Az információs társadalom robbanásszerű fejlődése a jogtudománynak, illetve a jogalkotásnak is kihívást jelent, hiszen a technika fejlődésére a jogi szabályozásnak is reagálnia kell, méghozzá egyre gyorsabb ütemben. Az 1970-es évektől kezdve a gyors fejlődésnek köszönhetően a számítógépek ára a világpiacon az ezredrészére zuhant vissza, ez pedig utat nyitott a számítógépek tömeges elterjedésének. A programnyelvek és a személyi számítógépek fejlődésével a 80-as évektől kezdve már a háztartásokban is megjelentek a személyi számítógépek. A helyi és az internetes hálózatokon keresztül pedig a laikus felhasználók a legkülönbözőbb adatbázisokba léphetnek be és juthatnak információhoz úgy, ahogy pár évvel korábban csak a hadseregeknek vagy a titkosszolgálatoknak adatott meg.
Számítógépes bűnözés
Ezzel együtt megjelent egy új bűnözési forma is, a számítógépes bűnözés. A fejlődés eredményeképpen ugyanis megnőtt a számuk a számítógéppel elkövetett visszaéléseknek. A számítógépes bűncselekmények körében az elkövetők adatbázisokat törnek fel, bankszámlákról pénzt emelnek le, titkos adatokhoz jutnak hozzá, illetve számítógépes programokat másolnak vagy használnak fel illegálisan.
Ezekre a jelenségekre természetesen a büntetőjognak is reagálnia kellett. A 70-es évektől kezdve már számos tudományos és kriminológiai vizsgálat indult e téren, a nyolcvanas évektől kezdve pedig már világossá vált az is, hogy az ilyen bűnözés nem csupán a gazdasági bűnözés körébe tartozik, hanem más jogi tárgyakat is átfog.
A számítógépes bűnözés fogalmának a meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon széles körű cselekményeket és elkövetési tárgyakat foglal magában. A szakirodalom megkülönbözteti egymástól a számítógépes bűncselekményeket és az ennél tágabb körű, számítógéppel elkövetett bűncselekményeket. Ez utóbbiak valamely hagyományos büntetőjogi tényállást számítógép segítségével valósítanak meg (például ilyen a fiatalkorúakról, gyermekkorúakról készült pornográf képek internetes közzététele.) A számítógépes bűncselekmények pedig azok a cselekmények, amelyek kifejezetten a számítógépes rendszer, programok, adatok ellen irányulnak.
Az Európa Tanács ajánlása
Az Európa Tanács a kérdés megoldására 1989-ben közzétett egy ajánlást. A minimumlista azokat a bűncselekményeket sorolja fel, amelyeket az Európai Unió országaiban feltétlenül büntetni kell. Az opcionális lista további négy tényállással kibővíti az eredeti listát
Minimumlista
Számítógépes csalás
A számítógépes adatok vagy programok bevitelét, megváltoztatását, törlését, letiltását, illetve az adatfeldolgozási folyamatba való másfajta beavatkozást nevezzük számítógépes csalásnak, ha a cselekménnyel az elkövető a folyamat eredményét megváltoztatja, gazdasági és vagyoni hátrányt okoz, és az elkövető vagy általa harmadik személy jogtalan gazdasági előnyhöz jut.
Számítógépes hamisítás
Ez a büntetőjogi tényállás a védett elkövetési tárgyak körét bővítette ki.
Károkozás számítógépes adatokban vagy programokban
A tényállás akkor valósul meg, ha a számítógépen tárolt adatokat vagy programokat jogosulatlanul törlik, megrongálják, károsítják vagy letiltják.
Számítógépes szabotázs
A számítógépes szabotázs adatok, programok bevitele, megváltoztatása, törlése, letiltása, egyéb beavatkozás a számítógépes rendszerekbe, azzal a céllal, hogy az elkövető megakadályozza valamely számítógépes rendszer működését.
Jogosulatlan hozzáférés
Idegen kifejezéssel hackereknek nevezzük azokat az elkövetőket, akik számítógépes rendszereket feltörve illegális úton jutnak be valamely rendszerbe.
