Lokális hálózatok, ügyviteli rendszerek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 8.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/02. számában (2000. március 8.)

Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy mi a helyzet a 10-15 gépet használó kisvállalatokkal!

SZÁMÍTÓGÉPEK HÁLÓZATON

Egyenrangú gépek

Többgépes rendszereknél előbb-utóbb felmerül a különálló gépek hálózatba kötésének igénye, hiszen ezáltal a drága hardvererőforrásokat sokkal hatékonyabban lehet kihasználni. A hálózatépítés történhet egyszerűen úgy, hogy az összekapcsolt gépek egyenrangúak. A felhasználó szempontjából ez azt jelenti, hogy a gépek "látják egymást", használni tudják egymás erőforrásait. Minden felhasználó beállíthatja, hogy mely könyvtáraihoz, perifériáihoz férhetnek hozzá a többiek. A megosztás jelszavas védelemmel párosulhat, és a jelszó ismeretében érhetik el a többiek az egyes könyvtárainkban lévő anyagainkat.

Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a közösen használt dokumentumokat ne kelljen floppilemezen hurcolászni gépről gépre, emellett közösen használható például a valamelyik géphez kapcsolt nyomtató is. Mindez meglehetősen egyszerűen kivitelezhető, és néhány gép esetén hatékony lehet. Operációs rendszerként elég, ha Windows 3.11-et, Windows 95-öt vagy 98-at alkalmazunk.

Hálózati kiszolgáló

Természetesen a számítógépeket a gazdálkodó szervezeteknél legtöbbször nem csak irodaautomatizálási eszközként használják. Nagyon sok kisvállalat alkalmaz valamilyen ügyviteli szoftvert, például pénzügyi programokat, könyvelési rendszert vagy bérelszámoló programot. Ilyenkor arra is szükség van, hogy a közös adatállományokat egyszerre többen használják, illetve azokhoz egyszerre többen hozzáférhessenek. Ekkor egy vagy több hálózati kiszolgáló, szerver rendszerbe állítására is sor kerül. Ettől kezdve a hálózatba kapcsolt gépek többé nem tekinthetőek egyenrangúnak, közöttük kiemelt szerep jut a hálózati kiszolgálónak. A szerver segítségével nemcsak a hálózati alkalmazások több felhasználó által történő egyidejű elérése válik lehetővé, hanem bizonyos perifériák (faxmodem, nyomtatók) hálózati elérését is menedzselni lehet. A nyomtatók közül egyre elterjedtebbek azok, amelyek PC közbeiktatása nélkül, közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatók. Ezáltal a nyomtató nem valamelyik hálózatba kapcsolt PC megosztott erőforrása, hanem a hálózat önálló alkotóeleme, amely a szerverről vagy valamelyik munkaállomásról adminisztrálható (HP JetAdmin).

A HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE

Ezzel bele is keveredtünk a számítógépes hálózatok misztikus, szövevényes világának kellős közepébe. A kérdés az, hogyan lássunk neki a hálózat kiépítésének.

Az igények feltérképezése

A kisvállalatok általában nem alkalmaznak állandó számítástechnikai szakembert, a hálózatok logikai megtervezését és fizikai kivitelezését külső szakembergárdára bízzák. Mindeközben a menedzsment számtalan döntést kényszerül hozni olyan témában, amelynek a terén nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Ezért elengedhetetlen, hogy megbízható, megfelelő referenciákkal rendelkező céget bízzunk meg a hálózat kialakításával. Nagyon fontos, hogy az adott informatikai cég hajlandó legyen mélységeiben is felmérni a vállalkozás igényeit, és ezután ezeknek az igényeknek teljesen alárendelten végezze a tevékenységét. Egy professzionális szakembergárda a vállalat adottságaiból kiindulva tervezi meg a hálózatot, és figyelembe veszi a később jelentkező fejlesztési igényeket is. Itt elsősorban olyan paraméterekről van szó mint a hálózatos alkalmazások erőforrásigénye, a felhasználók száma, az egyes szegmensek várható adatforgalma. Meg kell tervezni a munkaállomások számát és elhelyezkedését, a közösen használt perifériák (például a hálózati nyomtatók) számát stb. Az optimálisan kialakított hálózat megfelelő adatátviteli sebességet tesz lehetővé, és nem tartalmazza feleslegesen a drágább eszközöket.

A kábelezés

Jelenleg a telefonkábelezéshez hasonló, de annál több érpárt tartalmazó, úgynevezett UTP kábelezési rendszer a legelterjedtebb. Ez sokkal hibatűrőbb és könnyebben telepíthető, mint a régebbi, koaxiális kábeles hálózat. A rendszer kialakításában alapvető jelentőségűek az aktív hálózati elemek: az egyes gépekben lévő hálózati csatolókártyák, valamint a switchek és hubok.

A switchek intelligensebb eszközök, nagyobb adatátviteli sebességet nyújtanak, mint a hubok, de drágábbak is azoknál. Hogy mikor melyik aktív elem alkalmazására van szükség, az függ a hálózati topológiától, a sebességigénytől. Azonos műszaki paramétert ígérő aktív hálózati elemek közül azt érdemes kiválasztani, amelyre a gyártó örök garanciát ad, ilyenek például a D-Link vagy a HP termékei. A hálózat kialakítása meglehetősen drága, de működését nagyon hosszú időre (akár több évtizedre is) tervezik.

