Végrehajtás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/06. számában (1999. szeptember 9.)

A végrehajtási eljárás lefolytatása akkor szükséges, ha az ügyfél a határozatban foglalt kötelezettségeket nem teljesíti, azoknak önként nem tesz eleget. A közigazgatási szervek államigazgatási ügyben hozott határozatai végrehajtására csak meghatározott feltételek megléte esetén kerülhet sor.

Mind a jogot, mind pedig a kötelezettséget megállapító határozatok végrehajtásának alapvető feltétele a végrehajtható határozat megléte, valamint az, hogy a végrehajtási jog elévülése ne következzen be.

A végrehajthatóság feltétele

A közigazgatási határozat végrehajtható, ha az jogerős, és az abban foglalt teljesítési határidő eredménytelenül eltelt.

Az első fokú határozat jogerős, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy ha a fellebbezést az Áe. kizárja. Az Áe. 64. §-a alapján nincs helye fellebbezésnek, ha első fokon a kormány vagy a kormány tagja járt el, vagy ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni. Ugyancsak nincs helye fellebbezésnek a végrehajtás során hozott határozat ellen, kivéve az Áe. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

A másodfokú határozat jogerőssé válik a közléssel, ezt követően a határozat rendes jogorvoslattal (a fellebbezéssel) már nem támadható meg (alaki jogerő).

Kivételek a végrehajthatóság alól

A jogerős határozat két eset kivételével végrehajtható. Mindkét kivétel jelentkezhet az első és másodfokú jogerős határozatnál is.

A végrehajthatóság alól az első kivétel, ha a közigazgatási pert kezdeményező keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A másik kivételt a jogerős határozatok esetében a végrehajthatóság alól az jelenti, ha a teljesítési határidő vagy határnap még nem telt el. Ha a közigazgatási szerv teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek letelte után hajtható végre. Ezt a teljesítési határidőt, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozatot hozó közigazgatási szerv indokolt esetben meghosszabbíthatja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg a teljesítésre.

A végrehajthatóság megszűnése

Az Áe. 86. §-ának (1) bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. Egyes államigazgatási eljárásokban a jogszabály ettől eltérő elévülési időt állapíthat meg.

A végrehajtás elévülése azt jelenti, hogy az időmúlás következtében a határozatban foglaltakat államigazgatási végrehajtás útján már nem lehet érvényesíteni. Ilyen esetben annak nincs akadálya, hogy a kötelezett ezt követően önként teljesítsen, a kötelezettség maga ugyanis nem évül el, csak a végrehajtási kényszerrel nem lehet a végrehajtási jog elévülését követően már élni. A végrehajtási cselekmények megszakítják az elévülést, és az elévülési idő újra kezdődik.

A végrehajtási eljárás megindítása

A végrehajtási eljárás a határozat végrehajtásának elrendelésével kezdődik. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat végrehajtását az első fokon eljárt közigazgatási szerv rendeli el. A végrehajtás elrendelése a hatóságnak az a döntése, amellyel a végrehajtási eljárást megindítja.

A végrehajtás elrendelése

A végrehajtás elrendeléséről az első fokon eljárt közigazgatási szerv a jogosult kérelmére vagy hivatalból határoz, s a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül rendeli el a végrehajtást. A hivatalból lefolytatott eljárás esetén a végrehajtást is hivatalból kell elrendelni, mégpedig haladéktalanul.

A végrehajtást elrendelő határozat vagy intézkedés ellen fellebbezni nem lehet [Áe. 88. § (1) bekezdés]. Ha a végrehajtás elrendelését az ügyfél kéri, de annak feltételei nem állnak fenn, akkor a kérelmet a közigazgatási szerv elutasítja.

Pénztartozás végrehajtása

A közigazgatási határozatok nagyon gyakran pénzösszeg megfizetésére köteleznek. Külön szabályokat tartalmaz a törvény arra, ha a magánszemélyek [Áe. 79. §] vagy ha a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervek [Áe. 80. §] nem fizetik meg a tartozásukat. Kivételt jelentenek a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyek, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai. Esetükben a jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek oka, hogy a bankszámla-szerződési kötelezettség alá eső vállalkozók és ezek társaságai pénzeszközeit ugyanúgy a pénzintézetek kezelik, mint a jogi személyekét, így a pénzintézeten keresztül történő végrehajtási mód a legcélszerűbb.

