Az 1999 szeptemberében hatályba lépett új magyar szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) célja, hogy egyrészt a magyar szabályozás megfeleljen a nemzetközi szerződésekben előírt kötelezettségeknek és az európai uniós szabályoknak, másrészt hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági helyzethez igazítsa a szerzői jogra vonatkozó szabályokat. Nem utolsósorban pedig a törvény feladata az is, hogy megfelelő választ adjon azokra a kihívásokra, amelyeket a technikai fejlődés támaszt – elsősorban a digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek terjedése folytán – a szerzői joggal szemben.
A műszaki fejlődés szerzői jogot megtermékenyítő, azt továbblépésre ösztönző hatása a könyvnyomtatás XV. századi feltalálása óta közismert. Mint ahogy húsz évvel ezelőtt a szerzői jogra a legnagyobb hatást az elektronikus és fotomechanikus másolás tette, ma már az élet csaknem valamennyi területét elérte a digitális számítógépes technika, vagyis a hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, számítógépes tárolása.
A számítástechnika területén három olyan fő terület van, amely kapcsolatba kerül a szerzői joggal. Ez a három terület a szoftverek, az adattárak és az internet.
A SZOFTVER ÉS A SZERZőI JOG
A szoftver fogalma
Szoftverirányelv
A számítógépi programalkotások fogalmát az úgynevezett szoftverirányelv [az Európai Közösségek Tanácsának 1991. május 14-i 91/250 (EGK) számú irányelve] határozza meg. A fogalommeghatározás szerint a számítógépi programok akkor minősülnek szerzői műnek, ha eredetiek, tehát az alkotójuk saját szellemi alkotásának tekinthetők, ezen túlmenően azonban semmilyen más ismérv alkalmazása nem szükséges a védelem alatt állásukhoz.
A Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a szellemi tulajdonról szóló megállapodás a számítógépes programalkotásokat – ami bármely módon, akár forráskódban, akár tárgyi kódban rögzített is lehet (beleértve a felhasználói programokat és operációs rendszereket) –, illetve a számítógéppel vagy a számítógép segítségével alkotott műveket ugyanolyan oltalomban részesíti, mint az irodalmi alkotásokat.
Szerzői- vagy iparjogvédelem?
A szakemberek között azonban sokáig vita volt, hogy a szoftver a szerzői jog vagy az iparjogvédelem körébe tartozik-e. Egyes nézetek szerint a szoftver az utóbbi területhez áll inkább közelebb, mivel – mint a találmány – eljárási modellként, illetve eljárási eredményként funkcionál. A másik érv szerint pedig a szoftvernek nem elsődleges célja a szerző és a közönség közötti kommunikáció.
Egyedi szoftver
A szerzői jogokról szóló tanulmányok és vizsgálatok szerint a szerzői mű lényeges eleme az eredetiség, az egyediség, és ez az, ami eldöntötte, hogy a szoftver szerzői jogi védelemben és ne iparjogvédelemben részesüljön. A szerzői jog ebben az esetben – ellentétben a szabadalmi joggal – az eredetiséget, és nem az átlagon felüli teljesítményt védi. A szoftverek szerzői jogi oltalomképességének eldöntésekor a Szoftver Irányelv Preambuluma – amely mint ilyen nem bír kötelező erővel – megtiltja a szoftver minősítésekor kvalitatív vagy esztétikai kritériumok alkalmazását.
Önálló alkotás
A Szerzői Jogi Szakértő Testület a számítógépes eljárási rendszer körében önálló szellemi alkotásként általában a számítógépi kezelésre alkalmas feladat feltárását, a feladatnak a gép általi megkövetelt korrektséggel való megfogalmazását, a matematikai modell elkészítését, és végül az algoritmus, azaz a gépi eljárás kidolgozását jelölte meg, míg az egyéb műveleteket, így például a gépi számítások elvégzését és azok eredményeinek hasznosítását az úgynevezett "szaki munka" körébe sorolta.
