A munkaügyi kapcsolatrendszer alatt a munkaadók és a munkavállalók együttműködését értjük. Ez a viszony mindig tartalmaz emocionális, szociális, gazdasági, politikai, és főleg hatalmi elemeket is. Szociális, mert a munkaviszonnyal összefüggő szociális, jóléti kérdésekről, társadalmi azért, mert a két társadalmi csoport közti érdekérvényesítési módról, lehetőségről van szó.
Általánosságban elmondható, hogy a munkavállaló és a munkáltató érdeke alapvetően különbözik: az egyiké a gazdaságosság – amit egyre nagyobb költségkíméléssel próbál elérni -, a munkavállalói oldal pedig több juttatást, magasabb bért próbál kiharcolni. Ezt a konfliktust szerencsés esetben a két szereplő egymással párbeszéddel, kommunikációval próbálja megoldani.
A jó munkahelyi kollektíva kialakulása szempontjából nem az állandó konfrontáció kell hogy jellemezze a munkaadó és a munkavállalók kapcsolatát, hanem – mivel egymásra vannak utalva - a megegyezéses problémamegoldás és az együttműködés.
A munkaügyi kapcsolatok két nagy – intézményesített – területét különböztetjük meg: az egyik az ún. participáció, vagyis a munkavállalók részvétele a vezetői döntésekben, illetve a másik, a munkaadó és a szakszervezet közötti kollektív tárgyalások. Ezenkívül az alkalmazotti kapcsolatoknak számos területük van: a felek kommunikálhatnak egymással különböző értekezleteken, gyűléseken, előadásokon keresztül is, a munkáltató a munkavállalóit intézményesített keretek nélkül is bevonhatja a döntéshozatalba, kikérheti a véleményüket.
A munkavállalói participáció lényege, hogy befolyásolási, döntés-előkészítési szerepet kapnak, tulajdonképpen hatalmi pozícióba kerülnek. A részvétel ezenkívül békés együttműködést tesz lehetővé munkavállalók és munkaadók között.
A részvételi jogoknak a szervezeti kereteit az üzemi tanácsok, üzemi bizottságok adják. A magyar szabályozás a legutóbbi Mt.-módosítással megváltozott: az üzemi tanácsok jogköre kibővült az eddig csak a szakszervezeteknek biztosított kollektívszerződés-kötési jogosultsággal. Ez nagy vitát váltott ki, a szakszervezetek munkavállaló-ellenes lépésként értékelték, jogaik csorbulását hangoztatták.
ÜZEMI TANÁCS
A munkavállalók az üzemi tanács intézményén keresztül szólhatnak bele a munkáltató fontosabb döntéseibe, és ezen keresztül fogalmazhatják meg a munkavállalói érdekeket is. Az üzemi tanácsnak semleges a szerepe: mind a munkáltatóval, mind a szakszervezettel köteles együttműködni. A szakszervezet ezzel szemben a munkavállalói érdekek védelmét kell hogy szem előtt tartsa, így szerepe semlegesnek semmiképpen nem mondható.
Az üzemi tanács jogai
Üzemi megállapodás kötése
Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések az üzemi megállapodásban határozhatók meg.
Együttdöntési jog
Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Ez csak azon jóléti célú pénzeszközök tekintetében illeti meg, amely juttatások mértékét a kollektív szerződés már meghatározta. A kollektív szerződésen kívüli juttatások tekintetében tehát nincs ilyen hatásköre.
Véleményezési jog
A munkáltató köteles a döntése előtt véleményeztetni az üzemi tanáccsal:
- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket,
- a személyügyi nyilvántartás kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a munkaviszony létesítésekor kitöltendő adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet,
- a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket,
- a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét,
- az éves szabadságolási tervet,
- az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését,
- a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét,
- a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.
A vállalati tanács, illetve a közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalatnál az átszervezésről, átalakításról, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről, illetve a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetéről az üzemi tanácsot csak tájékoztatni kell.
Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját 15 napon belül közli a munkáltatóval, ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.
Az üzemi tanács jogait sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen, ebben az esetben az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. A véleményezési jog tekintetében meg kell említeni, hogy a munkáltatót az üzemi tanács javaslata nem köti, sőt ezzel kapcsolatban még indoklási kötelezettsége sem áll fenn a munkáltatónak.
