I. Éves zárás

Értelmezések

Anyavállalat * Anyavállalat az a vállalkozás, amely legalább egy másik vállalkozásnál meghatározó befolyást gyakorol a következő jogcímek valamelyikén: * - rendelkezik az adott vállalkozásnál gyakorolható szavazatok többségével, azaz legalább 50% + 1 szavazattal, * – rendelkezik az adott vállalkozásnál a vezető testület és a felügyelőbizottság tagjai többségének kinevezési és visszahívási jogosítványával, * – a többi tulajdonossal kötött szerződés alapján döntő irányítást és ellenőrzést gyakorol az adott vállalkozásnál. * Leányvállalat * Leányvállalat az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás, az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat. * Közös vezetésű vállalkozás * Közös vezetésű vállalkozás az a vállalkozás, ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy vagy több másik vállalkozás a meghatározó befolyást jelentő jogosultságokkal paritásos alapon rendelkezik.

Az Sztv. szabályai

A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásain túlmenően az Sztv. további társaságok vonatkozásában teszi kötelezővé a beszámolók könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát a közzététel feltételeinek meghatározásakor.

Kötelező könyvvizsgálat

A számviteli törvény kötelezővé teszi a könyvvizsgálatot – mégpedig árbevételi határtól függetlenül – minden olyan kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál, ahol a könyvvizsgálatot más törvény írja elő, a takarékszövetkezeteknél, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál (anyavállalat, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok, a konszolidálásba a tőkerészesedés alapján bevont közös vezetésű vállalkozások), a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámolónál.

A fentieken túlmenően a számviteli törvény előírja, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt kamarai tag könyvvizsgálót, kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint könyvvizsgálót választani.

Kivételek

Kivételt képeznek a kötelező könyvvizsgálat alól azok a társaságok, amelyeknél

1. az éves nettó árbevétel a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 M Ft-ot,

2. az éves nettó árbevétel a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 M Ft-ot, feltéve hogy az utóbbi esetben a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti, illetve készíti el.

A mentesülés megszűnése

Lényeges előírása a számviteli törvénynek, hogy az előbbi határok szerinti könyvvizsgálat alóli mentesülés megszűnik, ha a vállalkozás egyszer már elérte vagy túllépte a határértékeket. Ez azt jelenti, hogy az egyszer már megvalósult könyvvizsgálati kötelezettség alól nincs visszalépési lehetőség, a továbbiakban már a nettó árbevétel nagyságától függetlenül, évkihagyás nélkül, folyamatos a beszámolók könyvvizsgálói ellenőrzése.

A gazdasági társaságokról szóló törvény és a számviteli törvény előírásain túl természetesen minden vállalkozás saját elhatározása alapján is megbízhat könyvvizsgálót az éves (egyszerűsített éves) beszámolójának auditálásával.

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT KÖTELEZŐ SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK MEGLÉTÉNEK ÉS AKTUALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A számviteli törvény által meghatározott elvek és beszámolókészítési eljárások, valamint a meghatározott könyvvezetési formák, az értékelések és a bizonylatolásra vonatkozó általános előírások csak azokat a kereteket határozzák meg a vállalkozás részére, amelyeken belül saját magának kell megszerveznie, kialakítania és működtetnie belső számviteli rendszerét.

Ehhez elengedhetetlenül szükséges a vállalkozáson belül olyan, a törvényhez igazodó, de a vállalkozás sajátosságait is messzemenően figyelembe vevő átfogó szabályozás létrehozása, amely egyértelműen és hosszú távra biztosítja a számviteli tevékenység teljes körű, folyamatos végrehajtását. A szabályozás megjelenési formái a számvitel különféle részterületeire vonatkozó, írásos formában elkészített szabályzatok.

Számviteli szabályzatok

A számviteli szabályzatok két fő csoportra bonthatók abból a szempontból, hogy minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnál össze kell-e állítani ezeket, vagy csak bizonyos feltételek teljesülése esetében kötelező az elkészítésük.

Minden vállalkozásra kötelező szabályzatok

A számviteli törvény szerint minden vállalkozásnál összeállítandó szabályzat a számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, valamint a pénzkezelési szabályzat.

Feltétel teljesüléséhez kötött szabályzatok

A számviteli törvény szerint meghatározott feltételek teljesülése esetében összeállítandó szabályzatok köre a következő: az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat és a számlarend.

A vezetés feladata

Az évzárásra történő felkészülésnek ebben a szakaszában a vállalkozás vezetésének arról kell meggyőződnie, hogy a törvény szerinti szükséges számviteli szabályzatok elkészültek-e a vállalkozásnál, illetve azokat megfelelően aktualizálták-e, figyelembe véve egyrészt a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok változásait, másrészt a vállalkozás tevékenységi, működési, információs rendszerében bekövetkezett változásokat. A vállalkozás számviteli szabályzatainak az összeállításáért, a folyamatos könyvvezetés helyességéért, valamint az éves zárás végeredményeként elkészített beszámoló valódiságáért a vállalkozás vezetése, a vállalkozás képviseletére jogosult személy, a szervezet vezetése a felelős.

Számviteli politika

A gyakorlatban először a számviteli politikát ajánlatos elkészíteni. Ebben kell ugyanis hosszú távra eldönteni azokat a számviteli tevékenységet befolyásoló kereteket, amelyek alapvetően meghatározzák az alkalmazott könyvviteli elszámolásokat és az analitikus nyilvántartások rendszerét is.

Az Sztv. alapján, a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével minden vállalkozásnak – mint legfontosabb és általános érvényű szabályzatot – ki kell alakítania a számviteli politikáját. A számviteli politikában azt kell meghatározni és írásba foglalni, hogy a vállalkozás – körülményeire, adottságaira tekintettel – a számviteli törvény előírásait a beszámoló elkészítése és a könyvek vezetése során milyen módon érvényesíti, hajtja végre.

A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli információs rendszer működjön, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. A vállalkozás számviteli politikájában határozza meg a gazdálkodására jellemző azon szabályokat, előírásokat és módszereket, amelyeket a számviteli elszámolása szempontjából lényegesnek tart, illetve ami a megbízható és valós képet biztosítja a vállalkozásról.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez minden vállalkozásnak olyan leltárt kell összeállítania, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a beszámoló fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

A törvény leltárkészítési előírásából következően minden vállalkozásnak szabályoznia kell – az egyedi sajátosságait is figyelembe vevő módon – a leltározásra és leltárkészítésre vonatkozóan alkalmazandó módszerek és eljárások összességét. E szabályzat a leltárkészítési és leltározási szabályzat, amelynek alapvető célja a beszámoló valódiságának biztosítása.

Értékelési szabályzat

Az eszközök és források – minden vállalkozás által összeállítandó – értékelési szabályzata a számviteli politikában lefektetett elvekkel összhangban tartalmazza a vállalkozás eszközeihez és forrásaihoz kapcsolódó konkrét értékelési eljárásokat és módszereket, azok végrehajtásának, ellenőrzésének feladatait és időpontjait, az értékelés dokumentációját és a különbözetek rendezésének módját. Az értékelést a beszámoló mérlegtételeihez kapcsolódó eszköz és forrás elemek bontásában, az ezekhez tartozó analitikus nyilvántartások, leltárak rendezésének is megfelelő részletezésben kell kimutatni.

Pénzkezelési szabályzat

A vállalkozások pénzkezelési szabályzata a vállalkozáson belül működő házipénztárra, valamint az egyéb pénz(érték)kezelési helyekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. A minden vállalkozás által összeállítandó szabályzatnak meghatározó jelentősége van a vagyonvédelem szempontjából.

Önköltség-számítási szabályzat

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot már nem kötelező minden vállalkozásnak elkészítenie. E szabályzatkészítési kötelezettség részben a vállalkozás által alkalmazott beszámolási formától, részben pedig a vállalkozás tevékenységének a méreteitől függ. Ennek megfelelően nem érvényesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat készítésének kötelezettsége azokra a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra, amelyek beszámolási kötelezettségüknek az egyszerűsített éves beszámolóval tesznek eleget, és az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásra (amelyek beszámolási kötelezettségüknek az egyszerűsített mérleg- és eredménylevezetés-beszámoló formával tesznek eleget).

Az előzőek szerinti vállalkozásokat leszámítva, az önköltség-számítási szabályzatot a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások közül csak azok a vállalkozások kötelesek elkészíteni, amelyeknél az éves nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítmények értékével, valamely évben az 1000 M Ft-ot, vagy a költségnemek szerinti költség – ugyancsak csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítmények értékével – az 500 M Ft-ot meghaladja. Amennyiben a mutatószámok valamely beszámolási időszakban meghaladják az előbbi határértékeket, az ezt követő évben a saját előállítású termékek és a végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Az utókalkuláció készítésének rendjét az önköltség-számítási szabályzatban kell rögzíteni. Az önköltség-számítási szabályzatban az utókalkuláció készítésének rendjén túl célszerű a költséggazdálkodás egyéb területeivel is foglalkozni.

Számlarend

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások egységes szemléletű könyvvezetési gyakorlatát biztosítja a számviteli törvényben meghatározott egységes számlakeret. Az egységes számlakeret célja, hogy a vállalkozás eszközeinek és forrásainak, a gazdasági események eredményre gyakorolt hatásainak a kettős könyvvitel egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a vállalkozás számviteli rendszerének megszervezéséhez, biztosítsa az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Az egységes számlakeret a főkönyvi számlák számlaszám szerinti besorolásának alapját jelenti akkor, amikor a számviteli törvény előírja az egyes számlaosztályok (a főkönyvi számlák besorolási csoportjainak) tartalmát. Az 1-4. számlaosztályok tartalmazzák a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztályok az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a források számláit. Ezeknek a számlaosztályoknak a számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az eredmény összetevőinek részletezéséhez, az adózott eredmény kimutatásához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztályok számlái mutatják.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számlarendjének meg kell felelnie a számviteli törvényben rögzített alapelveknek, biztosítania kell az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez szükséges adatokat.

A vállalkozások számlarendjét, annak információs igénye és a gazdasági események körének megváltozása (elsősorban bővülése) kapcsán, folyamatosan korszerűsíteni, aktualizálni kell. A vállalkozás a főkönyvi könyvelésben nem alkalmazhat olyan főkönyvi számlát, amelyet nem jelölt meg a számlarendjében.

Számlatükör

A számlarend mellett vállalkozási szintű kategória a számlatükör. A számlatükör tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerében alkalmazott főkönyvi számlák számlaszámát (decimális rendszerben) és pontos megnevezését.

A számviteli szabályzatok tartalmi felülvizsgálata

Az éves zárásra történő felkészüléskor – a számviteli szabályzatok meglétének vizsgálatán túlmenően – arról is meg kell győződni, hogy e szabályozások összességükben megfelelően biztosítják-e a beszámoló összeállítását és megalapozását. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie annak elemzésére, hogy

– az egyes szabályzatok előírásai összhangban állnak-e a számviteli törvény vonatkozó elveivel és tételes előírásaival, tartalmaznak-e a törvénytől való eltéréseket, ha igen, azok megfelelően indokoltak-e;

– az egyes szabályzatok előírásai önmagukban és egymással összevetve konzisztens rendszert alkotnak-e, azaz a különböző szabályzatok azonos területekre vonatkozó részszabályozásai azonos elveket és eljárásokat rögzítenek-e, nincs-e azok között belső ellentmondás;

– az egyes szabályzatok a törvények biztosította keretek között kellő mértékben igazodnak-e a vállalkozás sajátosságaihoz, a szabályzatok kialakításánál azokat megfelelő módon figyelembe vették-e;

– az egyes szabályzatok minden olyan lényeges területre kiterjednek-e, amelynek rendezés része kell, hogy legyen az adott területnek, azaz annak vizsgálata, hogy a szabályzatok teljeskörűek-e;

– az egyes szabályzatokban figyelembe vették-e a szabályzat kidolgozása és elfogadása óta bekövetkezett törvényi változásokat, illetve a vállalkozás belső tevékenységi, működési, szervezeti, számviteli rendszerében bekövetkezett változásokat, azaz annak vizsgálata, hogy a szabályzatok aktuálisak-e.

