A munkahelyi közérzet szempontjából nem elhanyagolható a biztonságos munkahely követelményeinek való megfelelés. Ott jó dolgozni, ahol a munkavállaló tudja, hogy a munkáltató mindent megtesz a balesetmentes munkavégzésért. A munkavédelem jogilag jól leszabályozott terület, az erre vonatkozó jogszabályok, rendelkezések pontosan lefektetik a munkáltatók, a munkavállalók és az állam kötelezettségeit, feladatait, tennivalóit, illetve azt, hogy ha az erre vonatkozó szabályokat nem tartják be, milyen szankciókra számíthatnak. A munkavédelemre nem csak akkor kell odafigyelni, ha már megvan a baj. A következőkben gyakorlati ismereteken keresztül próbálunk rávilágítani a leggyakrabban előforduló munkavédelmi hiányosságokra.
Munkavédelmi ellenőrzések
A munkavédelmi felügyeletek ellenőrzése kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 81. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján
– a munkáltatót és munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
– a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
– a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.
A felügyeletek jogosultak az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott intézkedések és felelősségre vonás alkalmazására.
A munkáltató feladatai
A munkáltató feladatait az Mvt.-ben, valamint a kapcsolódó rendeletekben foglaltak határozzák meg. A feladat itt sem lehet más, mint amit a törvény célja megfogalmaz: biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit a szervezett munkavégzés során a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
Az Mvt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelmény megvalósítási módját a munkáltató határozza meg. Az Mvt. és a kapcsolódó miniszteri rendeletek nem kötik meg a munkáltató kezét, maga határozza meg a módját, alaki megjelenését. Célszerű a munkáltatónak a korábbi gyakorlat alapján "MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT"-ban (MVSZ) írásban meghatározni – a szakmai specifikumok figyelembevételével – a belső munkabiztonsági körülményeket.
Mire terjed ki a munkabiztonsági ellenőrzés?
A felügyelőség munkatársai munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői – általában - meglepetésszerűen, váratlanul érkeznek a munkáltatóhoz – a munkáltató székhelyére vagy telephelyére –, és meglepetésszerűen végzik el ellenőrzési tevékenységüket.
Az ellenőrzés során a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők elsődlegesen a munkáltató fő tevékenységi körére vonatkozó (szakmai) specifikus biztonsági követelmények teljesülését, az általános munkabiztonságot érintő köröket, a személyi tényezőket, valamint a munkabiztonsággal összefüggésben lévő dokumentumok meglétét, tartalmát vizsgálják.
Szakmai biztonsági követelmények
Egy gépjárműjavító műhely ellenőrzése során például a szakma sajátosságaira jellemző munkaeszközök – többek között különböző gépjárműemelők, diagnosztikai eszközök, kerékkiegyensúlyozók, mosóberendezések, fényezőfülke stb. - biztonságtechnikai állapotát, valamint azok működtetését vizsgálhatják az ellenőrök.
Munkabiztonságot érintő kör
Itt vizsgálják az egyéb szerszámgépek – fúró, köszörű, eszterga stb. –, különböző energiaellátó rendszerek elemeinek szabványosságát, épségét, a munkaterületen az anyagtárolás körülményeit, a megvilágítás, szellőzés, levegőtisztaság, fűtés stb. megfelelőségét.
Személyi tényezők
A személyi tényezők ellenőrzésekor az adott munkaeszközök kezelési jogosultságát igazoló jogosítványok meglétét, érvényességét, például az emelővillás targonca kezelői engedélyét (teherbírás határa, villamos, dízel, gázüzem), orvosi vizsgálat érvényességét, vezetői megbízás meglétét vizsgálhatják.
Dokumentumok
A dokumentumok ellenőrzésekor megvizsgálják a munkaeszközök gépkönyvét, munkavédelmi minősítésének meglétét, munkavédelmi üzembe helyezési okmányát, az ahhoz tartozó mérési jegyzőkönyveket, az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat meglétét, az abban foglalt alkalmasságra vonatkozó korlátokat, a gépjárműjavítás biztonsági szabályzata szerinti munkavédelmi oktatás megtartását igazoló oktatási naplót, érintésvédelmi mérés, szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyveit, munkabaleseti nyilvántartást stb.