Szoftverek csoportosítása
A szoftvereket többféleképpen lehet csoportosítani, az úgynevezett angolszász típusú csoportosítás megkülönbözteti:
– a kereskedelmi programokat, azaz az olyan típusúakat, ahol a program a klasszikus kereskedelmi csatornákon át – rendszerint az adott országban kijelölt disztribútorokon keresztül – jut el a felhasználóig, és amelyek közös jellemzője, hogy a felhasználó mindig kap a program mellé papíralapú dokumentációt is, illetve felhasználási szerződést és regisztrációs kártyát,
– az osztott használatú, úgynevezett "shareware software"-eket, amelyeket általában nem a hagyományos kereskedelmi forgalomban értékesítenek,
– a nyilvános programokat (public domain software), melyek a szerzőjük rendelkezése alapján szabadon terjeszthetők, használhatók, módosíthatók,
– a szabad programokat (freeware software), amelyek a szabad felhasználás ellenére a szerző rendelkezése alatt állnak, aki a jogát kifejezetten fenntartja, illetve
– a másolt programokat (copylefted, avagy GNU software), amelyeket jogellenes módon terjesztenek.
Magyar szabályozás
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzítették, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
Interface
A bírói gyakorlat értelmében a számítógépi programfejlesztő folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Az interface szerzői jogi oltalmáról a Szerzői Jogi Szakértő Testület oly módon foglalt állást, hogy a magyar és külföldi szerzői jog nemcsak a teljes művet részesítheti védelemben, hanem annak részeit, részleteit, a kidolgozás során létrejött lépcsőit is védelmezheti. Az interface tehát alkotói tevékenység eredménye, a szoftver részét képezi, azonban bizonyos esetekben önállóan is felhasználható, tehát az eredeti jelleg fennállása esetén szerzőijog-védelem alatt áll (BH 1993/545. számú jogeset).
Amíg azonban a szoftverirányelv egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a jogvédelem kiterjed a számítógépi program bármilyen formában történő rögzítésére is, addig a program bármely elemének, köztük az interface-nek az alapját képező ötletek és elvek szerzői jogi védelemben nem részesülnek.
Vagyoni jogok és felhasználási szerződések
A szerzői jogi törvény általános szabályai szerint a szerző személyhez fűződő jogai egységet képeznek a vagyoni jogaival, amelyek szorosan hozzátartoznak a szerző személyéhez, azaz alapvetően nem ruházhatók át. Azonban a jogalkotó a művek létrehozásának és felhasználásának körülményeire tekintettel kivételeket határoz meg a szigorú szabály alól, például a szoftver esetében is. A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok ugyanis átruházhatók.
A szoftver felhasználása
A gazdasági életben a szoftver felhasználása kétféleképpen történik. Egyedi igények esetében a szerző (jogtulajdonos) és a felhasználó (megrendelő) írásban, úgynevezett felhasználási szerződést köt, vagy a köztük lévő viszonyt – a gyakorlatban jobban elterjedt – szerzői jogi licencszerződés szabályozza. A felhasználás másik fajtája a tömegszoftver sokszorosított példányainak tárgyi kódként (vagyis csak mágneshordozón, gépi jelekkel rögzített formában) történő értékesítése.
Felhasználási szerződések
A felhasználási szerződések általános szabályait az Szjt. szabályozza, a törvényben nem szabályozott kérdésekben pedig a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályait kell alkalmazni. A felhasználási szerződésben természetesen rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó milyen körben, milyen feltételekkel szerzi meg a felhasználás jogát. Az Szjt. 59. §-a szerint eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a fordításra, a szoftver bármely más módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének többszörösítésére annyiban, amennyiben ezeket a felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi. A szoftver mindenkori jogszerű megszerzője ezeket a jogokat – ellenkező megállapodás hiányában – ipso iure a törvény erejénél fogva szerzi meg a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékben.
Az Szjt. szerint a felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
Abban az esetben, hogy ha a szoftver műpéldányát kereskedelmi forgalomban szerzik meg, nem kötelező a felhasználásra vonatkozó szerződés írásba foglalása. Ennek az a magyarázata, hogy a szoftverek nagy részét a gyakorlatban a kereskedelmi forgalomban értékesítik, és a forgalmazást nagyban megnehezíti, és indokolatlanul bonyolulttá teszi az írásbeli szerződések megkötése.
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a Szjt. vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
Kizárólagos jog
A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
Felhasználási engedély
A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére. Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki, és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik. Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.
A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
Írásbeliség
A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén.
