Jövedelemtípusok és közterheik

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/01. számában (1999. december 22.)

A következőkben áttekintjük, hogy a különféle jövedelmekhez, juttatásokhoz milyen társadalombiztosítási, illetve személyijövedelemadó-kötelezettségek tapadnak.

Az adókötelezettséget ismertető szövegben arab számmal jelöltük a különféle, egymástól eltérő helyzeteket, ezen belül a) ponttal a fogalmakat, jogcímeket, míg b) ponttal a hozzá kapcsolódó adózási tudnivalókat.

Ajándék

Adókötelezettség: 1. a) A kifizető által nyújtott ajándék, ideértve a reprezentáció címén adott terméket és szolgáltatást is.

1. b) Adóköteles természetbeni juttatás. A szokásos piaci érték utáni adófizetés a kifizetőt terheli. Az adó mértéke 44 százalék [Szja-tv. 69. § (5) bek. b) pont].

2. a) A kifizető 500 Ft egyedi érték alatt, évente legfeljebb háromszor valamely állami és egyházi ünnephez vagy családi eseményhez kapcsolódóan adott ajándék, valamint a nyugdíjba vonuláskor adott egyszeri ajándék értékéből a 10 000 Ft-ot meg nem haladó összeg.

2. b) Adómentes jövedelem. Az adómentes részt meghaladóan adott ajándék természetbeni juttatás (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.18; 8.19. pont).

3. a) Annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amit a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben, üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap.

3. b) Adómentes jövedelem. (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.19.)

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn.

Albérleti, lakásbérleti díj

Adókötelezettség: 1. a) A munkáltató által pénzben nyújtott hozzájárulás.

1. b) A magánszemélytől átvállalt összeg, vagy a számára kifizetett albérleti hozzájárulás összevonandó adóköteles bérjövedelem, mellyel szemben még bizonylattal sincs lehetőség költségelszámolásra (Szja-tv. 3. § 21. pont). A bevételből a kifizetőnek adóelőleget kell vonnia (46-47. §).

2. a) A munkáltató, kifizető tulajdonában, bérleményében nyújtott lakhatás, ideértve a magánszemély helyett fizetett rezsiköltségeket is.

2. b) Természetbeni juttatásnak minősül, a 44% adót a kifizető viseli. Az adót a számla szerinti érték, ennek hiányában a szokásos piaci érték után kell fizetni a kifizetőnek, csökkentve a magánszemély által megfizetett térítéssel [69. § (1) bek.].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a kifizetés nem minősül természetbeni juttatásnak.

Bedolgozói jogviszonyból származó jövedelem

Adókötelezettség: Munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül, költségek nem számolhatók el, az adójóváírás érvényesíthető (Szja-tv. 3. § 21. pont, 24. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Abban az esetben, ha a havonta kifizetett, adóalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át, az adóköteles jövedelem után a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a kifizetés társadalombiztosítási járulékalapot képez.

Bedolgozó költségtérítése

Adókötelezettség: Az évi munkabér 30 százalékát meg nem haladó összegben nyújtott költségtérítés elismert költség, mely bizonylat nélkül levonható. További költség nem számolható el. Az ezt meghaladó költségtérítéssel szemben – az első forinttól – tételes költségelszámolással érvényesíthetők a költségek, legfeljebb a költségtérítés mértékéig [Szja-tv. 27. § b) pont, 3. sz. melléklet II. 1. pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem képez járulékalapot, sem egészségügyihozzájárulás-alapot.

Beiskolázási segély

Adókötelezettség: A munkáltató vagy az érdekvédelmi szervezet által a munkaviszonyban álló magánszemélynek, vagy rá tekintettel a kiskorú gyermekének adott beiskolázási segély összevonandó adóköteles bérjövedelem, mellyel szemben költségelszámolásra még bizonylattal sincs lehetőség (Szja-tv. 3. § 21. pont). A bevételből a kifizetőnek adóelőleget kell vonnia (Szja-tv. 46-47. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a kifizetés nem minősül természetbeni juttatásnak.

Belföldi kiküldetési rendelvény alapján saját gépjármű hivatalos célú használatának költségtérítése

Adókötelezettség: A költségtérítéssel szemben a költségek bizonylat nélkül elszámolhatók. Feltétele, hogy a költségtérítés ne haladja meg a rendelvényben szereplő kilométer-távolságra a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár számított összegét, valamint a 3 Ft/ km átalányköltséget [Szja-tv. 3. § 10., 11., 16. pont, 25. § (2) bek. c) pont, 3. számú melléklet II. 6. pont]. Ekkor a munkaviszonyban álló magánszemély elszámolhat a munkáltatóval. Útnyilvántartást nem kell vezetni.

Ha a fizetett költségtérítés meghaladja a fenti mértéket, akkor a saját személygépkocsi hivatali célú használatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem képez járulékalapot, sem egészségügyihozzájárulás-alapot, ha nincs szja-fizetési kötelezettség.

Bérbeadásból származó jövedelem ingóságnál

Adókötelezettség: a) Az ilyen tevékenység nem kötött vállalkozói igazolványhoz, de vállalkozóként is folytatható.

b) Az ingó dolog bérbeadása önálló tevékenység. Amortizációt csak az egyéni vállalkozó számolhat el (Szja-tv. 16. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: A százalékos egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a.

Bérbeadásból származó jövedelem ingatlannál

Adókötelezettség: 1. a) Fizetővendéglátás tételes átalányadózóként [Szja-tv. 57/A-C §, 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet].

