatáridő bekövetkeztével az ajándékozási szerződés szerinti dolog visszaszáll az ajándékozóra. A visszaszállás után azonban már nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség.

Az illeték alapja

Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke. Ez az érték pedig a megszerzett – és illetékfizetési kötelezettség alá eső – vagyonnak a csökkentett forgalmi értéke. Az ajándékozási illeték alapjának a meghatározásánál csökkentő tételként kell figyelembe venni az ajándékot terhelő adósságot és egyéb terheket, illetve annak a megajándékozottra eső részét. Az ajándékot terhelő adósság, illetve egyéb teher fennállásának igazolása a megajándékozott kötelezettsége.

Kedvezőbb az illetékfizetési kötelezettség, illetve az illeték mértéke az ajándék tárgyán fennálló adósság és egyéb terhek után, mert ezek vonatkozásában a megajándékozott visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet, amelynek szabályait a későbbiekben ismertetjük. Lényeges azonban, hogy az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot a rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni.

Az illeték mértéke

Az illeték általános mértéke – az öröklési illeték mértékéhez hasonlóan – differenciálódik aszerint, hogy a megajándékozott milyen rokonsági, illetve esetlegesen nem rokonsági kapcsolatban áll az ajándékozóval. Ennek megfelelően az ajándékozási illeték 11 százalékos mértékű, ha a megajándékozott az ajándékozónak a gyermeke, házastársa, szülője, illetve a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája. Az öröklési illeték általános mértékénél írtakkal összhangban természetesen ebben az esetben is idetartozónak tekinti az It. az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, illetve az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőt.

Az illeték mértéke 15 százalék, ha a megajándékozott az ajándékozó fentiekben fel nem sorolt unokája, nagyszülője, avagy a testvére. Bármely más megajándékozott 21 százalékos mértékű ajándékozási illeték megfizetésére köteles.

Arra, hogy a megajándékozott az illetékfizetés szempontjából melyik csoportba tartozik, az ajándékozáskor fennálló állapot az irányadó.

Lakástulajdon ajándékozása

Lakástulajdon ajándékozása esetén a fenti sorrendben 5, 8, illetve 10 százalékos mértékű illetéket kell fizetni. Itt is érvényes az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések körében már említett szabály, miszerint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékét a lakástulajdon szerzésére megállapított, előzőekben meghatározott illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.

Haszonélvezet és használat

Abban az esetben, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza az ingatlan tulajdonjogát, ugyanakkor más személynek biztosítja erre az ingatlanra a haszonélvezeti, avagy a használati jogot, úgy a tulajdonjog megszerzője a haszonélvezetnek, használatnak az It. szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, illetve a használó pedig az annak megfelelően számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti meg az ajándékozási illetéket. Emlékeztetőül utalunk arra, hogy a számított érték ajándékozás esetében azonos az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések ismertetésénél meghatározottakkal.

Az illetékalapot akkor is a fentiek szerint kell megállapítani, ha a haszonélvezet vagy a használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, illetve bármely okból nem tárgya az ajándékozási illetéknek.

Haszonélvezeti, használati joggal terhelt ingatlan

Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti, avagy használati joggal terhelten ajándékozzák, illetve az ingatlanon az ajándékozással egyidejűleg ilyen jogot alapítanak, úgy a tulajdonszerzőt terhelő ajándékozási illeték alapja az ingatlan haszonélvezet, illetve használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi értékének és a haszonélvezet, használat számított értékének a különbözete. A vagyoni értékű jogok meghatározásánál természetesen itt is a már részletezett megállapítási módokat kell alkalmazni. Végül lényeges, hogy a most ismertetett szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője vagy használója szerzi meg.

Mentességek

Az It. rendelkezései szerint mentes az ajándékozási illeték alól:

– a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak – tulajdoni hányadnak -, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít. A megajándékozott a lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál, a mentességre jogosító igazolás szabályai pedig azonosak az öröklési illeték vonatkozásában ismertetettekkel;

– a lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;

– a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ahhoz tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;

– az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;

– a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész ingyenes megszerzése.

