A tőkeemelés határideje

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 28.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/04. számában (2000. április 28.)

1998. június 16-án lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.). A Gt. hatályba léptető rendelkezései értelmében a korábbi, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.-I.) szerint alakult társaságok fokozatosan kötelesek eleget tenni a Gt. rendelkezéseinek. A Gt. különbséget tesz aszerint, hogy az adott cég a törvény hatálybalépésekor bejegyzés alatt állt, avagy már bejegyzett cég volt.

A Gt. hatálybalépésének időpontjában bejegyzés alatt álló társaságoknak a Gt.-I. rendelkezéseinek kellett megfelelniük azzal, hogy a bejegyzést követően a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor a társasági szerződésüket (alapító okiratukat, alapszabályukat) a Gt. rendelkezéseinek megfelelően módosítaniuk kell. A hatálybalépéskor már bejegyzett cégeknek szintén a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kell eleget tenniük a módosítási kötelezettségnek.

Egységes határidővel - azonban, amint azt a következőkben látjuk, eltérő időponttal – rendezte ezzel szemben a Gt. a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok jegyzett tőkéjének a Gt. szerinti legkisebb összegre – ez korlátolt felelősségű társaságoknál hárommillió forint, míg részvénytársaságoknál húszmillió forint - való kiegészítésének kötelezettségét. Ez a határidő a rendelkezéssel érintett társaságok esetében két év azzal, hogy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló cégeknél a kétéves időtartamot a cégbejegyzés időpontjától, míg a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságoknál a Gt. hatálybalépésétől kell számítani.

Ebből következően a kötelező tőkeemelés 2000. június 16-i végső határideje csak a Gt. hatálybalépésekor már bejegyzett cégek esetében érvényesül, míg a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló társaságoknál a tőkeemelést a bejegyzés időpontjától számított két éven belül kell végrehajtani, tehát végső esetben ez a határidő akár hónapokkal is későbbi lehet, mint a már bejegyzett cégekre előírt időpont.

A tőkeemelés elmulasztása

A cég adataiban bekövetkezett változások – ezen belül a tőkeemelést érintő változás - bejelentése az illetékes cégbírósághoz a társaság vezető tisztségviselőinek a kötelezettsége. Természetesen a döntést megelőző fórumok szabályszerű összehívása is a vezető tisztségviselők feladata, erre azonban a későbbiekben térünk vissza. Azt azonban már most hangsúlyozzuk, hogy a vezető tisztségviselők felelőssége korlátlan és egyetemleges azokért a károkért, amelyek a bejelentett jog, adat vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából, illetve a késedelmes bejelentésből adódnak.

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása

A társaságok, illetve az adataikban bekövetkezett változások bejegyzése során a cégbíróság törvényességi felügyeletet is gyakorol a cégek felett. A törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság hivatalból is megindíthatja, de indulhat ilyen eljárás kérelemre is.

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye egyebek mellett akkor, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) foglaltakat. A tőkeemeléssel kapcsolatos ilyen eljárások várhatóan hivatalból indulnak meg, ha az adott társaság a jogszabályi kötelezettségét a későbbiekben részletesen bemutatott formákban nem teljesíti. Nem kizárt azonban az sem, hogy az eljárást esetleg az ügyész indítja meg a tőkeemelés elmulasztása miatt.

Amennyiben a bíróság az egyes társaságoknál az előzőekben meghatározott határidőben észleli, hogy a törzstőkét (alaptőkét) nem emelték fel a Gt. szerinti minimumösszegre, a cégek biztosra vehetik, hogy ellenük az illetékes cégbíróság lefolytatja a törvényességi felügyeleti eljárást, amelynek a tőkeemelésre vonatkoztatott jogkövetkezményeit az alábbiakban ismertetjük.

Intézkedések

Amennyiben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása során megállapítja, hogy a társaság nem emelte meg a törzstőkéjét (alaptőkéjét) a Gt.-ben meghatározott minimumösszegre, első lépcsőben a társaságot határidő kitűzésével felhívja arra, hogy a törzstőkéjét (alaptőkéjét) emelje meg. Ezzel egy időben a céget 50 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja, illetve összehívhatja a cég vezető testületét amiatt, hogy a törvényes működést állítsák helyre. A cégbíróságnak emellett lehetősége van a cég megszűntnek nyilvánítására is, de csak akkor, ha az előzőekben említett intézkedései nem vezettek eredményre, tehát esetünkben akkor, ha a társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) a bíróság intézkedése ellenére sem emelték fel.