A szabályzatok kötelező tartalma

Számviteli politika

A vállalkozások írásos számviteli politikájának főbb tartalmi elemei közé tartozik

– a beszámolási kötelezettség módja (éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés);

– a vállalkozás részesedési kapcsolataiból adódó következmények rendezése (anyavállalatnak vagy leányvállalatnak minősül-e az adott vállalkozás, s ennek megfelelően kötelezett-e konszolidált éves beszámoló készítésére, illetve tagja-e valamely vállalatcsoportnak, s abba bevonták-e);

– a könyvvezetés módjának meghatározása (egyszeres könyvvitel vagy kettős könyvvitel);

– a beszámoló fordulónapjának meghatározása;

– a beszámoló mérlegkészítési időpontjának meghatározása (mi az a tárgyévet követő időpont, ameddig még figyelembe veszik mindazokat az eseményeket, amelyek hatással bírnak a tárgyidőszaki beszámolóra);

– az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló részét képező eredménykimutatás választott formájának rögzítése (összköltségeljárással vagy forgalmiköltség-eljárással készíti-e a vállalkozás az eredménykimutatást);

– a kettős könyvvitel rendszerén belül a vezetői információs rendszer főbb elemeinek a meghatározása (kizárólag költségnem-elszámolást, vagy költségnem- és költséghely-költségviselő elszámolást is végez-e a vállalkozás, ezen belül melyik az elsődleges elszámolási kör);

– a beszámoló részét képező mérleg (egyszerűsített mérleg) és eredménykimutatás (eredménylevezetés) esetében a számviteli törvény előírásain túlmenő további részletezések bemutatása, azok indoklása;

– az évközi és év végi könyvviteli zárlatok időpontjainak, céljának és főbb feladatainak a meghatározása;

– a beszámoló készítésével és a könyvvezetéssel kapcsolatos belső ellenőrzési rendszer (függetlenített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés, folyamatba épített ellenőrzés) rövid bemutatása;

– az egyes eszközök minősítési szempontjainak meghatározása (időtartam szempontjából: befektetett eszköz vagy forgóeszköz, gazdálkodási cél szempontjából: a tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló eszköz);

– az egyes eszköz és forrás csoportok vállalkozás által választott és alkalmazott értékelési eljárásainak bemutatása;

– az eszközök esetében a beszerzési ár és az előállítási költség tartalmának meghatározása;

– az amortizációs politika bemutatása (bruttó érték tartalma, az immateriális javak és eszközök várható élettartamának meghatározási szempontjai, csoportonként a hasznos élettartam bemutatása, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja és időpontja, kis értékű tárgyi eszközök amortizálásának választott eljárása, a terven felüli leírás elszámolásának esetei, a terven felüli leírás összegének meghatározási módja);

– az értékvesztések elszámolásának esetei;

– az időbeli elhatárolások köre és azok dokumentálása;

– a céltartalékképzés szabályainak bemutatása (milyen jogcímeken és mely esetekben kíván a vállalkozás élni a céltartalékképzés rendszerével, figyelembe véve a számviteli törvény vonatkozó előírásait, az egyes esetekben a céltartalékok összegének meghatározási módja);

– a szokásos üzletmeneten belüli és a rendkívüli tételek, események elkülönítési elveinek és szabályainak bemutatása;

– az értékhelyesbítésbe bevont befektetett eszközök körének és az alkalmazott piaci értékelés módszerének bemutatása (abban az esetben, ha a vállalkozás élni kíván az értékhelyesbítés intézményével);

– az ellenőrzés, az önellenőrzés által feltárt, az előző évet vagy éveket érintő hibák minősítésének szempontjai azok lényegessége (jelentősége) szempontjából;

– az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet tartalmának és szerkezetének kialakítása;

– végül az éves beszámoló részét képező üzleti jelentés tartalmának és szerkezetének kialakítása.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

A vállalkozások eszközökre és forrásokra vonatkozó leltárkészítési és leltározási szabályzatának főbb tartalmi elemei közé tartoznak

– a leltározás előkészítésével kapcsolatos előírások (leltározási utasítás kidolgozása, leltározási ütemterv összeállítása, leltárfelelősök és leltározók kijelölése, leltározási körzetek kijelölése, írásos megbízások átadása, a leltározás lebonyolításához szükséges nyomtatványok, egyéb technikai feltételek biztosításának rendje, a leltározásban részt vevők oktatása);

– a leltározás lebonyolításával kapcsolatos előírások (az egyes eszközök és források leltározási módjának meghatározása – mennyiségi felvétel az analitikus nyilvántartásoktól függetlenül, vagy azokkal egyeztetve, illetve nyilvántartások alapján készített leltár);

– a leltározási bizonylatok feldolgozása; leltárösszesítők elkészítése;

– a leltári adatok egyeztetése (analitikus nyilvántartásokkal, illetve a főkönyvi könyvelés adataival);

– a leltárak értékelésével és a leltáreltérések rendezésével kapcsolatos előírások (a leltártételek értékelése – részletes előírásait az értékelési szabályzat tartalmazza -, a leltáreltérések meghatározása – normán belüli vagy normát meghaladó hiányok és többletek, kompenzálható leltáreltérések –, a leltáreltérések könyvviteli rendezése);

– a leltározási munka lezárásával kapcsolatos előírások (leltározási jegyzőkönyvek feldolgozása, jelentés készítése a leltározásról – a leltárfelelősök részéről -, a leltározási dokumentumok rendezése, megőrzésének rendje, a felhasználatlan nyomtatványok begyűjtése, lerakása, a leltározás tapasztalatainak megbeszélése);

– a leltározás ellenőrzésével kapcsolatos előírások (a leltárellenőrzés rendszerének meghatározása, a leltárellenőrök személyének kijelölése, a leltárellenőrök hatáskörének és feladatainak meghatározása, a könyvvizsgáló részvétele a leltárfelvételen, jelentés készítése a leltározásról – a leltárellenőrök részéről).

Értékelési szabályzat

A vállalkozások eszközökre és forrásokra vonatkozó értékelési szabályzatának főbb tartalmi elemeit képezik

– a számviteli törvényben meghatározott eszközökre előírt és a vállalkozásnál alkalmazott sajátos értékelési eljárások, amelyek az egyedileg kis összegű követelésekkel, a készletekkel, a deviza- és valutaeszközökkel kapcsolatosak (egyedi értékelés elvének speciális érvényesülési esetei);

– az egyes eszköztételek értékeléséhez kapcsolódó beszerzési ár és előállítási költség meghatározása;

– az értékcsökkenés elszámolása alá tartozó eszközök terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés-elszámolásának módszerei;

– az értékelési tartalék képzésének és annak változásai megállapításának módszerei (amennyiben a vállalkozás alkalmazza az értékelési tartalék intézményét);

– a kötelező és nem kötelező céltartalékképzésbe bevont eszközök és források körét és annak értékelési módszereit;

– a devizában fennálló hosszú lejáratú kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségeinek és az ehhez kapcsolódó elhatárolás és céltartalékképzés megállapítási módszere (amennyiben a vállalkozás alkalmazza ezt az eljárást);

– a részesedések és egyéb értékpapírok, valamint a készletek értékvesztésének megállapítási módszerei; a készletek esetében a fordulónapon érvényes piaci ár (beszerzési ár, várható eladási ár) megállapításának módszerei; a csökkent értékű, az inmobil, inkurrens készletek értékelési eljárása;

– a hitelezési veszteségek elszámolásának feltételei;

– az eszközök selejtezésének szabályai; a devizában fennálló követelések és kötelezettségek évközi és fordulónapi értékelése, valamint az értékelés módszerei; végül minden, itt fel nem sorolt, de a vállalkozás eszköz- vagy forrásállományát érintő lényeges értékelési eljárás.

Fontos szabály, hogy a vállalkozás értékelési szabályzatában rögzített értékelési eljárásoknak és előírásoknak összhangban kell állniuk a számviteli politikában lefektetett elvekkel.

Pénzkezelési szabályzat

A vállalkozások pénzkezelési szabályzata tartalmazza

– a pénztári bizonylatok nyilvántartásával és elszámoltatásával kapcsolatos feladatokat;

– a pénztárbizonylatok feldolgozásának útját és menetét;

– a pénztárhelyiség biztonsági követelményrendszerét;

– a készpénz szállításának és postai feladásának biztonságos módját, a pénztárban tartott nagyobb összegű készpénz őrzésének módját;

– a készpénzes bevételek és kiadások bizonylatait és az azokkal kapcsolatos követelményeket;

– a napi záró készpénzállomány meghatározását, a pénztáros, a pénztári utalványozók és az ellenőrök hatáskörét és feladatait, a pénztár napi zárására vonatkozó feladatok meghatározását (pénztárjelentés zárása, a feldolgozásra történő továbbítás időpontja és módja);

– a pénztárellenőrzések (rovancsok) időszakainak, rendszerességének meghatározását;

– a pénztárban őrzött értékcikkek kezelésének szabályait;

– a valutapénztárak vezetésével kapcsolatos sajátos feladatok meghatározását;

– a pénztárak évzáró leltárához kapcsolódó végrehajtási és értékelési feladatokat, különös tekintettel a valuták és értékcikkek számbavételére és értékelésére.

Önköltség-számítási szabályzat

A vállalkozások önköltség-számítási szabályzatának főbb tartalmi elemei

– az önköltségszámítás (kalkuláció) tárgya (termék, sorozat, megrendelés, technológiai folyamat, javítási óra stb.); az önköltségszámítás módszere (normatív kalkuláció, vegyes kalkuláció stb.);

– az önköltségszámítás bizonylatainak köre (ideértve a munkaszámrendszer ismertetését is), a bizonylatok feldolgozásának útja és módja, az önköltségszámítás sémája, az egyes kalkulációs sorok tartalmának meghatározása;

– a kalkuláció zárásának időszaka;

– az önköltségszámítás adatainak egyeztetési módja az analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi könyvelés adataival;

– az önköltségszámítás ellenőrzési rendszere;

– a befejezetlen termelés leltárértékelésének és a saját termelésű készletek nyilvántartási árának képzési elvei, módszerei;

– egyéb, a vállalkozás költséggazdálkodásával összefüggő előírások, mint például az alkalmazott gazdasági kalkulációk fajtái, azok összeállításának módszere, feladatai, határidői, felelősei, az előkalkulációval kapcsolatos előírások, az árképzéssel kapcsolatos módszerek, eljárások, a közvetett költségekkel történő gazdálkodás rendje, a költségek ellenőrzésének módszerei, eljárásai, rendszeressége, valamint a költségek elemzésének menete, az azzal kapcsolatos feladatok.

Számlarend, számlatükör

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számlarendjének főbb tartalmi elemei

– a számlatükör (az alkalmazott könyvviteli számlák pontos megnevezése és decimális rendszerű számozása);

– az alkalmazott főkönyvi számlák tartalmának meghatározása (ha az a számla nevéből egyértelműen nem következik), a kapcsolódó gazdasági események felsorolása és könyvviteli elszámolásának ismertetése;

– a főkönyvi számlák kapcsolata az analitikus nyilvántartásokkal, illetve a beszámoló egyes elemeivel;

– az eszközök és források leltározásához és értékeléséhez kapcsolódó elszámolások; az évközi és év végi zárások időpontjainak és az azzal kapcsolatos feladatok meghatározása;

– a főkönyvi kivonat készítésének időszaka;

– a beszámoló fordulónapját követő események figyelembevételének módja és elszámolásuk menete;

– az ellenőrzés, önellenőrzés előző évekkel kapcsolatos megállapításainak minősítése és kezelése a könyvviteli elszámolások során, a könyvviteli elszámolásokkal kapcsolatos határidők, felelősök és hatáskörök meghatározása.

A DÁTUMVÁLTÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS PROBLÉMÁK (Y2K) KEZELÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

A 2000. év problémája a számítástechnikai és egyéb, a dátumkezelést végrehajtó rendszereken keresztül nemcsak a vállalkozások informatikai, hanem egyes esetekben termelési, szolgáltatási tevékenységét is jelentősen veszélyeztetheti. Az esetleges veszélyhelyzet elkerülése érdekében minden vállalkozásnál szükséges bizonyos, a dátumváltással kapcsolatos feladatok elvégzése. A vállalkozások feladata alapvetően a lehetséges kockázatok felmérése, valamint mindazon intézkedések meghozatala, amelyek segítségével a veszélyhelyzet elkerülhető, illetve kezelhető.

A dátumváltással kapcsolatos feladatok

A dátumváltás problémájával kapcsolatban a vállalkozásoknak fel kell tárniuk a dátumváltásból adódó problémákat; előzetes helyzetfelmérést kell készíteni az egyes tevékenységi területeken, illetve az érintett rendszerekben a dátumváltáshoz kötődő feladatok meghatározásához, amely helyzetfelméréseknek egyebek mellett ki kell terjedniük a hardverek és szoftverek felmérésére, az informatikai rendszerekre és az adatállományokra, valamint a külső környezettel való kapcsolatra; elemezni kell az egyes érintett tevékenységi területek és rendszerek működőképességét, és ennek eredményeként meg kell határozni az esetlegesen szükségessé vált módosításokat; a vállalkozásoknak intézkedési tervet kell összeállítaniuk, dönteniük kell annak végrehajtásáról; biztosítaniuk kell a dátumváltáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrásokat, ezzel kapcsolatban össze kell állítani a végrehajtás pénzügyi tervét, végül a feladatokat végre kell hajtani, ezzel szoros összefüggésben ellenőrizni kell a feladatok végrehajtását, továbbá a módosított rendszereket tesztelni és értékelni kell.

Az évzárásra való felkészülés az 1999. évben ennek a speciális – a dátumváltással kapcsolatos - problémának vállalkozáson belüli megoldására tett intézkedések összességének áttekintését jelenti, valamint annak a felmérését, hogy az intézkedési terv végrehajtása megfelelően garantálja-e a probléma maradéktalan megoldását. Ezen túlmenően célszerű ismételten, áttekintő jelleggel felmérni, hogy az intézkedési terv végrehajtásának időbeni ütemezése megfelelő-e, és a határidőket maradéktalanul betartották-e.

A vállalkozások vezetésének szempontjából lényeges annak a rögzítése, hogy a dátumváltással kapcsolatos problémák megoldása érdekében az intézkedések meghozatala és a döntés minden esetben a vezetés feladata és felelőssége.

Az intézkedési terv irányai

Az intézkedési terv témakörei a következők:

– a végrehajtandó feladatok konkrét meghatározása,

– a feladatmegoldás módjának meghatározása,

– az egyes rendszerek tesztelési módjának meghatározása,

– a végrehajtás nyomon követő (monitoring) rendszerének megtervezése,

– az oktatás megtervezése,

– a felelősök, a hatáskörök és a határidők meghatározása, valamint

– az esetleges katasztrófaterv elkészítése.

Dátumváltás és beszámolási rendszer

A vállalkozásnak a beszámolási rendszeren belül is számot kell adnia a dátumváltással kapcsolatos problémák hatásairól. Ennek kereteit részben az éves beszámoló részét képező üzleti jelentés teremti meg, részben pedig a – szintén az éves beszámoló részét képező – kiegészítő melléklet. Az üzleti jelentésben a problémakezelés teljes menetét, míg a kiegészítő mellékletben a dátumváltással kapcsolatos minden olyan tényt és további kockázatot célszerű bemutatni, amely jelentős hatással lehet a vállalkozás jövőbeni működésére.

Zárlati munkálatok

A vállalkozások beszámolójának összeállítását meg kell előznie a könyvviteli nyilvántartások zárásának, amit a gyakorlatban összefoglaló néven zárlati munkálatoknak szokás nevezni.

A zárlati munkálatok célja

A zárlati munkálatok elvégzése és végrehajtása több célt is szolgál. Ilyen célok többek között

– a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, melynek keretében feltüntetik az adott időszakban bekövetkezett gazdasági eseményeket;

– a könyvviteli elszámolásokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése, melynek keretében a főkönyvi könyvelés adatait egyeztetik a leltárakkal alátámasztott analitikus nyilvántartásokkal;

– valamint a könyvelési adatok megfelelő rendszerezése, összesítése, mely gyakorlatilag a főkönyvi kivonat összeállítását jelenti, s a vállalkozás 1999. december 31-i fordulónapra vonatkozóan összeállított főkönyvi kivonata képezi majd az alapját a beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának.

A főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele

A számviteli törvény a zárlati munkálatok teljes körű elvégzését a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére kötelezően csak egy alkalommal írja elő, a beszámoló elkészítését megelőzően. A vállalkozások folyamatos üzletvitele szempontjából azonban általában nem elégséges az évi egyszeri zárlat, ugyanis ebben az esetben a vállalkozás vezetése nem rendelkezik folyamatos és megbízható információkkal a vállalkozás tevékenységéről. Mindezek alapján célszerűnek látszik, hogy a vállalkozások év közben ne csak a számviteli törvény által kötelezően előírt – a pénzmozgások haladéktalan elszámolására vonatkozó - gazdasági eseményeket számolják el a könyvviteli nyilvántartásaik keretében, hanem a gazdasági eseményeknek egy ennél tágabb körét. Az év közben elszámolandó gazdasági események körének pontos rögzítését és felsorolását a vállalkozás számlarendje tartalmazza.

Évközi zárlatok

A gyakorlatban a vállalkozások nem kizárólag az éves zárás során hajtanak végre könyvviteli elszámolásokat, hanem év közben is. Annak érdekében, hogy ezek az év közben rögzített gazdasági események a vállalkozás vezetése számára is hasznosíthatóak legyenek, célszerű évközi zárlatokat is végrehajtani. Az év közi zárlatoknak általában két fajtája különböztethető meg: a havi zárlat és a negyedéves zárlat, melyek elsősorban az elszámolt gazdasági események körének tekintetében térnek el egymástól. A következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, hogy a havi, illetve a negyedéves zárlaton belül milyen gazdasági események könyvviteli rögzítése, elszámolása javasolható.

Havi zárlat

A könyvek havi zárása során egyebek mellett célszerű elszámolni:

– az immateriális javak és a tárgyi eszközök állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit (beszerzés, aktiválás, értékesítés, térítés nélküli átadás vagy átvétel, apportként történő bevitel stb.);

– a részesedések és egyéb értékpapírok állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit (beszerzés, értékesítés, beváltás, térítés nélküli átadás vagy átvétel, megszűnés miatti kivezetés, apportként történő bevitel stb.);

– az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének az összegét abban az esetben, ha a vállalkozás a havi elszámolást választotta;

– a vásárolt készletek állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit (beszerzés, készletre vétel, felhasználás, visszavételezés, értékesítés, apportként történő bevitel stb.);

– a vásárolt készletek választott nyilvántartási árához kapcsolódó esetleges árkülönbözeteket, árréseket és mellékköltségeket;

– a saját termelésű készletek raktárra vételét, továbbfelhasználását, értékesítését, az áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó követelések nyilvántartásba vételét;

– a beruházásokra és készletekre adott előlegek elszámolását;

– a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását;

– az általános forgalmi adóval, valamint mindazokkal az adókkal, járulékokkal és támogatásokkal kapcsolatos elszámolásokat, amelyek esetében a jogszabályok, rendeletek havi elszámolási kötelezettséget írnak elő;

– a pénzeszközökkel kapcsolatos minden elszámolást;

– az áruszállításhoz és szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartásba vételét;

– a kapott előlegekkel kapcsolatos elszámolásokat;

– a váltókövetelések és váltótartozások állományában bekövetkezett változások rögzítését (nyilvántartásba vétel, visszafizetés, elengedés stb.);

– a bérelszámolást, a jövedelmek elszámolásait és a hozzá kapcsolódó eseményeket (bérköltség, személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói és munkavállalói járulék, társadalombiztosítási elszámolások stb.);

– a nyújtott és kapott hitelek, kölcsönök állományában bekövetkezett változások elszámolását (nyilvántartásba vétel, törlesztés, visszafizetés, elengedés stb.);

– a kötvénykibocsátás miatti tartozások állományában bekövetkezett változások elszámolását (kibocsátás, törlesztés, visszafizetés stb.);

– a havi bevallásra kötelezett vállalkozásoknál a bevallásokkal összhangban a havi könyvviteli elszámolások helyesbítését;

– a devizában fennálló követelésekkel és kötelezettségekkel, valamint a deviza és valuta pénzeszközökkel kapcsolatban év közben realizált árfolyamnyereségek és árfolyamveszteségek elszámolását;

– a részesedések és egyéb értékpapírok állományváltozásaival kapcsolatban realizált árfolyamnyereségek és árfolyamveszteségek elszámolását;

– az alapítókkal, tagokkal kapcsolatos elszámolásokat;

– a mintabolti értékesítéssel összefüggő gazdasági események elszámolását;

– a hó folyamán megmunkálásra (bérmunkára) más vállalkozásoknak átadott, illetve onnan visszaérkezett vásárolt és saját termelésű készletek elszámolásait;

– az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások előzőekkel kapcsolatos havi összegeinek elszámolását az eredményszámlákon (a vállalkozás által választott eredménymegállapítási és költségelszámolási rendszernek megfelelően).

Negyedéves zárlat

A könyvek negyedéves zárása tartalmazza többek között:

– a havi zárlat gazdasági eseményeinek elszámolását;

– a tárgyi eszközök és készletek állománya közötti esetleges átsorolások elszámolását;

– az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése összegének elszámolását abban az esetben, ha a vállalkozás a negyedévenkénti elszámolást választotta;

– az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése összegének elszámolását;

– a saját termelésű készletek értékeléséhez esetlegesen kapcsolódó készletérték-különbözetek elszámolását;

– a negyedév folyamán végrehajtott leltározások során megállapított és ellenőrzött leltári hiányok és többletek, a minőségromlás miatti selejtezések és leértékelések elszámolását;

– a vásárolt készletekhez kapcsolódó beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolását;

– az állami költségvetéssel és az önkormányzatokkal negyedévente elszámolandó adókat és támogatásokat;

– a negyedéves bevallásra kötelezett vállalkozásoknál a bevallásokkal összhangban a negyedéves elszámolások helyesbítését;

– az előző évi beszámoló (vagy beszámolók) esetleges helyesbítését és a helyesbítéssel kapcsolatban fizetendő vagy visszaigényelhető összegek elszámolását;

– a saját termelésű készletek önköltségének megállapításához kapcsolódó költséghelyi és költségviselő elszámolásokat, ha a vállalkozás a költségek ilyen elszámolását is választotta;

– a megtérült költségek elszámolását;

– az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások előzőekkel kapcsolatos negyedéves összegeinek elszámolását az eredményszámlákon (a vállalkozás által választott eredménymegállapítási és költségelszámolási rendszernek megfelelően).