Kedvezmény

Az It. az ajándékozás vonatkozásában az illetékfizetés szempontjából egyetlen esetet kedvezményez, nevezetesen a termőföld tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának a megszerzését. Ilyenkor ugyanis az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

AZ INGATLAN VISSZTERHES ÁTRUHÁZÁSA

Az illeték tárgya

Ingatlannak és vagyoni értékű jognak ellenérték fejében – visszteher mellett -, valamint öröklési és ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az It. külön kiemeli, hogy ezt a rendelkezést kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján való ingatlanszerzésre is azzal, hogy az illetékkötelezettség ilyenkor az örökhagyó halála napján keletkezik.

Az illetékfizetési kötelezettség köre

Az illetékfizetési kötelezettség – ingatlanok, illetve annak nem minősülő felépítmények (például pavilonok) vonatkozásában – kiterjed

– az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, valamint az ilyen jog megszűnése alapján bekövetkező vagyonszerzésre;

– az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának az átengedésére, valamint

– közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a megszerzésére.

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, amely az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála, illetőleg - özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán való megszűnésével következik be. Idetartozik a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezeti jognak a feltétel bekövetkeztével vagy a meghatározott idő elteltével történő megszűnése is.

Az illeték alapja

Az illeték alapja a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

Csere

Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetében az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

Tartási, életjáradéki és öröklési szerződés

Amennyiben a tulajdonszerzés tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel történik, az illetékalap a megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

Vagyonszerzés haszonélvezeti, használati joggal

Egyidejű alapítás

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, illetve használat esetében az ingatlan tulajdonjogának megszerzője a haszonélvezet, illetve a használat értékével csökkentett forgalmi érték után köteles az illeték megfizetésére. Ilyenkor a haszonélvező, valamint a használó a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a megállapodás jogcíme szerinti használati értéket. Megjegyezzük, hogy a vagyoni értékű jogok értéke tekintetében a visszterhes vagyonátruházásnál is az öröklési illeték szabályainál ismertetett számítási mód az irányadó.

Elidegenítés teherrel

A gyakorlatban előfordulhat, hogy az ingatlant olyan haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, amely az átruházást megelőzően már terhelte az ingatlant, és amelyet már bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba. Esetenként az átruházó haszonélvezeti vagy használati jogának fenntartásával történik az elidegenítés. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzője ilyenkor a vagyoni értékű jogok korábban ismertetett, az It. szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a vagyonszerzési illetéket. Azonos a fizetési kötelezettség szabálya akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője vagy használója szerzi meg.

Az illeték alapja mindkét esetben az ingatlannak a haszonélvezet, illetve a használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi értéke.

Lakástulajdon

Lakástulajdon szerzésénél a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja – az It. eltérő rendelkezése hiányában – a lakástulajdon forgalmi értéke. A főszabály alól azonban számos kivétel van.

Lakásépítés kedvezménye

Abban az esetben, ha a lakástulajdon szerzője a vásárláskor lakásépítési kedvezményben részesül, a kedvezmény összegét le kell vonni a forgalmi értékből. Az illetéket az így csökkentett forgalmi érték után kell megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni az úgynevezett cserét pótló vétel esetében, amire a későbbiekben – a kedvezmények részletezésénél – még visszatérünk.

Lakástulajdon cseréje

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréjénél az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

Haszonélvezet, használat alapítása

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetve a cserét pótló vétel esetében – ha az elcserélt, illetve eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít – a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a forgalmi értékek különbözete szerint számított vagyoni értékű jog értéke, csökkentve ennek a jognak a számított értékével.

Átruházás bérleti jog ellenében

Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százaléka.

Cserét pótló vétel

Cserét pótló vételről akkor beszélünk, ha lakástulajdon vásárlásakor a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja.