1. b) Az éves adótétel szobánként 24 ezer forint.

2. a) Falusi vendégfogadás [110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, 3. § 55-57. pont].

2. b) 400 ezer forint éves bevételig adómentes jövedelem (1. számú melléklet 4.12. pont). Az éves 400 ezer forintot meghaladó bevétel esetén az ingatlan bérbeadása után külön adózó jövedelemként kell az adókötelezettséget megállapítani.

3. a) Egyéni vállalkozóként végzett tevékenység.

3. b) Az egyéni vállalkozóra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Átalányadózás, illetve tételes átalányadózás nem választható (Szja-tv. X. fejezet, 10-11. számú mellékletek).

4. a) Külön adózó jövedelem (Szja-tv. 74. §).

4. b) A bevétel – áfa nélkül, de ideértve a költségek megtérítését is – 20 százaléka az adó. Költségelszámolásra nincs lehetőség. Az adót a kifizető vonja le, kivéve ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátással foglalkozó tételes átalányadózó, illetve egyéni vállalkozó, vagy ha a falusi vendégfogadó nyilatkozik, hogy bevétele 400 ezer forint alatt van. Ha nincs kifizető, a negyedévet követő 12-ig a magánszemély fizeti meg az adót. Bevételi nyilvántartást kell vezetni (Szja tv. 74. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az egészségügyi hozzájárulás az átalányadó 20%-a. Társadalombiztosítási és egyéni járulékalapot az egyéni vállalkozó esetében képez.

Biztosítási díj átvállalása a kifizető által

Adókötelezettség: Az adókötelezettség akkor merül fel, ha a kifizető, munkáltató vállalja, vagy átvállalja a magánszemély javára kötött biztosítás díjának fizetését.

1. a) A kockázati életbiztosítás, baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja.

1. b) Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.3. pont).

2. a) Az adómentesnek nem minősülő biztosítási díj, ideértve az úgynevezett "vegyes" biztosítást is.

2. b) A magánszemély "nem önálló" tevékenységből származó, adóköteles jövedelmének minősül abban az adóévben, amikor a díjat a kifizető befizette. Az adó megfizetésére a magánszemély kötelezett. A munkáltató az adóelőleget havi díjfizetés esetén a rendszeres, nem önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint állapítja meg (Szja-tv. 25. §, 47. §).

3. a) A kifizető által kötött szerződésben a kedvezményezett magánszemély nincs név szerint megjelölve.

3. b) A biztosítás díja mint természetbeni juttatás adózik [Szja-tv. 69. § (5) bek. c) pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a kifizetés nem minősül természetbeni juttatásnak.

Devizaellátmány

Adókötelezettség: a) Devizaellátmány alatt a külszolgálat, illetve külföldi kiküldetés költségeinek megtérítésére fizetett költségtérítést értjük. Külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés (3. § 13. pont). Külföldi kiküldetés a kifizető tevékenységébe tartozó feladat ellátására külföldön történő munkavégzés (3. § 12. pont). Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmaznia az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek is.

b) Az ilyen címen kapott összeg nem önálló tevékenységből származó (bér)bevételnek számít. A bevételnek nem része a külföldi szállás és a külföldi utazás – a kiküldő részére - számlával igazolt költségének összege. Nem minősül bevételnek, ha a munkáltató közvetlenül finanszírozza a szállás, utazás költségét. A bevételből igazolás nélkül levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb naponta 10 dollárnak megfelelő összeg.

A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a külszolgálat címén kapott bevételből napi 25 dollárt vonhat le igazolás nélkül, de ezenkívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számolhatja el [Szja-tv. 27. § c) pont, 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet].

A költségvetési és önkormányzati forrásból finanszírozott, illetve az 1992. december 15-éig írásban megkötött szerződés alapján elrendelt külföldi kiküldetésre ettől eltérő szabályok vonatkoznak, utoljára 1999-ben. [Szja-tv. 83. § (4) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Egyéni vállalkozásból származó jövedelem

Adókötelezettség: Egyéni vállalkozó (Szja-tv. 3. § 17. pont), aki

– vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik (1990. évi V. tv.),

– kisiparosnak, magánkereskedőnek minősül,

– szerződéses rendszerben üzemelteti a jogi személy részlegét,

– egészségügyi és szociális vállalkozó [113/1989. (XI. 15.) MT rendelet].

– orvosi, klinikai szakpszichológusi magántevékenységet, illetve egyéb egészségügyi, szociális magántevékenységet [30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet] végez,

– magánállatorvos (1995. évi XCIV. törvény),

– gyógyszerészi magántevékenységet [9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet] végez,

– egyéni ügyvéd (1983. évi 4. tvr.),

– egyéni szabadalmi ügyvivő (1995. évi XXXII. törvény),

– közjegyző (1991. évi XLI. törvény),

– önálló bírósági végrehajtó (1994. évi LIII. törvény).

1. a) Vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás, azaz az úgynevezett tételes költségelszámolás.

1. b) Adófizetési kötelezettség három jogcímen keletkezik (Szja-tv. 16. §, 49/A, B, C §):

– A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozás költsége. Önálló tevékenységből származó, összevonandó jövedelemként adózik, költség nem számolható el [Szja-tv. 16. § (4) bek., 11. sz. melléklet a) pont].

– A vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói bevételek és költségek különbözete után 18 százalék (Szja-tv. 49/B §).