E néhány kiragadott szempont is érzékelteti a munkáltató széles körű feladatát az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében.
Alkalmassági vizsgálat ellenőrzése
Végül, de nem utolsósorban az alkalmazás egyik legfontosabb feltételének a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munkaköri szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat elvégzésének – munkába lépést megelőzően, illetve az úgynevezett időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat (a vizsgálatot végző foglalkozatás-egészségügyi orvos által meghatározott gyakorisággal) - ellenőrzésére is sor kerül.
Egyéni védőeszköz
Az egyéni védőeszköz ellátásával kapcsolatos juttatási rendet a munkáltatónak írásban kell meghatároznia (Mvt. 56. §). A juttatási rend meghatározása a munkabiztonsági szaktevékenység körébe tartozik. A munkavállalók részére a 3/1997. (V. 29.) EüM rendelet figyelembevételével kiválasztott, a 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet szerint minősített egyéni védőeszközt kell biztosítani. Ha a munkavállaló rendeltetésszerűen használja a munkavégzés során a jól kiválasztott egyéni védőeszközt, a károsítás mértéke minimális lehet.
A munkáltatói ellenőrzés hiánya
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a legjellemzőbb, leggyakoribb mulasztások körébe az Mvt. 54. §-a (3) bekezdésének b) pontjában előírt ellenőrzési kötelezettség elmulasztása tartozik.
Az Mvt. alapján a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik-e, megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
Ezt az ellenőrzési kötelességet a munkáltató vagy közvetlen vezetőin keresztül, vagy megfelelő képesítéssel rendelkező személy felhatalmazásával láthatja el.
Kirendelés és ellenőrzés
A munkáltató ellenőrzési kötelezettsége akkor is fennáll, ha munkavállalóit más munkáltatóhoz kirendeli. Ez esetben azt kell vizsgálnia, hogy a "fogadó" munkáltatónál biztosították-e, biztosítják-e a munkavégzés biztonsági feltételeit. A munkáltatói felelősség nem "ruházható" át azzal, hogy az adott tevékenység ellátásának közvetlen irányítója a "fogadó" munkáltató, az ő feladatuk biztosítani a munkaeszközöket, meghatározni az egyéb, a munkavégzéssel összefüggésben lévő szervezési feltételeket. Abban az esetben, ha a "fogadó" munkáltató megsérti az Mvt.-ben vagy kapcsolódó rendelkezésekben meghatározott követelményeket, a munkáltatónak vissza kell rendelnie a munkavállalóit.
Rendszeresség
Mint a fentiekben említettük, a munkabiztonsági követelmények betartása, betartatása a legalapvetőbb feladatai közé tartozik a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében. A rendszeres, hozzáértő ellenőrzés, odafigyelés elmaradása esetén a biztonságtechnikai szempontból legmodernebb, legnagyobb biztonságot szavatoló berendezések is rövid időn belül baleseti veszélyforrássá válhatnak. A kevésbé korszerű munkahelyeken fokozott mértékben kell a biztonságtechnikai követelményekre odafigyelni.
Munkaügyi ellenőrzések
A munkabiztonsági ellenőrzés keretén belül sor kerülhet az 1996. évi LXXV. törvény alapján munkaügyi ellenőrzésre is. Az ellenőrzés kiterjedhet a törvényben foglaltak alapján:
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések, illetve az e jogviszony létesítésével összefüggő munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelességek,
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmának,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre (az Mt. 126-129. §), valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített rendelkezések,
– a jogszabályban megállapított munkabér összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére vonatkozó, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezések,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető igazolások kiállításának és kiadásának,
– a külföldi munkavállalók alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedéssel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok betartására.
A felügyelő jogosult az ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedni, illetve felelősségre vonást alkalmazni. Az Mvt. 82. §-a szerint, ha a veszélyeztetés mértéke olyan, hogy azzal a munkavállalók élete, testi épsége súlyosan károsodhat, a munkáltatóval szemben 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírság szabható ki. Munkaügyi szabálysértés esetén a bírság mértéke szintén 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft között van.
A munkavédelmi üzembe helyezés követelményei
A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás összetevői a következők:
– a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat lefolytatása,
– a munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése.
