Közhitelű nyilvántartásnak minősül:
– a cégjegyzék [1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról (Ctv.)],
– az ingatlan-nyilvántartás [1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inyt.)],
– a barlangnyilvántartás [a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 49. §-ának (2) bekezdése],
– a légijármű-lajstrom [a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. §-ának (7) bekezdése],
– a vízikönyv [a hajólajstromról szóló 4/1974. (I. 9.) MT rendelet],
– a szállásadók nyilvántartása [a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése],
– a zálognyilvántartás [Ptk. 260. §-ának (2) bekezdése],
– az anyakönyv (1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről),
– a Nemzeti Akkreditáló Testület nyilvántartása (1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról),
– a bűnügyi nyilvántartás (1999. évi LXXXV. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról).
A fentiekben felsorolt közhitelű nyilvántartások közül a gazdálkodó szervezetek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb nyilvántartás a cégjegyzék, az ingatlan-nyilvántartás, valamint a zálognyilvántartás.
Bejelentési kötelezettség
A közhitelű nyilvántartással szemben a jogalanyoknak bejelentési (adatszolgáltatási) kötelezettségük van. Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve az ilyen adat, jog vagy tény változásának a bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő (Btk. 299. §-a).
Cégjegyzék
A cégre vonatkozó adatokat a bíróság a cégjegyzékben rögzíti.
A cégjegyzék tartalma
Általános tartalom
A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
– a cég cégjegyzékszámát,
– a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét,
– a cég nevét,
– a cég székhelyét,
– a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,
– a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
– a cég jegyzett tőkéjét, ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét,
– a cégjegyzés módját,
– a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét,
– a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét, valamint
– a cégbejegyzés időpontját [Ctv. 12. §-ának (1) bekezdése].
Szükség szerinti tartalom
Amennyiben a bejegyzés iránti kérelemben adat van rá, a cégjegyzék tartalmazza
– a cég rövidített nevét,
– a cég idegen nyelvű elnevezését,
– a cég telephelyét,
– a cég fióktelepét,
– meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját,
– a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát,
– a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
– a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét,
– annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja [Ctv. 12. §-ának (2) bekezdése].
Jelentős adatok
A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő – a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős – adatokat:
– a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
– a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
– a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
– a cég működésének felfüggesztését,
– a cég megszűntnek nyilvánítását,
– a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per indítását és a per befejezését,
– a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per indítását és befejezését,
– a tag kizárása iránti per indítását és a per befejezését,
– kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét [Ctv. 12. §-ának (3) bekezdése].
Cégformánkénti adatok
A cégjegyzék cégformánként tartalmazza
– közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség) esetében a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét);
– betéti társaság esetében
– a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság kültagjai betétjének együttes összegét;
– közös vállalat esetében
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;
– korlátolt felelősségű társaság esetében
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,
– ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;
– részvénytársaság esetében
– azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,
– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét,
– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét,
– azt a tényt, ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza,
– a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
– a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
– a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,
– a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,
– egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;
– egyesülés esetében
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;
– közhasznú társaság esetében
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,
– azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,
– a közhasznúsági fokozatot,
– a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját;
– egyéni cég esetében a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét;
– külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében
– a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
– a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
– a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);
– külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében
– a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
– a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
– a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);
– oktatói munkaközösség esetében a cég típusát, a cég tagjainak nevét, lakóhelyét;
– vízgazdálkodási társulat esetében
– a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat),
– az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;
– vállalat esetében
– a vállalat típusát,
– a vállalat irányítási formáját (Ctv. 13. §-a).
A cégbejegyzés iránti kérelem
A cégjegyzéket a megyei bíróság mint cégbíróság vezeti. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.
Határidő
Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a harmincnapos határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani [Ctv. 22. §-ának (1) bekezdése].
Késedelem
A cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
A kérelem előterjesztése
A cég bejegyzésére irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatványon kell a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja.
A cégbejegyzés iránti kérelem a cég adatait tartalmazó mágneslemezen is benyújtható, azonban a mágneslemezen szereplő adatoknak a cég képviselője által aláírt, kinyomtatott példányát is mellékelni kell.
A cégbejegyzés iránti kérelemhez valamennyi cég esetében, illetve cégformánként mellékleteket kell csatolni.
A cég-, illetve változásbejegyzés iránti kérelem mellékletei
A kérelemhez csatolni kell a létesítő okiratot, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítását és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét, a hiteles cégaláírási nyilatkozatot, a kamarai tagságra (nyilvántartásba vételre) vonatkozó igazolást, jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, a jogi képviselő meghatalmazását, illetve képviseleti jogának az igazolását, valamint az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot.
A cégbejegyzési kérelem eseti mellékletei
Amennyiben a bejegyzés iránti kérelem arra vonatkozó adatot tartalmaz, további melléklet
– a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek elfogadó nyilatkozata,
– a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat,
– külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat,
– külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették,
– ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.