Az illeték alapja ilyenkor a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

Egy éven belüli több értékesítés, illetve vásárlás esetén az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy azt követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha az így megállapított értékkülönbözet meghaladja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékét, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

Igazolás és nyilatkozat

A fenti esetben a kedvezményes illetékalap megállapításához a vevőnek a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon kell igazolnia, és ezzel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor megfelel az előzőekben ismertetett feltételeknek.

Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog

A lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésekor az illeték alapja az öröklési illetékre vonatkozó szabályok között ismertetett módon számított forgalmi érték.

Az illeték mértéke

Az illeték általános mértéke 10 százalék. Lakástulajdon megszerzésekor az illeték mértéke, ha a lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 4 millió forintot, a forgalmi érték 2 százaléka, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 6 százalék azzal, hogy lakás résztulajdonjogának a megszerzésekor a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos mértékű illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 6 százalékos mértékű illetéket kell fizetni.

A vagyoni értékű jog visszterhes megszerzésénél az illeték mértéke azonos a lakástulajdon ilyen módon való szerzésénél meghatározott mértékekkel.

Az ingatlanszerzés speciális esetei

A visszteher mellett történő ingatlanszerzéssel kapcsolatos speciális rendelkezések lényegében illetékkedvezményt jelentenek.

Ingatlanforgalmazási és lízing célú vagyonszerzés

Az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2 százaléka, ha

– a vevő a cégjegyzék, illetve a vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, és a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, illetve

– a vevő az illetékkötelezettség keletkezésekor az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, és a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, továbbá ha

– az ingatlant ingatlanalap szerzi meg.

Igazolás

A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványával, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot pedig az alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – korábban Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet – (Felügyelet) által kiadott engedéllyel köteles igazolni.

A vállalkozó azt a tényt, hogy főtevékenységként végzi az ingatlanok pénzügyi lízingjét, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, a Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetve annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.

Ingatlan- és gépjárműlízing együttes folytatása

A gyakorlatban előfordul, hogy a vállalkozás egyidejűleg folytat ingatlan- és pénzügyi lízing tevékenységet is. Ilyenkor a vevő 2 százalékos mértékű illetékfizetésre jogosult, ha a tevékenységeket az illetékkötelezettség keletkezésekor már végzi, és a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy a nettó árbevételének legalább a 75 százaléka az említett két tevékenységből származik.

Kezdő vállalkozás

A tevékenységet az illetékkötelezettség keletkezésének évében (tárgyév), jogelőd nélkül kezdő vállalkozó 2 százalékos mértékű illetéket fizet, ha

– kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytat;

– az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta;

– a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni; és

– a tárgyévet követő év június 30-áig benyújtja az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan tartalmú igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel vállalt feltételek szerinti megoszlását bizonyítja.

Felemelt illeték

A fentiekből látható, hogy az ingatlanforgalmazási és lízing célú ingatlanvásárláshoz kapcsolódó kedvezményeket az It. szigorú feltételekhez köti. Ezért, amennyiben a vállalkozás a meghatározott célra vásárolt ingatlanszerzés feltételeit nem tartja be, úgy az illetékhivatal az eredetileg megállapítandó illetéknél magasabb illeték megfizetését írja elő. Az It. több ilyen esetet is szabályoz: Ennek megfelelően,

– amennyiben az előzőekben meghatározott kezdő vállalkozás az ugyancsak ott körülírt igazolást a meghatározott határidőben nem nyújtja be az illetékhivatalhoz, a hivatal a vagyonszerzés után az általános mértékű, illetve a lakástulajdon-szerzéshez kapcsolódó illeték, valamint a meghatározott célra történő ingatlanszerzés esetében alkalmazandó csökkentett mértékű illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten állapítja meg;

