A törzstőke (alaptőke) felemelésére lehetőség van a társaságok átalakulásával is. Témánk szempontjából értelemszerűen az úgynevezett tőkeegyesítő átalakulási formának van jelentősége, azaz a társaságok egyesülésének, ezen belül a beolvadásnak, illetve az összeolvadásnak.
Az átalakulásra vonatkozó szabályoknak azért is jelentőségük van, mert azok a társaságok, amelyek nem tudják vagy nem akarják teljesíteni a számukra előírt jegyzett tőke minimumot, átalakulhatnak olyan társasági formába, amelynél nem okoz gondot a jegyzett tőke mértéke.
Az átalakulás közös szabályai
Az átalakulás közös szabályait – mint ahogyan az az elnevezésből is adódik – valamennyi átalakulás esetében alkalmazni kell a cégformától, valamint az átalakulás módjától függetlenül abban az esetben, ha a speciális szabályok nem tartalmaznak a közös szabályoktól eltérő rendelkezéseket. A következőkben azokat a legfontosabb szabályokat ismertetjük, amelyeket az átalakulásról való döntést megelőzően feltétlenül ismerni kell ahhoz, hogy a társaság ügyvezetése a tőkeemelésnek esetlegesen ezt a formáját választhassa.
Tilalmak
A közös szabályok egy része tiltó rendelkezést tartalmaz, ami annyit jelent, hogy az átalakulásról például csak bizonyos feltételek megléte, működési előírások betartása stb. esetén határozhat a társaság taggyűlése (közgyűlése).
Felszámolás, végelszámolás
A Gt. tiltja a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását abban az esetben, ha a cég végelszámolás, illetve felszámolás alatt áll. A tilalom érthető, hiszen mindkét eset a társaság megszűnéséhez vezet, ilyenkor pedig szóba sem jöhet a működő társasággá való alakulás.
Vagyoni hozzájárulás
A társaság az átalakulást csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott vagyoni hozzájárulást teljes egészében teljesítették. Amennyiben ennek ellenére dönt a társaság az átalakulásról, illetve a bíróság felhívására a teljes vagyoni hozzájárulás – döntés előtti – rendelkezésre bocsátását nem igazolja, a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
Részvénytársaság átalakulása
Részvénytársaság átalakulással csak zártkörűen alapítható, ez alól kivétel a részvénytársaságok egyesülése, amelyet témánkra tekintettel a későbbiekben részletesen ismertetünk.
Előtársaság
A Gt. tiltja, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként működjön. Ebből következik, hogy a jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi időpont, mint a cégbejegyzést követő nap. A gazdasági társaság iratain és az esetlegesen az átalakulás folyamatában kötött ügyleteknél kifejezetten jelezni kell az átalakulás folyamatban létét.
Külön jogok
A Gt. lehetőséget biztosít arra, hogy a társasági szerződés, illetve az alapító okirat (alapszabály) a társaság egyes tagjainak (részvényeseinek) külön jogokat, avagy előnyöket biztosítson. Amennyiben egyes tagokat (részvényeseket) külön jogok, előnyök illetnek meg, azokat az átalakulás során azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe, alapító okiratába (alapszabályába). Az átvétel kötelezettsége alól csak akkor mentesül a létrejövő társaság, ha az érintett tag (részvényes) ilyen jogáról, illetve az őt megillető előnyről írásban kifejezetten lemond.
Döntési mechanizmus
A társaság legfőbb szervének első ülése
Az átalakulásról a társaság legfőbb szerve – a taggyűlés, illetve a közgyűlés - két alkalommal határoz. Az első határozathozatal céljából összehívott tag-, illetve közgyűlés a vezető tisztségviselők és – amennyiben az adott társaságnál működik ilyen – a felügyelőbizottság előterjesztése alapján megállapítja, hogy a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, illetve előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, és arról is dönt, hogy a társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.
Az átalakulás (második döntés) előkészítése
Az átalakulással való egyetértés esetén a társaság vezető tisztségviselői – az első döntésben meghatározott fordulónapra – elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és a vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét, valamint a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
A társaság legfőbb szervének második ülése
A döntés előkészítése során létrejött, a fentiekben meghatározott tervezetek elfogadásáról a társaság legfőbb szervének második ülése határoz. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapja és a második döntés időpontja között nem telhet el három hónapnál hosszabb időtartam, kivéve ha az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolót fogadja el vagyonmérleg-tervezetként, és annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzi meg.
