Az ingatlan használati jogának megszerzése

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/05. számában (2000. május 22.)

A tulajdonjogról szóló részben már láttuk, hogy számtalan jogcímen tarthatja valaki a birtokában és használatában a más tulajdonában álló ingatlant. Az alábbiakban a főbb szerződéstípusokat tekintjük át.

BÉRLET

A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles az ingatlant időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

Szavatosság

A bérbeadó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – szavatol azért, hogy a bérelt ingatlan a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.

A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt ingatlanra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.

A használat szabályai

A bérlő rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja az ingatlant. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.

A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot, s követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

Albérlet, használatba adás

Az ingatlant főszabályként a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Amennyiben a bérlő a bérbeadó engedélyével adta más személy használatába az ingatlant, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel. A bérbeadó engedélyének hiányában azonban felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.

A bérelt ingatlan használatának ellenőrzésével kapcsolatos jogait a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta az ingatlant.

Terhek, kiadások

Az ingatlan fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint az ingatlannal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli. A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze, továbbá megtegye a károk elhárításához szükséges intézkedéseket. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérlő felelős.

A bérlő követelheti az ingatlanra fordított szükséges kiadásainak megtérítését; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.

Bérfizetés

A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Nem jár bér arra az időre, amely alatt rajta kívül álló okból nem használhatja a bérleményt.

A bérfizetés elmulasztásakor a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve hogy a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Zálogjog

A bérbeadót a hátralékos bér és járuléka erejéig zálogjog illeti meg a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. Mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, a bérbeadó megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.

Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Amennyiben a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja a zálogjoggal terhelt dolgot, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.

A bérlet megszűnése

A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik.

A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő tovább használja az ingatlant, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésőbb a hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.

A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles az ingatlant a bérbeadónak visszaadni. E kötelezettség megszegésekor a bérlő minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be. A bérlő mindazt, amit a saját költségén az ingatlanra felszerelt, az ingatlan épségének sérelme nélkül leszerelheti.

A bérlemény értékesítése

A bérlő köteles megengedni, hogy aki az ingatlant meg kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse. A határozott időre kötött bérletet a bérlemény vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni. A vevő arra az időre, amelyre a bérlő a béreket az eladónak előre megfizette, csak akkor követelhet bért, ha az előre fizetésről az adásvételi szerződés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett tudnia, különösen ha a bérlő az előre fizetés tekintetében megtévesztette.

Lakásbérlet, helyiségbérlet

A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat az 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény) tartalmazza.

A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit – az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - önkormányzati rendelet határozza meg. Az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni.

A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. A felek megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére másik helyiséget biztosít.

A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni. A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

A szerződés akkor is megszűnik, ha

– a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik;

– a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.

A bérleti jog folytatása

Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, örököse – ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek – a vállalkozó elhalálozásától számított három hónapon belül a kamarának történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást, s ezáltal ő jogosult folytatni a bérleti jogot is.

A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a bérlő házastársa, gyermeke, szülője, jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke jogosult a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő. Ha a bérlő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód.

A bérleti jog átruházása

A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja.

Felmondás

A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést – ha a felek másként nem állapodtak meg – cserehelyiség biztosítása és a lakástörvényben meghatározott úgynevezett felmondási okok fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

Az önkormányzati helyiségre - ha a törvény másként nem rendelkezik – a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig – a lakástörvényben felsorolt felmondási okokat kivéve – felmondani nem lehet. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.

HASZONKÖLCSÖN

A haszonkölcsön - vagy más szóval szívességi használat – a bérlet ingyenes formája. A haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni az ingatlant, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.

A teljesítés megtagadása

A kölcsönadó megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár a kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

Használat

A kölcsönvevő rendeltetésének megfelelően használhatja az ingatlant. Felelős minden olyan kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja az ingatlant. E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelős, amelyek e nélkül nem következtek volna be.

Költségek

Az ingatlan fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik. Az ingatlanra fordított egyéb költségeit pedig a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti.

A szerződés megszűnése

A haszonkölcsön megszűnik

– a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével;

– felmondással, illetőleg az ingatlan visszaadásával;

– a kölcsönvevő halálával;

– azonnali hatályú felmondással.

Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak egyébként nem volna helye. A kölcsönvevő bármikor felajánlhatja az ingatlan visszaadását. A kölcsönadó alapos ok nélkül nem tagadhatja meg a visszavételt.

Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy ha a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni. Azonnali felmondásra ad okot az is, ha a felek közötti viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott, valamint ha a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van az ingatlanra.

HASZONBÉRLET

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár.

Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges. A mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

Használat

A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. A mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

Költségek, terhek

Az ingatlan fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá az ingatlannal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adó kötelessége.

A haszonbér

A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.

Zálogjog

A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.