– ha a vagyonszerző legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15. napjáig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz azt a Magyar Lízingszövetség által kiadott igazolást, amely tartalmazza, hogy a vállalkozó az ingatlanlízinget főtevékenységként folytatja vagy hogy a vállalkozó egyaránt folytat ingatlan, valamint gépjármű pénzügyi lízinget, az illetékhivatal a vagyonszerzés után az általános mértékű, illetve a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó illeték, valamint a lízingbeadás céljára történő ingatlanszerzés esetében alkalmazandó csökkentett mértékű illeték különbözetét 50 százalékkal emelten állapítja meg a mulasztó vállalkozó terhére; végül

– amennyiben az az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, aki (amely) az ingatlant ilyen céllal szerzi meg, és azt a vagyonszerzés illetékkiszabására történő bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és az eladás megtörténtét - legkésőbb a határidő leteltét követő tizenöt napon belül – nem igazolja, illetve az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó ezen a határidőn belül nem igazolja szerződéssel a lízingbeadás tényét, úgy az illetékhivatal a vállalkozó terhére a vagyonszerzésre az általános mértékű, illetve a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó illeték, valamint az ingatlanforgalmazási céllal vásárolt ingatlan után megállapított csökkentett mértékű illeték különbözetének kétszeresét írja elő. Megjegyezzük, hogy az értékesítés megtörténtét a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó határozattal, ennek hiányában pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tárgybani ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett széljeggyel kell igazolni.

Kizárt a kedvezmény

Amennyiben a fentiekben meghatározott nyilatkozattételi, illetve igazolási határidőket a vállalkozó elmulasztja, az illetékhivatal a kedvezményt nem adja meg. Az It. kizáró rendelkezéséből az is következik, hogy a mulasztás miatt a vállalkozó nem élhet igazolási kérelemmel.

Hitelintézet ingatlanszerzése

A hitelintézet az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke után 2 százalékos mértékű illetéket fizet, ha az ingatlant a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet során, továbbá az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerzi meg, mindkét esetben legfeljebb hároméves időtartamra.

Közös tulajdon megszüntetése

Ingatlan közös tulajdonának a megszüntetésekor csak akkor kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha a megosztás eredményeként valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illeték alapja ilyenkor a megosztás folytán szerzett tulajdoni hányad értékének és a megosztás előtti tulajdoni hányad értékének a különbözete.

Házastársi vagyonközösség

Házastársi vagyonközösség megszüntetésénél a közös vagyon értéke szolgál alapul az értékkülönbözet megállapításához. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének (például vétel, ajándékozás) megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Lényeges, hogy amennyiben valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege kiegyenlíti az értékkülönbözetet, vele szemben illetékkiszabásnak nincs helye.

Élettársi közös tulajdon

Az élettársak közös tulajdonának megszüntetésekor az illeték kiszabására a házastársi közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy figyelemmel kell lenni a közös tulajdonban való részesedésük arányára.

Mentességek

Az It. szerinti mentességek és kedvezmények körében – írásunk témájára tekintettel – kizárólag az ingatlanszerzéssel kapcsolatos mentességeket, illetve kedvezményeket részletezzük.

A fentieknek megfelelően mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít azzal, hogy a vagyonszerző köteles építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az illetékhivatalnál nyilatkozni;

– a lakástulajdon kezelői jogának megszerzése;

– az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő általi megszerzése;

– a kincstári vagyon kezelői jogának a megszerzése;

– a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);

– a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is;

– a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) alapján a vételi, illetve az elővásárlási joggal rendelkező személyek általi megszerzését. (Az Lt. vételi jogot enged a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakások tekintetében a bérlőnek, a bérlőtársnak, a társbérlőnek, valamint ezeknek a személyeknek a hozzájárulásával egyenes ági rokonuknak és az örökbe fogadott gyermeknek, míg ugyanezeknek a személyeknek elővásárlási jogot ad az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába átmenő önkormányzati és állami lakásokra, ami annyit jelent, hogy a felsorolt személyek jelzett ingatlanvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.)