Védett számítógépes programok jogellenes reprodukálása
Ha a program szerzői jogi védelem alatt áll, akkor annak illegális másolása, forgalomba hozatala, terjesztése bűncselekmény.
Topográfiák jogosulatlan reprodukálása
A jogi oltalom alatt álló félvezető termékek reprodukálása, kereskedelmi hasznosítása, forgalmazása, terjesztése szintén bűncselekmény.
Opcionális lista
Számítógépes adatok vagy programok megváltoztatása
Ha a számítógépes adatokat, programokat megváltoztatja az elkövető, akkor ez jelentheti vagyoni, illetve személyiségi jogok sérelmét is.
Számítógépes kémkedés
Ez akkor vált általánossá, amikor elterjedt a vállalati informatikai rendszerek használata, és az adott vállalat minden adatához könnyen hozzá lehet férni. Az ilyen módon történő ipari kémkedéssel nagy károkat lehet okozni.
Számítógép jogosulatlan használata
Az úgynevezett gépidőlopás bűncselekménye valósul meg, ahol az elkövetők tulajdonképpen alkalmazottak, akik a saját munkáltatójukat károsítják meg.
Védett program jogosulatlan használata
Jogi oltalom alatt álló számítógépes programot használnak jogosulatlanul.
A számítógépes bűnözés jellemzői
A számítógépes bűnözés három legfontosabb jellemzője a latencia, a gyorsaság és az intellektuális jelleg.
Latencia
A számítógépes bűncselekmények az esetek többségében ki sem derülnek, vagyis a sértettek maguk sem fedezik fel, hogy bűncselekmény áldozatai lettek. Sok esetben azonban magának a sértettnek sem érdeke, hogy fény derüljön feltört adatbázisaira, hiszen ezáltal veszélyezteti üzleti jó hírét vagy ügyfelei bizalmát. A legnagyobb gond azonban, hogy a nyomozó hatóság emberei nem rendelkeznek elég szakértelemmel, s technikai eszközök sem állnak rendelkezésre a bűncselekmény felderítéséhez.
Gyorsaság
A számítógépes bűncselekmények második fő jellemzője, hogy rendkívül gyorsan, rövid időn belül követik el őket. Lehetséges, hogy maga az előkészület nagyon lassú, de maga az elkövetés néhány másodperc vagy perc alatt realizálható, gondoljunk csak valamely számítógépes vírus elterjesztésére vagy a mobiltelefonnal kapcsolatos bűncselekményekre.
Intellektuális jelleg
A harmadik jellegzetesség, hogy ezeket a bűncselekményeket általában nem marcona maffiózók követik el, hanem magasan képzett olyan személyek, akik legtöbbször általában biztos egzisztenciával rendelkeznek, felsőfokú végzettségűek, és akik a legtöbbször tisztában vannak jogaikkal és a védekezés lehetőségeivel is.
Az elkövetők
Képzettség
Az elkövetők minden esetben kivételesen képzett, illetőleg kiváló szakmai tudással rendelkező számítógépes szakemberek. A számítógépes adatbázisok feltöréséhez ezenkívül megfelelő technikai felszereltség is szükséges, amely már komoly befektetést igényel.
Hackerek és crackerek
A számítógépes bűnözőknél a többi elkövetőtől teljesen eltérően alakul a motiváció is. A vagyoni haszonszerzés nem minden esetben motiválja az elkövetőket, a legtöbb esetben ugyanis a "szakmai kihívás" az, ami miatt betörnek például egy rendszerbe, nem kis kellemetlenséget okozva ezzel a cégnek, vállalatnak. A számítógépes vírusok kifejlesztői szintén nem anyagi haszon miatt terjesztenek el egy vírust, hanem azért, mert rendkívüli szakmai feladatot látnak benne. Az ilyen típusú elkövetőket nevezi a szakirodalom és a köznyelv is hackereknek (illetve crackereknek). A hackereket később a vállalatok – nem meglepő módon később talán ugyanazok a cégek, amelyek rendszerét feltörték – szívesen alkalmazzák számítógépes rendszereik biztonságvédelmére. Ezzel tulajdonképpen szakmai képességeiket ismerik el. A rablóból lesz a legjobb pandúr...