Felmondás

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. A haszonbérlő örökösei – a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül – a gazdasági év végére akkor is felmondhatják a mezőgazdasági haszonbérletet, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg.

A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő

– figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;

– figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;

– a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.

Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. Mind a rendes, mind az azonnali hatályú felmondás csak írásban érvényes.

A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen.

A termőföld haszonbérlete

Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a magyar állam és az önkormányzat kivételével – a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést főszabályként legfeljebb 10 évig terjedő határozott időre kötheti meg. Az erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni. Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a magyar állam, az önkormányzat kivételével – legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK-értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK-értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás során figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjaitól, illetőleg a gazdasági társaság üzletrész-tulajdonosaitól haszonbérel. Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK-értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

Haszonbér-fizetési kedvezmény

Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadó-fizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbér-fizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbér-elengedésre) jogosult. A haszonbérlő a haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a földadó-fizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval. Ennek hiányában elesik a haszonbér-fizetési kedvezménytől. A földadó-fizetési kedvezmény megállapítására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséig a haszonbérfizetés tekintetében a kötelezett késedelmére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet akkor is, ha földadó-fizetési kedvezményt egyébként nem kapott, vagy azt nem veheti igénybe. Erre irányuló igényét azonban még a termés betakarítása előtt közölnie kell a haszonbérbe adóval.

Felmondás

A haszonbérbe adó azonnali hatállyal akkor is felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően másnak átengedte a termőföld használatát, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta. Azonnali hatályú felmondásnak van helye akkor is, ha a haszonbérlő a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá ha bármely módon veszélyezteti a természeti értékek fennmaradását.

A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. Ilyenkor a haszonbérlő az azonnali hatályú felmondás helyett a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.

A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat, s követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét. A haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában köteles az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti. A volt haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre elő-haszonbérleti jog illeti meg, kivéve ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg.

Feles bérlet

A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével – a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Részesművelés

A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat. A részesművelésre egyebekben – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével – a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS

A földhivatal önálló nyilvántartást vezet az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait a 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet tartalmazza

A nyilvántartás tartalma

A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá okirattárból áll.

A nyilvántartásba vétel során minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot nyitnak, amelyen a földhivatal nevét is feltüntetik.

A földhasználati lap I. része tartalmazza a földhasználó:

– családi és utónevét (cégnevét),

– leánykori nevét,

– születési idejét (év, hó, nap),

– anyja nevét,

– lakcímét (székhelyét, telephelyét),

– cég esetén a statisztikai számjelét.

A földhasználati lap II. része a használt termőföldre vonatkozó adatokat tartalmazza, így

– a település nevét,

– a termőföld fekvésének (belterület, külterület) megjelölését,

– a földrészlet helyrajzi számát,

– az alrészletet,

– a művelési ágat,

– a használt terület mértékét (hektárban, tízezred pontossággal),

– a minőségi osztályt,

– a termőföld értékét aranykoronában,

– a használat jogcímét (pl. saját tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, részesművelés, feles bérlet, szívességi használat),

– a használat kezdő időpontját és időtartamát.

Az okirattár a földhasználó által benyújtott szerződéseket és más okiratokat tartalmazza.

Bejelentés

Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe – a földrészletek számától függetlenül – az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Aki az előbbiekben említett mértékben saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek adatait köteles a földhivatalnál a használatbavételtől számított harminc napon belül bejelenteni (családi földhasználat).

A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból ellenőrizheti.

A termőföld használatát a földhasználó által benyújtott szerződés, ha pedig annak írásba foglalása elmaradt, a föld használatára vonatkozó szóbeli megállapodásnak a földhasználó által bejelentett tartalma alapján kell nyilvántartásba venni.

A földhasználó által közölt adatokat a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokból kiegészíti. A földhivatal felhívja a földhasználót a hivatalból nem pótolható adatok bejelentésére. A bejelentés a földhivatal által rendelkezésre bocsátott, kitöltött földhasználati bejelentési adatlap benyújtásával személyesen vagy postai úton teljesíthető.

Az írásba foglalt szerződést egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani. Az eredeti példány helyett hiteles másolat is benyújtható. Ha a szerződés több földhivatal illetékességi területén fekvő, több termőföldre vonatkozik, a szerződést a földhasználó választása szerinti illetékes földhivatalhoz annyi példányban kell benyújtani, ahány földhivatalt az érint. A használatra vonatkozó szerződés eredeti példányát csak az egyik illetékes földhivatalhoz kell benyújtani.

Vázlat

Ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, a bejelentéshez a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető, a földhasználó által aláírt vázlatot is mellékelni kell. Ennek elkészítéséről a földhasználó gondoskodik. A vázlatot az ingatlan-nyilvántartási térkép 1:1000 méretarányú másolatán kell elkészíteni. A földrészleten belüli osztóvonalat közelítő, 1 m-es pontossággal kell feltüntetni. A vázlaton egyértelmű jelzéssel kell megjelölni a használt területet.