Éves zárás

Az évközi folyamatos könyveléssel a vállalkozások csak a tárgyév során végbement gazdasági eseményeket tudják rögzíteni. Az ezek alapján készített zárás ebből következően még nem felel meg a számviteli törvény szerinti teljesség és valódiság elvének. Ennek oka, hogy nem tartalmazza (és nem is tartalmazhatja) mindazoknak a gazdasági eseményeknek a hatását, amelyek csak a tárgyévet követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt merülnek fel, és a számviteli törvény szerint figyelembe kell venni a tárgyév vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatásánál, megítélésénél. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beszámoló elkészítéséhez az éves zárást két szakaszban kell elvégezni.

Az éves zárás szakaszai

Az éves zárás első szakaszában a vállalkozások a tárgyidőszakban bekövetkezett gazdasági eseményeket tartalmazó könyvviteli elszámolásokat teszik teljessé, a második szakaszban pedig az eddigi könyvviteli elszámolásokat egészítik ki és korrigálják a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között végbement, a tárgyév során figyelembe veendő gazdasági események hatásaival, illetve végrehajtják a piaci körülmények változásából adódó korrekciókat.

Az éves zárás első szakaszának főbb elszámolási tételei

A könyvek éves zárása első szakaszának tételeit képezi:

– a havi zárlat gazdasági eseményeinek elszámolása;

– a negyedéves zárlat gazdasági eseményeinek elszámolása;

– a fordulónapi leltározással kapcsolatban felmerült és ellenőrzött leltárhiányok és többletek elszámolása;

– a számlázott, de be nem érkezett szállítások értékének elszámolása (ha a teljesítés helye a szállító telephelye);

– a részesedések és egyéb értékpapírok, valamint a lekötött bankbetétek minősítése a lekötési idő szempontjából, s a szükséges átsorolások elvégzése;

– a nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetében a készletszámla és a költségszámla közötti korrekció elvégzése;

– az állatállományra jutó készletérték-különbözet megosztása készlet és értékesítés (felhasználás) között;

– a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a munkahelyeken lévő megmunkálatlan anyagok év végi állománya értékének átvezetése a készletszámlákra;

– a saját termelésű készletek értékének utókalkuláció (vagy norma szerinti kalkuláció) által megállapított értékre történő helyesbítése;

– az elévült és behajthatatlan követelések leírása (azon esetekben, amikor a leírást kiváltó ok a tárgyév során ismertté vált);

– az elévült és elengedett kötelezettségek kivezetése (azon esetekben, amikor a kivezetést kiváltó ok a tárgyév során ismertté vált);

– a fizetendő késedelmi kamatok tárgyévre vonatkozó összegeinek megállapítása és elszámolása;

– a tárgyévre időarányosan járó, illetve a tárgyévet időarányosan terhelő kamatok összegének meghatározása és elszámolása;

– a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének és értékelési tartalékának megállapítása és elszámolása, illetve a már korábban felvett értékhelyesbítés és értékelési tartalék korrekciója;

– az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása;

– az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások előzőekkel kapcsolatos éves összegeinek elszámolása az eredményszámlákon (a vállalkozás által választott eredménymegállapítási és költségelszámolási rendszernek megfelelően).

Az éves zárás második szakaszának főbb elszámolási tételei

A könyvek éves zárása második szakaszában kell elszámolni a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja közötti időszak korrekciós tételeit, így:

– a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztéseit (tartós és folyamatos árfolyamcsökkenés, devizában fennálló hosszú lejáratú adott kölcsönök árfolyamváltozásai stb.);

– a vásárolt készletek értékvesztéseit (a mérlegkészítéskor ismert és várható piaci beszerzési ár a nyilvántartási ár alá csökken, feleslegessé válás, használhatatlanná válás stb.);

– a saját termelésű készletek értékvesztéseit (a mérlegkészítéskor ismert és várható piaci eladási ár a nyilvántartási ár alá csökken, eladhatatlanná válás stb.);

– a követelések értékvesztéseit (devizában fennálló követelések esetében az árfolyamveszteség elszámolása);

– a devizában fennálló követelések árfolyamnyereségét vagy árfolyamveszteségét, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között történik, a kötelezettségek felértékeléseit (devizában fennálló kötelezettségek esetében a nem realizált árfolyamveszteség elszámolása);

– a devizában fennálló kötelezettségek árfolyamnyereségét vagy árfolyamveszteségét, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között történik, az értékpapírok értékvesztéseit (árfolyamveszteség);

– a valuta- és devizakészletek értékvesztéseit;

– a hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek megbontását egy éven belül esedékes és egy éven túl esedékes részre;

– a céltartalékok képzésének elszámolását;

– azokkal az adókkal, járulékokkal és támogatásokkal kapcsolatos elszámolásokat, amelyek esetében a jogszabályok, rendeletek éves elszámolási kötelezettséget írnak elő;

– a költségszámlák egyenlegeinek összevezetését, zárását;

– az adózás előtti eredmény elszámolását;

– a társasági adó és osztalékadó megállapítását és elszámolását;

– az eredményszámlák egyenlegeinek átvezetését az évi eredmény számlára;

– az eszköz- és forrásszámlák zárását.

A könyvviteli elszámolásokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése

A könyvviteli elszámolásokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése a zárlat egyik részfeladata. Ennek végrehajtása során a főkönyvi könyvelés adatainak helyességét és teljeskörűségét kell ellenőrizni, egyeztetni.

Egyeztetés évközi zárlatnál

Az egyeztetés az évközi zárlat esetében egyrészt az adott könyvviteli számlához, tételhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások adataival történő egyeztetést (például a vevők és szállítók könyvviteli egyenlegének ellenőrzése a vevő és szállító folyószámla-nyilvántartásainak az adataival, vásárolt készletek könyvviteli egyenlegének egyeztetése a raktári készletnyilvántartás adataival, az értékpapírok könyvviteli egyenlegének egyeztetése az értékpapír analitikus nyilvántartásának adataival), másrészt eredeti vagy vállalkozáson belül előállított alapbizonylaton szereplő adattal történő egyeztetést jelent (például a pénztár könyvviteli egyenlegének egyeztetése a pénztárkönyv időszaki utolsó adatával, a bankszámlák könyvviteli egyenlegének egyeztetése az időszak utolsó bankkivonataival, a felvett hitelek, kölcsönök könyvviteli egyenlegeinek egyeztetése az időszakra vonatkozó banki elszámolásokkal).

Egyeztetés év végi zárlatnál

Az év végi zárlatkor az ellenőrzés, egyeztetés eltér az évközi egyeztetésektől egyrészt abban, hogy az ellenőrzéseket, egyeztetéseket minden egyes eszköz és forrás tétel esetében végre kell hajtani, azaz amíg az évközi egyeztetések nem feltétlenül teljeskörűek, addig az év végi egyeztetésnél minden esetben követelmény a teljeskörűség, másrészt abban, hogy az analitikus nyilvántartásokkal történő egyeztetés mellett megjelenik az eszközök és források esetében felvett, a tényleges állapotot tükröző leltárakkal történő egyeztetés is.

A könyvelési adatok rendszerezése, összesítése

A könyvelési adatok megfelelő rendszerezése, összesítése az időszakra vonatkozó főkönyvi kivonat összeállítását jelenti, ahol a főkönyvi kivonat tartalmazza az egyes könyvviteli számlák összesített forgalmi adatait és egyenlegeit. A vállalkozások 1999. december 31-i fordulónapra vonatkozóan elkészített főkönyvi kivonata képezi az alapját a beszámoló mérlege és eredménykimutatása összeállításának.

A beszámoló összeállítása

Az előzőek szerint elkészült főkönyvi kivonat alapján van lehetőség a vállalkozás beszámolójának, mérlegének és eredménykimutatásának az összeállítására. Lényeges, hogy a főkönyvi adatok besorolása és szerepeltetése a mérleg és az eredménykimutatás egyes soraiba nem minden esetben mechanikus. A főkönyvi kivonat egyes számlaszámai már jellemzően azt is meghatározzák, hogy az adott egyenleg a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban hol jelenik majd meg.

Átsorolások, számítások

A beszámoló összeállításakor egyes átsorolásokat, illetve számításokat el kell végezni.

A vezetés által tervezett osztalék (részesedés) és a vezetői prémiumok

Ezeket az adatokat a beszámoló összeállításának az első szakaszában még csak tervezett adatként kell kezelni, mivel összegük pontos meghatározása és jóváhagyása a tulajdonosok (közgyűlés, taggyűlés) jogköre. Azonban ezek a tételek már tervezett összegben – a fő tulajdonosokkal folytatott egyeztetések alapján – a még el nem fogadott beszámolóban is megjelennek. Mind az egyeztetések, mind a tervezett adatok szolgáltatása a vállalkozás vezetésének feladata.

A társasági és osztalékadó összegének meghatározása

A könyvvezetés előző bekezdés szerint kiegészített adataiból meg kell határozni a fizetendő társasági adó összegét, és amennyiben szükséges, az esetleges osztalékadó összegét is. A megállapított (tervezett) adóösszegekkel a könyvelés eddigi adatait ki kell egészíteni.

A költségvetéssel kapcsolatos elszámolások megjelenítése a mérlegben

A könyvvezetésben a vállalkozások az adókat, támogatásokat nemenként, fajta szerint mutatják ki, ezen belül pedig általában külön főkönyvi számlán szerepeltetik a fizetendő vagy igénylendő és a pénzügyileg teljesített kötelezettségek, követelések összegét. Azt, hogy az adott adóval vagy támogatással kapcsolatos elszámolások a mérleg eszköz vagy forrás oldalán jelennek-e meg, azt az dönti el, az összevonás után milyen egyenleggel rendelkezik. Ennek megfelelően az adók és támogatások jogcímenként jelennek meg a mérlegben vagy a követelések, vagy a kötelezettségek között. A besorolás a számviteli vezetés feladata.

A követelések és kötelezettségek lejárat szerinti megbontása

A mérlegben egyes tételeket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok lejárata, esedékessége a beszámoló fordulónapjához viszonyítva egy éven belüli, vagy azt meghaladja-e. A mérlegnek mind az eszköz, mind a forrás oldalán ugyanis ennek megfelelően kell szerepeltetni e tételeket. Ezek a tételek: az adott kölcsönök, az értékpapírok, a részesedések, a bankbetétek, a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes összegei (pl. hitelek, kölcsönök, kötvénykibocsátás miatti tartozások).

Konszolidáció miatti áthelyezések

Amennyiben a vállalkozás akár anyavállalatként, akár leányvállalatként, közös vezetésű vállalkozásként tagja egy vállalatcsoportnak, akkor a követelések és a kötelezettségek közül azokat, amelyek részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben állnak fenn, nem a jellegének megfelelő mérlegsoron, hanem minden esetben az egyéb követelések, illetve az egyéb hosszú vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Konszolidálással kapcsolatos tovább részletezések

A részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos egyes mérleg és eredménykimutatás tételeket tovább kell részletezni a befolyásolás lehetőségének megfelelően. A tételeket konszolidálásba bevont vállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások, egyéb vállalkozók bontásban kell továbbrészletezni. A mérlegben és eredménykimutatásban tovább részletezendő tételek pontos körét a számviteli törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló) részét képezi az üzleti év gazdálkodását bemutató számszaki adatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás mellett az azokat kiegészítő, magyarázó, értékelő kiegészítő melléklet is.

Nem kapcsolódik kiegészítőmelléklet-készítési kötelezettség az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készítő vállalkozások (azaz az egyszeres könyvvezetést alkalmazó gazdálkodók) beszámolási rendszeréhez.

