Különleges eljárások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/06. számában (1999. szeptember 9.)

1. AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

Az adóigazgatási eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul.

Hivatalból induló eljárás

Hivatalból folytatandó le az adóigazgatási eljárás, ha

– az adóellenőrzés megállapításai alapján adóhatósági intézkedés válik szükségessé;

– jogorvoslati eljárás keretében a felettes szerv az adóhatóság határozatát megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

– a felettes szerv felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy törvénysértő módon nem hoztak határozatot, és erre utasítja az adóhatóságot.

Kérelemre induló eljárás

A kérelemre induló eljárásoknál kérelemnek kell tekinteni minden beadványt, amely valamely jog megállapítására, kötelezettség alóli mentesítésre, nyilvántartásba való bejegyzésre, adat igazolására vonatkozik.

Adóhatóságok

A kérelem tárgyában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság köteles eljárni.

Adóhatóságnak minősülnek:

– az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (az adók, egyéb költségvetési befizetési kötelezettségek vonatkozásában),

– a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (a vám- és jövedékügyekben),

– az önkormányzat jegyzője (a helyi adók vonatkozásában),

– az illetékhivatal (az illetékügyekben) [az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 6. § (1) bekezdés].

A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó-, ingatlan-végrehajtási eljárásban - ideértve a kötelezett követeléseinek végrehajtását is – a végrehajtás foganatosítójaként is az adóhatóság jár el.

Ügyfél

Az adóigazgatási eljárásban ügyfélnek kell tekinteni az adózót, továbbá azt a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art. írja elő.

Az adóigazgatási eljárás fajtái

Adóigazgatási eljárás

– az adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására,

– a költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,

– a törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére [Art. – 75. § (2) bekezdés] irányuló eljárás.

Az adómegállapítás módjai

Az adót, a költségvetési támogatást

– az adózó önadózással,

– a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel,

– az adóhatóság kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, illetőleg azonnali ellenőrzéssel állapítja meg [Art. 17. § (1) bekezdés].

Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le [Art. 58. § (1) bekezdés].

Becslés

Becslés alkalmazható

– a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,

– ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,

– ha az adóhatóság rendelkezésére álló – azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető – adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, valamint,

– ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett vagy elmulasztotta a nyilatkozattételt.

A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valóságos adó-, illetve költségvetési támogatásalapot valószínűsíti. A becslésnél az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik [Art. 60. §].

Határozat

Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás, a fizetési értesítés és az adóív is. Ha az adóigazgatási eljárás ellenőrzéssel összefüggő utólagos adómegállapításra irányul, az eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv átadásának napját, ha zárótárgyalást tartottak, a zárótárgyalás napját kell tekinteni. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő ebben az esetben hatvan nap.

Az adóhatóság adónként, költségvetési támogatásonként az egyes időszakokra elkülönítve határozattal állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást és az adózót az adóhiány megfizetésére kötelezi. A határozatban az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell. A határozatot az adóhatóság az adózóval kézbesítés útján közli.

Feltételes adómegállapítás

A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt – a jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó – részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót (feltételes adómegállapítás). A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező [Art. 80/A § (1) bekezdés]. A döntés iránti kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1%-a, de legalább kettőszázötvenezer, és legfeljebb ötmillió forint, ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, úgy kettőszázötvenezer forint.

A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy

– a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;

– a kérelem vagy hasonló kérelem ügyében nem folyt és nem folyik ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás;

– a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adó-megállapítás nem alkalmazható.

Jogorvoslati rendszer

Az Art. jogorvoslati rendszere azonos az Áe. jogorvoslati rendszerével.

Módosítás, visszavonás

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja [Art. 84. § (1) bekezdés]. Ez a korlátozás nem érvényesül, ha

– a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettségének teljesítésével összefüggésben csalást, illetve adó-, társadalombiztosítási csalást követett el,

– a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,

– az adózó rosszhiszemű volt.

Fellebbezés

Eltérő rendelkezés hiányában az adóigazgatási eljárásban is megilletik az adózót az államigazgatási eljárás során igénybe vehető jogorvoslati eszközök. Így az adóhatóság érdemi határozata ellen fellebbezésnek van helye.