Mentes a továbbiakban a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon megszerzése, valamint az alapító okirat szerint a tag által az ügyvédi iroda – mind az egyszemélyes, mind pedig a társas - rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzése, illetve az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesüléssel, szétválással) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek), továbbá az ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész megszerzése.

A mentesség feltételei

Az It. a fentiekben felsorolt egyes mentességek megadását feltételhez köti. A lakóházépítéssel kapcsolatos, korábbiakban ismertetett nyilatkozattételi határidő elmulasztása esetében a kedvezmény megadására nincs lehetőség. Ezen túlmenően az illetékhivatal a lakóház-építési céllal vásárolt telek vonatkozásában a megállapított, azonban a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket csak akkor törli, ha a vagyonszerző a lakóház felépítését – legkésőbb az előzőekben meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja. Ennek hiányában az illetékhivatal kötelezi a vagyonszerzőt a megállapított illeték és pótlékai megfizetésére.

Amennyiben a kisajátított ingatlanért biztosított csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke meghaladja a kártalanítási összeget, illetve ennek a vevőre eső arányos részét, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.

Kedvezmények

Termőföld tulajdonjogának megszerzése

Amennyiben a vevő a termőföld visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogát szerzi meg, úgy az egyébként járó illeték egynegyedét köteles megfizetni.

Első lakástulajdon megszerzése

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint összegű kedvezményre jogosult akkor, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Amennyiben a fiatal ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonát szerzi meg, őt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Lényeges, hogy a kedvezményre jogosultság szempontjából első lakástulajdont szerzőnek minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Az It. szerint nem tekinthető első lakástulajdont szerzőnek az, aki a fentiek szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A feltételek fennállását igazoló nyilatkozatot a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor, írásban kell megtennie.

AZ ILLETÉKFIZETÉSRE KÖTELEZETTEK

A vagyonszerzési illetéket – tehát az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket is – a szerző fél köteles megfizetni.

Lakástulajdonok cseréje

Lakástulajdonok cseréje esetén a korábbiakban meghatározott módon megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében.

Az Art. alkalmazása

Az It. rendelkezése értelmében az illeték megfizetéséért felelősök körére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően, ha az illetékfizetésre kötelezett az illetéket nem fizette meg és azt tőle behajtani sem lehet, az adó megfizetésére határozattal lehet kötelezni

– az adózó örökösét az örökrésze erejéig, több örököst pedig örökrészük arányában;

– a megajándékozottat, az adózó által az illetékkötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett;

– az illetékfizetésre kötelezett jogutódját;

– a Polgári Törvénykönyv és az Art. rendelkezései szerint kezességet vállalót és az adótartozást átvállalót az arra vonatkozó, az illeték kiszabására jogosult hatóság által jóváhagyott szerződésben szereplő illeték vonatkozásában;

– az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét a bűncselekménnyel összefüggő illeték tekintetében;

– a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság illetéktartozásáért a rá vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve a szervezet, jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel;

– a társasház (társasüdülő, társasgarázs), valamint építőközösség illetékkötelezettsége tekintetében a tulajdonostársakat;

– a közös tulajdont terhelő illeték vonatkozásában valamennyi tulajdonost;

– a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek illetéktartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülőt az általa kezelt vagyon erejéig.

Az It. az Art. rendelkezéseinek alkalmazását a fizetési kötelezettek körében korlátozza azzal, hogy kimondja, miszerint az öröklési illeték megfizetéséért nem állapítható meg az örököstársak egyetemleges felelőssége. Lényeges, az Art. szerinti korlát, hogy az illeték megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az illetéktartozásába nem számíthatja be.

Az Art. rendelkezése értelmében a külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – a belföldi fióktelepen keresztül – közvetve terhelő valamennyi illetéktartozás megfizetésére a fióktelepet is lehet határozattal kötelezni. A kötelezés ebben az esetben egyetemleges.