Anyagi haszonszerzés
A másik elkövetői csoport azonban anyagi haszonszerzés miatt követi el a bűncseklekményt. Leggyakrabban bankjegyautomatákat törnek fel, telefonfülkét manipulálnak, telefonkártyát végtelenítenek, illetőleg számítógépes átutalással bankszámláról jelentős összegeket utaltatnak át a saját bankszámlájukra. Nemegyszer ezek az elkövetők megszerzik az internetes tranzakcióknál használt hitelkártyaszámokat, amelyekkel visszaélnek, néha csak úgy, hogy zsarolják a felhasználót, és pénzt követelnek cserébe azért, hogy nem hozzák nyilvánosságra a számlaszámokat.
A szabadságharcosok
Internetes szabadságharcosoknak nevezik magukat az USA-ban a közelmúltban elkövetett támadás elkövetői, akik először az egyik legnépszerűbb honlapot üzemeltető internetes szolgáltatót – a Yahoo!-t- vették tűz alá, majd ezt követően több szolgáltató tevékenységét is megbénították. A módszer egyszerű volt: a megcélzott szervereket rengeteg számítógépről bombázták információkéréssel annyira, hogy a szerver nem bírta a terhelést, és lerobbant. Ehhez azonban elegendő volt egy példányban elkészíteni az információkérést elindító programot, és azt eljutatni – a mit sem sejtő – nem eléggé védett gépekre (ezeket a gépeket találóan zombiknak nevezik), majd a parancskóddal megsokszorozni a "katonát". Az "offenzíva" óriási károkat okozott a cégeknek, azonban az elkövetők felkutatása szinte lehetetlen.
A Mellissa-vírus kitalálóját azonban mégis sikerült elkapni, aki a számítások szerint kb. 80 millió dollár kárt okozott többek között a Microsoft, a brüsszeli NATO-központ és az USA hadseregének a vírus elterjesztésével. Az elkövetőt bíróság elé állították, és várhatóan 10-15 év börtönbüntetést, valamint jelentős pénzbüntetést kaphat.
A számítógépes bűnözők általában magányos farkasok, nem szervezett formában követik el a cselekményeiket. A hackerek Nyugat-Európában azonban ma már klubokba, szervezetekbe tömörülnek, konferenciákat tartanak, eszméket cserélnek.
A sértettek
A sértetti kört ezeknél a bűncselekményeknél főleg gazdálkodó szervezetek, a bankok, az informatikai szolgáltatók, a telefonos szolgáltatók alkotják, bár az adatbázisok feltörésével nemcsak az adott vállalatnak, gazdálkodó szervezetnek okoznak kárt, hanem azok érdekei is jelentősen sérülnek, akiknek a személyes adatai illetéktelen személyek birtokába, illetve nyilvánosságra kerülnek.
MAGYAR SZABÁLYOZÁS
A magyar büntető törvénykönyvben nincsen egységes elkülönített fejezete a számítógépes bűncselekményeknek. A számítógépes adatok védelméről például a jogalkotó nem hozott létre külön tényállást, ugyanúgy az általános titok- és adatvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk is, mint a magántitok megsértésére, az államtitoksértésre, a szolgálatititok-sértésre, az üzleti titok megsértésére, a banktitok megsértésére. A számítógépes adatokra kifejezettebben a jogosulatlan adatkezelés és a különleges adatokkal való visszaélés tényállása vonatkozik.
Jogosulatlan adatkezelés
Jogosulatlan adatkezelésről akkor beszélünk, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó
- jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezeli a személyes adatot,
- jogellenesen továbbítja, vagy nyilvánosságra hozza a személyes adatot,
- nem teljesíti a személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét,
- az arra jogosult elől eltitkolja a személyes adatot,
- meghamisítja a kezelt személyes adatot,
- eltitkolja vagy meghamisítja a közérdekű adatot.
A bűncselekmény jogi tárgya a sértettnek a személyes adatai megőrzéséhez fűződő személyiségi joga.
A bűncselekménynek két elkövetési tárgya van, egyrészt a személyes adat, másrészt a közérdekű adat. Személyes adatnak minősül a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Közérdekű adatnak tekintjük az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatot.