Jogszabálysértőnek minősül - és így a fellebbezési eljárásban megsemmisítendő – például a határozat, amelynek kibocsátására az adóhatóságnak nem volt törvényes felhatalmazása, amely ellentétes az ügyben irányadó anyagi jogi szabállyal, amelynek meghozatala során kizárt személy vett részt az eljárásban, amelyet nem támasztottak alá megfelelő bizonyítékokkal.

Felügyeleti intézkedés

A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy határozathozatalra jogszabálysértő módon nem került sor [Art. 85. § (1) bekezdés]. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az utólagos adómegállapítás korlátaira is figyelemmel, a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az első fokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja.

A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el, ha a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitva álló határidő még nem telt el, az adózó a határozat felülvizsgálatára jogosult bíróságnál keresetlevelét előterjesztette, továbbá az adózó a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, bár erre a lehetőségre az adóhatóság a figyelmét szabályszerűen felhívta, illetve a kérelem alapján a határozat jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető.

Közigazgatási per

Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának felülvizsgálatára közigazgatási per kezdeményezhető, a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi a határozatot, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja [Art. 86. § (1) bekezdés]. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz.

A határozatok végrehajtása

Az adóigazgatási eljárásban a végrehajtási eljárás – az adóhatóság külön határozata nélkül – a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. Az adótartozás behajtása [Art. 87. § (1) bekezdés] érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján haladéktalanul intézkedik a végrehajtás iránt.

Végrehajtható okirat

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó adóbevallás, a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

A végrehajtás módjai

A tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében pedig a munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással kell végrehajtani.

Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet [Art. 88. § (1) bekezdés].

Ha a végrehajtás ezen a módon nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adófizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.

2. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló – 1999. december 31-éig hatályos – 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (Iny. tvr.) rendelkezései szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény (adatváltozás) bejegyzése főszabályként kérelemre történik.

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított harminc napon belül kell az ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve a földhivatali engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet ennek megtörténtétől számított harminc napon belül kell benyújtani.

A bejegyzési kérelem tartalma

A kérelemben - amennyiben ezeket az adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem tartalmazza – fel kell tüntetni

– az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét és lakáscímét, továbbá a személyazonosító jelét;

– a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát;

– az érintett ingatlan pontos megjelölését (község neve, helyrajzi szám);

– a jog vagy tény pontos megjelölését;

– a jogváltozás jogcímét;

– az érdekeltek megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát.

Mellékletek

A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot (például adásvételi, ajándékozási szerződés), valamint annak legalább két másolatát – amelynek szükség esetén tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (hatósági jóváhagyást, igazolást stb.) is –, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat (például a 99400-as számú APEH-nyomtatványt).

A hivatalbóli eljárás

A földhivatal a nyilvántartott jogoknak és tényeknek a tényleges állapottal való egyezőségét hivatalból is ellenőrizheti. A hivatalból feltárt eltérés rendezésére - feltéve, hogy ahhoz bírósági eljárás nem szükséges – az érdekelt határozattal kötelezhető.

Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

Jogorvoslat

A földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei, illetőleg a fővárosi földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a földhivatalnál kell benyújtani [Iny. tvr. 23. § (1) bekezdés].

A földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt kijavíthatja vagy kiegészítheti, a jogszabálysértő határozatot pedig saját hatáskörében módosíthatja vagy visszavonhatja. A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha az ügyfél pótolja az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat. Ebben az esetben a fellebbezés megtartja az eredeti beadvány rangsorát.

Az Iny. tvr. 1991. július 26-ig hatályos rendelkezései szerint a megyei földhivatali határozat megváltoztatását az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi bíróságtól lehetett kérni, a bírósági felülvizsgálatot nemperes eljárásban kellett lefolytatni. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése az erre az esetre írt külön eljárási szabályokat hatályon kívül helyezte, ezzel a felülvizsgálatot peres útra terelte.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS 2000. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS SZABÁLYAI

A 2000. január 1-jén hatályba lépő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inyt.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és a tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló államigazgatási eljárás, amely kérelemre, illetve hivatalból indul [Inyt. 26. § (1) bekezdés].

A kérelem és mellékletei

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől – ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtétől – számított harminc napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.