A társaság – amennyiben a bíróság megszűntnek nyilvánítja – köteles a cég formájának megfelelő szabályok szerint végelszámolás megindítására, illetve amennyiben felszámolásnak van helye, kérelmet kell benyújtania az illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál a felszámolási eljárás lefolytatása iránt.

Végelszámolás

A végelszámolás általános szabályaitól eltérően nem a társaság legfőbb szerve, hanem a cégbíróság jelöli ki a végelszámolót a céget megszűntnek nyilvánító végzésében. Egyebekben a társaságoknak a cégformájukra irányadó rendelkezések szerint kell eljárniuk a végelszámolási eljárás lefolytatásakor. A cég azonban maga is dönthet úgy, hogy inkább jogutód nélkül megszűnik, mintsem teljesítse az adott cégformára előírt kötelező jegyzett tőke minimumot, vagy hogy átalakuljon a jegyzett tőkéjének megfelelő formájú társasági formába. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor ugyanis, a felszámolás esetét kivéve, főszabályként végelszámolásnak van helye.

A cég jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatban rendelkezni kell többek között a végelszámoló személyéről. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.

A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a társaság vezető tisztségviselője köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a cégbíróságnak megküldeni. E határidő elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel, s a cégbíróság pénzbírsággal sújthatja.

A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint e határozat kelte.

Közzététel

A cégbíróság elrendeli a végelszámolási eljárásról szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A közzététel tartalmazza:

– a végelszámolás alatt álló cég nevét, székhelyét és adószámát (ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is);

– a végelszámolást elrendelő szerv nevét, székhelyét és a határozathozatalának időpontját;

– a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be;

– a végelszámoló nevét, székhelyét;

– az egyéb lényeges körülményeket.

Értesítési kötelezettség

A végelszámolásról a végelszámolás kezdő időpontjától számított 8 napon belül a végelszámoló értesíti

– a végelszámolással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt;

– az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervet;

– a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervet;

– az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget;

– a gazdálkodó szervezet bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet;

– az adós székhelye szerint illetékes levéltárat.

Hitelezők

A gazdasági társaság hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a végelszámoló a követelést vitatja, erről a kézhezvételtől számított 45 napon belül köteles az igény bejelentőjét értesíteni.

Felmondás, elállás

A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a gazdasági társaság nevében a szerződéstől elállni. A másik fél a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítése iránt 30 napon belül terjesztheti elő igényét. A végelszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.

A vezető tisztségviselő kötelezettségei

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles:

– a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt az adóhatóságnak és – ha a végelszámoló nem a cég vezetője – a végelszámolónak a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül átadni;

– a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagokat és a folyamatban lévő ügyekről az információkat - ha a végelszámoló nem a társaság vezetője – a végelszámolónak átadni;

– a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a végelszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;

– a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni.

A végelszámoló feladatai

A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit – a lejárattól függetlenül – teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti.

Nyitómérleg

A végelszámoló az elkészített mérlegből és a hitelezők jegyzékéből kiindulva végelszámolási nyitómérleget készít, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül a jogutód nélküli megszűnést kimondó szerv elé terjeszt.

Felszámolási kérelem

Ha a végelszámoló megállapítása szerint a cég vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni, és a felszámolás elrendelése esetén – a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás befejezésekori feladatoknak eleget tenni. Ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti.

Vagyonkezelés

A végelszámoló a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdasági társaság vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az illetékes hatóság határozatban kötelezheti a gazdasági társaságot.

Felelősség

A végelszámoló a végelszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

Tájékoztató

A végelszámolás kezdetét követő egy év elteltével a végelszámolónak tájékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás befejezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló megküldi a cégbíróságnak, a jogutód nélkül megszűnést kimondó szervnek, illetve a cég hitelezőinek (választmánynak).

A végelszámolás befejezése

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor – az egyes évekre külön-külön – éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a társaság iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni.

A végelszámoló az éves beszámolót, a végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget) és a záró adóbevallást az adóhatóságnak köteles megküldeni.