AZ ILLETÉKKISZABÁSI ELJÁRÁS

Bejelentés

Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését, illetve a megszüntetését a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. A bejelentéshez csatolni kell a tulajdonjog (vagyoni értékű jog) változását tartalmazó szerződést.

A bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel, az arra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni. Idén a bejelentésre a 00400 jelű nyomtatvány szolgál.

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés vagy más jognyilatkozat keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani a körzeti földhivatalhoz. Abban az esetben, ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani.

Mulasztási bírság

Ha az illeték fizetésére kötelezett – a tulajdonjog, vagyoni értékű jog megszerzője – a fentiekben meghatározott kérelmet a 30 napos határidő leteltét követően nyújtja be, az illetékhivatal mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti.

A bírság mértékére vonatkozó rendelkezéseket az Art. tartalmazza. E szerint ha az illeték megfizetésére kötelezett a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bejelentési határidőn túl, de az illetékhivatal felhívását, ellenőrzését megelőzően, késedelmesen teljesíti, és a késedelmét nem menti ki, a vagyonszerzési illeték esetén a kiszabott illeték után, ha a késedelem

– a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék,

– a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék,

– a 30 napot meghaladja, 30 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.

Lényeges, hogy a mulasztási bírság kiszabása mellett nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.

Az illeték alapját képező érték

Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték megfizetésére köteles fél jelenti be a jogügylet bejelentésekor.

Előfordul azonban, hogy a felek az ingatlan forgalmi értékét nem tüntetik fel a megállapodásban, illetve azt a kötelezett nem jelentette be, avagy a feltüntetett érték az illetékhivatal megítélése szerint eltér a forgalmi értéktől. Ilyenkor a jogügylet tárgyát képező ingatlan forgalmi értékét az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékhivatalnak nincs joga az ingatlan bejelentett értékének a felülbírálatára akkor, ha azt ítélet állapítja meg.

Az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetében szakértő bevonásával – állapítja meg. Az It. tételesen meghatározza azokat a körülményeket, amelyeket az illetékhivatal az ingatlan forgalmi értékének a meghatározása során köteles figyelembe venni. Ennek megfelelően az illetékhivatal az összehasonlító értékadatok közül köteles mérlegelni:

– ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetében annak kisebb területi egysége, külterület esetén a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit;

– a folyamatában növekvő, illetve csökkenő ingatlanforgalmat, esetleg annak teljes hiányát;

– az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető.

Főszabály, hogy összehasonlítani elsődlegesen azonos rendeltetésű ingatlanokat kell, azonban ha az adott településen nincs összehasonlításra alkalmas ingatlan, a térséghez tartozó, hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók.

Az ingatlanszerző - illetékfizetésre kötelezett – szempontjából a fenti szabályoknak annyiban van jelentősége, hogy az értékmegállapítás során az illetékhivatalnak lehetősége van arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét a bejelentettnél magasabb összegben állapítsa meg, növelve ezzel a vagyonszerzési illeték alapját, és annak következtében a fizetendő illeték összegét.

Vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

A vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat) értékmegállapításának számítási módját az öröklési illeték szabályainak felsorolásánál részletesen ismertettük. Tekintettel arra, hogy a visszterhes vagyonátruházás esetében azonos számítás szerint történik az értékmeghatározás, e szabályok megismétlését mellőzzük.

Az illeték kiszabása

A vagyonszerzési illetéket, valamint az illetékelőleget kiszabás alapján pénzben kell megfizetni.

Illetékelőleg

Az ingatlan tulajdonjogának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése után a vagyonszerző a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget fizet. Lényeges, hogy a kötelezettségteljesítésnek ebben a szakaszában az illetékhivatal még nem állapít meg a bejelentettől esetlegesen eltérő forgalmi értéket.

Az illetékelőleg összegét - ezen belül az esetlegesen kiszabott mulasztási bírságot, valamint az eljárás illetékét is – az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli a kötelezettel. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig – tekintettel arra, hogy azt a fizetésre kötelezett által bejelentett érték alapján állapította meg a hivatal – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható okiratnak minősül.

