Ingatlan átruházásából származó jövedelem lakáscélra történő felhasználása
Ingatlanértékesítést megelőzően megkezdett lakásépítésre, illetve -bővítésre is vonatkozik, hogy a használatbavételi engedély mellett az összeg felhasználását is igazolni kell.
Az Szja-tv. 63. § (2) bekezdése szerint a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző hat hónapon át lakáscélú felhasználásra fordított jövedelem után járó adóra érvényesíthető a lakáscélú kedvezmény. Ez vonatkozik az egy évre meghosszabbított időtartam esetére is. Ebből következően a korábbi időből származó – egy évnél régebbi - számlákat lakáscélú felhasználásként elismerni nem lehet.
Ugyanakkor a használatbavételi engedély megszerzésére a jövedelem megszerzését követő 48 hónap áll rendelkezésre.
A hat hónapos határidő növelésének a mérlegelése során döntő súllyal azt kell számításba venni, hogy mennyiben róható fel az adózónak az eladásnak, illetőleg a bevétel megjelenésének elhúzódása.
Ez a szakmai iránymutatás a Pénzügyminisztérium 42.994/1996. számon kiadott állásfoglalásán alapszik.
(1997/62. APEH-iránymutatás)
Bérelt ingatlanon végzett felújítási munka elszámolása egyszeres könyvvitel vezetése esetén
Bérelt irodán végzett felújítás költségeinek elszámolását – természetesen akkor, ha az iroda kizárólagos használatával összefüggő felújítási költségről van szó – sem a számviteli, sem az adótörvény nem kifogásolja. A felújítás költségként vagy beruházási értékként elszámolása tekintetében meghatározóak a számviteli elszámolásra vonatkozó szabályok, amely az egyszeres könyvvitelt vezetőknél megengedi az azonnali költségelszámolást.
(1998/57. APEH-iránymutatás)
Az ingatlan, lakás, üdülő, garázs bérbeadásából származó jövedelem és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének összefüggései
Az ingatlan, lakás, üdülő, garázs bérbeadásából származó jövedelem – kivéve ha a tevékenység végzésére egyéni vállalkozói igazolványt váltottak ki – után járulékfizetési kötelezettség, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányára tekintettel, nem állapítható meg.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tételesen felsorolja, hogy a külön adózó jövedelmek után melyeket terhel százalékos mértékű fizetési kötelezettség. A tételes felsorolás nem nevesíti az ingatlan, lakás, üdülő, garázs bérbeadásából származó jövedelmet, így e jövedelmek mentesek az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.
(1999/46. APEH-iránymutatás)
Külföldi székhelyű társaság Magyarországon fekvő ingatlana bérbeadásának áfabeli megítélése
Külföldi székhelyű vállalkozás bérbe adja egy belföldön található ingatlanát belföldi társaságnak.
A bérbe adott belföldi ingatlan a bérbe adó külföldi cég telephelyének minősül, mivel ott tartósan és helyhez kötötten, bevétel elérésére irányuló gazdasági tevékenységet végez [áfatörvény 13. § (1) bekezdés 9. pont]. A belföldi telephellyel rendelkező külföldi cég Magyarországon adóalannyá válik, s így a bérbeadást terhelő áfát az általános szabályok szerint, mint szolgáltatást nyújtó köteles megfizetni, tekintettel arra, hogy az ingatlan-bérbeadás – mint meglévő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás – teljesítési helye belföld [áfatörvény 15. § (2) bekezdése]. A külföldi székhelyű cég említett adóalanyiságát – az áfatörvény 4. § (3) bekezdését figyelembe véve – belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig az e célra létesítendő fióktelepe testesíti meg. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szabályai szerint ugyanis 1998. január 1-jétől külföldi székhelyű vállalkozás csak belföldi fióktelep létesítésével folytathat Magyarországon gazdasági tevékenységet. Így a külföldi bérbeadó köteles telephelyét fióktelepként bejegyeztetni a cégbíróságon. A fióktelep az áfatörvény 4. § (3) bekezdése szerint a belföldön tevékenységet végző külföldi vállalkozás adóalanyiságát megtestesítve mint adózási ügyvivő jár el. Ez azt jelenti, hogy a fióktelepnek adóalanyként be kell jelentkeznie, s terhelik az ezzel járó kötelezettségek (pl. bejelentés, adómegállapítás, adófizetés), illetve jogosultságok is.
(1999/98. APEH-iránymutatás)
Az ingatlanértékesítés jövedelmének bevallására vonatkozó, 1999-re is érvényes új szabályairól
Az 1999. évi XCIX. törvénnyel (is) módosított, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. § (3) bekezdés új b) pontja alapján nem kell bevallani a vagyonátruházásból származó bevételt akkor, ha az átruházásból a magánszemélynek nem származik jövedelme.
Az új szabályt az 1999. évi adóbevallásnál is alkalmazni kell.
Nem keletkezik jövedelem akkor, ha a törvényben elismert ráfordítások összege meghaladja a bevételt, illetőleg akkor, ha a bevétel és a költségek különbözeteként kiszámított összeget – a törvény 62. § (4) bekezdése alapján – annak 100 százalékával kell csökkenteni.
Nem befolyásolja viszont az adóbevallási kötelezettséget az, ha a magánszemélynek az szja-törvény 63. § (2) bekezdése szerinti lakásszerzési kedvezmény alkalmazása miatt nem kell adót fizetnie az ingatlanértékesítés jövedelme után.
(2000/33. APEH-iránymutatás)
Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás
Ingatlanon végzett beruházási, felújítási munkák elszámolása tekintetében a számviteli törvény előírása a meghatározó. Az elszámolást nem befolyásolja az a körülmény, hogy az ingatlant vásárolták vagy az adózó állította elő, illetve az saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósult meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanon végzett, beruházásnak minősülő (átalakítással, bővítéssel, rendeltetésváltozással, élettartam-növeléssel összefüggő) munkák ellenértékét.
(PM Jövedelemadók Főosztálya 2345/2000. – APEH Adónemek Főosztálya 1222759983/2000.; AEÉ 2000/5.)
(2000/60. APEH-iránymutatás)