A kiegészítő melléklet célja

A kiegészítő melléklet összeállításának és nyilvánosságra hozatalának egyik célja a pótlólagos információk bemutatása. Ennek megfelelően a kiegészítő mellékletben be kell mutatni mindazokat a beszámoló mérlegében, illetve eredménykimutatásában nem szereplő olyan adatokat, információkat, amelyek jelentősen befolyásolhatják a beszámolót felhasználók vállalkozásról kialakított megbízható és valós képét. Ilyen adatok és információk lehetnek a jövőbeni kötelezettségek, a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között bekövetkezett jelentős gazdasági események és folyamatok, a zálogjoggal terhelt eszközök.

Cél az adatok továbbrészletezése, magyarázata is. A kiegészítő mellékletben tovább kell részletezni, illetve szöveges magyarázatot kell fűzni minden olyan, a beszámoló mérlegében, illetve eredménykimutatásában megjelenő adathoz, amely vagy nem kellően részletezett, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhető. Ilyen – a mérleg vagy eredménykimutatás adatait továbbrészletező bemutatás - például az egyéb költségek részletezése, a rendkívüli tételek bemutatása is. A külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhető mérleg- vagy eredménykimutatás-adatokra példa az immateriális javak és tárgyi eszközök állományában és értékében bekövetkezett változások bemutatása.

A kiegészítő melléklet további célja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása. A kiegészítő mellékletben kötelezően be kell mutatni és értékelni kell a mérleg és eredménykimutatás adatai alapján a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét. Ez részben mutatószámok képzésével, részben pedig a mutatószámok szöveges értékelésével történhet. Ilyen mutatószámok lehetnek például a saját és idegen források arányának és összetételének alakulása, az eszközök összetétele és állományának alakulása, a fizetőképesség és likviditási helyzet bemutatása, a jövedelmezőség alakulásának a bemutatása.

A kiegészítő melléklet egyéb adatok és információk bemutatására is szolgál. A kiegészítő melléklet a számviteli törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeken túlmenően mindazokat az adatokat és információkat is magában foglalhatja, amelyeket a vállalkozás menedzsmentje, illetve a tulajdonos(ok) úgy ítélnek meg, hogy azok ismerete hiányában a vállalkozásról kialakított vagyoni, pénzügyi és jövedelmi kép nem felelne meg maradéktalanul a valóságnak.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének szerkezete és tartalma

Általános jellegű kiegészítések

Az általános jellegű kiegészítések bevezető része alapvetően a vállalkozás bemutatását szolgálja. Ennek megfelelően tartalmazza:

– a vállalkozás formáját és főbb adatait;

– a tevékenység összefoglaló leírását, bemutatását;

– az adott üzleti évhez kapcsolódóan a vállalkozás belső számviteli szabályozásának főbb előírásait, valamint az egyéb, összefoglaló kiegészítéseket.

A számviteli politika általános előírásainak bemutatása

A kiegészítő mellékletben elengedhetetlen a vállalkozás által összeállított számviteli politika lényeges tartalmi elemeinek bemutatása, mert ez alapozza meg a beszámoló mérlegében, eredménykimutatásában és kiegészítő mellékletének további részeiben rögzített adatok és információk értelmezhetőségét a felhasználók számára.

Ennek keretében tehát rögzíteni kell:

–a mérleg fordulónapját és a mérlegkészítés időpontját;

– az eredménykimutatás választott formáját;

– a számviteli politika értékelésre vonatkozó összefoglaló előírásait;

– a céltartalékképzés alkalmazott területeit, módszereit és eljárásait;

–valamint az üzletmenet szempontjából szokásosnak, valamint rendkívülinek minősülő események megkülönböztetésének ismérveit.

A beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások bemutatása

A vállalkozás által kötelezően összeállított, a számviteli politika részét képező értékelési szabályzat alapján a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell az egyes eszköz- és forráscsoportok értékelésére alkalmazott eljárásokat, a beszerzési ár, az előállítási költség tartalmának meghatározását, az értékvesztések elszámolásának eseteit és eljárásait. Külön célszerű bemutatni mindazokat az eseteket, amelyekben az egyedi értékelés elve sajátosan érvényesül a vállalkozásnál (pl.: kis összegű követelések együttes minősítése, csoportos értékvesztés elszámolása). Kiemelten célszerű foglalkozni a vállalkozás amortizációs politikájával.

Az értékelési eljárások változtatásából adódó eltérések összegei és a változtatás indoklása

A következetesség és a folytonosság elvét szem előtt tartva a vállalkozás be kell hogy mutassa az üzleti évben az értékelési eljárások területén bekövetkezett esetleges változtatásokat eszköz- és forrástételenként külön-külön, a változtatás indoklását és összegszerű hatását a mérleg megfelelő eszköz-, illetve forrástételére.

Anyavállalat, amely nem készít konszolidált éves beszámolót

Itt kell tájékoztatást adni arról a tényről, ha az anyavállalatnak minősülő vállalkozás a számviteli törvény mentesítési lehetőségeivel élve nem készít az üzleti évről konszolidált éves beszámolót (vagy a nagyságrend alapján történő mentesítés miatt, vagy a fölérendelt anyavállalat megléte miatt).

Speciális jellegű kiegészítések

A kiegészítő melléklet e fejezetén belül az adatokat és információkat célszerű két elkülönített csoportra bontva bemutatni, mégpedig a mérleghez kapcsolódó és az eredménykimutatást érintő tételek szerint.

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések

A mérleghez kapcsolódó kiegészítések körébe tartoznak:

– az immateriális javak és a tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései, az átsorolások, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései, az átsorolások;

– a tárgyévi értékcsökkenési leírás összege (mérlegtételek szerinti bontásban), amely tartalmazza a lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírást, a degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírást, a teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírást és a terven felüli értékcsökkenési leírást;

– a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései, az átsorolások, valamint ezen tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései, az átsorolások;

– a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírásának összege a mérlegtételeket követve, amelynek részei a lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás, a degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás, a teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás és a terven felüli értékcsökkenési leírás;

– minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amely az adott vállalkozás leányvállalata;

– minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amely más vállalkozókkal közösen vezetett vállalkozás;

– minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amely az adott vállalkozás társult vállalkozása;

– minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amellyel az adott vállalkozás egyéb részesedési viszonyban áll;

– a veszélyes hulladékok állományának tárgyévi alakulása mennyiségben és értékben, veszélyességi osztályok szerinti bontásban;

– a részvények száma és névértéke részvénytípusonként (fajtánként) csoportosítva (kizárólag részvénytársasági formában működő gazdasági társaság esetében);

– a Gt. szerinti csoportosításban (jelentős befolyás, többségi irányítást biztosító befolyás stb.) minden olyan vállalkozás neve, székhelye és szavazatainak aránya, amelyik az adott vállalkozásban tulajdonos;

– minden olyan vállalkozás neve, székhelye, jegyzett tőkéjének összege, szavazatok aránya, ahol az adott vállalkozás a Gt. szerinti befolyásolás valamely szintjével rendelkezik;

– a céltartalékképzés jogcímek szerinti részletezése, ezen belül külön kiemelve a környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok összegét (a céltartalékok szerepeltetése a kiegészítő mellékletben egyrészt az előző évi és a tárgyévi céltartalékképzés összegének bemutatásával, másrészt ezeken belül a képzés jogcímének részletezésével történik);

– azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint öt év;

– azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

– a mérlegben meg nem jelenő pénzügyi kötelezettségek teljes összege (a mérlegben meg nem jelenő pénzügyi kötelezettségek közé tartozhatnak pl. a be nem váltott garancia, a kezesség, a lízingszerződésekből eredő jövőben esedékes fizetési kötelezettségek, opciók miatti kötelezettségek – e részen belül külön ki kell emelni a mérlegben nem szereplő környezetvédelmi károk, kötelezettségek várható összegét);

– a lekötött tőketartalék és eredménytartalék összege jogcímek szerinti bontásban;

– az ellenőrzés, az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eszközökre, forrásokra gyakorolt a mérlegben összevontan szereplő hatása, évenkénti megbontásban.

Hibafeltárás

A számviteli törvény 1997. január 1-jétől előírja, hogy amennyiben a vállalkozásnál akár ellenőrzés, akár önellenőrzés során a korábbi években már letétbe helyezett éves beszámolók adataiban jelentősebb összegű hibákat tártak fel, akkor egyrészt ezeknek az éveknek az éves beszámolóit újból össze kell állítani és letétbe helyezni, másrészt a hiba feltárásának évében az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását egy harmadik oszloppal bővítve kell elkészíteni. Ez a harmadik oszlop tartalmazza a korábbi évekre vonatkozó hatások összevont értékét.

A fentiek szerinti hibahatások azonban nemcsak egy, hanem több évet is érinthetnek, azonban az, hogy melyek az érintett évek, a mérlegből és az eredménykimutatásból nem derül ki. Ezért a kiegészítő mellékletben a hibahatásokat évenkénti megbontásban összegszerűen be kell mutatni. Ez ad tájékoztatást az éves beszámoló külső felhasználói számára arról, hogy melyek azok az évek, amelyek éves beszámolóit érintik ezek a módosítások.

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések körébe tartozik:

– az exportértékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban azzal, hogy az exportpiacok földrajzi elkülönítése a vállalkozás gazdálkodása sajátosságaira tekintettel történik;

– a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve exportértékesítés nettó árbevétele;

– exporttámogatás esetén a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összege;

– az elkülönített állami pénzalapokból kapott összegek támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként) a rendelkezésre álló összeg szerinti megbontásban;

– az egyéb költségek között kimutatott nem anyagjellegű szolgáltatások értékének részletezése, a felmerülés jogcímei szerint;

– az ellenőrzés, az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt, az eredménykimutatásban összevontan szereplő hatása, évenkénti megbontásban.

Ez utóbbi kiegészítéssal kapcsolatban lényeges, hogy amennyiben az ellenőrzés, önellenőrzés hibahatásai több évet is érintenek, az eredménykimutatásból nem derül ki, hogy melyek az érintett évek, mivel a kimutatás az adatokat csak összevontan tartalmazza. Ebből következően a kiegészítő mellékletben a hibahatásokat évenkénti megbontásban is fel kell tüntetni.

Tájékoztató jellegű kiegészítések

A kiegészítő melléklet e fejezetén belül elsősorban olyan adatok és információk szerepelnek, amelyek közvetlenül nem kötődnek, illetve nem köthetők valamely mérleg vagy eredménykimutatás sorhoz, azonban a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – az eredménykimutatásban szereplő adatokon túlmenően is – szükségesek.

Idetartoznak ennek megfelelően:

– azok az összegek, amelyek a társasági adó alapjának meghatározása során módosító tételként jelentek meg;

– a kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei;

– a tárgyévben, illetve az előző évben környezetvédelmi garanciális költségként elszámolt összegek;

– az aktivált saját teljesítmények részletezése, valamint a költségek költségnemenkénti részletezése azzal, hogy ez a részletezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amely ún. forgalmiköltség-eljárással állítja össze eredménykimutatását (részletezést legalább a számviteli törvény által az összköltségeljárással összeállított eredménykimutatás kötelezően előírt sorainak megfelelően kell végrehajtani);

– a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetése állománycsoportonkénti bontásban;

– az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összege, csoportonként, összevontan;

– az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összege csoportonként, összevontan, a kamat, a lényeges feltételek, a visszafizetett összegek és a garanciális kötelezettségek egyidejű közlésével;

– a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített értékelés azzal, hogy a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének vizsgálatához hasznos eszköztárat jelentenek a pénzügyi-gazdasági elemzés módszerei, elsősorban különböző viszonyszámok, illetve mutatószámok képzése, valamint ezek eredményeinek szöveges értékelése;

– minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a neve és lakóhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni.