– A vállalkozói osztalékadó az adózás utáni vállalkozói jövedelem korrigált összege után 20, illetve 35 százalék. Az adó mértéke az év közben kivett vállalkozói kivét és a következő év első napján érvényes jegybanki alapkamat függvénye. [Szja-tv. 49/C §, 66. § (7) bek.]

2. a) Tételes átalányadó (taxis, kozmetikus, fodrász, fizetővendéglátó, késes és köszörűs, kosárfonó, népi- és háziszőtteskészítő).

2. b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke forintban meghatározott, nem függ a ténylegesen elért bevételtől, jövedelemtől. A tételes átalányadózóra az általános forgalmi adó szempontjából is speciális szabályok érvényesülnek (Szja-tv. 57/A-B-C §).

3. a ) Átalányadó.

3. b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke az elért bevétel meghatározott része után (általában 20 százalék) lineárisan meghatározott (Szja-tv. 50-57. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (a továbbiakban: vállalkozói kivét), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után 33%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. A tételes átalányadózónál a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapja, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ havi összegének figyelembevételével nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. Az egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett.

Étkezési hozzájárulás

Adókötelezettség: Adja a munkáltató, kapja a munkaviszonyban álló magánszemély, a szakmunkástanuló. A nyugdíjas a volt munkáltatójától kapja. (Ha a juttatást nem munkáltató adja, az az első forinttól adóköteles a kifizetőnél vagy magánszemélynél.)

1. a) Természetbeni juttatás a munkahelyen, vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott étel ára, havonta legfeljebb 2200 forintig.

1. b) Adómentes természetbeni juttatás. Havi 2200 forint felett a juttatás értéke után a kifizető 44 százalék adó fizetésére kötelezett (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pont).

2. a) Kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes étkezési utalvány.

2. b) Havonta legfeljebb 1400 forintig adómentes. E felett a juttatás értéke után a kifizető 44 százalék adó fizetésére kötelezett (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pont).

3. a) Készpénzben adott juttatás.

3. b) Teljes egészében a magánszemély adóköteles, összevonandó bérjövedelme (Szja-tv. 3. § 21. pont, 24. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonynál nem fizethető.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Fizetővendéglátásból származó jövedelem

Adókötelezettség: a) Fizetővendéglátó tevékenységet folytat, aki az erről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesíti, és regisztráltatja magát az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Feltétel, hogy e tevékenységet saját lakásában vagy üdülőjében, de legfeljebb csak az egyikben folytassa. Nem fizetővendéglátás az ágybérlet, albérlet, házbérlet, lakásbérlet, irodabérlet stb. [110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet].

b) Válaszható tételes átalányadózás is, ahol az adó mértéke évente szobánként 24 ezer forint. Tételes átalányadózás hiányában a bevétel 20 százalékát kell adóként megfizetni (lásd még ingatlan bérbeadása!) (Szja-tv. 57/A §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az egészségügyi hozzájárulás az átalányadó 20%-a. Társadalombiztosítási és egyéni járulékalapot az egyéni vállalkozó esetében képez.

Hivatali gépjármű üzleti célú használata

Adókötelezettség: a) A kifizető az üzemanyag költségét fizeti ki. A magánszemély a kapott összeggel elszámol üzemanyagszámlával vagy útnyilvántartás alapján, a költséget a kormányrendeletben meghatározott üzemanyagnorma és üzemanyagár alapján számítva.

b) A magánszemélynek a kapott összeg nem bevétele, adófizetési kötelezettsége nincs. A kifizetőnek adóelőleget nem kell vonnia [Szja-tv. 7. § g) pont]. A feltételeknek meg nem felelő költségtérítés a magánszemély egyéb jövedelme (Szja-tv. 28. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Adókötelezettség: Külön adózó jövedelem. Jövedelemnek a bevétel és a szerzéskori érték (növelve az értéknövelő beruházásokkal) különbözete minősül. A megállapított jövedelem a szerzés évét követő 5. évtől évi 10 százalékkal csökkenthető. Az adó mértéke a jövedelem 20 százaléka. A szerzést követő 15. évtől történő értékesítésnél adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A jövedelem lakáscélra is felhasználható, s ha ez a bevallásig megtörténik, az adót nem kell megfizetni.

Adóéven túli felhasználás esetén az adó visszaigényelhető. Az ingatlanértékesítést a bevallásba a magánszemélynek be kell állítania (Szja-tv. 59-63. §, 3. § 27.; 28.; 29.; 32. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem

Adókötelezettség: a) Ingó vagyontárgynak az ingatlannak nem minősülő dolgok minősülnek, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló termést, terményt (Szja-tv. 3. § 30. pont).

b) Külön adózó jövedelem. A jövedelem a bevétel és a szerzéskori érték különbözete. Az adó mértéke 20 százalék. A 100 000 forint jövedelem utáni adót, azaz 20 ezer forintot nem kell megfizetni. A magánszemély a jövedelem után adóelőleget nem fizet, az esetleges adófizetési kötelezettséget legkésőbb a bevallási határidőig rendezheti. A kifizetőnek minősülő vevő adóelőleget nem vonhat le.