A munkavédelmi üzembe helyezést megelőzően el kell végezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot. A vizsgálat munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. Egyes munkaeszközök esetében – például emelőgépek – a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez emelőgép-szakértői képesítés is szükséges.
Azon munkáltatónál, ahol a munkavédelmi érdekképviselet érdekében munkavédelmi képviselőt választottak, illetve munkahelyi munkavédelmi bizottságot hoztak létre, az üzembe helyezési eljárás során a képviselő, illetve a bizottság nyilatkozatát is figyelembe kell venni.
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat:
– a tervdokumentációk és a megvalósított munkaeszköz, létesítmény együttes vizsgálatára,
– a tervezői, kivitelezői munkavédelmi nyilatkozatok ellenőrzésére,
– a különböző biztonságtechnikai szempontból meghatározott szerkezeti anyagok műbizonylatának, illetve a munkavédelmi megfelelőséget igazoló dokumentációk meglétének ellenőrzésére (például egy futómacskával ellátott "egyszerű" darupálya esetében feltétlen szükséges a tartó anyagának dokumentálása, illetve az emelő munkavédelmi megfelelőségi tanúsítványa) terjed ki.
El kell végezni a különböző biztonságtechnikai szempontból elengedhetetlen méréseket, illetve ellenőrizni kell a mérésekről készült jegyzőkönyveket. Meg kell vizsgálni, hogy a jegyzőkönyvek tartalmi, formai szempontból kielégítik-e a vonatkozó szabvány, biztonsági szabályzat, rendelet előírásait. Biztonságtechnikai szempontból lényeges ellenőrizni a létesítményeknél vagy munkaeszköznél például az érintésvédelmi megfelelőséget, a munkahelyek megvilágítását, az épületen belül és az épület környezetében a technológiából adódó zaj mértékét, a károsító rezgéseket, a sugár-, a hőterhelés szintjét, emelőberendezéseknél a statikus és dinamikus teherbírást stb. Ellenőrizni kell a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély meglétét.
A munkavédelmi üzembe helyezés írásbeli elrendelése a munkáltató MVSZ-ügyrendjében – ennek hiányában munkaszerződésben, tevékenységi jegyzékben – meghatározott személy feladata.
EGÉSZSÉGVÉDELEM
A munkáltatók kötelessége, hogy biztosítsa a munkavállalók egészségvédelmét. A munkavállalók kötelezettségeit különböző jogszabályok ebben a tekintetben is részletesen szabályozzák. Ma már nincsenek üzemorvosok, de vannak foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, és a munkáltatónak kötelessége a munkavállalóinak az orvosi felügyeletet, vizsgálatot biztosítania. Nyugaton már felismerték: a nagy multinacionális vállalatok óriási pénzeket áldoznak olyan egészségügyi központokra, ahol a saját munkavállalóik részesülnek egészségügyi ellátásban. Az egészségvédelemhez tartozik a különböző sportolási lehetőségek biztosítása is.
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
Az 1994. január 1-jén hatályba lépett munkavédelemről szóló törvény előírja, hogy a munkáltatónak a törvényben előírt feladatainak (e feladatok különösen: munkabiztonság, munkabaleset kivizsgálása, veszélyforrások kiküszöbölése, munkahelyi elsősegélynyújtás, alkalmassági vizsga, megelőzés, kockázati tényezők felderítése, munkakörülmények javítása, egyéni védőeszköz) ellátásához valamennyi munkavállalójára kiterjedően biztosítania kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. A munkavállalók joga, hogy a munkakörülményeikkel, és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban a szükséges felvilágosítást a szolgálattól megkaphassák.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a 89/1995. (VII. 14.) sz. Kormányrendelet szabályozza, amelyet a 9/1999. sz. Kormányrendelet módosított.
A módosítás a rendelet hatályát is érintette, így a kormányrendelet hatálya ezentúl nemcsak a munkavédelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra terjed ki - kivéve a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szervei, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok –, hanem vonatkozik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeikre, valamint a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakaban szakképző intézmény) –, illetve kiterjed a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végzőkre is.
