Táppénz
Tb: Táppénz annak jár, aki betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját, vagy aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja a munkáját ellátni és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.
Gyermekápolási táppénz jár az anyának, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, illetve az anyának vagy az egyedülálló apának, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, valamint annak a szülőnek, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
Baleseti táppénz jár annak, aki üzemi balesetet szenved, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved. Üzemi balesetnek számít az a baleset, amely a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába, vagy onnan lakására menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Táppénzre jogosult, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik. (Nem jár táppénz annak, aki a 3%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.)
Táppénz a biztosítottnak legkorábban a betegszabadság lejártát követően jár. (A gyermekápolási táppénz és a baleseti táppénz esetében a keresőképtelenség első napjától jár a táppénz.) A betegszabadság időtartama jelenleg 15 munkanap.
Táppénz a keresőképtelenség idejére, legfeljebb azonban egy évig jár. A táppénz egyéves tartamát meghosszabbítani - a baleseti táppénz kivételével – nem lehet. A baleseti táppénz meghosszabbítására csak az Orvosszakértői Intézet jogosult. Gyermekápolási táppénz esetében a gyermek korától és az egyedülállóságtól függően a táppénz gyermekenként és évenként nyolcvannégy, negyvenkettő, huszonnyolc, illetve tizennégy naptári napon keresztül jár.
A táppénz mértéke 60, illetve 70 százalék. (Kórházi ápolás, illetve két évnél rövidebb biztosítási idő esetén 60 százalék.)
Szja: A táppénz – a gyermekápolási, a betegségi, a baleseti táppénz – bérnek minősülő, összevonandó, adóköteles jövedelem (Szja-tv. 3. § 21. pont).
Terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás)
Tb: Terhességi-gyermekágyi segély annak a szülő nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, avagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár, amely 168 nap.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a biztosított gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.
A táppénzre vonatkozó szabályok szerint a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett.
A t-gyás összegét a keresőképtelenség (szülés, illetve a szülési szabadság) első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Amennyiben a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben nincs legalább 20 munkanapi jövedelme, a t-gyás összegét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért jövedelem napi átlaga, legfeljebb azonban az egészségbiztosítási járulék alapjának felső határa alapján kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a szülő nő munkáltatója az irányadó időszakban (megelőző év) megváltozott, a táppénzt annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott.
Annak a szülő nőnek, akinek részére a táppénzre vonatkozó szabályok szerint nem lehet a t-gyást megállapítani (mert nincs 180 napi keresete), a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét kell folyósítani, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el a minimális bér kétszeresét, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Szja: A terhességi gyermekágyi segély bérnek minősülő, összevonandó adóköteles jövedelem (Szja-tv. 3. § 21. pont).
Gyermekgondozási díj
Tb: Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.
A gyed a t-gyásra jogosító időtartam (szülési szabadság) leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár.
A gyed a naptári átlagkereset 70%-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese.
A biztosított nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járulékot fizet utána.
Szja: A gyermekgondozási díj bérnek minősülő, összevonandó adóköteles jövedelem (Szja-tv. 3. § 21. pont).
Gyermekgondozási támogatás
Tb: A gyermekét nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási támogatásra jogosult.
A gyermekgondozási támogatás fajtái:
Gyermekgondozási segély
Gyermekgondozási segélyre jogosult a fent említett szülő, a nevelőszülő és a gyám, ha a saját háztartásában gyermeket nevel, és a gyermek a 3. életévét még nem töltötte be, illetve tartósan beteg. A súlyosan fogyatékos gyermek után a gyermek 14. életévének betöltéséig áll fenn a jogosultság.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. A gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Gyermekgondozási segélyt méltányossági alapon a szociális és családügyi miniszter állapíthat meg.
Gyermeknevelési támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Szja: A gyermekgondozási segély és jövedelempótléka adóköteles, összevonandó jövedelem, de a nyugdíjhoz hasonlóan a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 34. § (1) bek. b) pont].
Anyasági támogatás
Tb: A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki térítésmentesen terhesgondozásra is jogosult (tehát biztosított, illetőleg egyes ellátásra jogosult), feltéve hogy a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett.
Az anyasági támogatást a szülést követő 30 napon belül lehet igényelni a szülést követő 30 napon belül az illetékes társadalombiztosítási szervnél, kifizetőhely esetében a kifizetőhelynél.