A végelszámoló

– a zárómérleget, záró egyszerűsített mérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra bemutatja, majd

– az eljárás befejezését az előbb említett iratokkal együtt a cégbíróságnak bejelenti, amely elrendeli a gazdasági társaság törlését a cégjegyzékből.

Ha a cégnél felügyelőbizottság vagy könyvvizsgáló működik, a zárómérleget ezek jelentésével együtt kell előterjeszteni. A gazdasági társaságnak a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó legfőbb döntéshozó szerve a zárómérleg jóváhagyásával egyidejűleg határoz a végelszámoló, illetve az igazgató, az ügyvezető, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai és a könyvvizsgáló felmentéséről.

A cég működésének továbbfolytatása

A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó szervezet a végelszámolás ideje alatt a zárómérleg, a záró egyszerűsített mérleg, a zárójelentés és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáig határozhat a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról.

Költségek

A végelszámolás igazolt költségeit a gazdasági társaság viseli. Ha a végelszámoló nem a cég alkalmazottja (vezető tisztségviselője), díjának mértéke a társaság éves beszámolója (egyszerűsített éves beszámolója) szerinti eszközök könyv szerinti értékének 1,5 százaléka. A cégbíróság a végelszámoló kérelmére ettől – indokolt esetben – eltérhet.

Az eljárási illeték összege mindkét társasági formánál 6000 forint, míg a költségtérítés összege egységesen 10 000 forint. A törlés kérelmezése ingyenes, tehát a kérelem mellékleteként nem kell csatolni a költségtérítés megfizetését igazoló okiratot, és a kérelmen illetékbélyeget sem kell leróni. A végelszámoló általi közzétételi kérelem költségtérítése 12 000 forint.

Felszámolás

Amennyiben a végelszámoló a végelszámolás során észleli, hogy a felszámolás feltételei fennállnak – azaz nincs lehetőség a társaság tartozásainak kiegyenlítésére –, a végelszámoló köteles haladéktalanul kezdeményezni a felszámolási eljárás megindítását az illetékes megyei bíróságnál. A kérelemhez csatolni kell a tag-, illetve a közgyűlés előzetes egyetértését tartalmazó határozatot, a társaság három hónapnál nem régebbi mérlegét, adószámát, valamint a hitelezők névsorát a hitelek összegének és lejáratának a megjelölésével, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot, valamint az adós cég nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző két évben részesült-e fizetési haladékban (állt-e csődeljárás alatt). Az adós társaságnak ezen túlmenően be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét, az ott vezetett bankszámlák számát, továbbá azokat a bankszámlaszámokat is, amelyeket a kérelem benyújtása után nyitott.

Költségek

A felszámolási eljárás iránti kérelem közzétételi költségtérítése jelenleg egységesen 15 000 forint. Az eljárási illeték tételes, összege pedig minden cégformánál 40 000 forint, amelynek a megfizetésére a felszámolást elrendelő végzésben kötelezi a bíróság az adóst.

A költségtérítés megfizetése

A fentiekben költségtérítésként, illetve közzétételi költségtérítésként közölt összegeket az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára kell az erre a célra szolgáló csekken befizetni, avagy átutalni közzététel-megjelöléssel és a kérelmező cég cégjegyzékszámának feltüntetésével.

Döntés a tőkeemelésről

A társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) felemelése a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Lényeges, hogy a Gt. szó szerint nem tekinti a tőkeemelést a taggyűlés, illetve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésnek, azonban ebbe a körbe sorolja a társasági szerződés, alapító okirat (alapszabály) módosítását. Figyelemmel arra, hogy a társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) nagyságát a társasági szerződésben, alapító okiratban (alapszabályban) kell rendezni, ezért annak változtatása is a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe tartozik.

Az igazgatóság tőkeemelési jogosítványa

Részvénytársaság esetében az igazgatóság is jogosult az alaptőke felemelésére, ha az alapító okirat (alapszabály) erre felhatalmazza. Amennyiben az alapító okirat (alapszabály) ilyen felhatalmazást tartalmaz, az alapító okiratban (alapszabályban) meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amellyel az igazgatóság az alaptőkét felemelheti. Az igazgatóság ilyen jogosultságának korlátja, hogy a felhatalmazás legfeljebb öt évre és az alaptőkének legfeljebb évi huszonöt százalékával történő felemelésére szólhat. A felhatalmazás azonban az öt év leteltével megújítható.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 28.) vegye figyelembe!