Tájékoztatáshoz való jog
A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:
- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,
- a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,
- legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.
Az üzemi tanács ezenkívül minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ez esetben a tájékoztatást nem tagadhatja meg.
Betekintési jog
Az üzemi tanács az együttdöntési jogosultsága, a véleményezési jogosultsága gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásába betekinteni.
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmével összefüggő fontos garancia, hogy az üzemi tanács tagja a tevékenysége során tudomására jutott adatokat csak akkor hozhatja nyilvánosságra, ha az nem sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, illetve nem jár a munkavállalók személyiségi jogainak sérelmével.
Kollektívszerződés-kötési jogosultság
Az üzemi tanács kollektívszerződés-kötési jogosultsága nem teljes. Az üzemi megállapodásban csak a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét szabályozhatja, azonban nem jogosult szabályozni a kollektív szerződést kötő felek közti kapcsolatrendszert.
Az így megkötött üzemi megállapodásra a kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azonban az üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik, illetve ha a munkáltatóra is kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek.
Az üzemi tanács megválasztása
Az Mt. az üzemi tanács választását kötelezően írja elő, ennek elmulasztása azzal jár, hogy a munkavállalók nem vesznek részt a munkáltatói döntéshozatalban, a részvételi jogokat nem tudják gyakorolni.
Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja.
Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja.
A munkáltató önálló telephelyén vagy részlegénél csak akkor kell üzemi tanácsot, üzemi megbízottat választani, ha a törvényben meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik.
Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott megválasztása 3 évre szól. Az újonnan létrejövő munkáltatónál 3 hónapon belül kell az üzemi tanácsot, illetőleg az üzemi megbízottat megválasztani.
Választásra minden munkavállaló jogosult, aki a munkáltatónál munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére 5 napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé.
Választási bizottság
A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választásokat megelőzően 8 héttel választási bizottságot alakít ki. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. Azonban a munkáltató nem vehet részt a választási bizottság munkájában, azt nem befolyásolhatja. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. A választási bizottság feladata, hogy meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.
Jelöltállítás
Jelöltet állíthat:
- a választásra jogosult munkavállalók legalább 10%-a vagy
- legalább 50 választásra jogosult munkavállaló.
A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a tagjai közül önállóan állíthat jelöltet, az ilyen módon állított jelölt független a munkavállalók jelöltállítási jogától.
A választási bizottság a választást megelőzően legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt, vagyis akkor, ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelenség esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.
A szavazólapokat a választási bizottság készíti el, fontos szabály, hogy a szakszervezet által állított jelölt neve mellett fel kell tüntetni a szakszervezet nevét is. Ennek azért van jelentősége, mert az adott szakszervezet reprezentativitása az üzemitanács-választások eredményétől függ.
Titkos, közvetlen választás
A választás titkos és közvetlen. A választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságára kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén, lehetőleg azonos időpontban kell megtartani.
Érvénytelen szavazat
Érvénytelen a szavazat, ha
- a szavazatot nem a megfelelő szavazólapon adták le,
- nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,
- a szavazólapon a megválasztandó tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.
A választás eredménye
Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennállott hosszabb munkaviszony a döntő.
Eredménytelen választás
Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a kívánt létszámban nem érték el a szavazatok legalább 30%-át, a választáson azonban a munkavállalók kellő számú érvényes szavazatot adtak le, azaz a választásra jogosultak több mint fele részt vett a választáson. Ebben az esetben a legalább 30%-ot megszerzett jelöltet megválasztottnak kell tekinteni, és a fennmaradó helyekre új választást kell kiírni, ahol új jelöltek is indulhatnak.
Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak.
Érvénytelen választás
Érvénytelen a választás, ha azon a választásra jogosultak kevesebb mint a fele vett részt. A törvény ebben az esetben nem veszi figyelembe a keresőképtelen beteg, a szülési vagy fizetés nélküli szabadságon lévő, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálaton, a polgári szolgálaton lévő, az egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben lévő munkavállalót. Érvénytelen választás esetén új választásokat kell kiírni, és a választást 90 napon belül meg kell ismételni.
Jegyzőkönyv, egyeztetés
A választásról a választási bizottságnak jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a munkáltatónál szokásos módon kell közzétennie.
Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet 5 napon belül közösen határoznak. A határozat ellen a kezdeményezésre jogosultak a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.