Foglalkozás-egészségügyi osztályozás
A munkáltatók tevékenységük egészségkárosító kockázatai alapján foglalkozás-egészségügyi osztályba vannak besorolva, amely "A"-tól "D". osztályig terjedhet. Ez határozza meg azt is, hogy a munkáltató mely létszám felett köteles biztosítani főműszakidőben egy orvos és egy ápoló jelenlétét, vagy térítési díjat kell fizetnie a szolgáltatást nyújtónak. Az "A" foglalkozásegészségi osztályba tartoznak az egészségi, munkabiztonsági szempontból legveszélyeztetettebb gazdasági tevékenységek, mint pl. bányászat, kohászat, rákkeltőkkel exponáltak, sugárzó vagy ismeretlen anyagokkal dolgozók, állatkísérletes munkakörökben, korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak. Ebben a kategóriában 1000 munkavállalónként kell biztosítani főműszakban egy orvos és egy ápoló jelenlétét, míg a "D" foglalkozásegészségi osztályba sorolt tevékenységeknél – pl. kutatás-szervezés, kulturális, oktatási tevékenységek – elég 2000 munkavállalónként kell biztosítani ugyanezt.
Ha a munkáltató vegyesen foglalkoztat munkavállalókat, tehát több foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolhatók, akkor egy képlet segítségével lehet meghatározni a szolgálat által ellátandó létszámot: [(Ae/A)+(Be/B)+(Ce/C)+(De/D)]x100 = F (ahol Ae, Be, Ce, De: az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozásegészségi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozásegészségi osztály létszámhatárainak számértékei). Ha F = 100ą20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani. Eredetileg a rendelkezés úgy szólt, hogy főműszakban kell alkalmazni egy orvost és egy ápolót, ezen szabályozáson a törvényhozó lazított, így előfordulhat, hogy több munkáltató alkalmaz egy orvost, azzal a megkötéssel, hogy az orvosnak, ápolónak rendelkezésre kell állnia.
A rendelet melléklete meghatározza a térítési díjakat azon munkáltatók, munkaügyi központok, szakképző intézmények számára, akik nem tartanak fenn szolgálatot.
Megállapodás
A rendeletben nem szabályozott tevékenység elvégzéséért a megrendelő a szolgálattal megállapodhat.
Megállapodás alapján fizet a megrendelő:
– az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges munkahigiénés vizsgálatért,
– ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minősítéssel zárul és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ – eltérő megállapodás hiányában – a foglalkoztathatóság vizsgálatáért.
A rendelet előírja, hogy a szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani, amennyiben pedig egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartozó – a legveszélyeztetettebbek - munkavállalók száma 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes intézet foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is – írhatja elő.
Szolgáltatás
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást szabályozza a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet, amelyet a megjelenése óta két ízben is [az egészségügyi miniszter 30/1998. (XII. 27.) és az 1/1999. (I. 27.) EüM rendeletei] módosítottak.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire, harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően, negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat nemcsak a munkavállalók egészségi állapotával foglalkozik, hanem prevenciós feladatai is vannak, illetve a munkakörnyezetet is vizsgálja, és lehetősége szerint kiszűri a munkahelyen meglévő – lehetséges – ártalmakat.
A szolgálat több formában is működhet:
– alapszolgáltatást nyújtó szolgálat,
– foglalkozás-egészségügyi központ,
– foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálat.
Működtetés
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetésére:
– természetes személy,
– jogi személy,
– jogi személyiséggel nem rendelkező társaság jogosult.
Foglalkozás-egészségügyi magángyakorlatot folytató orvos csak alapszolgáltatást nyújthat.
A szolgálat működtetésére jogosultaknak személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek kell megfelelniük. A törvényhozó külön feltételrendszert határoz meg az alapellátást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, illetve szakellátásnak.
Menedzser-betegség
A munkahelyen egyre több olyan veszélyforrással kell szembenézni, amely káros az egészségre. Külföldön már régóta új betegségek gyógyításának módszereit kutatják: az egyik ilyen újfajta betegség, amely a vezető beosztású dolgozókat sújtja, az ún. menedzser-betegség. A főleg vezető beosztású dolgozók túlterhelik magukat, ők vannak kitéve leginkább a stresszhelyzeteknek. A munkáltató érdeke, hogy a munkavállalóit – főleg a vezetőit – az ilyen jellegű betegségektől megóvja, illetőleg ezeket a betegségeket megelőzze. A munkavállalóik egészségének a megvédésére a munkáltatóknak áldozniuk is kell.