Átruházás
A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
A felhasználási szerződés módosítása
A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat a szerző hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
Dekompiláció és kísérletezés
A Szoftver Irányelv 6. cikkelye rendelkezik a visszafejtés, azaz a dekompiláció jogáról, amely a program mindenkori jogszerű felhasználójának ad – a szerző kizárólagos jogosultságai ellenében is – érvényesülő jogokat. A "dekompiláció" az eredeti programinformáció másik programban való, kompatibilitási célú felhasználásához nyújt lehetőséget, mivel az itt megengedett szerzői jogilag releváns cselekmények elengedhetetlenek mindehhez.
A dekompiláció alkalmazása útján megszerzett információ
– nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésén kívüli célra,
– mással nem közölhető, kivéve ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi,
– nem használható fel a kifejezési formában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
Az Szjt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint nem kell a szerző engedélye a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzéséhez, feltéve hogy
– a felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi,
– az együttes működtetéshez szükséges információ a jogszerű felhasználó vagy a felhasználásra jogosult más személy, illetve a megbízottjuk számára nem vált könnyen hozzáférhetővé,
– a felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.
A szabad felhasználás általános szabályai között felsorolt alapvető korlátok (a szerző jogos érdekeinek védelme, az indokolatlan károsítás tilalma, a mű rendes felhasználásának sértetlenül hagyása, illetve a tisztesség követelményeinek és a szabad felhasználás rendeltetésével összeférő céljának való megfelelés) a dekompiláció alkalmazása során is irányadók.
A szoftver működésének megfigyelése
Az Szjt. megengedi a szoftver felhasználására jogosultnak, hogy a szerző engedélye nélkül is megfigyelhesse és tanulmányozhassa a szoftver működését, továbbá kipróbálhassa a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerjen.
Munkaviszonyban alkotott szoftver
A munkaviszony, illetve más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyban létrehozott szoftver esetén főszabály szerint a munkáltató ipso iure megszerzi a vagyoni jogokat. Azonban a törvény bizonyos jogokat, jogosultságokat a munkáltatói jogszerzés ellenére a szerzőnek biztosít, így például a szerző jogosult díjazásra minden olyan esetben, amikor a munkáltató harmadik személynek engedélyezi a felhasználást.
Szoftverek azonban - tekintettel arra tényre, hogy a számítógépi programfejlesztés tetemes költségekkel jár – általában valamilyen meghatározott cél érdekében, jól definiált funkció betöltése céljából készülnek, így az a személy, akinek az anyagi befektetései árán valósulhat meg ez az alkotói folyamat, több szempontból prioritást érdemel a felhasználók egyéb csoportjaival szemben. Éppen ezért általános érvénnyel elmondhatjuk, hogy – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató jogosult lesz a program minden vagyoni jogosultságának gyakorlására, amennyiben a szerző a szoftvert valóban a munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítése során, vagy a munkáltató rendelkezése alapján hozta létre. A munkáltató jogai a munkaviszony megszűnése után is, a szerzői jogi védelem egész időtartamára fennmaradnak.
Szabad felhasználás
A szoftver szabad felhasználásának két lehetősége van: a magáncélú másolás és a haszonkölcsön. Az új szabályozás a szoftverekre a szabad felhasználás körében lényegesen szigorúbb szabályokat alkalmaz az általános szabályokkal ellentétben. A törvény 35. §-a szerint magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ez a rendelkezés viszont a szoftverre nem vonatkozik.
Tilos az átvétel!
A szabad felhasználás körében a szoftverek átvételének joga sem iskolai oktatás, sem tudományos ismeretterjesztés céljára nem érvényesül, mivel mindez a programalkotások rendes hasznosítását akadályozná, és ezáltal sérelmes lenne a szerző jogaira. Ugyancsak kivételt képez a nyilvános előadás szabad lehetősége, akkor is, ha az közvetve sem szolgálja a jövedelemszerzés vagy a jövedelemfokozás célját.
Elfogadási határidő
A szoftverek elfogadási határideje ellenkező kikötés hiányában 4 hónap. Ha a művet kijavításra visszaadták, a határidő a kijavított mű visszaadásától kezdődik.