Központi üzemi tanács
Központi üzemi tanácsot akkor kell létrehozni, ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik.
A központi üzemi tanácsokat nem a munkavállalók választják közvetlenül, hanem a megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba.
Az üzemi tanács tagjai
Az üzemi tanács tagjainak a száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában:
- a 100 főt nem haladja meg: három,
- a 300 főt nem haladja meg: öt,
- az 500 főt nem haladja meg: hét,
- az 1000 főt nem haladja meg: kilenc,
- a 2000 főt nem haladja meg: tizenegy,
- a 2000 főt meghaladja: tizenhárom.
Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább 6 hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban a törvény szerinti megfelelő létszámú üzemi tanáccsal, új üzemi tanácstagot kell választani.
Üzemi tanácstaggá csak az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapon keresztül a munkáltatóval munkaviszonyban áll. Nem lehet üzemi tanácstag a munkáltató, közeli hozzátartozója és a választási bizottság tagja.
Az üzemi tanács megszűnése
Az üzemi tanács megszűnik:
- ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
- ha a megbízatási ideje lejárt,
- ha visszahívják,
- ha a tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken,
- ha a munkavállalók létszáma 50 fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökken,
- ha több munkáltató vagy telephely egyesülése, összevonása következtében a munkáltatónál több üzemi tanács működne,
- a munkáltató vagy a telephely szétválása esetén.
Az üzemi tanács működése
Ügyrend
Az üzemi tanács a saját ügyrendjében fekteti le a működésének részletes szabályait, az Mt. csupán keretszabályokat, illetve olyan szabályokat határoz meg, amelytől nem lehet eltérni.
Az üzemi tanács a megválasztását követő 15 napon belül összeül, első ülésén elnököt választ. Az üzemi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza, ez alól az Mt. egy kivételt említ: az együttdöntési jogosultságának a gyakorlásához a jelen lévő tagok kétharmada szükséges. Akkor határozatképes az üzemi tanács, ha az ülésein a tagoknak legalább a fele részt vesz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Ülések
Nincs kötelező szabály arra vonatkozóan, hogy milyen időközönként kell az üzemi tanácsnak összeülnie: a törvény úgy fogalmaz, hogy az üzemi tanács az üléseit szükség szerint tartja. Az üléseket az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni az ülést, ha ezt valamely tag vagy az elnök az ok megjelölésével kéri. Természetesen a tagok az üléseken csak személyesen vehetnek részt.
Munkáltató kötelezettségei az üzemi tanáccsal kapcsolatban
Működési feltételek biztosítása
A működési feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely az üzemi tanács választásának, illetve a működésének indokolt költségeiből áll. Ennek mértékét a munkáltató az üzemi tanáccsal közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.
Információk közzétételének biztosítása
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más módon közzétehesse.
Munkaidő-kedvezmény biztosítása
A tagokat és az elnököt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezt a törvény úgy állapítja meg, hogy a tagoknak a havi munkaidejüknek 10%-a, az elnöknek a havi munkaidejének 15%-a jár. Az üzemi megállapodásban a felek másképp is megállapodhatnak, azonban a kedvezmény mértéke ez esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének a felét.
Munkaidő-kedvezmény másképp is meghatározható: az üzemi megállapodásban a felek megegyezhetnek, hogy összeadják a tagok és az elnök munkaidő-kedvezményét, és ezt osztják el a tagok között. Ez esetben sem lehet természetesen túllépni a munkavállaló teljes munkaidejének a felét, így nem fordulhat elő, hogy valaki teljes munkaidőben csak üzemi tanácstag. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.
Munkajogi védelem
Az üzemi tanács tagjának a munkajogi védelmére ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a szakszervezet tagjának munkajogi védelmére.
Védelem illeti meg tehát:
- a rendes felmondásnál,
- a más munkahelyre való beosztásnál,
- a rendkívüli felmondásnál.
A munkajogi védelmet az üzemi megbízott esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja. Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő 15 napon belül a munkavállalók szavazással döntenek, a szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
Az elnök díjazása
Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el.
A díjazást a munkáltatónak kell biztosítania, melynek a mértékét a munkáltató az üzemi tanáccsal egyetértésben állapítja meg. A munkáltató ezenkívül az üzemi tanács elnökének díjazást csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet.