A kérelmező

A bejegyzést annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyezett jogát érinti.

Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel személyi adat- és lakcímnyilvántartásból stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban [Inyt. 27. § (1) bekezdés].

A bejegyzés alapjául szolgáló okirat

Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja [Inyt. 29. §].

Az okirat tartalma

Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:

– az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,

– a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

– az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),

– a jog vagy tény pontos megjelölését,

– a jogváltozás jogcímét,

– az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,

– a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a devizabelföldi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján külföldinek minősül, e minőség feltüntetését.

Belföldi okirat

A belföldön kiállított magánokirat a bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

– a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy

– két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolta, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

– a nyilatkozattevő aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyző hitelesítette, vagy

– az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá ha

– az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták,

– több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden oldalon tartalmazza, közjegyzői okiratoknál a külön jogszabály által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,

– a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

Ellenjegyzés

A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a hitelesítő vagy közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

A kérelem elintézése

A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni [Inyt. 44. § (1) bekezdés].

Rangsor

A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A kérelem elutasítása

El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére. Nem kell az elutasítás tényét a tulajdoni lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti kérelem vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem pótolhatók [Inyt. 51. §].

A földhivatal hivatalbóli eljárása

Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, haszonbérleti jogot, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot átruházták, csak a tulajdonjog bejegyzését kéri [Inyt. 50. § (1) bekezdés].

Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból

– a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,

– az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés,

– a zálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló valamely zálogjog, továbbá

– a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejűleg.

A határozat kézbesítése

A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell

– a kérelmezőnek (az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani),

– annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

– annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszűnt,

– tulajdoni hányadot érintő bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,

– a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át,

– az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

– telekalakítás esetén az első fokú építésügyi hatóság részére,

– külföldi tulajdonszerzése esetén a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnak,

– az adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzésekor a kérelmező adóhatóságnak, illetőleg az első fokú illetékhivatalnak,

– ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak,

– felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak [Inyt. 52. § (1) bekezdés].

Az elutasító határozatot kézbesíteni kell

– a kérelmezőnek,

– annak, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá

– annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentős tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezni [Inyt. 52. § (1) bekezdés].

Jogorvoslatok

A törvénysértő határozat ellen jogorvoslati kérelemmel lehet élni.

A határozat ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül fellebbezésnek van helye.

A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá – jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen – közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.

A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését, és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. E határidő elmulasztása miatt a Polgári Perrendtartás (Pp.) szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Az igazolási kérelem felől a bíróság határoz.

Bírósági felülvizsgálat

A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatával együtt tizenöt napon belül – a megyei földhivatal útján – meg kell küldeni az illetékes bíróságnak.

Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan határvonalát, illetőleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni.

A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset elbírálására a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság illetékes. A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, és a megyei földhivatalt új eljárásra utasítja vagy a keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók (Inyt. 58-60. §-ai).

3. A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ELJÁRÁSA

A versenyfelügyeleti eljárásnak négy önálló szakasza van: a vizsgáló eljárása, a versenytanács eljárása, utóvizsgálat, illetőleg a jogerős határozat végrehajtása. A Versenytanács eljárását mindig megelőzi a vizsgáló eljárása, a vizsgáló eljárását azonban nem követi minden esetben a Versenytanács eljárása. Utóvizsgálattal csak a törvényben meghatározott két esetben, az eljárás szünetelése, illetőleg az érdemi határozattal befejezett ügyekben találkozunk. A határozat végrehajtására csak kivételesen, a határidőben történt önkéntes teljesítés hiányában kerül sor.

A vizsgálati eljárás

A vizsgálati eljárás megelőzi, és az eljárás további folytatása esetén mintegy előkészíti a Gazdasági Versenytanács eljárását. A tényállás tisztázása érdekében a vizsgálót a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény – Tpvt.- rendelkezései szerinti adatkérési, iratbekérési, másolatkészítési jogok illetik meg.