ADATTÁRAK
Az elektronikus adattárak az adattárolás és -feldolgozás – egyedüli – hatékony eszközei. Jellemzői a nagy tárolókapacitás, a gyors hozzáférhetőség, az automatikus szövegfeldolgozás és az ember-gép dialógus lehetősége, továbbá a központi adattárból nagy távolságra való gyors adattovábbítás és a széles körű hozzáférhetőség. A könnyű hozzáférhetőség és a gyors lemásolás lehetősége egyben veszélyt is jelent az adattárakra, pontosabban a létrehozásukhoz fűződő érdekekre. Általában ugyan a külső felhasználó csak egyes adatokhoz, adatcsoportokhoz juthat hozzá, de megfelelően fejlett szoftverrel az egész adattár a rendező elveivel és eredeti megjelenési, rendezettségi formájában is kivonható, átvihető egy másik számítógépre vagy külső adathordozóra.
EU-irányelv
Az Európai Unió Tanácsának az adattárak jogi védelméről szóló 96/9. számú Irányelve kiterjed az adattárak jogi védelmére, függetlenül azok formájától. Az Irányelv alkalmazásában az adattár nem más, mint önálló művek, adatok vagy egyéb anyagok meghatározott rendszer vagy módszer alkalmazásával elrendezett gyűjteménye, amelyhez elektronikus vagy más úton egyedileg lehet hozzáférni. Az Irányelv alapján fennálló védelem nem terjed ki az elektronikus úton hozzáférhető adattárak elkészítéséhez vagy működtetéséhez használt számítógépi programokra. A védelem időtartama 15 év.
A védelem tárgya
A védelem tárgyának meghatározásakor az Irányelv alapján szerzői jogi védelem alatt az olyan adattár áll, amely tartalmának kiválasztása vagy elrendezése folytán a szerző saját szellemi alkotásának tekinthető. A védelem fennállása nem függ semmilyen más jellemzőtől. Az adattár védelme nem terjed ki annak tartalmára, és független az említett tartalmon fennálló egyéb jogoktól is.
A szerzői jogi védelem alatt álló adattár szerzőjének – az Irányelv rendelkezései alapján – az adattár kifejezési formája tekintetében kizárólagos joga, hogy az adattárat
– felhasználja, és hogy erre másnak engedélyt adjon,
– ideiglenesen vagy tartósan, bármely eszközzel és bármely formában, egészben vagy részben többszörözze,
– lefordítsa, feldolgozza, átdolgozza, vagy bármely más módon megváltoztassa,
– bármely módon a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, nyilvánosan előadja,
Ugyancsak kizárólagos joga, hogy az adattárat vagy annak másolatait a nyilvánosság számára bármely formában terjessze. (Ha a szerzői jogi jogosult vagy az ő hozzájárulásával más személy a Európai Közösség területén átruházta az adattár másolatának tulajdonjogát, az átruházott másolat tekintetében a további, a Közösségen belül történő tulajdonátruházások ellenőrzésének joga kimerül.)
A szerző kizárólagos joga továbbá, hogy a felhasználási cselekmények eredményeként létrejött adattárat bármely módon többszörözze, terjessze, a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, vagy nyilvánosan előadja.
Hozzáféréshez való jog
Nem szükséges az adattár szerzőjének az engedélye ahhoz, hogy az adattár vagy annak másolatának jogszerű felhasználója az adattárat az előbbiekben felsorolt módon felhasználja, ha az említett felhasználási cselekmények célja az adattár tartalmához való hozzáférés és annak rendeltetésszerű felhasználása. Ha a jogszerű felhasználó csak az adattár egy részének felhasználására jogosult, ezt a szabályt csak az adott rész tekintetében kell alkalmazni.
Adattömeg jogi védelem alatt
Milyennek kell lennie az adatbázis készítője tevékenységének ahhoz, hogy az jogi oltalmat kapjon? Az adatbáziskészítője a rendelkezésére álló adatokat valamilyen szempontok szerint rendszerezheti, strukturálhatja. Ez a tevékenység alkalmanként olyan szellemi alkotásnak minősülhet, amely jogi oltalmat igényel és érdemel a jogosulatlan reprodukálással, felhasználással szemben. Ezen túlmenően azonban az adatbázisok sajátosságaira tekintettel még több, más szempontot is mérlegelni kell.
Az adatbázis összeállításához nem elegendő az idea, az ötlet, a rendezőelv megfogalmazása, hanem esetenként nagyon sok munkát kell elvégezni, és a felmerülő költségek is számottevőek lehetnek. Minden olyan esetben, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, s az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, és az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget, az adatbázis jogi védelemben részesülhet.