A második ülésen tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.
Közzététel
A társaság az átalakulásról hozott második döntést követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönynél hirdetmény közzétételét kérni az átalakulás elhatározásáról. A hirdetményt a Cégközlöny szerkesztősége két egymást követő lapszámban teszi közzé. A hirdetmény közzététele iránti kérelmet el lehet juttatni postai úton az Igazságügyi Minisztérium címére, azonban a gyorsabb megjelenés érdekében az telefaxon is elküldhető a Cégközlöny szerkesztőségének. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2000. április 22-étől a kérelmet a 441-3732 telefaxszámra kell eljuttatni.
A hirdetmény tartalma
A Gt. meghatározza, hogy a hirdetményt milyen tartalommal kell eljuttatni a Cégközlöny szerkesztőségéhez. A közlemény pontos megszövegezése azért fontos, mert amennyiben annak bármely eleme is hiányzik, úgy a szerkesztőség a megrendelőt hiánypótlásra hívja fel, ami veszélyeztetheti az átalakulás cégbírósághoz való bejelentésére előírt határidő betartását. Amennyiben a felhívásban foglaltak esetleges nemteljesítése miatt a Cégközlönyben a hibás tartalmú közlemény jelenik meg, mindez az átalakulás bejegyzése iránti kérelem elutasításához vezet.
A közleménynek tehát tartalmaznia kell:
- az átalakuló gazdasági társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
- a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
- a társasági szerződés megkötésének (alapító okirat elfogadásának) napját;
- az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, az utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát;
- a létrejövő gazdasági társaság tevékenységét;
- a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét, valamint a
- hitelezőknek szóló felhívást.
Vagyonmérleg-tervezet
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete bizonyos vonatkozásokban eltérhet az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől. Az eltérés megengedett:
- az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása,
- az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulás, valamint
- az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányad vonatkozásában.
A tervezet elkészítése
A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szabályai szerint.
A tervezet ellenőrzése
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, illetve amennyiben az adott társaságnál működik, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gazdasági társaság könyvvizsgálója nem jogosult az ellenőrzésre. További – könyvvizsgálót érintő - tilalom, hogy nem lehet kijelölni a gazdasági társaság könyvvizsgálójává azt a személyt, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A tilalom időtartama a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három év.
Jogutódlás
Az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja, ami annyit jelent, hogy ezt a társaságot illetik meg az átalakult (jogelőd) gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd társaság kötelezettségei (kötelezettségek alatt értve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződés szerinti kötelezettségeket is).
Hatósági engedély és jogutódlás
A Gt. a későbbi viták és problémák megelőzése céljából a jogutódlás közös szabályai között rendezi azt az esetet, amikor a gazdasági társaságnak folyamatban van valamely hatósági engedély megadására irányuló kérelme. Ebben az esetben a társaság köteles haladéktalanul bejelenteni az átalakulás elhatározását az engedélyező hatóságnál. Ilyenkor az engedély jogosultja a jogutód cég, kivéve azt az esetet, ha bármely oknál fogva a jogutód nem felel meg az engedélyezés feltételeinek.
Az egyes társasági formák átalakulási szabályai
Átalakulás korlátolt felelősségű, közhasznú vagy részvénytársasággá
Amennyiben a gazdasági társaság korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá, illetve részvénytársasággá alakulásáról határozott, úgy a jogutód gazdasági társaság vagy a közhasznú társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) a meghatározása során a pénzbeli, valamint a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmaznia.
A vagyonleltár-tervezet többleteleme
Az itt tárgyalt átalakulásoknál a jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat is, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód társaság jegyzett tőkéjét képezik majd.
A közlemény többlettartalma
Az átalakulásról szóló közleményben a korábbiakban felsoroltakon kívül meg kell jelölni – részvénytársasággá történő átalakulás esetében – a részvények típusát, fajtáját (osztályát) és névértékét, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét, valamint közhasznú társasággá való alakulás esetében a közhasznú tevékenységet is.