A vizsgáló határozattal hivatalból rendeli el a vizsgálatot olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a Tpvt. rendelkezéseit sérti, feltéve hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

Más esetben, ha az, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott ügy érinti, bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatalnál, a bejelentéssel először a vizsgáló foglalkozik. A bejelentő ilyen ügyekben nem minősül kérelmezőnek, nem illetik meg az ügyfél jogai, és a vizsgáló – végső soron pedig a vizsgáló határozata ellen benyújtott jogorvoslat esetén –, az eljáró versenytanács határozatától függ, hogy a bejelentést követően megindítják-e az eljárást vagy sem.

A vizsgáló feladata, hogy a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül elrendelje a vizsgálatot, vagy – amennyiben annak megindítása nem indokolt – nemleges határozatot hozzon a vizsgálat elrendelése tárgyában. Határozata ellen a bejelentő az eljáró versenytanácshoz fordulhat jogorvoslattal, majd ennek kedvezőtlen döntése esetén nemperes eljárásban a Fővárosi Bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelmével. A Fővárosi Bíróság a jogorvoslatot nemperes eljárásban soron kívül bírálja el, amelynek során az eljáró versenytanács határozatát meg is változtathatja. A Fővárosi Bíróság végzése ellen sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslat – fellebbezés, illetőleg felülvizsgálati kérelem – nem terjeszthető elő.

A kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás

A vállalkozások közötti megállapodás gazdasági versenyt korlátozó voltának megállapítása, illetőleg a tilalom alóli mentesülése vagy mentesítése iránti kérelmet annak kell benyújtani, akinek a megállapítás érdekében áll, egyedi mentesítésnél pedig annak, aki mentesülni kíván a tilalom alól. A vállalkozások összefonódása esetén kérelmet terjeszthetnek elő a közvetlen résztvevők (tehát, akik között az összefonódás ténylegesen létrejön) közösen, vagy akár bármelyikük egyedül, vagy aki a koncentrációt követően az irányítási jogot megszerzi. Ha a kérelem benyújtásának joga a törvény rendelkezése szerint több személyt is megillet, ez egyben nem jelent közös kötelezettséget, mert közülük bármelyik érintettnek a kérelme a versenyfelügyeleti eljárás megindítását eredményezi.

A vállalkozások összefonódásához való engedélymegadás iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtani. Pénzintézetek, illetőleg biztosítóintézetek összefonódása esetén a saját szakfelügyeleti szervükhöz benyújtott engedélyezési kérelemmel egyidejűleg kell a kérelmet a Gazdasági Versenyhivatalhoz eljuttatni.

Az ügyfél

A hivatalból indított eljárásban ügyfélnek minősül az, akivel szemben az eljárás megindult, a kérelemre indítható eljárás során pedig az, akit a törvény a kérelem benyújtására feljogosít, akinek a vállalkozók közötti megállapodás, illetve tervezett megállapodásra vonatkozó versenytilalom alóli mentesség megállapítása, vagy a tilalom alóli felmentés megadása érdekében áll, a vállalkozások összefonódásának engedélyezése során a közvetlen résztvevő (Tpvt. 68. §), az irányítási jog megszerzője, valamint az erőfölényben lévő vállalkozó, akit az ártörvény bejelentésre kötelez. Kérelemre induló eljárásokban ügyfél az is, akire a kérelem vonatkozik.

A határozat

A versenyfelügyeleti eljárás során a vizsgáló is, és az eljáró versenytanács is határozati alakban hozza meg döntéseit a Tpvt.-ben szabályozott esetekben, azonban az ügy érdemében kizárólag az eljáró versenytanács határozhat. Érdeminek minősíti a Tpvt. az eljáró versenytanács alábbi határozatait a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás egyedi mentesítése iránti kérelem tárgyában hozott határozata, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás hivatalból történt felülvizsgálata során hozott határozat, illetőleg a vállalkozások összefonódása tárgyában hozott döntés, a versenyjogot sértő magatartást megállapító határozat, amelyben a megállapítás mellett elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtilthatja a magatartás további folytatását, helyreigazító nyilatkozat közzétételét írhatja elő.

Érdeminek minősíti a törvény a határozatot akkor is, ha az korábbi határozat visszavonása tárgyában született [Tpvt. 19. § (1) bekezdés, 32. §], és akkor is, ha azért szünteti meg az eljáró versenytanács az eljárást, mert nem látja indokoltnak annak folytatását, illetőleg ha azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot

– kérelemre indított eljárásnál a kérelem beérkezésétől, hiánypótlásra történő visszaadás esetén az ismételt kézhezvételtől, a hiánypótlás elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnél pedig a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalától,

– hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat elrendelésétől számított 90 napon belül kell meghozni, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható.