Az ügyész értesítése

Ha a földhivatal a bejelentés vagy a szerződés alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződés a haszonbérletre vonatkozó korlátozások megsértésével jött létre, vagy a termőföld tulajdonjogával kapcsolatban jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz, a nyilvántartásba vétel után értesíti az ügyészt.

Az ügyész értesítésének tényét a földhasználati lap jegyzet rovatában feljegyzik. A földhivatal a feljegyzést az ügyész további intézkedésétől függően törli a földhasználati lapról.

Hiánypótlás

A hivatalból nem pótolható adatok bejelentésére a földhivatal a bejelentőt tizenöt napos határidővel felhívja. A határidő a bejelentő kérelmére, indokolt esetben egy alkalommal, tizenöt nappal meghosszabbítható.

Ha a bejelentő a felhívás ellenére határidőn belül a földhivatal által megjelölt adatokat nem pótolja, a termőföld használata nem vehető nyilvántartásba. Az elutasításról a földhivatal határozatot hoz.

Nyilvántartásba vétel

A nyilvántartásba vétel megtörténtét és időpontját a bejelentési adatlap, illetve a szerződés mindkét példányán feltüntetik. A nyilvántartásba vételt a földhivatal a szerződés záradékolt eredeti példányának megküldésével közli a földhasználóval. Az írásba nem foglalt szerződésen alapuló földhasználat nyilvántartásba vételét a földhivatal a bejelentési adatlap záradékolt másolatának megküldésével az ingatlan használatba adójával is közli.

A nyilvántartásba vétel ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során a felettes szerv eljárása nem terjedhet ki a földhasználó és a használatba adó közötti jogviszony vizsgálatára.

Változásbejelentés

A használt termőföld és a földhasználó adataiban, illetve a szerződés tartalmában bekövetkezett változásokat – bejelentés alapján – a földhivatal átvezeti a földhasználati nyilvántartáson, és ezt a földhasználati lap részleges másolatának megküldésével közli a földhasználóval.

A termőföld használata nyilvántartásba vételének megszüntetése hivatalból vagy a földhasználó, illetve a használatba adó bejelentése alapján történhet. A földhivatal hivatalból szünteti meg a termőföld használatának nyilvántartását, ha a szerződés megszűnése a földhasználati nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. A földhasználat nyilvántartásának hivatalból való megszüntetését sem a földhasználóval, sem pedig a használatba adóval nem kell közölni.

Ha a használat felmondással vagy a felek megegyezésével szűnik meg, a bejelentéshez az írásbeli felmondást vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Az így megszűnt földhasználat nyilvántartásból való törlését a földhivatal közli a földhasználóval. A megszüntetett adatokat a földhasználati nyilvántartás számítógépes rendszerében a törléstől számított két évig megőrzik.

Bírság

Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyonkezelő) a használat bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal bírsággal sújtja, egyben kötelezi a bejelentés pótlására. Ugyanígy kell eljárni, ha a szerződés vagy bejelentés nem tartalmazza a földtörvényben előírt és hivatalból nem pótolható adatokat, s az azok pótlására való felhívásnak a földhasználó határidőn belül nem tesz eleget.

A bírság mértéke családi földhasználat esetén az aranykorona-érték ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, egyéb jogcímen történő földhasználat esetén a szerződés alapjául szolgáló földterület aranykorona-értéke kétezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.

A bejelentés pótlására a bírságról szóló határozatban előírt határidő elmulasztása esetén – újabb határidő megjelölésével – a bírságot ismételten ki kell szabni. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Adatszolgáltatás

A földhasználati nyilvántartásból és az annak alapjául szolgáló szerződésekről, illetve bejelentésekről a földhivatal a tulajdonosnak és a földhasználónak díj ellenében az alábbi adatokat szolgáltathatja:

– a szerződés, illetve a bejelentés másolata,

– a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot tartalmazza,

– a földhasználati lap részleges másolata, amely csak a kívánt tételeket tartalmazza.

Az adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díj megfizetése átutalási megbízással, vagy az adatigénylés helye szerint illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel teljesíthető.

A termőföld tulajdonosa (az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő) és használója kérelmére kiadott másolatokért az alábbi igazgatási szolgáltatási díjakat kell fizetni:

– a szerződés, bejelentési adatlap, illetve vázlat oldalanként 100 forint,

– a teljes földhasználati lap tételenként 50 forint,

– a részleges földhasználati lap oldalanként 100 forint.

Az igazgatási szolgáltatási díjak az áfát nem tartalmazzák.

A földhivatal az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból és az annak alapjául szolgáló szerződésekről földhasználathoz kötött, költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben (így különösen az adózással, a költségvetési támogatás igénybevételével, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az illeték megfizetésével kapcsolatban), hatóság megkeresésére, díjmentesen szolgáltat adatot.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 22.) vegye figyelembe!