Adatkezelés
Adatkezelésnek tekintendő a személyes adatok felvétele, tárolása, feldolgozása, hasznosítása, megváltoztatása és a további felhasználásának megakadályozása. Az adatkezelés akkor jogszerű, ha ahhoz az érintett hozzájárul, illetve ennek hiányában is, ha az adatkezelést törvény, avagy törvényi felhatalmazás alapján helyi önkormányzati rendelet írja elő.
Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni. Ilyenkor is csak olyan személyes adat kezelhető – a cél elérésére alkalmas és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig -, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.
Adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal
Adattovábbításnak nevezzük, amikor az adat meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé válik. Nyilvánosságra hozatalnál az adat bárki számára hozzáférhetővé válik, nem csak harmadik személy számára. Az adatok csak akkor továbbíthatók, ha az érintett ehhez hozzájárul, illetve ennek hiányában is, ha azt törvény engedi meg.
Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében pedig írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Ha e feltételek nem állnak fenn akkor az adat továbbítása, illetve nyilvánosságra hozatala jogellenesnek minősül.
Bejelentési kötelezettség
Az adatkezelő tevékenységének megkezdése előtt nyilvántartásba vétel végett köteles bejelenteni az Országgyűlés által választott adatvédelmi biztosnak az adatkezelés célját, az adatok fajtáját és kezelésük joglapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, az egyes adatfajták törlési határidejét, az adatkezelő nevét és címét (székhelyét), valamint a tényleges adatkezelés helyét.
Tájékoztatási kötelezettség
Az érintett kérelmére az adatkezelő köteles tájékoztatást adni az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet. Az érintett tájékoztatása csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési és bűnüldözési érdekből tagadható meg. Az érintett polgári per útján (keresettel) érvényesítheti a tájékoztatáshoz fűződő jogát, míg a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítő, az adatot eltitkoló adatkezelő magatartása bűncselekménynek minősül.
Helyesbítés
A valóságnak meg nem felelő adatot helyesbíteni kell. A személyes adatot törölni kell, ha kezelése jogellenes, ha az érintett azt – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – kéri, és ha az adatkezelés célja megszűnt. A személyes adatoknak a fenti esetek körén kívül eső megváltoztatása hamisításnak tekintendő.
Szándékos elkövetés
A jogosulatlan adatkezelés vétsége csak szándékosan követhető el, megvalósítható egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt. A motívum, illetve a célzat nem tényállási elem, ezt a büntetés kiszabása során lehet értékelni.
Különleges személyes adatokkal való visszaélés
A különleges személyes adatokkal való visszaélést az valósítja meg, aki a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatkezelése során a tudomására jutott különleges adatot jogellenesen nyilvánosságra hozza, jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi. A bűncselekmény jogi tárgya a sértettnek a személyes adatai megőrzéséhez fűződő személyiségi joga.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a különleges személyes adat.
Különleges személyes adatok
A különleges személyes adatok körét több jogszabály is tartalmazza.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerint természetes személy faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére, egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére, valamint büntetett előéletére vonatkozó személyes adatot statisztikai célra csak az érintett természetes személy írásbeli beleegyezésén alapuló önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény előírása alapján lehet gyűjteni.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. §-ának a) pontja alapján egészségügyi adatnak tekintjük az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adatot, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adatot (pl. magatartás, környezet, foglalkozás), valamint a szexuális szokásokra vonatkozó adatot.
A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-ának (2) bekezdése alapján különleges adat a gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, a helyettes szülő és a nevelőszülő vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen előéletére vonatkozó adat.
A bűnügyi nyilvántartás adatainak gyűjtése, kezelése és azokról a tájékoztatás a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartó osztályának a feladata. A nyilvántartás kiterjed azokra a személyekre, akikkel szemben büntetést szabtak ki vagy intézkedést rendeltek el, illetve akiket a vámszabálysértés és a deviza-szabálysértés miatt büntettek meg, a körözött személyekre, az előzetesen letartóztatottakra és az eljárási kegyelemben részesítettekre. A nyilvántartás anyaga szolgálati titok. A büntetőeljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
Jogosulatlan megszerzés
A különleges adat jogosulatlan megszerzése nyitott törvényi tényállás, tehát az bármilyen, erre alkalmas magatartással megvalósítható. Az adatkezelő is elkövetheti e magatartási változatot, nem csak a kívülálló személy. Az adatkezelőnél viszont fontos megjegyezni, hogy amennyiben a "maga részére" való megszerzés nyilvánosságra hozatal, illetve jogosulatlan felhasználás vagy illetéktelen személy részére való hozzáférhetőség céljából történik, akkor nem vétség, hanem a súlyosabban büntetendő bűntett kísérlete valósul meg. A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás megvalósításával befejezetté válik.