Hálózati operációs rendszerek kicsiknek

A kisvállalkozásoknál szóba jöhető hálózati operációs rendszer (a hálózati kiszolgálón működő programrendszer) gyakorlatilag háromféle lehet: Novell NetWare, Windows NT vagy Linux. Az első kettő rendelkezik kifejezetten kisvállalatok számára készített rendszerekkel is, amelyek alapkiépítésben "könnyített", azaz kevesebb felhasználót kiszolgáló, kisebb csoportok igényeit kielégítő, így olcsóbb változatai a nagyobb testvéreiknek (Small Business verziók). Persze a felhasználók száma licencvásárlással itt is növelhető. Ezek a rendszerek olyan alkotóelemeket is tartalmaznak, amelyekkel nagyobb testvéreik alapesetben nem rendelkeznek. Ezeket a komponenseket azért építették be a programrendszerekbe, hogy kisebb vállalkozások igényeit teljes mértékben kielégítő szoftvermegoldást kínálhassanak. Ilyen alkotórész például egy levelezőrendszer.

Linux rendszer

A Linuxról érdemes néhány mondatban külön szólni, nem annyira elterjedtsége, mint inkább különlegessége okán. A Unix rendszereket az 1960-as évek vége felé kezdték el fejleszteni, és ma már olyan sokféle változata van a piacon, hogy elmondható, a Unix rendszerek a legkedveltebb hálózati szerverek közé tartoznak. A Linux rendszer a Unix egyik változata. Valamikor 1991 nyarán egy finn egyetemista, Linus Torvalds írta a Linux első változatát azzal a céllal, hogy jobban megismerje az Intel 80386-os processzorát. Linus publikálta a programját az interneten, majd elhatározta, hogy bevonja a fejlesztésbe a világ szabad kapacitással rendelkező programozóit is. Azóta valóságos Linux-mozgalom indult el, melynek tevékenységét nagyrészt segíti az internet. Mára a Linux az operációs rendszerek között 2,1 százalékos részesedéssel rendelkezik, több ezren fejlesztik szerte a világon.

Szabad program

"...Olyan rendszer sikertörténetét követhettük itt nyomon, amely az átlagos számítógép-felhasználók számára (egyelőre?) ismeretlen. Egy hobbiprogramból 6 év alatt világméretű mozgalom vált, és ez talán egyedülálló a számítástechnika történetében. Mindez úgy történt, hogy a Linux rendszerhez lényegében ingyen juthat mindenki hozzá, így még hihetetlenebb a siker. Megvizsgálva a szabad szoftverek és gyártóik történetét, ez az egész mégis érthetővé válik. Több évtizede csiszolódtak a megszállott programozók szoftverei, ötletei, amire a Linux elkezdődött. Ezekbe a programokba mindenki azt adta bele, amihez a legjobban értett, nem pedig valami kívülről ráerőltetett feladaton dolgozott. A programok tesztelése is igen széles körű volt. Ezenkívül a freeware-programok nem üzleti célból készültek, így alkotóik nem a maximális anyagi hasznot keresték, hanem maguk számára akartak használható rendszert összehozni, és villogni akartak a többiek előtt tudásukkal. Ez a légkör sokkal jobban kedvezett a hatékony, stabil programok kialakításának, mint a szoftverbirodalmak pénzorientált rendszere.

Természetesen a szabad szoftverek sok szempontból mindig is hátrányban lesznek a "gyári" programokkal szemben. Ilyen szempontok például a dokumentáltság, piackutatási adatok felhasználása, reklám stb.

Ezen jelenségek összességéből mégsem a szabad szoftverek kerülnek ki vesztesként, hanem bizonyos területeken (például a tudományos kutatásban) egyre nagyobb tért hódítanak." (http://www.trefort. elte.hu/node28.htm, Horváthné Harmati Szilvia.)

Kinek ajánlható?

A fentiekkel összhangban (vagy talán azok ellenére) a Linux csak olyan vállalatoknak ajánlható, amelyek állandó informatikai szakembergárdával rendelkeznek. Nem véletlen, hogy üzleti célokra elsősorban az olyan informatikai cégek, illetve az olyan internetszolgáltatók használják, amelyek 90 százaléka rendkívül kicsi, és nem engedhetik meg maguknak, hogy befektessenek egy drága piaci rendszerbe.

A Linuxot egyébként a "nagyok" egyre inkább vetélytársuknak tekintik, amire bizonyíték, hogy mind többen vásárolnak részesedést Linuxszal foglalkozó cégekből (Red Hat részesedések). Újabb és újabb linuxos alkalmazások látnak napvilágot, melyek közül kiemelendő a Star Office rendszer, amely MS Office-kompatibilis, létezik windows-os verziója is, és ma már üzleti célokra is szabadon (ingyenesen) használható.

Linux-őrület

Végül a Linux-őrülettel kapcsolatos két megjegyzés: Linux-guruk állítják, hogy ha a rendszerben valahol hibát találnak, akkor nem érdemes az interneten a hibát közzétenni azzal a céllal, hogy felhívjuk rá a figyelmet, hanem egyszerűen le kell tölteni a javítást, hiszen addigra már úgyis kijavította valaki. A másik megjegyzés az internet örök tesztjére vonatkozik: a szex, vagy a Linux szó szerepel-e több dokumentumban az interneten, mondjuk az Alta Vista keresőprogram szerint? Nos, hihetetlen, de a Linux győzött.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 8.) vegye figyelembe!