A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének szerkezete és tartalma

A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének hasonló funkciója van, mint az éves beszámoló kiegészítő mellékletének, ennek megfelelően rendeltetése a konszolidált mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok kiegészítése, részletezése, illetve magyarázata annak érdekében, hogy a konszolidációs körbe tartozó vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megfelelő információkat szolgáltasson a felhasználóknak.

A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének szerkezete értelemszerűen megegyezik az előbbiekben bemutatott éves beszámoló kiegészítő mellékletének szerkezetével. Tartalmi előírásait tekintve egyrészt magában kell foglalnia minden olyan elemet, amelyet egyébként az éves beszámoló kiegészítő mellékletének is tartalmaznia kell, másrészt további, a konszolidációhoz kötődő speciális jellegű kiegészítéseket, magyarázatokat is szerepeltetni kell benne. A továbbiakban csak ez utóbbi, speciálisan a konszolidációhoz kötődő kiegészítéseket mutatjuk be.

Általános jellegű kiegészítések

Az általános jellegű kiegészítések közé tartozik:

– a konszolidációs számviteli politika általános bemutatása, kiemelten kezelve a választott konszolidációs módszereket és az alkalmazott értékelési eljárásokat azzal, hogy ahhoz, hogy a konszolidált éves beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában szereplő speciális sorok, például a tőkekonszolidációs különbözetek leányvállalatokból, leányvállalati saját tőke változása, külső tagok – más tulajdonosok – részesedésének a tartalma értelmezhető legyen a külső felhasználók számára, szükséges ezek tartalmának és a benne szerepeltetett adatok előállítási módszereinek az ismerete, amely a vállalkozás számviteli politikájának a része;

– a teljes körű bevonás módszerének alkalmazása alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások neve, a mentesítés jogcíme és a mentesítés indoklása;

– a részesedésértékeléssel történő bevonási módszer alól mentesített társult vállalkozások neve, a mentesítés jogcíme és a mentesítés indoklása;

– az előző évben alkalmazott értékelési módszerektől, konszolidálási módszerektől, a konszolidált éves beszámoló tagolásától, részletezésétől való eltérések felsorolása és indokolása, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásuk bemutatása;

– a konszolidált éves beszámolóba bevont eszköz- és forrástételek egységes értékelésétől való eltérések bemutatása és megfelelő módon való indokolása.

Az általános kiegészítéseknek ez utóbbi eleme vonatkozásában lényeges, hogy a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások egyedi éves beszámolóinak tételei értékelése során alkalmazott eljárásokat a számviteli törvény alapelőírása szerint az összevonást megelőzően egységesen kell értékelni. Ez alól a követelmény alól indokolt esetekben mentesülhet az anyavállalat (például ha ugyanaz az eszköz vagy forrás egymástól eltérő értékelési módszerei egyébként megfelelnek a hazai számviteli törvény előírásainak, valamely leányvállalat olyan speciális eszközzel vagy forrással rendelkezik, amellyel más, a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozás nem). Amennyiben az anyavállalat nem alkalmazta az egységes értékelést egy vagy több eszköz- vagy forrástételnél, akkor ennek indoklását a konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletében meg kell adnia.

A konszolidált beszámoló fentieken túlmenő általános kiegészítései közé tartozik:

– a teljeskörűen bevont leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások tőkekonszolidációja során alkalmazott módszer bemutatása azzal, hogy itt kell bemutatni (és célszerű indokolni is), hogy az anyavállalat ezeknek a vállalkozásoknak a tőkekonszolidációja végrehajtására a számviteli törvény által engedélyezett két eljárás közül melyiket választotta, a könyv szerinti módszert vagy az aktualizált értékek módszerét;

– a teljeskörűen bevont leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások tőkekonszolidációs különbözetének megállapításához választott időpont megjelölése azzal, hogy itt kell bemutatni (és célszerű indokolni is), hogy az anyavállalat ezeknek a vállalkozásoknak a tőkekonszolidációs különbözete meghatározása során a számviteli törvény által engedélyezett két eljárás közül melyiket választotta, a megszerzéskori értékviszonyok alkalmazását (ezen belül a tényleges megszerzés időpontjának, időpontjainak az értékviszonyait vagy a leányvállalattá válás időpontjának az értékviszonyait), illetve a vállalkozás konszolidációba történő első teljes körű bevonása fordulónapjának értékviszonyait;

– a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és székhelye, ezeknek a leányvállalatoknak a saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből, külön bemutatva a szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolt, a biztosítékként átvett, harmadik személy utasításai szerint gyakorolt, a kezességvállalóként birtokolt, de a kezes érdekében gyakorolt jogokat, feltüntetve a jogosultság jogcímét is;

– a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye, az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás saját tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből, külön bemutatva a szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolt, a biztosítékként átvett, harmadik személy utasításai szerint gyakorolt, a kezességvállalóként birtokolt, de a kezes érdekében gyakorolt jogokat, feltüntetve a jogosultság jogcímét is;

– a társult vállalkozásokban lévő részesedés konszolidációja során választott módszer bemutatása, amelynek során közölni kell, hogy az anyavállalat ezeknek a vállalkozásoknak a konszolidációba történő bevonására a számviteli törvény által engedélyezett két eljárás közül melyiket választotta, a könyv szerinti módszert vagy az aktualizált értékek módszerét;

– a társult vállalkozások tőkekonszolidációs különbözetének megállapításához választott időpont megjelölése azzal, hogy ebben a körben meg kell határozni és indokolni, hogy az anyavállalat a vállalkozások tőkekonszolidációs különbözetének meghatározása során a számviteli törvény által engedélyezett két eljárás közül melyiket választotta, a megszerzéskori értékviszonyok alkalmazását (ezen belül a tényleges megszerzés időpontjának, időpontjainak értékviszonyait, a leányvállalattá válás időpontjának értékviszonyait) vagy a vállalkozás konszolidációba történő első teljes körű bevonása fordulónapjának az értékviszonyait;

– a társult vállalkozás eszköz- és forrástételeinek újraértékelésétől való eltekintés tényének feltüntetése és indoklása;

– a társult vállalkozások neve és székhelye, a vállalkozások saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a társult vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből, külön bemutatva a szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolt, a biztosítékként átvett, harmadik személy utasításai szerint gyakorolt, a kezességvállalóként birtokolt, de a kezes érdekében gyakorolt jogokat, feltüntetve a jogosultság jogcímét is;

– a külföldi pénznemben készült beszámolók forintra történő átszámítása során alkalmazott módszer bemutatása.

Speciális jellegű kiegészítések

A mérleghez kapcsolódó kiegészítések

Amennyiben a konszolidált éves beszámoló mérlegében szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, akkor a konszolidált kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek, így a kiegészítés részét képezi a könyv szerinti módszerrel konszolidált társult vállalkozások, teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások tőkekonszolidációs különbözetének, valamint a tőkekonszolidációs különbözet leírásának bemutatása azzal, hogy nem kötelező bemutatni az immateriális javak és a tárgyi eszközök elszámolt értékcsökkenési leírását.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

Abban az esetben, ha a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásában szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, akkor a konszolidált kiegészítő mellékletnek kell tartalmaznia mindazokat az adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok együttes eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. Ennek megfelelően a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek szerinti (a konszolidálásba bevont vállalatokra jellemző termékek, terméktípusok), továbbá az exportárbevételnek földrajzilag meghatározott piacok szerinti megbontását, amennyiben ebből a konszolidálásba bevont vállalatoknak jelentősebb hátránya nem származik (e tétel bemutatásának hiányában az eltekintés okát indokolni kell). Lényeges, hogy nem kötelező bemutatni a társasági adó megállapításánál a módosító tételt jelentő összegeket.

Tájékoztató jellegű kiegészítések

A konszolidált mérlegben meg nem jelenő pénzügyi kötelezettségek közül külön ki kell emelni a konszolidációba teljeskörűen be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek összegét, emellett be kell mutatni az anyavállalatnál az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak a tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a társaság által átvállalt és így helyettük fizetett összegeket is, csoportonként összevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is. Végül a tájékoztató jellegű kiegészítések között be kell mutatni az anyavállalat igazgatósága, felügyelőbizottsága tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá a kölcsönökben, előlegekben részesült személyekért vállalt garanciális kötelezettségeket.

ÜZLETI JELENTÉS

Az éves beszámoló negyedik fő részét képezi – a mérlegen, eredménykimutatáson és a kiegészítő mellékleten túlmenően – az üzleti jelentés. Számos vállalkozás éves beszámolóját megtekintve ennél tapasztalható a legnagyobb bizonytalanság a készítési kötelezettséget és a jelentéstartalmat illetően, és jelentős eltérések vannak a terjedelem vonatkozásában is. Ezért fontos az üzleti jelentés részletes elemzése.

A beszámolónak ez a része már nem elsősorban adatkiegészítés, hanem túlnyomórészt elemző-értékelő munka, ennek megfelelően a legkevésbé kidolgozott, a legnagyobb önállóságot biztosítja a készítőinek. Az üzleti jelentés helyzetértékelésének a jövőre vonatkozóan is átfogóbbnak, kiterjedtebbnek kell lennie az éves beszámoló kiegészítő mellékletében szerepeltetett vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelésénél.

Az üzleti jelentés nem tévesztendő össze az éves jelentéssel, amely egyes vállalkozások részére (amelyeknek értékpapírjai a tőzsdén forgalmazottak, kötvénykibocsátók) kötelező, mások saját döntés alapján készítik és publikus beszámolójukként hozzák nyilvánosságra.

Törvényes tartalom

Az üzleti jelentés vonatkozásában az Sztv. kötelezően előírja, hogy az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetét, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Ennek megfelelően az üzleti jelentésben ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre és a különösen jelentős folyamatokra, a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra, valamint a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére.

A konszolidált éves beszámoló üzleti jelentése

A konszolidált éves beszámoló üzleti jelentése részben bővebb azzal, hogy bemutatja a konszolidálásba bevont vállalkozók előre látható fejlődését, részben szűkebb, mert a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. Természetesen az összevont (konszolidált) üzleti jelentés szerepe az, hogy a konszolidálásba bevont vállalat együttes (csoport) helyzetét és üzletmenetét kell valós, megbízható módon bemutatnia.

Egyéb tartalmi kérdések

Az üzleti jelentés szerkezetét s tartalmát illetően nincs feltétlenül közvetlen kapcsolat az éves beszámoló más részeivel. Az értékelések, elemzések, a levont következtetések a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet adataira épülnek, de felhasználhatók részletező dokumentációk, a vállalkozás működését befolyásoló olyan információk is, amelyek a beszámolóban értékben nem jelennek meg (például a vállalkozás környezete, üzleti célok, ezek feltételrendszere, jövőre vonatkozó ismeretek stb.).

Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket, intézkedéseket, azok már ismert vagy vélelmezett hatásait. Ha feltételezzük, hogy a vállalkozások legfőbb döntést hozó szerve – a magyar gyakorlatban – általában április hónapban vagy május hónap első felében tárgyalja az előző üzleti évről szóló éves beszámolót, látható, hogy már legalább négy hónap eltelt a következő évből is a fordulónap óta. Természetesen a mérlegkészítés időpontjáig bekövetkezett, de a mérleggel lezárt évre vonatkozó eseményeket, azok hatásait a beszámolóban figyelembe kell venni, de a következő évet érintő lényeges folyamatokat, intézkedéseket, azok kockázatait is célszerű a tulajdonosok tudomására hozni, s ez az üzleti jelentésben lehetséges.