A bűntetti alakzat tettese és társtettese csak adatkezelő lehet. Adatkezelő a személyes adatok felvételét, tárolását, feldolgozását, hasznosítását végző vagy mással végeztető személy. Részesként (felbujtóként, illetve bűnsegédként) azonban bárki alanya lehet a bűntetti alakzatnak. A vétségi alakzatnak általános alanya van, azt tehát bárki elkövetheti.
Számítógépes csalás
Aki jogtalan haszonszerzés végett vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törlésével, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cselekmény súlyosabban minősül, ha a számítógépes csalás jelentős, illetve különösen nagy kárt okoz.
Mobiltelefonok
Mivel igen elszaporodtak a különböző hagyományos és mobil rádiótelefonok útján igénybe vehető szolgáltatásokkal való visszaélések, a bűncselekmény törvényi tényállását a jogalkotó – a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi LII. törvénnyel – kiegészítette.
Ez alapján számítógépes csalást követ el az is, aki az előzőekben leírt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobilrádiótelefon-szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával, vagy közcélú mobiltelefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.
Számítógépes manipulációk
A számítógépes technika fejlődésével egyre gyakoribbá válnak a tulajdont károsító számítógépes manipulációk. Az ilyen cselekményeket többnyire helytelen adatok betáplálásával, programmanipulációval és az adatfeldolgozás menetébe történő egyéb beavatkozással követik el.
A vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések az ilyen cselekményeknél sokszor nem voltak alkalmazhatók, mivel egy-egy tényállási elem, így például a csalásnál a megtévesztés, a lopásnál a tárgy fizikai értelemben vett elvétele nem valósul meg.
Ezért indokolt, hogy ott, ahol megtévesztő, csalásszerű magatartás is történik, a szolgáltatás ellenérték nélküli igénybevétele is bűncselekménynek minősüljön. A módosítás során egyértelművé vált, hogy a telefonkészülékek használatához szükséges elektronikus kártyával történő manipuláció, valamint a mobil rádiótelefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatása számítógépes csalásnak minősül.
A bűncselekmény jogi tárgya a számítógép memóriájában tárolt adatok megbízhatóságához fűződő érdek, a vagyoni és tulajdoni viszonyok védelme. A cselekmény elkövetési tárgya a számítógépes adatfeldolgozás eredménye.
Számítógépes adatfeldolgozás
Ebbe körbe tartoznak a számítógépes adatfeldolgozásra épülő memóriával rendelkező egységek is, amelyek azonban nem hagyományos számítógép formában jelennek meg.
A törvényi tényállás az adatfeldolgozási folyamat eredményének olyan manipulációit bünteti, amelyek a program helytelen kialakításával, a program lefutásának megváltoztatásával téves, hiányos, optikailag közvetlenül nem leolvasható adatok alkalmazásával jogtalan haszonszerzésre irányulnak, így kárt okoznak. Az adatfeldolgozás eredményének jogtalan befolyásolása történhet az adatbeviteli (input), a feldolgozási vagy adatkiviteli (output) szakban egyaránt, felölelve ezáltal az adatfeldolgozási folyamat egészét.
Az elkövetési tárgyak körébe tartoznak többek között a végtelenített telefonkártyák, a taxiórákba szerelt saját kódolású szoftverek vagy az átprogramozott mobiltelefonok is.
Programmanipuláció
Az elkövetési magatartás nem más, mint jogtalan programmanipuláció, vagyis a program megváltoztatása, a program teljes vagy részleges, szelektív törlése, amely a program téves, hiányos adatok betáplálásával történő befolyásolásával, illetve egyéb meg nem engedett műveletekkel történik. A program megváltoztatása gyakorlatilag a programutasítások teljes vagy részbeni átírását, a program lefutásának megváltoztatását jelenti. A legcsekélyebb beavatkozás esetén a program már nem az eredeti funkció szerint működik.