Részvénytársaság átalakulása
Abban az esetben, ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá, az átalakulásról határozó második legfőbb szervi ülésen az előzőekben ismertetetteken túlmenően dönteni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké való átalakításáról.
Korlátolt felelősségű társaság átalakulása
Ha korlátolt felelősségű társaság közhasznú társasággá alakul át, nincs szükség az átalakulással létrejövő gazdasági társaság szerződéstervezetének az elkészítésére, hanem a helyett elegendő az átalakuló gazdasági társaság társasági szerződésének a módosítása.
A társaságok egyesülése
A társaságok beolvadás, illetve összeolvadás útján egyesülhetnek. Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és vagyona az átvevő gazdasági társaságra (jogutódra) száll át, amelynek társasági formája nem változik, míg az összeolvadás az egyesülő gazdasági társaságok megszűnését eredményezi, vagyonuk pedig az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra (jogutódra) száll át.
Közös szabályok
Nincs könyvvizsgálói korlátozás
A társaságok egyesülése esetében az átalakulás közös szabályaitól való – a beolvadás és az összeolvadás esetén is irányadó – legfontosabb eltérés, miszerint az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok dönthetnek úgy is, hogy a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi társaság esetében eljárhat ugyanaz a független könyvvizsgáló.
Jogosultságok
A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, amikor az egyesülő gazdasági társaságok közül egyes jogok nem illetik meg mindegyik társaságot. Ilyenkor ezeknek a jogoknak (például a részvénykibocsátás jogának) a gyakorlása tekintetében kizárólag az a társaság minősül jogelődnek, amelyik a jogosultsággal rendelkezett.
Versenyjogi fogalmak
A gazdasági társaságok egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) vállalkozások összefonódásának ellenőrzését szabályozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Vállalkozások koncentrációja
A vállalkozások koncentrációja jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, avagy egyik a másikba beolvad, illetve a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett, továbbá ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve hogy az nem minősül gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
Az irányítás megszerzése
Az irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen egy másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetve a szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerzi, avagy vezető tisztségviselőinek kijelölésére, megválasztására, visszahívására jogosultságot szerez.
Érintett vállalkozások
Az érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.
Közvetlen résztvevők
A közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.
Versenyjogi szabályok
A vállalkozások összefonódásához meg kell kérni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve hogy a beolvadó vagy az irányítás alá kerülő vállalkozás, illetőleg az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van.
Fennáll az engedélykérési kötelezettség abban az esetben is, ha a beolvadó vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének vagy az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az éves nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg. A nettó árbevétel meghatározásakor egyik esetben sem kell figyelembe venni az érintett vállalkozásoknak, illetve azok részeinek egymás közötti forgalmát.
Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő köteles megkérni a Versenyhivatal engedélyét. Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani.
Amennyiben az engedélykérési kötelezettség az előzőekben ismertetettek szerint fennáll, úgy az összefonódást eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági versenyhivatal engedélye szükséges.
Beolvadás
Tilalmak
A Gt. a beolvadás esetére bizonyos – jegyzett tőkével kapcsolatos – cselekményeket kifejezetten tilt. Ennek megfelelően:
- a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedése névértékét;
- tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, illetve részvények névértékével, végül
- tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét megemelni a beolvadó társaság azon törzsbetéteinek az értékével, amelyek az átvevő társaság tulajdonát képezik.
A vagyonmérleg-tervezet tartalma
A fenti tilalmakkal összhangban az ott jelzett részesedés, illetve törzsbetét értékét, továbbá a részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság értelemszerűen már nem is szerepeltetheti a vagyonmérleg-tervezetében.
Összeolvadás
A gazdasági társaságok összeolvadásánál a létrejövő társaság társasági formája vonatkozásában általános szabály, hogy a jogutód társaság kizárólag a jogelődök valamelyikének társasági formájában alakulhat meg. Amennyiben azonban azonos társasági formájú társaságok olvadnak össze, úgy lehetőségük van arra, hogy a jogutód gazdasági társaságnak cégformájuktól eltérő társasági formát válasszanak (például, ha két korlátolt felelősségű társaság olvad össze – a megfelelő feltételek megléte esetén -, dönthet úgy is, hogy az összeolvadást követően a jogutód a működést részvénytársasági formában folytatja).