Ha az ingóértékesítés kereskedelmi jellegű, a jövedelem megállapítására az önálló tevékenység szabályait kell alkalmazni (Szja-tv. 58. §, 16. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Iskoláztatási támogatás

Adókötelezettség: Adómentes jövedelem (Szja-tv. 3. § 60. pont, 1. sz. melléklet 1.2. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Adókötelezettség: a) A kifizető által kamatmentesen, vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel kamata. Ez a szabály alkalmazandó az olyan osztalékelőleg esetén is, amely nem válik osztalékká.

b) Az adó fizetésére a kifizető kötelezett. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én, illetőleg a hitel-visszafizetés vagy -átvállalás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Az adó mértéke 44 százalék. Kivétel a munkabérelőleg és a munkáltatói lakáscélú hitel (Szja-tv. 72. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek:

Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Kifizető által működtetett sportintézmény, sportrendezvényen nyújtott szolgáltatás

Adókötelezettség: a) A sportrendezvény fogalma tágan értelmezhető, beletartozik az ingyenesen nyújtott szabadidősport is. Nem tartozik ebbe a körbe az utazás, szállás, étkezés költsége.

b) Adómentes természetbeni juttatás (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Kis összegű kifizetésekből származó jövedelem

Adókötelezettség: a) Jellemzően megbízási jogviszonyon alapul. A kifizetés akkor kis összegű, ha egy szerződés alapján a kifizetés nem haladja meg a 5000 forintot.

b) A kis összegű kifizetést nem kell összevonni más jövedelmekkel, mivel külön adózó jövedelem. Az adót (forrásadó) a kifizető állapítja meg és vonja le, mértéke 40 százalék. A magánszemély nyilatkozhat úgy is, hogy a jövedelmet össze kívánja vonni más jövedelmeivel. Ekkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 73. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az szja-alap után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha nem esik társadalombiztosítási járulékfizetés alá. Társadalombiztosítási járulékalapot akkor képez, ha a kifizetés egy hónapra vetítve eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át.

Költségtérítések

Adókötelezettség: a) Költségtérítés az a bevétel, amelyet valamely költségként elismert kiadás megtérítésére, az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. A törvényben meghatározott kivételekkel, nem költségtérítés az a bevétel, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgálja (Szja-tv. 3. § 16. pont).

b) A költségtérítéssel szemben a célja szerinti költségek az alábbiak szerint érvényesíthetők:

– Bizonylat nélkül elszámolható költségek, ha a költségtérítés kormányrendeleten vagy annál magasabb szintű jogszabályon alapul (Szja-tv. 3. sz. melléklet II. pont).

– Bizonylattal elszámolható költségek, amelyek az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint vonhatók le. A költségtérítéssel szemben a juttatás célja szerinti költségek számolhatók el, legfeljebb a bevétel erejéig. A munkaviszonyra tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapításakor a kifizető a költségtérítés 100 százalékáig figyelembe veheti a magánszemély költségelszámolásra irányuló nyilatkozatát. Az önálló tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés az önálló tevékenység bevétele (Szja-tv. 3. sz. melléklet).

– Személyes szükséglet kielégítését célzó juttatások, pl. üdülési hozzájárulás, albérleti hozzájárulás, ruházati hozzájárulás, étkezési hozzájárulás stb. Teljes egészében jövedelemnek minősülnek, költségelszámolásra nincs lehetőség. A kifizető az adóelőleg megállapításakor nem veheti figyelembe a magánszemély költségelszámolásra irányuló nyilatkozatát (Szja-tv. 3. sz. melléklet).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, kivéve a természetbeni juttatást.

Költözködési hozzájárulás

Adókötelezettség: a) A munkáltatói, szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, valamint a költözködéshez jogszabály alapján nyújtott munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra, szállításra, költözködésre, lakáshelyreállításra).

b) A feltételeknek megfelelő juttatás adómentes jövedelem. Ha a juttatás a feltételeknek nem felel meg, akkor jellegétől függően a magánszemély bérjövedelmének vagy természetbeni juttatásnak számít (Szja-tv. 1. sz. melléklet 5.4. pont, 8.11. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget, ha a feltételeknek megfelel. Amennyiben bérjövedelemnek minősül, biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatás esetén 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, kivéve a természetbeni juttatást.

Különélési díj

Adókötelezettség: A magánszemély összevonandó, adóköteles jövedelme. Költségelszámolás nem lehetséges. A kifizető adóelőleg levonására kötelezett.

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatás esetén 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Lakáscélú hitel

Adókötelezettség: a) A munkáltató által pénzintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez a munkavállalójának nyújtott hitel. A lakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Lakáskorszerűsítés alatt komfortfokozat-növelést kell érteni. A hitel felső mértékét a jövedelemadó-törvény nem korlátozza. A feltételek teljesülését a munkáltatónak kell vizsgálnia.

b) A feltételeknek megfelelő lakáscélú hitel nem keletkeztet kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető számára. A magánszemélynél a lakáscélú hitel nem bevétel. A lakáscélú hitel elengedésekor a lakáscélú támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Szja-tv. 72. § (4) bek. a) pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Lakáscélú támogatás

Adókötelezettség: a) Adja a munkáltató, kapja a munkaviszonyban álló magánszemély. Adható lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Feltétele, hogy pénzintézet útján, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, legfeljebb 5 évenként egy alkalommal, több munkáltató esetén is 500 ezer forintig terjedő összegben kapja a magánszemély, és a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigénynek a 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletben meghatározott mértékét. A feltételek teljesülését a munkáltatónak kell vizsgálnia.

b) A feltételeknek megfelelő támogatás a magánszemély adómentes jövedelme. A feltételeknek meg nem felelő támogatás teljes egészében összevonandó, adóköteles jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.1. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget, ha a feltételeknek megfelel. Amennyiben bérjövedelemnek tekintendő, biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Maradványértéken átadott vagyontárgy

Adókötelezettség: a) Az adókötelezettséget az keletkezteti, ha a kifizető a harmadik személlyel kötött lízingszerződéssel tulajdonába kerülő vagyontárgyat maradványértéken adja át a magánszemélynek.