Jogorvoslatok

A versenyfelügyeleti szerv eljárásában igénybe vehető jogorvoslati eszközök: a kifogás, a jogorvoslati kérelem, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem.

Vizsgálati kifogás

Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni [Tptv. 81. §].

Jogorvoslati kérelem

A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata ellen a törvényben meghatározott esetekben külön jogorvoslatnak van helye, amelynek a határozatban foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő.

A vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül, a versenytanács eljárás során hozott határozata elleni jogorvoslati kérelmet pedig a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírálja el [Tptv. 82. § (1) bekezdés]. E határozatok ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Bírósági felülvizsgálat

A Gazdasági Versenyhivatalnak az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata – ideértve annak kiegészítését és a rendelkező részt érintő kijavítását is – a kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel kérhető a bíróságtól.

A keresetnek a határozat végrehajtására – a meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkező rész kivételével – halasztó hatálya van, de az eljáró versenytanács a határozat azonnali végrehajtását – a közérdekre tekintettel – elrendelheti.

A keresetet az eljáró versenytanácsnál kell benyújtani, amely a keresetlevelet az ügy irataival együtt a beérkezésétől számított nyolc napon belül továbbítja a bíróságnak.

A közigazgatási perben a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében nem járhat el az, aki a vizsgálatban, illetve a versenytanács érdemi határozatának meghozatalában részt vett.

A bíróság a versenytanács határozatát megváltoztathatja. Ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot is meg kell téríteni [Tptv. 83-84. §-ai].

4. A REKLÁMFELÜGYELETI ELJÁRÁS

A gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség – látja el, és ezen belül lefolytatja a reklámtevékenységre vonatkozó előírások megsértése miatti eljárásokat.

Az eljárás megindítása

A reklámfelügyeleti eljárás szintén kérelemre vagy hivatalból indul. A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitva álló határidő megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

Határozat

Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát

– elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

– megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.

Jogorvoslatok

– A felügyelőség első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a főfelügyelőség vezetője bírálja el. A főfelügyelőség vezetője elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.

A főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a Pp. XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a főfelügyelőség vezetőjének határozatát megváltoztathatja [a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 15-20. §-a].

5. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) határozza meg azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek alkalmaznak eljárásuk során. Az eljárás itt is, kérelemre is, és hivatalból is megindulhat.

A hatóság jogai és kötelezettségei

Az eljáró hatóság a vizsgálat során jogosult jegyzőkönyv ellenében minta és ellenminta vételére, ha az áru minősége, összetétele csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapítható meg, továbbá próbavásárlást végezhet; az ellenőrzések során együttműködik az önkormányzati szervekkel, az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja az érdekelt önkormányzatokat és felkérésükre vizsgálatot folytat.

Az eljáró hatóságnak a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie az érdekelt szakhatóság véleményét. Amennyiben a szakhatóság tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a hozandó intézkedéssel egyetért.

A hatóság rendelkezései

Ha az eljáró hatóság eljárása során megállapította a törvényben és más jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

– elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

– megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

– elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását,

– elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,

– elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység esetén - a szabálytalanság megszüntetéséig – az üzlet bezárását [Fvtv. 47. § (1) bekezdés].

Fogyasztóvédelmi bírság

Az eljáró hatóság a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén határozatával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni [Fvtv. 48. §]. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti az élet, az egészség, a testi épség és a környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtását.

Jogorvoslat

A területi felügyelőség első fokú határozata ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője bírál el. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól. A bíróság a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének határozatát megváltoztathatja [Fvtv. 50. §].

6. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ELJÁRÁS

Az állampolgárság megszerzése iránti kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, a külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzulhoz [a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény – Áps. – 13. § (1) bekezdés].