Letiltás

A magánszemélyeknél a pénzösszeg behajtásának fő formája a munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás. Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el, és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt közigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságát folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Szövetkezeti tag esetén arra hívja fel a járandóságot kifizető szervet, hogy a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak a követelést.

A letiltás foganatosítása esetén figyelemmel kell lenni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 2. §-ában foglalt rendelkezésre is. A munkabérre és egyéb járandóságra vezetett bírósági végrehajtás szabályait – többek között a levonás közös szabályait, a levonási sorrend meghatározását, és a végrehajtás alól mentes juttatások felsorolását – a bírósági végrehajtásról szóló törvény IV. fejezete tartalmazza.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásból azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő adónak (adóelőlegnek) egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett összegből – a törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

Mentesség a végrehajtás alól a munkabérből történő levonás során

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mentes a végrehajtás alól a nemzeti gondozott és hadigondozott ellátási díja, a segély, a várandóssági pótlék, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, a megváltozott munkaképességű személyt megillető keresetkiegészítés, a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat, a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, az ösztöndíj, a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye.

Levonási sorrend

A munkabérből több követelést a Vht. 165. §-ában megállapított sorrendben kell levonni. Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend a követelések jogcímét alapul véve, a következő: gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér, a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, egyéb követelés. A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

A munkáltató kötelezettségei

A letiltás címzettje az adós mindenkori munkáltatója, aki a letiltás kézhezvétele után a letiltásban feltüntetett, a kötelezett munkabéréből levont összeget haladéktalanul köteles kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani. A közvetlen letiltás eredményességének legbiztosabb garanciája, hogy a munkáltató a le nem vont tartozás összegének erejéig készfizető kezesként felel a jogosultnak, ha a letiltással kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

Végrehajtás a vagyonra

Az Áe. rendelkezései szerint a pénzösszeg behajtásának másik módja az ingó- vagy ingatlan-végrehajtás. Erre akkor kerül sor, ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség (például mert az adósnak nincs munkahelye), vagy az nem vezetett eredményre, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni.

Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint. A végrehajtás elrendelése, valamint a végrehajtás foganatosítása itt elválik. Az elrendelő szerv az első fokon eljárt szerv, a végrehajtást foganatosító pedig az adóhatóság. A végrehajtást foganatosító szerv végzi el azokat a végrehajtási cselekményeket, amelyekkel a kötelezettség kikényszerítése végett kényszert alkalmaz a kötelezettel szemben.

Inkasszó

A jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pénztartozásainak behajtása átutalási felhívással vagy azonnali beszedési megbízással történik. Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt közigazgatási szerv felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Az átutalási felhívással történő behajtási mód alól kivételt képez az, ha mind a jogosult, mind pedig a kötelezett gazdálkodó szervezet. Ilyenkor a közigazgatási szerv hatósági eljárása nélkül történik a végrehajtás. A jogosult a kötelezettel szemben azonnali beszedési megbízással érvényesítheti követelését. Az azonnali beszedési megbízás alapján a bank a követelés összegével a kötelezett számláját megterheli, és azt a jogosult javára írja.

Meghatározott cselekmények végrehajtása

A meghatározott cselekmények végrehajtásánál a végrehajtást az első fokú határozatot hozó szerv rendeli el, a végrehajtás foganatosítója pedig elvégzi azokat a végrehajtási cselekményeket, amelyekkel a kötelezettség kikényszerítése végett – többnyire vagyoni, kivételesen személy elleni - kényszert alkalmaz a kötelezettel szemben. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú közigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlana van. A leggyakrabban az első fokú határozatot hozó szerv a legalsóbb fokú államigazgatási szerv, így a végrehajtást elrendelő és a foganatosító ugyanaz a szerv.

A végrehajtás módja

A végrehajtás módja a meghatározott cselekmény jellegétől függően többféle lehet:

– a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti;

– a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti;

– a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege százezer forintig terjedhet;

– a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.