Tilalom
A jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározásakor a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeik névértékét, valamint kölcsönös részesedésük értékét nem lehet figyelembe venni, ezért ezeket az értékeket a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem is lehet feltüntetni.
Az egyesülési szerződés tervezete
Az egyesülési szerződés tervezetét az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői akkor készíthetik el, ha a társaságok legfőbb szerve valamennyi egyesülő társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást.
Az egyesülésiszerződés-tervezet tartalma
Az egyesülési szerződés tervezete tartalmazza:
- az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
- a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
- az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének (alapító okirata, alapszabálya elfogadásának) a napját;
- amennyiben az egyesülés beolvadással jön létre, az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) a beolvadás miatt szükséges valamennyi módosítást;
- összeolvadásnál az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) a tervezetét.
Az átalakulási közlemény többlettartalma
Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben az átalakulás közös szabályainál korábban már ismertetett tartalmi elemeken túlmenően meg kell jelölni az egyesülés módját is (beolvadás, illetve összeolvadás).
A részvénytársaságok egyesülése
A részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó rendelkezések ismeretében elmondhatjuk, hogy azok a társaságok egyesülésével járó, gazdasági társaságokat terhelő kötelezettségek vonatkozásában jelentős többletfeladatot rónak a beolvadó, illetve összeolvadó részvénytársaságokra. A rendelkezések egy része a szerződés tartalmára, másik része további okiratok készítésére, ismét egy másik része többlet bejelentési kötelezettségre vonatkozik.
A szerződés tartalma
Az előzőekben már ismertettük az egyesülési szerződés tartalmát. A részvénytársaságok egyesülésekor készített megállapodásnak ezeket a rendelkezéseket szintén tartalmaznia kell, azonban ezen túlmenően a szerződésben meg kell határozni:
- az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek a cserearányát;
- az átvevő társaság részvényei átruházásával kapcsolatos részletes szabályokat;
- azt az időpontot, amelytől a részvények az adózott eredményből részesedésre jogosítják a részvényest, valamint
- azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek (például az alapítókat megillető előnyökkel, a dolgozói részvényfajtához fűződő jogokkal stb. összefüggésben) vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.
Beszámolókészítési kötelezettség
Az egyesüléssel érintett társaságok vezető tisztségviselői az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg kötelesek írásos beszámoló készítésére is. Az írásbeli beszámoló tartalmazza az egyesülés szükségességének indokait – a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével -, továbbá a részvények cserearányát. Amennyiben az értékelés – és ennek következtében a cserearány meghatározása - különös nehézségekbe ütközött, úgy a beszámoló részeként azokat is ismertetni kell.
Könyvvizsgálói nyilatkozat
A vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálót nyilatkozattételi kötelezettség terheli a részvények cserearányának meghatározása vonatkozásában. Ez annyit jelent, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy a részvények cserearányát a társaság milyen módszerekkel határozta meg, ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, illetve hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e. Amennyiben az értékelés során különös nehézségek merültek fel, úgy a nyilatkozatban azokra is utalni kell.
Megbízás alapján készített jelentés
A részvénytársaság jelentés készítésére adhat megbízást a vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak, avagy más – az egyesülő részvénytársaságoktól független – szakértőnek. Az ilyen megbízás alapján elkészített jelentésben a jelentés összeállítójának nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők beszámolójában szereplő adatok megalapozottságáról, valamint állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követelések kielégítését.
Kötelezettség a cégbírósággal szemben
Az egyesüléssel érintett részvénytársaságokat az egyesülés folyamatában többletkötelezettség terheli a cégbejegyzésre (változásbejelentésre) vonatkozó – a későbbiekben részletesen bemutatandó – szabályokhoz képest. Ezek a társaságok ugyanis kötelesek az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napját megelőzően harminc nappal az egyesülő társaságok cégjegyzékét vezető – erre az átalakulás bejelentési szabályainak az ismertetésénél részletesen visszatérünk - cégbírósághoz benyújtani:
- az egyesülési szerződés tervezetét;
- az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített – az előzőekben már hivatkozott – írásbeli beszámolót, valamint
- a könyvvizsgálónak, illetve a társaságoktól független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó – ugyancsak korábban már hivatkozott – álláspontját tartalmazó jelentést.