b) Bevételnek a lízingdíj megállapításánál figyelembe vett beszerzési árnak a jövedelemadó-törvény alapján számított amortizációval csökkentett összege és a magánszemély által megfizetett összeg különbségét kell tekinteni. Az adó megfizetésére a kifizető kötelezett, az adó mértéke 44 százalék [Szja-tv. 69. § (5) bek. a) pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az szja-alap után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Megbízási díj

Adókötelezettség: Önálló tevékenységből származó jövedelem, feltéve hogy nem alkalmazzák a kis összegű kifizetésre vonatkozó szabályokat. A bevételnek része a költségtérítés is. A bevétellel szemben költségek számolhatók el, vagy a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A kifizetőnek a jövedelem 40 százalékát kell adóelőlegként levonnia (Szja-tv. 16. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, felső határ figyelembevételével.

Társadalombiztosítási járulékalapot akkor képez, ha a kifizetés egy hónapra vetítve eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át.

Munka- és védőruha, egyenruha, formaruha

Adókötelezettség: 1. a) Törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha és tartozékai. Az olyan öltözet és tartozékai, amelyek nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, elhasználódása következik be. Egyes törvényben felsorolt munkakörökben viselt ruházatok, valamint a jelmezszerű öltözet és a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata.

1. b) A felsorolt ruházatok juttatása adómentes. A ruházatok a kihordási időt követően sem kerülnek a magánszemély tulajdonába, azt a kifizető selejtezi le (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.24. pont, 9.2. pont).

2. a) Az előző pontban fel nem sorolt, a magánszemélynek természetben juttatott ruházatok. Idetartozik az az eset is, ha a ruházatot a magánszemély a kifizető nevére szóló számlával vásárolja, és a számlaértéket a kifizető, munkáltató a magánszemélynek előre vagy utóbb megfizeti.

2. b) Adóköteles természetbeni juttatás, amely után a 44 százalék adó megfizetésére a kifizető kötelezett (Szja-tv. 69. §).

3. a) Ha a magánszemély ruhapénzt kap, és nem kell elszámolnia a kifizető nevére szóló számlával, illetve egyéb módon.

3. b) A magánszemély egyéb jövedelme, mellyel szemben költség nem számolható el. Ha a ruhapénzt a munkáltató adja, akkor bérjövedelemnek minősül (Szja-tv. 28. §, 3.21. pont., 24. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az adómentes juttatás nem hoz létre fizetési kötelezettséget. Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Munkabérelőleg

Adókötelezettség: a) Adja a munkáltató. A folyósítás maximum hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik.

b) Nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. A feltételeknek meg nem felelő munkabérelőleg után a kifizető adófizetési kötelezettsége a kamatkedvezményre vonatkozó szabályok szerint éled fel. [Szja-tv. 72. § (4) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Járulékfizetési kötelezettséget önmagában nem hoz létre.

Munkaviszonyból származó jövedelem

Adókötelezettség: a) Munkaviszonyból származó jövedelem az, amelyet a magánszemély vagy a munkáltató a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a munkaviszonyban folytatott tevékenységre tekintettel kifizetett és igazolt bevételből. A bedolgozó jogviszonya is munkaviszonynak minősül. Munkaviszonyból származó jövedelem pl. a túlmunkadíj, a bérpótlék, a bérkiegészítés, az ügyeleti díj, a helyettesítési díj, a prémium, a jutalék, a jutalom, a hűségjutalom, az év végi részesedés, az eredménytől függő részesedés, a betegszabadságra járó átlagkereset, az étkezési hozzájárulás, az albérleti hozzájárulás stb. (Szja-tv. 3. § 22. pont).

b) Teljes egészében összevont, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, költségelszámolás nem megengedett. A bevételnek nem része az erre a jogviszonyra tekintettel fizetett költségtérítés, a természetbeni juttatás, a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem (Szja-tv. 24-25. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Munkába járás költségtérítése

Adókötelezettség: a) A munkáltató vele munkaviszonyban álló magánszemélynek a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján fizeti ki.

b) A költségtérítés akkor nem bevétele a magánszemélynek, ha mértéke nem haladja meg a munkában töltött napok száma szorozva a munkahely és lakóhely közötti oda-vissza távolság szorozva 3 Ft/km összeget. Feltétele, hogy a személygépkocsi a magánszemély vagy házastársa tulajdonában legyen. Ha a költségtérítés meghaladja a törvényi mértéket, vagy a kormányrendelet alapján a magánszemély nem jogosult a költségtérítésre, akkor a többlet a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, amellyel szemben költségelszámolásnak nincs helye [Szja-tv. 25. § (2) bek. b pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban nem fizethető.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Munkásszálláson történő elhelyezés

Adókötelezettség: a) Munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban levő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. Nem munkásszállás, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.

b) Adómentes természetbeni juttatás, adófizetési kötelezettsége sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nincs. Ha a munkásszállás feltételei nem teljesülnek, akkor az adófizetési kötelezettség a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint éled fel (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az adómentes juttatás nem hoz létre fizetési kötelezettséget.