A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító közigazgatási szerv határoz. A döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

A cselekmény elvégeztetése

A végrehajtást foganatosító hatóság a meghatározott cselekménynek a kötelezett költségére történő elvégeztetésének eszközével csak akkor élhet, ha a kötelezettség teljesítése nincs a kötelezett személyéhez kötve (például bontási kötelezettség). Ilyenkor az eljáró közigazgatási szerv vagy maga elvégzi a kötelezett helyett, vagy feljogosítja a jogosultat arra, hogy azt elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse. A meghatározott cselekmény elvégzésének, illetve elvégeztetésének a költségeit természetesen annak kell megfizetnie, akinek a kötelezettséget teljesítenie kellett volna.

A közigazgatási szerv a kötelezettet a költségek viselésére és a költségek megelőlegezésére is kötelezheti. A meghatározott cselekménynek a kötelezett veszélyére való elvégzése (elvégeztetése) azt jelenti, hogy ha a végrehajtás során kár keletkezik, ennek viselése, illetőleg a másnak okozott kár megtérítése a kötelezettre hárul.

Pénzegyenérték

A szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezés – mint végrehajtási mód – csak akkor választható, ha a jogosult ezt kéri. A szolgáltatás pénzegyenértékét a végrehajtást foganatosító szerv határozatba foglalva állapítja meg.

Karhatalmi segédlet

A meghatározott cselekmény jellegéből eredően az nem mindig végezhető el mással, vagy nem lehetséges átváltoztatni vagyoni jellegű követeléssé (nem határozható meg pénzbeli egyenértéke, például tankötelezettség teljesítése, gyermekláthatás). Ilyenkor mindenképpen az eredetileg előírt magatartás kikényszerítése szükséges. Az eredetileg előírt kötelezettség kötelezett általi kikényszerítését szolgáló végrehajtási mód a vagyoni jellegű kényszer (a pénzbírság), illetve a közvetlen kényszer (a rendőrség közreműködésének) alkalmazása.

Végrehajtási bírság

A végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv a kötelezettel szemben bírságot állapíthat meg, amelynek összege százezer forintig terjedhet. A bírság kiszabása határozattal történik.

A végrehajtási bírság nem pótolja az eredeti cselekményt, ezért annak megfizetésével a kötelezettség elvégzését megváltani nem lehet. A törvény kifejezett rendelkezése alapján, ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható.

Bírságolni csak magánszemélyt lehet. Így ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem teljesítette a határozatban előírtakat, akkor a bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni. A kötelezettség rendőrség közreműködésével is kikényszeríthető.

Intézkedés a végrehajtás foganatosítása során

Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek az, amely előírja, hogy a közigazgatási szerv a végrehajtás foganatosítása során azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. Ha valamely ügyben az elrendelt intézkedés nem vezetett eredményre, az államigazgatási szerv ugyanabban az ügyben egy másik hatékonyabbnak ígérkező intézkedést rendelhet el. A rendőrség a reá vonatkozó jogszabályban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.

Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban

Fellebbezés

Az Áe. főszabályként megállapítja, hogy a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Három esetben biztosít a végrehajtás során hozott határozat ellen önálló fellebbezési jogot:

– fellebbezni lehet a végrehajtási kifogásról rendelkező határozat ellen;

– fellebbezés nyújtható be a meghatározott cselekmények végrehajtása során a költségviselésről, a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen;

– a kötelezett fellebbezhet a meghatározott ingóság pénzegyenértékének megállapításáról és annak megfizetéséről szóló határozat ellen.

Kifogás

A fellebbezést tehát a törvény az előbb ismertetettek kivételével kizárja, de lehetőséget teremt arra, hogy az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti - ha nincs helye fellebbezésnek –, kifogást terjesszen elő. A kifogást a végrehajtást foganatosító szervhez lehet benyújtani a sérelemről szerzett értesüléstől számított három napon belül. A kifogásról a végrehajtást foganatosító szerv dönt. A törvény rövid határidőt állapít meg, a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül köteles határozattal dönteni. E határozat ellen fellebbezni lehet. A végrehajtási eljárásban tehát már csak a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban okozott sérelmek orvoslása történhet meg, magát az érdemi határozatot nem lehet kifogásolni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!