Szja: Az anyasági támogatás (segély) adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Családi pótlék
Tb: Családi pótlékra jogosult az a vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket nevel, vagy a saját háztartásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondoz.
A családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.
Szja: A családi pótlék adómentes jövedelem (Szja-tv. 3. § 60. pont, 1. sz. melléklet 1.2. pont).
Öregségi nyugdíj
Tb: Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez.
Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte), és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).
Szja: Az öregségi nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj
Tb: Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, és a szükséges szolgálati időt megszerezte, nem dolgozik, vagy a keresete lényegesen nem kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Baleseti rokkantsági nyugdíj az üzemi baleset miatt bekövetkezett megrokkanás esetén jár.
Szja: A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. §(1) bek. a) pont].
Baleseti járadék
Tb: Baleseti járadékra jogosult az, akinek munkaképesség-csökkenése üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a 15%-ot meghaladja, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
Szja: Az 1988. január 1-je előtt megállapított baleseti járadék adómentes, feltéve hogy azt utóbb nem bruttósították (Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.2. pont).
A bruttósított járadék összevonandó egyéb jövedelem, amely után az adót, a nyugdíjhoz hasonlóan, nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23., 34. § (1) bek. a) pont].
A járadék csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás keretében történő egyösszegű megváltása forrásadós jövedelem, mely után 25 százalék adót von le a kifizető. [Szja-tv. 73. § (4) bek.]
Öregségi járadék
Tb: Öregségi járadékra az a mezőgazdasági szövetkezeti tag volt jogosult, aki
- a hetvenedik (nőnél a hatvanötödik) életévét betöltötte,
- legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,
- az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítható meg.)
Szja: Öregségi járadék, ideértve a növelt összegű öregségi járadékot is, összevonandó adóköteles jövedelem, de a jövedelemre eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Munkaképtelenségi járadék
Tb: Munkaképtelenségi járadékra az a mezőgazdasági szövetkezeti tag volt jogosult, aki:
- teljesen munkaképtelen volt,
- legalább három év óta megszakítás nélkül tagja volt a mezőgazdasági szövetkezetnek,
- a rokkantsági nyugdíjhoz a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem érte el,
- rendszeres szociális járadékban nem részesült,
- keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja: A munkaképtelenségi járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Özvegyi nyugdíj
Tb: Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa megszerezte az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz a szükséges szolgálati időt, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg.
Az állandó özvegyi nyugdíjra egyéb feltételek mellet az jogosult, aki házastársa halálakor a hatvanadik, nőnél az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy rokkant.
Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Szja: Az özvegyi nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont].
Adómentes jövedelem az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Végkielégítés
Tb: Annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti. Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az, aki állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése után köt házasságot. (1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja: A végkielégítés, ha azt az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel folyósítják, adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Árvaellátás
Tb: Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is -, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Szja: Az árvaellátás adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Szülői nyugdíj
Tb: Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Szja: A szülői nyugdíj összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni. [Szja-tv. 3. § 23. pont, 34. § (1) bek. a) pont.]
Özvegyi járadék
Tb: Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja: Az özvegyi járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni (Szja-tv. 3. § 23., 34. §).
Házastársi pótlék
Tb: Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása a havi 8730 forintot nem érte el.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja: A házastársi pótlék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Mezőgazdasági szövetkezeti járadék
Tb: A járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor volt jogosult, ha hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte, legalább három év óta megszakítás nélkül tagja volt mezőgazdasági szövetkezetnek, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem érte el, rendszeres szociális járadékban nem részesült, és keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
(1998. január 1-jétől kezdődően már nem állapítják meg.)
Szja: A mezőgazdasági szövetkezeti járadék összevonandó adóköteles jövedelem, de a rá eső adót nem kell megfizetni (Szja-tv. 3. § 23., 34. §).
Házastársi pótlék
Tb: A baleseti rokkantsági nyugdíjast háztartási pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg.
Szja: A baleseti házastársi pótlék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.1. pont).
Baleseti járadék
Tb: Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
Szja: A rokkantsági járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A vakok rendszeres szociális segélye adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A vakok személyi járadéka adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A rendszeres szociális segély adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
Az átmeneti járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
Az egészségkárosodási járadék adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A nemzeti gondozási díj adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
A kiegészítő hadigondozotti pénzellátás adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pont).
Laki Judit, Orbán Ildikó