Napidij (élelmezési költségtérítés)

Adókötelezettség: a) A napidíj a belföldi kiküldetés során felmerült többletköltségek fedezetére szolgáló költségtérítés. Minimummértékét rendelet szabályozza [23/1989. (III. 12.) MT rendelet, a köztisztviselőkre a 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira az 1996. évi XLIII. törvény].

b) A jogszabályban meghatározott minimummértékig adott napidíjjal (110 Ft/nap) szemben a költség bizonylat nélkül levonható. Az ezt meghaladó napidíj nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amellyel szemben további költség, számlák alapján sem számolható el [Szja-tv. 27. § b) pont, 3. sz. melléklet II. pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az adómentes juttatás nem hoz létre fizetési kötelezettséget.

Osztalék

Adókötelezettség: 1. a) A társas vállalkozás magánszemély tagjának, tulajdonosának a részesedése az adózott eredményből, ideértve a kamatozó részvény utáni kamatot is [Szja-tv. 66. § (1) bek. a) pont].

1. b. Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 20, illetve 35 százalék. A kifizető az adót az osztalékfizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint [Szja-tv. 66. § (2)-(3) bek.].

2. a) A tagnak, tulajdonosnak a jegyzett tőke emelésével a társas vállalkozás saját tőkéjén felüli saját vagyonából értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése formájában szerzett vagyoni érték [Szja-tv. 66. § (1) bek b) pont].

2. b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 20 százalék. A kifizető az adót a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből vonja le, ha ez nem lehetséges, az adót a magánszemély bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg [Szja-tv. 66. § (5) bek.].

3. a) A magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában szerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkén felüli saját vagyonából származik [Szja-tv. 66. § (1) bek. d) pont].

3. b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 35 százalék. A kifizető az adót a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből vonja le, ha ez nem lehetséges, a magánszemély a bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg az adót [Szja-tv. 66. § (11) bek.].

4. a) Külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem [Szja-tv. 66. § (1) bek. c) pont].

4. b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 20 százalék. A kifizető az adót az osztalékfizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint [Szja-tv. 66. § (3), (9) bek.].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: A 35%-os osztalékalap után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Osztalékelőleg

Adókötelezettség: a) A kifizető által a várható osztalékra tekintettel fizetett jövedelem. A kifizető követelésként tarja nyilván.

b) Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 20 százalék, melyet a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelem megállapított adójával szemben kell adóelőlegként elszámolni [Szja-tv. 66. § (4) bek.].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre fizetési kötelezettséget.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba való befizetések

Adókötelezettség: 1. a) A munkáltató tag által befizetett munkáltatói hozzájárulás.

1. b) A magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelme, de nem minősül bérnek. Az adóelőleget - befizetéstől függően – a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az adókedvezmény az előleg megállapításakor figyelembe vehető [Szja-tv. 3. § 21. pont, 25. § (1) bek.].

2. a) Támogatói adomány.

2. b) A magánszemély javára történő jóváíráskor a ténylegesen jóváírt összeg egyéb jövedelemnek minősül. A pénztárnak előleglevonási kötelezettsége nincs. A magánszemélynek a pénztár erről szóló igazolása alapján adóbevallásában kell megállapítania és megfizetnie az adót [Szja-tv. 28. § (1) bek.].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része után, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát. Ugyancsak nem kell megfizetni a hozzájárulást az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után.

Ösztöndíj

Adókötelezettség: 1. a) Alapítványtól kapott ösztöndíj.

1. b) A magánszemély adómentes jövedelme (Szja-tv. 1. sz. melléklet 3.1. pont).

2. a) Hallgatói juttatás, amelyet jogszabály alapján nyújtanak közoktatási, szakképzési vagy felsőoktatási intézmény, vagy helyi önkormányzat tanulója részére (szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítés, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatás stb.) (Szja-tv. 3. § 24. pont).

2. b) Az ösztöndíj összevonandó egyéb jövedelem, de a nyugdíjhoz hasonlóan a rá eső adót nem kell megfizetni (28. §, 34. § e) pont).

3. a) A kifizető által fizetett ösztöndíj (pl. a szakmai utánpótlás biztosítására).

3. b) Nem tekintendő ösztöndíjnak, ezért a magánszemélyt mentesség, kedvezmény nem illeti meg. Összevonandó, egyéb jövedelemnek minősül (Szja-tv. 28. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, felső határ figyelembevételével.

Saját személygépkocsi hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés

Adókötelezettség: a) Fizethető önálló és nem önálló tevékenységgel kapcsolatban is.

b) A magánszemély költségeket számolhat el. Az önálló tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés az önálló tevékenység bevétele, tehát arra ugyanazt az adómegállapítási módot kell alkalmazni, mint az önálló tevékenységre. A költségelszámolás alapbizonylata az útnyilvántartás. Az igazoltan megtett útra üzemanyagköltségként a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott norma és az üzemanyag árának szorzata számolható el. Az üzemanyag ára az APEH által közzétett vagy a számla szerinti ár. A választott elszámolási mód negyedéven belül nem változtatható meg. Az üzemanyagköltségen felül a fenntartási költségek is elszámolhatók. Tételes elszámolás esetén a számlával igazolt javítási, karbantartási, fenntartási költségek az üzleti használat arányában számolhatók el. Amortizáció nem érvényesíthető. Átalányköltség érvényesítésekor kilométerenként 3 Ft általános normaköltség számolható el. További költség még számlával sem érvényesíthető (Szja-tv. 3. sz. melléklet). A nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés költségeinek elszámolására ugyanezek a szabályok alkalmazandók.

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az adómentes juttatás esetén nem hoz létre fizetési kötelezettséget.