Az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok
Korlátolt felelősségű társaság esetén
– a tagjegyzék,
– a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről,
– ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,
– ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói vélemény;
Részvénytársaság nyilvános alapításakor
– az alapítási tervezet,
– az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató,
– a részvényjegyzési ív,
– az alakuló közgyűlésre szóló meghívó közzétételének igazolása,
– az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív,
– a hitelintézet igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,
– az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,
– a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói jelentését;
Részvénytársaság zártkörű alapításakor
– a hitelintézet igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,
– az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,
– a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói jelentés;
– az alapítók nyilatkozata arról, hogy az értékpapírokról szóló törvénybe foglalt bejelentési kötelezettségnek eleget tettek;
Közhasznú társaság esetén
– a tagjegyzék,
– a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről,
– az ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,
– ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói vélemény;
Szövetkezet esetén
– az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és
– a jelenléti ív;
Erdőbirtokossági társulat esetén
– az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és
– a jelenléti ív;
Vízgazdálkodási társulat esetén
– az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és
– a jelenléti ív;
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén
– a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása,
– a fióktelepet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása;
Külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén
– a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása,
– a képviseletet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása.
Egyéni cég esetén a vállalkozói igazolvány vagy annak hiteles másolata.
Az átalakulás (egyesülés, különválás) bejegyzéséhez szükséges további okiratok
– a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai az átalakulásról;
– az átalakuló (jogelőd) társaság vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete;
– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete;
– a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás tervezete;
– egyesülés esetén az egyesülési szerződés tervezete, valamint ha az egyesülés vállalkozások koncentrációját jelenti, a Gazdasági Versenyhivatal engedélye vagy a cég nyilatkozata arról, hogy az engedélyre nincsen szükség;
– szétválás esetén a szétválási szerződés tervezete;
– az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló okiratok (lappéldányok).
A fentiekben felsorolt mellékletek hiánya esetén a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül utasítja vissza.
További mellékletek
Ha a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot.
Ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság nem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi.
A kérelem benyújtása
A bejegyzési kérelmet egy példányban kell benyújtani, a mellékletek pedig fajtánként legalább egy, de legfeljebb öt példányban nyújthatók be a cégbírósághoz. A mellékletek egy eredeti példánya a cégbejegyzést követően a cégiratok között marad, a cég létesítésére vonatkozó okirat, illetve az aláírási címpéldányok esetleges további példányait pedig a cégbíróság – bejegyzési záradékkal ellátva - a cégbejegyzésre vonatkozó végzéssel együtt kézbesíti a bejegyzést kérőnek.
Változás bejegyzése iránti kérelem
A cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet - törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a változástól számított harminc napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál [Ctv. 29. §-ának (1) bekezdése]. A változásbejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a változás cégadatot (cégjegyzékben nyilvántartott adatot) nem érint. Módosítás esetében a módosító okiraton túl a társasági szerződés, alapító okirat (alapszabály) módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét is be kell nyújtani a cégbírósághoz.
Végelszámolás bejelentése
A cégnek változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását, a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), illetve a végelszámolás befejezését, és a végelszámolás befejezésekor kérnie kell a cégjegyzékből való törlését is [Ctv. 31. §-ának (1) bekezdése].
Az átalakulás bejelentése
A cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is [Ctv. 36. §-ának (1) bekezdése].
A bíróság értesítési kötelezettsége
A cégbíróság a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett gazdasági kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt (Ctv. 35. §-a).
Ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Az ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza [1997. évi CXLI. törvény (Inyt.) 18. §-ának (1) bekezdése].
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító és lakcímadatait is [Inyt. 2. §-ának (1) bekezdése].
Az ingatlan adatai
Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlan adatait, ezen belül
– a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, az ingatlan helyrajzi számát és területnagyságát,
– a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését,
– az ingatlan minőségi osztályát, kataszteri tiszta jövedelmét,
– ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát (Inyt. 14. §-a).
Az ingatlanhoz kapcsolódó jogok
Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
– tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog,
– a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
– megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
– haszonélvezeti jog és használat joga,
– telki szolgalmi jog,
– állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
– elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
– tartási és életjáradéki jog,
– jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint a
– végrehajtási jog.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok
Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel, ezek:
– a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
– a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
– a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
– kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
– a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem,
– bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
– az ingatlan jogi jellege,
– bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
– épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,
– az eljárás felfüggesztésének a ténye,
– jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
– bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
– bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
– a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
– az Inyt.-ben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
– árverés kitűzése,
– a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,
– tulajdonjog-fenntartással történt eladás,
– a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
– jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, továbbá
– ranghely megváltoztatása [Inyt. 17. §-ának (1) bekezdése].
Azonosító jelek
Az ingatlanok nyilvántartása során – a magánszemélyek megkülönböztetésére – a családi és utónevet, ideértve a leánykori családi és utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá – a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély esetében – az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
Bejegyzés iránti kérelem
Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni [Inyt. 26. §-ának (1) bekezdése].