Azzal, hogy a tb-finanszírozás alól kikerültek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások, megjelentek a piacon a kifejezetten erre specializálódott vállalkozások, amelyek a szolgáltatásaikkal az általában fizetőképes cégeket célozzák meg. A törvényben előírt (alap)szolgáltatásokon kívül széles körű egészségügyi vizsgálatokkal állnak a cégek rendelkezésére (belgyógyászat, kardiológia, fogászat, teljes körű laborvizsgálatok, ultrahang, neurológia, pszichológia, szemészet, nőgyógyászat stb...), de természetesen a komplett szűrő- és egyéb, speciális vizsgálatokért külön díjat számolnak fel. Megjelent a piacon az ún. "topmenedzserszűrés" is, amely a megváltozott életforma egészségre káros hatásait kívánja kiszűrni.
Az összeállítást készítette:
Fleischmann Edina, Galló Sándor, Gyulay Tibor, Hintenberger András, Ocsenás Zoltán
MVSZ
A munkavédelmi szabályzatban a következőket célszerű szabályozni: * 1. Az MVSZ hatálya: * területi (székhely, telephely, üzemrész, kirendeltség stb.), * személyi (határozott és határozatlan idejű munkaszerződés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókra, a munkáltató telephelyén munkát végző más munkáltató munkavállalóira, a munkavégzés veszélyes hatókörében tartózkodókra), * időbeli (hatálybaléptetés megjelölése). * 2. Az Mvt. és a kapcsolódó rendeletek alapján a munkáltatóra vonatkozó specifikus szabályok: például munkavédelmi oktatás rendje és a dokumentálás módja, egyéni védőeszközök juttatásának szabályai munkaköri ártalmak szerint, munkaköri alkalmi orvosi vizsgálatok nyilvántartása, munkabalesetek kivizsgálása, nyilvántartása stb. * 3. A vezető(k) munkabiztonsági feladat- és hatásköre. * 4. A munkabiztonsági szakember(ek) feladatai, intézkedési jogosultsága(i). * 5. Az Mvt. 8., 47. és 58. §-ainak figyelembevételével a megjelölt veszélyességi osztályokhoz, munkavállalói létszámhoz tartozó munkavédelmi képesítésű személy(ek) számát, foglalkoztatásuk időtartamát meg kell határozni a következők szerint:
Veszélyességi osztály
Munkavállalók száma
Alkalmazandózak emberlétszám
Napi foglalkoztatás időtartama
I.
100-500
1 fő középfokú (kf.)
4 óra
501-1000
1 fő felsőfokú (ff.)
Teljes munkaidő
1000 felett
1 fő ff. és minden 600 fő felett 1 fő kf.
Teljes munkaidő
II.
100-500
1 fő kf.
2 óra
501-1000
1 fő kf.
Teljes munkaidő
1000 felett
1 fő ff. és minden megkezdett 500 fő felett 1 fő kf.
Teljes munkaidő
III.
100-500
1 fő kf.
1 óra
501-1000
1 fő kf.
4 óra
1000 felett
1 fő ff.
Teljes munkaidő
100 fő alatti munkavállaló esetében a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére a munkáltató köteles munkavédelmi szakembert esetenként vagy folyamatosan foglalkoztatni. * [A foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat alap, illetve szakellátása vonatkozásában a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásait kell figyelembe venni.] * 6. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szavatoló MUNKÁLTATÓI szabályozás rendje (veszélyes tevékenységi körök, munkaeszközök meghatározása, technológiai, műveleti utasítások elkészítése, karbantartása, a feladat elvégzésére kötelezett [jogosult] megjelölése, kockázati tényezők meghatározása stb.). * 7. Munkaköri, szakmai, ill. személyi alkalmassági orvosi vizsgálatok rendjének szabályozása. * 8. Munkavédelmi képzés, oktatás, továbbképzés. * 9. Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, rendkívüli események esetén a teendők meghatározása, elsősegélynyújtás. * 10. Egyéni védőfelszerelések, védőitalok, bőrvédő készítmények, tisztálkodási szerek ellátási rendje. * 11. Munkavédelmi üzembe helyezéssel kapcsolatos követelmények meghatározása, újraindítás. * 12. Időszakos biztonsági felülvizsgálat körébe tartozó veszélyes technológiák, munkaeszközök köre stb.