Személygépkocsi (cégautó) magáncélú használata

Adókötelezettség: a) Az adókötelezettséget a kifizető tulajdonában vagy használatában levő személygépkocsi keletkezteti, ha azt a magánszemély magáncélra is használja. A kifizető mentesül az adófizetés alól, ha a személygépkocsit kizárta a magáncélú használatból, és ezt az útnyilvántartás, valamint a kilométeróra állásának adatai hitelt érdemlően bizonyítják, illetve akkor is, ha a magáncélú használat ellenértékét a magánszemély megtéríti (Szja-tv. 70. §).

b) A havi adótétel a szerzés, illetve a használatbavétel ideje és a beszerzési ár függvénye. Az adó fizetésére a kifizető kötelezett, de átháríthatja azt a magánszemélyre (Szja-tv. 70. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: A cégautó- adó 25%-a a fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás.

Szellemi tevékenységből származó jövedelem

Adókötelezettség: a) A munkaviszonyon és az egyéni vállalkozáson kívül végzett tevékenységből szerzői jogvédelem, illetve szabadalmi oltalom alá eső alkotásból származó jövedelmek.

b) Az eredeti szerző önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez. A minősítést a kifizető végzi. Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Adókedvezmény érvényesíthető, amelynek mértéke a megszerzett jövedelem 25 százaléka, de legfeljebb 50 000 forint. Ha a szerzett jövedelem nem minősíthető szellemi tevékenységből származónak, akkor az adókedvezmény nem vehető figyelembe. [Szja-tv. 16. §, 39. § (2) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Tagi jövedelmek

Adókötelezettség: 1. a) Jogszabály alapján választott tisztviselő tiszteletdíja.

1. b) Nem önálló tevékenységből származó bevétel (Szja-tv. 24. §).

2. a) Természetbeni juttatás (bizonyos esetekben a reprezentáció is).

2. b) A tag által kapott természetbeni juttatások adókötelesek, az adó fizetésére a kifizető kötelezett. Ugyanakkor jellemzően nem illetik meg azok a mentességek, amik a munkaviszonyban álló személyt megilletik, pl. természetbeni étkeztetés adómentessége (Szja-tv. 69. §).

3. a) A tagnak fizetett utazási költségtérítések, pl. saját személygépkocsi hivatali célú használata.

3. b) Ugyanúgy adózik, mintha a tag munkaviszonyban állna. Ilyenkor adóköteles bevétel a munkába járás költségeinek megtérítése.

4. a) Társas vállalkozás tagja által külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás, feltéve hogy a társaság nem számolja el a költségei között a tagnak a bevétel érdekében felmerült költségét.

4. b) Önálló tevékenységből származó jövedelem. A kifizetőnek adóelőleg megállapítási és levonási kötelezettsége van. [Szja-tv. 16. § (1) bek.]

5. a) Társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséért adott juttatás, ha azt a vállalkozás költségei között elszámolják.

5. b) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (Szja-tv. 24. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Tanfolyami hozzájárulás, tandíj

Adókötelezettség: a) A munkavállaló oktatási költségének átvállalása, költségeinek megtérítése, feltéve hogy a magánszemély munkájának elvégzéséhez szükséges ismeretek megszerzése érdekében történik, illetve ha a magánszemélyt a munkáltató kötelezi a tanulmányok elvégzésére.

b) Nem minősül természetbeni juttatásnak, nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. A juttatásnak nem része az utazási költség megtérítése, az a nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik [Szja-tv. 7. § g) pont, 24. §].

Ha a munkavállaló tanulmánya a munkáltató érdekkörén kívül esik, illetve nem a munkáltató adja a juttatást, az formájától függően természetbeni juttatásnak, vagy a magánszemély egyéb jövedelmének minősül (28. §, 69. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az esetleges adóalap után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Természetbeni juttatás esetén a társadalombiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

Temetési segély

Adókötelezettség: a) A munkáltató vagy az érdekvédelmi szervezet adja az elhunyt dolgozó házastársának, vagy egyenes ágbeli rokonának. Idetartozik az is, ha a munkáltató az elhunyt munkavállalót a saját halottjának tekinti, és vállalja a teljes temetési költséget.

b) Adómentes bevétel (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3.).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre fizetési kötelezettséget.

Természetbeni juttatás

Adókötelezettség: a) A kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni értéknek az a része, amit a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Szerzési érték a kifizető kiadásának számla szerinti értéke (áfával), saját előállítású termék, szolgáltatás esetén a bizonylattal igazolt közvetlen költség (áfával), ezek hiányában, illetve – ha időközben a használt termék értéke eltér az előzőek szerinti értéktől – a szokásos piaci érték. Nem természetbeni juttatás a természetben adott munkabér, az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke stb. [Szja-tv. 69. § (1)-(2) bek.]

b) Az adó fizetésére a kifizető kötelezett. Az adófizetési kötelezettség a juttatás időpontjában keletkezik. Az adó mértéke 44 százalék. Az adó alapja az a rész, amit a magánszemély a szerzési értékből nem térít meg a kifizetőnek (Szja-tv. 69. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség nincs.

Üzemanyag-megtakarítás

Adókötelezettség: a) A munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel a munkavállaló, illetve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja kapja a költségtérítést a fogyasztási norma mértékéig. A magánszemély a kapott összegről útnyilvántartással (menetlevéllel), valamint a számla szerinti üzemanyagár figyelembevételével számol el. Idetartozik az is, ha a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében levő töltőállomáson biztosítja az üzemanyag-felvételt.

b) Ha a tényleges üzemanyag-fogyasztás kevesebb a futásteljesítmény szerinti normánál, akkor a normához viszonyított megtakarítás olyan bevétel, amit nem kell jövedelemként figyelembe venni [Szja-tv. 25. § (2) bek. a) pont].