Határidő
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított harminc napon belül kell az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított harminc napon belül kell benyújtani.
Mulasztás
A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.
Mellékletek
A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.
A kérelmező
A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek az bejegyzett jogát érinti.
Az okirat kötelező tartalma
A belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell:
– az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,
– a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,
– az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),
– a jog vagy tény pontos megjelölését,
– a jogváltozás jogcímét, valamint
– az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,
– a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a devizabelföldi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján külföldinek minősül, ennek a feltüntetését [Inyt. 32. §-ának (1) bekezdése].
Az okirat formai követelményei
A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá ha
– a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
– két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
– az okiratot a közjegyző készítette, vagy
– az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá ha
– az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták,
– több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza, közjegyzői okiratoknál a külön jogszabály által megállapított alaki kellékkel rendelkezik, továbbá
– a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
Ellenjegyzés
Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat akkor fogadható el a bejegyzés alapjául, ha az ellenjegyzés tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.
Idegen nyelvű okirat
A nem magyar nyelven kiállított okirathoz csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását [Inyt. 35. §-ának (1) bekezdése].
Hitelesítés
Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, avagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
Földhasználati lap
A földhasználati lapon kell nyilvántartani a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) illetékességi területén a földhasználó használatában álló valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet (a továbbiakban együtt: termőföld) településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban [a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/ 1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése].
A földhasználati bejelentés
A földhasználati bejelentést a földhivatal által rendelkezésre bocsátott, kitöltött földhasználati bejelentési adatlap benyújtásával személyesen vagy postai úton kell teljesíteni.
Zálognyilvántartás
A zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni az ingó dolgot terhelő jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog keletkezését, valamint a zálogjogviszony módosulását és megszűnését, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozását. A zálogjog a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
A változás nyilvántartásba vétele
A változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől, vagy ha arról később szerzett tudomást, úgy ennek időpontjától számított tizenöt napon belül köteles kérni.
A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok
A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés vagy zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat adatai szolgálnak.
A zálogjogi nyilvántartás tartalma
A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül tartalmazza
– a biztosítékot adó (zálogkötelezett) természetes személy családi és utónevét, előző nevét, születési idejét és – hozzájárulásával – a lakcímét, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság elnevezését, székhelyét és azonosító adatait (cégjegyzékszáma, ennek hiányában adószáma), valamint az egyéb szervezet azonosító adatait;
– a biztosított követelés kötelezettjének (személyes kötelezett) – fentiek szerinti – adatait, amennyiben az nem azonos a zálogkötelezettel;
– a zálogtárgy azonosításra alkalmas megjelölését (mibenlétének, tulajdonságainak, mennyiségének, feltalálási helyének és más azonosításra alkalmas adatainak megjelölését, rövid leírását, ITJ-számát), ha a zálogtárgy a vagyon vagy annak meghatározott része, az erre történő utalást (a vagyonrészek – a vagyon egyéb részeitől történő elhatárolásra alkalmas módon történő – feltüntetését), gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog esetén az ezzel, illetve a társasággal kapcsolatos adatokat (cégjegyzékszám, adószám);
– a biztosított követelés jogcímét, pénznemét, lejáratát, legmagasabb összegét, továbbá azoknak a járulékoknak és költségeknek a megnevezését, mértékét vagy számítási módját, amelyekre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
– önálló zálogjog esetén ennek, valamint annak az összegnek a feltüntetését, amelyre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
– a zálogjogosult – első bekezdés szerinti – adatait, több zálogjogosult esetén a képviseletükre jogosult megnevezését;
– a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezését, kiállítóját, keltét, ügyszámát, valamint a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és törzsszámát;
– a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontját, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
– a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondást;
– a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontját, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezését és ügyszámát, valamint
– a vagyont terhelő zálogjog átalakítását [az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásáról szóló 7/1997. (I. 22.) Korm. rendelet].
Hatáskör, illetékesség
A zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése – ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is – számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően történik. A nyilvántartásba történő bejegyzés a közjegyző hatáskörébe tartozik.
A zálogjog alapítását, változásait és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatokat a közjegyző kérelemre – elektronikus adatátvitel útján – jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba (bejegyzés). A bejegyzésre közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról, valamint a bejegyzés ranghelyéről (sorrendjéről) a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad.
Betekintés, tanúsítvány
A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és arról saját céljára feljegyzést készíthet, feltéve, hogy a zálogkötelezettet megnevezi. A közjegyző - függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratot melyik közjegyző készítette - bármikor jogosult a nyilvántartás adatainak lehívására. A zálogjogi nyilvántartás tartalmáról – erre irányuló kérelemre – a közjegyző tanúsítványt ad.
A tanúsítvány a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi fennálló bejegyzést hitelesen igazolja. Olyan tanúsítvány is kérhető, amely a zálogkötelezett neve alatti bejegyzéseket a kérelemben meghatározott korábbi időpontnak megfelelően tanúsítja.