Az illetékhivatal nem rendelkezik az illetékelőleg fizetéséről akkor, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az illetékhivatalnak, ilyenkor ugyanis az illetékhivatal a végleges illetékösszeget közli a kötelezettel – fizetési meghagyás útján.

Tulajdonjog-fenntartás

2000. január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely szerint az illetékelőleg-fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a szerződés tárgyát képező ingatlanon az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.

Fizetési meghagyás

Az illetékhivatal a kiszabás alapján fizetendő illeték összegét fizetési meghagyásban közli a kötelezettel. A fizetési meghagyás határozatnak minősül, amely tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.

A határozat módosítása

Előfordulhat, hogy az illeték kiszabásakor rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja – az ingatlan forgalmi értéke – nem állapítható meg. Ilyenkor az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli a kötelezettel, hogy a határozat módosítására – tekintettel arra, hogy az illetékkiszabásra irányuló eljárás államigazgatási eljárás – az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) rendelkezése szerint lehetőség van.

Esedékesség

A fizetési meghagyásban közölt illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé azzal, hogy az illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.

Az általános szabály alól azonban vannak kivételek, amelyek az illetékelőleggel, illetve az illeték és az előleg különbözetével kapcsolatosak. Az It. rendelkezései szerint

– a fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé, és az esedékesség napjától számított 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen lehet azt megfizetni, valamint

– a jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének a megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték ebben az esetben is az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.

Jogorvoslatok

A fizetési meghagyás ellen az Áe. szabályai szerint lehet jogorvoslattal élni, amennyiben a határozat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, illetve akkor is, ha a fizetésre kötelezett az illetékhivatal által megállapított forgalmi értéket nem fogadja el.

A határozat módosítása

Az illetékhivatal a felettes szerv, illetve a bíróság által még el nem bírált határozatát módosíthatja vagy visszavonhatja, ha megállapítja, hogy a határozat jogszabályt sért, illetve az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén akkor, ha azzal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű fél. A határozat módosítására a hatóságnak a közléstől számított egy éven belül egy alkalommal van lehetősége, emellett a módosítás vagy visszavonás nem járhat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével.

Fellebbezés

Fellebbezést az ügy érdemében hozott, első fokú határozat ellen lehet benyújtani. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Lényeges, hogy a bírságot kiszabó határozat ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ez alól a szabály alól sem az It., sem pedig más jogszabály nem emeli ki az illetékügyekben hozott határozatok körét. A fellebbezést annál az első fokú illetékhivatalnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A fellebbezés benyújtásakor eljárási illetéket kell fizetni, amelyet főszabály szerint az eljárás megindításakor kell az eljárást kezdeményező iraton leróni. A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 és legfeljebb 300 000 forint. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, úgy 3000 forint összegű illetéket kell fizetni.

Az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásilleték-fizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100 százaléka, de legalább 300 forint és legfeljebb 10 000 forint mulasztási bírság szabható ki vele szemben.

Felügyeleti intézkedés

Abban az esetben, ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Felügyeleti intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt lehetőség van, azonban felügyeleti intézkedésnek nincs helye, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt.

A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7000 forint, megfizetésére a fellebbezési illeték lerovására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

Bírói út

Az ügyfél, valamint a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél az ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor van lehetőség, ha az ügyfél az államigazgatási eljárásban a fellebbezési jogát kimerítette vagy az kizárt. A keresetet a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Az It. vonatkozó szabálya értelmében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perekben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ez annyit jelent, hogy az eljárás megindításakor a keresetlevélen nem kell leróni illetéket, hanem annak megfizetésére a bíróság akkor kötelezi az eljárás kezdeményezőjét, ha megállapítja, hogy a közigazgatási szerv határozata nem sértett jogszabályt. Az illetékügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás illetéke egyébként a vitatott összeg 6 százaléka.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 22.) vegye figyelembe!