Az adatfeldolgozási eredmény akár a program részbeni vagy teljes törlésével, akár az adatbázis törlésével befolyásolható, ugyanis olyan adatok semmisülhetnek meg, amelyekre az adatfeldolgozási rendszer épült. Amennyiben azonban a törlés a számítógépes adatfeldolgozás eredményét nem érinti, pusztán nyilvántartási adatok eltüntetését eredményezi, úgy ez a magatartás a számítógépes csalás körében nem értékelhető.
Ugyancsak az adatfeldolgozás eredményét manipulálhatja a téves vagy hiányos adatok betáplálása is. Az adatbeviteli manipuláció megtörténhet valótlan vagy valós, de hiányos adatok bevitele révén is. Mindkét esetben az adatfeldolgozás eredménye hamis lesz.
Újonnan kialakuló manipulációs eszközök
Az egyéb meg nem engedett műveletekkel történő befolyásolás nyitva hagyja az elkövetési magatartások körét az újonnan kialakuló – még nem ismert – manipulációs eszközök előtt. Gyakorlatilag e körbe tartozik a vírushordozó programok terjesztése, amely komoly károkat okoz a számítógép működésében és az adatbázisában. A vírusprogramok becsempészése mögött sok esetben komoly anyagi megfontolások fedezhetők fel.
A törvényi megfogalmazás ellenére a károkozás nem az elkövetés módjára, hanem a cselekmény eredményére vonatkozik. Ezt erősíti meg a minősítő körülmények megfogalmazása is. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
Számítógépes csalás és a csalás elhatárolása
A számítógépes csalás és a csalás elhatárolásánál különös tekintettel kell lenni arra, hogy a számítógép a beavatkozás után már önállóan működik tovább, és külső beavatkozás nélkül produkálja a manipulált programnak megfelelő eredményt. Más a helyzet akkor, amikor a számítógép a csalásnál, a sikkasztásnál pusztán eszközként funkcionál anélkül, hogy a programok megváltoztatására sor kerülne. Ez utóbbi esetben tehát a vagyon elleni bűncselekmény megállapítására kerülhet sor.
Szerzői és szomszédos jogok megsértése
A szerzői és szomszédos jogok megsértésének tényállása 1993 óta szerepel a Btk.-ban. Ez nem kifejezetten számítógépes bűncselekmény, mivel azonban a szerzői jogról szóló törvény hatálya kiterjed a számítógépes programalkotásra is, ezért ezt a tényállást kell alkalmazni az úgynevezett szoftverbűncselekményre is, amelynek üldözésére napjainkban a hatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
Vétséget követ el, aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadói teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz. A vétségi alakzat két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Bűntettet követ el, és súlyosabban büntetendő az, aki a szerzői és szomszédos jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva vagy üzletszerűen követi el. A szoftverek nagyon könnyen másolhatók, és a szoftverkalózok a szerzői jogdíj megfizetése alóli kibúvás miatt napjainkra már milliárdos gazdasági károkat okoznak.
Szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
2000. március 1-jétől lépett életbe a Btk. módosítása, amely már bünteti a szerzői és szomszédos jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszását és a jogkezelési adat meghamisítását is.
A törvény értelmében, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett
- készít, előállít,
- átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Büntetendő továbbá, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
Jogkezelési adat meghamisítása
Aki haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja a más - szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó – művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot, vétséget követ el.
A számítógépes bűncselekmények és a hatóságok
A számítógépes bűncselekmények felderítése és az elkövetők felelősségre vonása, a bizonyítás a hatóságok számára óriási kihívást jelent. Az illetékes szervek számára a szoftver mint az üzleti forgalom új és sokszor nem ellenőrizhető tárgya, új és idegenszerű jelenség, bár már az APEH, a rendőrség és az igazságszolgáltatás szervei is egyre nagyobb energiát fordítanak a munkájukban e téren jelentkező új feladatok teljesítésére.
Mogyorósi István