Részletesség

Az üzleti jelentés tartalmát illetően dilemmák merülhetnek fel abban a körben, hogy a jelentés mennyire legyen részletes. Az érdekeltek számára megfelelő mélységű információkat adjon, ugyanakkor az üzleti titkok, bizalmas adatok ne juthassanak például a versenytársak birtokába. Ebben az esetben a vállalkozást ért hátrányok, üzleti veszteségek az informálás visszafogására ösztönöznék a vállalkozás vezetését. Ez viszont nem lenne "megfelelő taktika", hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy a hitelezők, a potenciális befektetők, üzleti partnerek részben a beszámolási időszakra vonatkozó adatokon túlmenően, azokból következő, előre látható hatások, lehetőségek, tervezett intézkedések kivetítése alapján hozzák meg döntéseiket (befektetni szándékozók, bankok, szállítópartnerek stb.).

Korlátozott nyilvánosság

A fenti okok miatt az üzleti jelentés korlátozottan nyilvános, bár az éves beszámoló részét képezi, ám a cégbíróságnál nem kell letétbe helyezni. Az érdekeltségüket igazolók viszont a vállalkozás székhelyén megtekinthetik, így az üzleti jelentés igen fontos szerepet játszik a vállalkozásról alkotott megbízható és valós kép kialakításában.

Terjedelem

Az üzleti jelentés terjedelme alapvetően attól függ, hogy milyen mennyiségű információt kívánnak az érdekeltek tudomására hozni. Természeténél fogva tartalmazhat számszerű adatokat és szöveges értékeléseket egyaránt.

A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT KÖVETŐ FELADATOK

Az előzőek szerint összeállított beszámolóért – mint korábban már említettük – minden esetben a vállalkozás vezetése tartozik felelősséggel, felelősségét a beszámoló aláírásával vállalja. Ezért lényeges, hogy a vezetés rendelkezzen megfelelő átfogó ismeretekkel a beszámoló tartalmáról és készítésének menetéről.

Könyvvizsgálat

Amennyiben a vállalkozás kötelezett éves beszámolójának könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, avagy saját elhatározása alapján könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja az éves beszámolóját, akkor a beszámoló vezetés általi elfogadását követően, de még a tulajdonosi jóváhagyást megelőzően e felülvizsgálatot el kell végeztetnie, ugyanis az Sztv. szerint ezekben az esetekben csak a könyvvizsgáló által záradékolt beszámoló terjeszthető a közgyűlés vagy taggyűlés elé. A beszámolóban szereplő adatok és információk megbízhatóságát, hitelességét mind a tulajdonosok, mind a külső felhasználók számára növeli a könyvvizsgálói ellenőrzés.

Záradékfajták

A könyvvizsgáló a beszámolót hitelesítő záradékkal, korlátozott záradékkal vagy hitelesítést elutasító záradékkal láthatja el.

Hitelesítő záradék

Hitelesítő záradékkal látja el a könyvvizsgáló a beszámolót akkor, ha meggyőződött arról, hogy az a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet nyújt, azaz nem tartalmaz lényeges hibákat.

Korlátozott záradék

Korlátozott záradékot adhat a könyvvizsgáló abban az esetben, ha a beszámoló összeállítása során törvénysértést és átfogó hatású szabálytalanságokat nem tapasztalt, de egyes részterületek esetében vagy nem volt módjában meggyőződni a szabályszerűségről, vagy nem átfogó jellegű hibát tartalmaz a beszámoló (a vezetés által nem korrigált hiba).

Elutasító záradék

Elutasító záradékot ad a könyvvizsgáló akkor, ha meggyőződött arról, hogy a beszámoló nem tükrözi megbízhatóan a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, vagy a könyvvizsgáló vizsgálati hatókörét lényegesen korlátozták. Ez a korlátozás részben függhet a vezetéstől (például a könyvvizsgálói megbízás késői kiadása, a vezetés bizonyos dokumentumokat nem bocsát a könyvvizsgáló rendelkezésére, illetve a vezetés nem írja alá a teljességi nyilatkozatot), részben pedig adódhat objektív körülményekből (például egyes bizonylatok megsemmisülése).

A beszámoló elfogadása

A beszámolót - függetlenül attól, hogy a könyvvizsgáló milyen záradékkal látta el – a társaság legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés) elé kell terjeszteni. Amennyiben a tulajdonosok az előterjesztett beszámoló bármely adatát, információját megváltoztatják (például a tervezettől eltérő osztalék megállapítása), akkor a beszámolón a korrekciókat át kell vezetni és a könyvvizsgálóval véleményeztetni.

Letétbe helyezés és közzététel

A tulajdonosok által jóváhagyott beszámolót – az üzleti jelentés kivételével – legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig (konszolidált éves beszámoló esetében legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-ig) letétbe kell helyezni a cégbíróságon.

Eddig az időpontig a vállalkozás vezetését közzétételi kötelezettség is terheli, amelynek a vezetés úgy tesz eleget, hogy – az üzleti jelentés kivételével – megküldi a beszámolót az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának, a közzététel díjának, azaz kettőezer forint összegű költségtérítés befizetésének egyidejű igazolása mellett.

Megjegyezzük, hogy egyes vállalkozások ezen túlmenően egyéb módon is kötelezettek a beszámoló nyilvánosságra hozatalára, amelynek módját és tartalmát külön jogszabályok, illetve maga a társasági szerződés vagy alapító okirat rögzíti (például hitelintézetek, tőzsdén jegyzett értékpapírt kibocsátó vállalkozások).

Az 1999. évi adózáshoz kapcsolódó határidők

I. 1999. ÉVI ADÓKKAL KAPCSOLATOS HATÁRIDŐK ADÓNEMENKÉNT

1. Személyi jövedelemadó

1999. december 12-ig: a kifizető megfizeti az 1999. november hónapban általa levont személyi jövedelemadó-előleget, illetve személyi jövedelemadót

1999. december 12-ig: a munkáltató megfizeti az 1999. november havi bérekből általa levont személyi jövedelemadó-előleget

1999. december 20-ig: a havi bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. november havi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról

2000. január 12-ig: a kifizető megfizeti az 1999. december hónapban általa levont személyi jövedelemadó-előleget, illetve személyi jövedelemadót

2000. január 12-ig: a munkáltató megfizeti az 1999. december havi bérekből általa levont személyi jövedelemadó-előleget

2000. január 15-ig: a magánszemély nyilatkozik a munkáltatónak arról, hogy

a) kizárólag munkáltatótól származó, adókedvezményt nem élvező jövedelemmel rendelkezett (munkáltatói adómegállapítási kötelezettség),

b) adóbevallást tesz (önadózás)

2000. január 20-ig:

a havi bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. december havi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról,

a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. negyedik negyedévi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról

2000. január 31-ig:

a munkáltató összesített igazolást ad ki az önadózó magánszemélyeknek az adóbevallásuk kitöltéséhez,

a kifizető adatszolgáltatása a kifizető illetékes állami adóhatóságához az általa az adózóknak kiállított olyan igazolásokról (bizonylatokról), amelyek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult

2000. február 15-ig:

az éves bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. évi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról

2000. február 20-ig:

a nem önadózó magánszemély átadja a munkáltatónak az adóalapot csökkentő, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokat

2000. március 20-ig:

a munkáltató a nem önadózó magánszemélyek esetében az átadott igazolások figyelembevételével megállapítja az adóalapot és az adót, erről igazolást ad a magánszemélynek

2000. március 31-ig:

a kifizető, illetve a munkáltató adatszolgáltatása a kifizető, illetve a munkáltató illetékes állami adóhatóságához a törvényben meghatározott adatokról adózónkénti részletezésben, ha az adatszolgáltatás nem mágneses adathordozón történik

2000. április 20-ig:

a kifizető, illetve a munkáltató adatszolgáltatása a kifizető, illetve a munkáltató illetékes állami adóhatóságához a törvényben meghatározott adatokról adózónkénti részletezésben, ha az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik,

a munkáltató a nem önadózó magánszemélytől levonja az adóhátralék összegét (ha a levonás eddig az időpontig nem lehetséges, akkor még további két hónapon keresztül folytatódik a levonás, amennyiben ezt követően még adóhátraléka marad a magánszemélynek, erről értesíteni kell a magánszemély illetékes állami adóhatóságát)

2000. évben a levonás hónapját követő 12-éig:

a munkáltató által megállapított és levont 1999. évi személyi jövedelemadó-hátralék megfizetése

2000. évben a levonást (visszafizetést) követő 20-áig:

a havi bevallásra kötelezett munkáltató által megállapított 1999. évi személyi jövedelemadó-különbözet bevallása

2000. évben a levonás (visszafizetés) negyedévét követő 20-áig:

a negyedéves bevallásra kötelezett munkáltató által megállapított 1999. évi személyi jövedelemadó-különbözet bevallása

2000. június 20-ig:

az éves bevallásra kötelezett munkáltató által megállapított 1999. évi személyi jövedelemadó-különbözet bevallása

2. Általános forgalmi adó

1999. december 5-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. november havi áfa első részének befizetése, illetve visszaigénylése

1999. december 20-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. november havi áfa második részének befizetése, illetve visszaigénylése,

a havi áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. november havi áfáról, valamint az 1999. november havi áfa befizetése, illetve visszaigénylése

2000. január 5-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. december havi áfa első részének befizetése, illetve visszaigénylése

2000. január 20-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. december havi áfa második részének befizetése, illetve visszaigénylése,

a havi áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. december havi áfáról, valamint az 1999. december havi áfa befizetése, illetve visszaigénylése,

a negyedéves áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. negyedik negyedéves áfáról, valamint az 1999. negyedik negyedéves áfa befizetése, illetve visszaigénylése

2000. február 15-ig:

az éves áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. évi áfáról, valamint az 1999. évi áfa befizetése, illetve visszaigénylése

3. Társasági adó és osztalékadó

1999. december 12-ig:

a kifizető által 1999. november hóban levont osztalékadó befizetése

1999. december 20-ig:

az 1999. december havi társaságiadó-előleg befizetése a havi fizetőknél (az 1998. évi társaságiadóelőleg-bevallás szerint),

az 1999. negyedik negyedévi társaságiadó-előleg befizetése a negyedévente fizetőknél (az 1998. évi társaságiadóelőleg-bevallás szerint),

az adóelőleg kiegészítése a várható éves fizetendő társasági adó összegére

2000. január 12-ig:

a kifizető által 1999. december hóban levont osztalékadó befizetése

2000. május 31-ig:

az 1999. évi társasági adó és osztalékadó bevallása, a befizetett előlegek és kiegészítés, valamint az 1999. évre megállapított adó különbözetének befizetése, illetve visszaigénylése,

bevallás a 2000. július 1-jétől 2001. június 30-ig terjedő időszak társaságiadó-előlegéről, az esedékességek időpontjairól, az egyes időpontokban fizetendő előleg összegéről,

a belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó visszaigényelheti a kifizető által tőle levont osztalékadót

4. Fogyasztási adó

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi fogyasztási adóról,

az 1999. november havi fogyasztásiadó-előleg és az 1999. november hónapra megállapított nettó fogyasztási adó összege különbözetének befizetése

1999. december 28-ig:

az adózó által megállapított nettó fogyasztási adó 1999. december havi előlegének befizetése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi fogyasztási adóról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves fogyasztási adóról,

az 1999. december havi fogyasztásiadó-előleg és az 1999. december hónapra megállapított nettó fogyasztási adó összege különbözetének befizetése

5. Játékadó

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi játékadóról,

az 1999. november havi folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. november hónapban sorsolt nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi játékadóról,

az 1999. december havi folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. december hónapban sorsolt nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedévi játékadóról

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi játékadóról

6. Munkaadói és munkavállalói járulék

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi munkaadói és munkavállalói járulékról,

az 1999. november havi munkaadói és munkavállalói járulékok befizetése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi munkaadói és munkavállalói járulékról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedévi munkaadói és munkavállalói járulékról,

az 1999. december havi munkaadói és munkavállalói járulékok befizetése

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi munkaadói és munkavállalói járulékról

7. Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

2000. február 15-ig:

éves bevallás az 1999. évi rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulásról,

az 1999. I-III. negyedévekre befizetett előlegek és az 1999. éves hozzájárulás különbözetének befizetése

8. Szakképzési hozzájárulás

1999. december 31-ig:

nem az alapba teljesített fejlesztési támogatások végső fizetési határideje

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása a szakképzési hozzájárulás előlegéről és az 1999. éves hozzájárulás összegéről,

a befizetett előleg és az 1999. éves hozzájárulás különbözetének befizetése

9. Helyi adók

1999. december 15-ig:

az 1999. november hóban adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése

1999. december 20-ig:

a kommunális adó és az iparűzési adó befizetett előlegeinek kiegészítése a várható 1999. éves fizetendő adó összegére

2000. január 15-ig:

az építményadó és a telekadó 2000. évi keletkezésének, változásának bejelentése, bevallása,

az 1999. december hóban adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése

2000. május 31-ig:

éves bevallás az 1999. évi kommunális adóról és iparűzési adóról,

a kommunális adó és az iparűzési adó 1999. évi befizetett előlegeinek és kiegészítésének, valamint az 1999. évi tényleges adóösszeg különbözetének befizetése

10. Jövedéki adó (vámhatóság felé)

1999. december 20-ig:

bevallás az 1999. november havi jövedéki adóról (függetlenül az egyéb adóbevallási kötelezettségek esedékességének időpontjától),

a befizetett előleg és a megállapított nettó jövedéki adó 1999. november havi különbözetének befizetése

1999. december 28-ig:

jövedéki adó 1999. december havi előlegének befizetése

2000. január 20-ig:

bevallás az 1999. december havi jövedéki adóról (függetlenül az egyéb adóbevallási kötelezettségek esedékességének időpontjától),

a befizetett előleg és a megállapított nettó jövedéki adó 1999. december havi különbözetének befizetése

11. Fogyasztóiár-kiegészítés

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi fogyasztóiár-kiegészítésről

1999. december 20-tól:

az 1999. november havi fogyasztóiár-kiegészítés igénylése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi fogyasztóiár-kiegészítésről,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves fogyasztóiár-kiegészítésről

2000. január 20-tól:

az 1999. december havi fogyasztóiár-kiegészítés igénylése

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi fogyasztóiár-kiegészítésről

12. Termelésiár-kiegészítés és dotáció

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi termelésiár-kiegészítésről és dotációról

1999. december 20-tól:

az 1999. november havi termelésiár-kiegészítés és dotáció igénylése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi termelésiár-kiegészítésről és dotációról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves termelésiár-kiegészítésről és dotációról

2000. január 20-tól:

az 1999. december havi termelésiár-kiegészítés és dotáció igénylése

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi termelésiár-kiegészítésről és dotációról

13. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás

1999. december 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról

1999. december 20-tól:

az 1999. november havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése

2000. január 20-ig:

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról

2000. január 20-tól:

az 1999. december havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése

2000. február 15-ig:

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról

II. 1999. ÉVI ADÓKKAL KAPCSOLATOS HATÁRIDŐK IDŐSORRENDBEN

1999. december 5-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. november havi áfa első részének befizetése, illetve visszaigénylése

1999. december 12-ig:

a kifizető megfizeti az 1999. november hónapban általa levont személyi jövedelemadó-előleget, illetve személyi jövedelemadót,

a munkáltató megfizeti az 1999. november havi bérekből általa levont személyi jövedelemadó-előleget,

a kifizető által 1999. november hóban levont osztalékadó befizetése

1999. december 15-ig:

az 1999. november hóban adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése

1999. december 20-ig:

a havi bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. november havi személyi jövedelemadóelőlegekről, illetve személyi jövedelemadóról,

a havi áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. november havi áfáról, valamint az 1999. november havi áfa befizetése, illetve visszaigénylése,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi fogyasztási adóról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi játékadóról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi munkaadói és munkavállalói járulékról,

bevallás az 1999. november havi jövedéki adóról (függetlenül az egyéb adóbevallási kötelezettségek esedékességének időpontjától),

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi fogyasztóiár-kiegészítésről,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi termelésiár-kiegészítésről és dotációról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. november havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról,

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. november havi áfa második részének befizetése, illetve visszaigénylése,

az 1999. december havi társaságiadó-előleg befizetése a havi fizetőknél (az 1998. évi társaságiadóelőleg-bevallás szerint),

az 1999. negyedik negyedévi társaságiadó-előleg befizetése a negyedévente fizetőknél (az 1998. évi társaságiadóelőleg-bevallás szerint),

az adóelőleg kiegészítése a várható éves fizetendő társasági adó összegére,

az 1999. november havi fogyasztásiadó-előleg és az 1999. november hónapra megállapított nettó fogyasztási adó összege különbözetének befizetése,

az 1999. november havi folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. november hónapban sorsolt nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. november havi munkaadói és munkavállalói járulékok befizetése,

a kommunális adó és az iparűzési adó befizetett előlegeinek kiegészítése a várható 1999. éves fizetendő adó összegére,

a befizetett előleg és a megállapított nettó jövedéki adó 1999. november havi különbözetének befizetése

1999. december 20-tól:

az 1999. november havi fogyasztóiár-kiegészítés igénylése,

az 1999. november havi termelésiár-kiegészítés és dotáció igénylése,

az 1999. november havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése

1999. december 28-ig:

az adózó által megállapított nettó fogyasztási adó 1999. december havi előlegének befizetése,

jövedéki adó 1999. december havi előlegének befizetése

1999. december 31-ig:

nem a szakképzési alapba teljesített fejlesztési támogatások végső fizetési határideje

2000. január 5-ig:

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. december havi áfa első részének befizetése, illetve visszaigénylése

2000. január 12-ig:

a kifizető megfizeti az 1999. december hónapban általa levont személyi jövedelemadó-előleget, illetve személyi jövedelemadót,

a munkáltató megfizeti az 1999. december havi bérekből általa levont személyi jövedelemadó-előleget,

a kifizető által 1999. december hóban levont osztalékadó befizetése

2000. január 15-ig:

a magánszemély nyilatkozik a munkáltatónak arról, hogy

a) kizárólag munkáltatótól származó, adókedvezményt nem élvező jövedelemmel rendelkezett (munkáltatói adómegállapítási kötelezettség),

b) adóbevallást tesz (önadózás),

az építményadó és a telekadó 2000. évi keletkezésének, változásának bejelentése, bevallása,

az 1999. december hóban adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése

2000. január 20-ig:

a havi bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. december havi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról,

a havi áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. december havi áfáról, valamint az 1999. december havi áfa befizetése, illetve visszaigénylése,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi fogyasztási adóról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi játékadóról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi munkaadói és munkavállalói járulékról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi fogyasztóiár-kiegészítésről,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi termelésiár-kiegészítésről és dotációról,

havi bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. december havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról,

a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. negyedik negyedévi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról,

a negyedéves áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. negyedik negyedéves áfáról, valamint az 1999. negyedik negyedéves áfa befizetése, illetve visszaigénylése,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves fogyasztási adóról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedévi játékadóról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedévi munkaadói és munkavállalói járulékról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves fogyasztóiár-kiegészítésről,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves termelésiár-kiegészítésről és dotációról,

negyedéves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. negyedik negyedéves mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról,

bevallás az 1999. december havi jövedéki adóról (függetlenül az egyéb adóbevallási kötelezettségek esedékességének időpontjától),

a gyakorított (15 naponkénti) áfaelszámolásra jogosult adóalanyoknál az 1999. december havi áfa második részének befizetése, illetve visszaigénylése,

az 1999. december havi fogyasztásiadó-előleg és az 1999. december hónapra megállapított nettó fogyasztási adó összege különbözetének befizetése,

az 1999. december havi folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. december hónapban sorsolt nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadójának befizetése,

az 1999. december havi munkaadói és munkavállalói járulékok befizetése,

a befizetett előleg és a megállapított nettó jövedéki adó 1999. december havi különbözetének befizetése

2000. január 20-tól:

az 1999. december havi fogyasztóiár-kiegészítés igénylése,

az 1999. december havi termelésiár-kiegészítés és dotáció igénylése,

az 1999. december havi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése

2000. január 31-ig:

a munkáltató összesített igazolást ad ki az önadózó magánszemélyeknek az adóbevallásuk kitöltéséhez,

a kifizető adatszolgáltatása a kifizető illetékes állami adóhatóságához az általa az adózóknak kiállított olyan igazolásokról (bizonylatokról), amelyek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult

2000. február 15-ig:

az éves bevallásra kötelezett adóalany bevallást tesz az 1999. évi személyi jövedelemadó-előlegekről, illetve személyi jövedelemadóról,

az éves áfabevallásra kötelezett adóalanyok bevallása az 1999. évi áfáról, valamint az 1999. évi áfa befizetése, illetve visszaigénylése,

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi játékadóról,

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi munkaadói és munkavállalói járulékról,

éves bevallás az 1999. évi rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulásról,

éves bevallásra kötelezettek bevallása a szakképzési hozzájárulás előlegéről és az 1999. éves hozzájárulás összegéről,

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi fogyasztóiár-kiegészítésről,

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi termelésiár-kiegészítésről és dotációról,

éves bevallásra kötelezettek bevallása az 1999. évi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról,

az 1999. I-III. negyedévekre befizetett előlegek és az 1999. éves rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás különbözetének befizetése,

a befizetett előleg és az 1999. éves szakképzési hozzájárulás különbözetének befizetése

2000. február 20-ig:

a nem önadózó magánszemély átadja a munkáltatónak az adóalapot csökkentő, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokat

2000. március 20-ig:

a munkáltató a nem önadózó magánszemélyek esetében az átadott igazolások figyelembevételével megállapítja az adóalapot és az adót, erről igazolást ad a magánszemélynek

2000. március 31-ig:

a kifizető, illetve a munkáltató adatszolgáltatása a kifizető, illetve a munkáltató illetékes állami adóhatóságához a törvényben meghatározott adatokról adózónkénti részletezésben, ha az adatszolgáltatás nem mágneses adathordozón történik

2000. április 20-ig:

a kifizető, illetve a munkáltató adatszolgáltatása a kifizető, illetve a munkáltató illetékes állami adóhatóságához a törvényben meghatározott adatokról adózónkénti részletezésben, ha az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik,

a munkáltató a nem önadózó magánszemélytől levonja az adóhátralék összegét (ha a levonás ezen időpontig nem lehetséges, akkor még további két hónapon keresztül folytatódik a levonás, amennyiben ezt követően még adóhátraléka marad a magánszemélynek, erről értesíteni kell a magánszemély illetékes állami adóhatóságát)

2000. május 31-ig:

az 1999. évi társasági adó és osztalékadó bevallása, a befizetett előlegek és kiegészítés, valamint az 1999. évre megállapított adó különbözetének befizetése, illetve visszaigénylése,

bevallás a 2000. július 1-jétől 2001. június 30-ig terjedő időszak társaságiadó-előlegéről, az esedékességek időpontjairól, az egyes időpontokban fizetendő előleg összegéről,

éves bevallás az 1999. évi kommunális adóról és iparűzési adóról,

a belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó visszaigényelheti a kifizető által tőle levont osztalékadót,

a kommunális adó és az iparűzési adó 1999. évi befizetett előlegeinek és kiegészítésének, valamint az 1999. évi tényleges adóösszeg különbözetének befizetése

2000. június 20-ig:

az éves bevallásra kötelezett munkáltató által megállapított 1999. évi személyi jövedelemadó-különbözet bevallása

Bíró Tibor, Fridrich Péter