A jelenlegi szabályozás csak az adattárak szerzői jogi védelméről rendelkezik, noha az Irányelv bevezette a nem eredeti adattárak külön – nem szerzői jogi – védelmét is. Az Szjt. az adattárakat mint gyűjteményes műveket részesíti szerzői jogi oltalomban, ha tartalmuk, elrendezésük vagy szerkesztésük egyéni, eredeti jellegű. Ez a védelem akkor is megilleti őket, ha részeik, összetevőik nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes művek egészére a szerkesztőt illeti meg a szerzői jog, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait. A gyűjteményes műnek minősülő - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon működtetett – adattár védelme nem terjed ki a tartalmát képező adatokra és egyéb alkotóelemekre.
INTERNET
Az új szerzői jogi törvény megkönnyítette, de nem oldotta meg az internettel kapcsolatos szerzői jogi problémákat. Eddig – mivel a jogalkotó nemigen tudott mit kezdeni az internet fogalmával – gyakorlatilag bármit fel lehetett tenni az internetre, illetve onnan bármit le lehetett tölteni mindenféle következmény nélkül. A törvény hatálybalépésével ez a helyzet megváltozott, vagyis az interneten való szörfözés közben nem árt az óvatosság.
Közzététel
A szerzői jogi törvény 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok a szerző életében és a halálától számított hetven évig fennállnak. Ha valaki ilyen alkotást szeretne weboldalon nyilvánosságra hozni, ezt csak a szerző hozzájárulásával teheti meg.
Letöltés
Abban az esetben, ha az internetről szeretnénk valamit letölteni, akkor az csak abban az esetben jogszerű, ha az magáncélra történik, és azt a felhasználó maga készíti el. Nem jogszerű azonban ez a másolás akkor, ha olyan művet töltünk le, amely a szerzői jogok megsértésével került fel az internetre. (Ha például a kedvenc együttesünk legújabb albumán található számokat töltjük le az internetről, akkor feltehető, hogy szerzői jogokat sértünk).
Business Software Alliance
A BSA (Business Software Alliance) a világ 60 országában működő nemzetközi szervezet, amelyet a világ nagy szoftvergyártó cégei – Microsoft, Autodesk, Corel, Lotus – hoztak létre. A szervezet célja az illegális szoftverhasználat visszaszorítása, a szervezett fellépés a szoftveren fennálló jogok megsértése ellen. A BSA kizárólag az alapító cégek sérelmére elkövetett jogsértések felderítésével foglalkozik. A BSA 1995 óta működik Magyarországon. A szoftverek jogszerű felhasználása érdekében a BSA gondoskodik a felhasználók és a szoftverjogvédelemmel kapcsolatban eljáró intézmények, hatóságok (ORFK, APEH, VPOP) tájékoztatásáról, és számukra tanácsadói, szakértői segítséget biztosít.
A BSA Magyarország megalakulása óta hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya több mint 30 százalékkal csökkent, mértéke jelenleg 58 százalék A BSA célja, hogy az ezredfordulóra hazánkban is elérjük a 40 százalék körüli nyugat-európai átlagot, ennek érdekében együttműködési szerződést kötött az Országos Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával. Jelenleg az illegális szoftverekkel kapcsolatos visszaélések miatt kb. 100 büntetőügy van folyamatban, és a BSA többéves hazai működése alatt számos elmarasztaló bírósági ítélet is született (jelentős pénzbírság és felfüggesztett börtönbüntetés) Sopronban, Pécsett, Győrött, Székesfehérváron és Budapesten hamisítók, kereskedők, BBS-üzemeltetők és jogosulatlan felhasználók ellen.
Szoftver Etikai Kódex
A BSA által összeállított Szoftver Etikai Kódex aláírásával már több száz cég igazolta, hogy elkötelezett híve a jogtiszta szoftverek használatának, és vállalta a vállalati szoftvergazdálkodási normák kidolgozását és betartását.
A legjelentősebb hazai cégek közül immáron 11 teljesítette a BSA-val kötött szerződését, és tette meg a szükséges lépéseket a jogtiszta szoftverhasználat és a nemzetközi szoftver-gazdálkodási normák betartása felé.