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Üzemanyag normán felüli elszámolása

Adókötelezettség: a) A kifizető tulajdonában álló jármű után fizetendő, ha a kifizető által üzemanyagszámla alapján elszámolt összeg meghaladja a 6/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott normával a gépjármű által futott kilométer számított üzemanyagköltséget. Üzemanyagárnak a számla (számlák) alapján elszámolt összegnek és ugyanazon számlá(k)ban feltüntetett, literben meghatározott üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni. [Szja-tv. 71. § (1) bek.]

b) Természetbeni juttatás, az adó mértéke 44 százalék, amit az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani. Az adót a kifizető a következő év február 12-éig fizeti meg. [Szja-tv. 71. § (2) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatásnál 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség nincs.

Vagyoni értékű jog értékesítése

Adókötelezettség: a) Vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakás és helyiség bérleti joga (ide nem értve az ágybérletet és albérletet), az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga (Szja-tv. 3. § 31. pont).

b) Külön adózó jövedelem. Jövedelemnek a bevétel és a szerzéskori érték (növelve az értéknövelő beruházásokkal) különbözete minősül. Az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem nem számít bevételnek. Az adó mértéke a jövedelem 20 százaléka.

A jövedelem lakáscélra is felhasználható, s ha ez a bevallásig megtörténik, az adót nem kell megfizetni. Adóéven túli felhasználás esetén az adó visszaigényelhető. Az értékesítést a magánszemélynek be kell állítania a bevallásba még akkor is, ha abból jövedelme nem származott, vagy azt lakáscélra használta fel. Ha a bevallás időpontjáig a lakásszerzés nem történik meg, akkor a jövedelem után az adót meg kell fizetni (Szja-tv. 59-63. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Vállalkozói kivét

Adókötelezettség: a) Az egyéni vállalkozó saját magának személyes munkavégzés címén elszámolt kvázi munkabére, tehát a vállalkozás költsége. A vállalkozó maga dönti el, hogy milyen gyakorisággal, milyen összegben számol el vállalkozói kivétet (Szja-tv. 11. sz. melléklet).

b) Önálló tevékenységből származó, összevonandó jövedelem, mellyel szemben költség nem számolható el. Az előleget a tárgyhót követő 12-ig kell megfizetni.

Az előleget az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen címen megfizetett előlegek különbözeteként kell meghatározni. [Szja-tv. 16. § (4) bek, 49. § (6) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (a továbbiakban: vállalkozói kivét), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után 33%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

A tételes átalányadózónál a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapja, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ havi összegének figyelembevételével nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. Az egyéni vállalkozó a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett.

Védőeszköz, védőital

Adókötelezettség: 1. a) A jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, valamint a baleset- és egészségvédelmi eszközök. Idetartozik a jogszabály vagy más előírás alapján az alkalmazott számára juttatott védőital.

1. b) Adómentes természetbeni juttatás (Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.8. pont).

2. a) A védőeszköz, védőital pénzbeli megtérítése.

2. b) Olyan költségtérítés, amellyel szemben költségek még számlák alapján sem számolhatók el (Szja-tv. 3. § 16. pont).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Végkielégítés

Adókötelezettség: 1. a) Törvényben meghatározott mértékű, illetve az állami végkielégítés. Ilyennek minősül a fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, a leszerelési segély és a továbbszolgálói jutalom is (Szja-tv. 3. § 46. pont).

1. b) A végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell a kifizetés évében figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig hátravan, de legfeljebb ahány hónapra a kifizetés vonatkozik. A maradék részt a következő év(ek) jövedelmének kell tekinteni.

A végkielégítést meg kell osztani az adóévek között, a magánszemélynek választási lehetősége nincs. A kifizető a végkielégítésből 20 százalék előleget köteles levonni, amit a magánszemély a bevallásában a jövedelemként bevallott jövedelemrészek arányában vesz figyelembe. [Szja-tv. 26. § (3) bek.]

2. a) Az egyéb, nem törvényben meghatározott mértékű végkielégítés.

2. b) Teljes egészében a kifizetés évében adóköteles, összevonandó jövedelem, függetlenül attól, hogy mely időszakra vonatkozik. A kifizető a nem rendszeres jövedelem szabályai szerint állapítja meg az előleget. [Szja-tv. 26. § (2) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Biztosítási jogviszony és adóköteles jövedelem esetén a kifizető 33%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Egyéni járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap után áll fenn, a felső határ figyelembevételével.

Jog visszterhes alapítása, átruházása

Adókötelezettség: Egyéb jövedelemnek minősül, s így is adózik (Szja-tv. 28. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Jegyzési-vételi jog gyakorlása

Adókötelezettség: Egyéb jövedelemnek minősül, s így is adózik (Szja-tv. 28. §).

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Megállapodás alapján a tb-ellátásra más által fizetett összeg

Adókötelezettség: Nem bevétel. [Szja-tv. 7. § i) pont.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Tagdíjkiegészítés

Adókötelezettség: Nem bevétel. [Szja-tv. 7. § j) pont.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Egyösszegű járadékmegváltások

Adókötelezettség: a) A magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelemnek minősül.

b) Az adó mértéke 25 százalék. A jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be. [Szja-tv. 73. § (4) bek.]

Társadalombiztosítási kötelezettségek: Nem hoz létre kötelezettséget.

Orbán Ildikó, Laki Judit

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 22.) vegye figyelembe!