Kérelem

Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett személyi adatait (név, lakcím, születési, házasságkötési adatai), felmenőinek személyi adatait, valamint az állampolgárságra, külföldre távozás időpontjára vonatkozó adatokat. A kérelemhez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot és a családi állapotot igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat. Ha a kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, a belügyminiszter a kérelmezőt más közokiratok bemutatására is felhívhatja. Ilyenek különösen: a hatósági erkölcsi bizonyítvány, az állampolgársági bizonyítvány, a honosítási, visszahonosítási, elbocsátási okirat, a magyar útlevél, az illetőségi bizonyítvány, továbbá a születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat [Áps. 14. §].

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásához – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell. Házastársak, illetve szülő együtt élő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.

Intézkedések

A kérelmet az anyakönyvvezető nyolc napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.

A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kérelem teljesítésére, vagy elutasítja azt. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget. Az elintézési határidő a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

Határozat

Az állampolgársági eljárásban a belügyminiszter által hozott határozat tartalmazza

– a határozatot hozó szerv megnevezését, az ügy számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét;

– az állampolgársági ügyben hozott döntést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást;

– a döntés alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat és jogszabályi rendelkezéseket;

– a határozat hozatalának helyét, idejét, aláírójának nevét, a határozatot hozó szerv bélyegzőjét [a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 12. §].

Jogorvoslat

A belügyminiszter határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, meghatározott esetekben a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.

Így kereset indítható a belügyminiszter

– az állampolgárságról lemondás feltételeinek hiányát megállapító,

– az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását megállapító határozata, valamint

– az állampolgárság fennállását, megszűnését igazoló állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása ellen.

E perekre a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni [Áps. 8. § (3) bekezdés, 9. § (2) bekezdés, 10. § (3) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 22. §].

7. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

A nyugdíjbiztosítási szerv vezetőjének hatásköre

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 95. §-ának (1) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője – a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője – jár el

– a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá

– a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben.

A jogorvoslat

A kizárólagos mérlegelési jogkörben, a méltányossági alapon történő nyugellátás megállapításának engedélyezésére hozott határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslattal élni nem lehet, ezekben az ügyekben tehát a bírósági felülvizsgálat is kizárt [Tny. 95. § (2) bekezdés].

Fellebbezés

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyéb határozatai ellen fellebbezésnek helye van. A fellebbezés lehetősége nincs meghatározott okhoz kötve. Ennek megfelelően fellebbezni lehet a határozat (intézkedés) jogellenessége, az eljárás szabálytalansága miatt.

A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha az első fokú határozatot hozó szerv annak azonnali végrehajtását rendelte el.

A határozat (intézkedés) felülvizsgálata során a fellebbezőt szükség esetén meg lehet hallgatni, elrendelhető további adatok, igazolások beszerzése, illetve orvosi vizsgálat lefolytatása.

A bírói út

A fellebbezést határozattal kell elbírálni, a másodfokú határozat ellen – a kézbesítéstől számított harminc napon belül – az érintett keresettel fordulhat az első fokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz (Legfelsőbb Bíróság KK 18. sz. állásfoglalása – BH 1995. évi 9. szám). Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották [Tny. 95. § (3) és (4) bekezdés].

A jogalap nélküli ellátás megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van [Tny. 95. § (5) bekezdés].

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Keb.) 76. §-ának (1) bekezdése szerint a jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő harminc napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani.

8. A CSALÁDVÉDELMI ELLÁTÁSRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Csts.) rendelkezései szerint a gyermeket nevelő szülőt – jövedelmi helyzetétől függetlenül – családtámogatási ellátás (nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatás, anyasági támogatás) illeti meg.

Az igényérvényesítés

A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását [Csts. 34. § (1) bekezdés].

A családtámogatási ellátás iránti igényt – a gyermeknevelési támogatás kivételével -

– ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,

– ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) folyósítja, a TÁKISZ,

– egyéb esetekben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (MEP), illetőleg ennek kirendeltsége;

a gyermeknevelési támogatás iránti igényt pedig a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes MEP, illetőleg ennek kirendeltsége bírálja el.

Határozat

Az ellátásra vonatkozó igényről, ha azt teljesítik, – kivéve a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segélyt – alakszerű határozatot nem kell hozni. Alakszerű határozattal akkor kell dönteni, ha

– az igényt elutasítják;

– az ellátást szüneteltetik;

– az ellátást megszüntetik;

– az ellátást visszafizettetik;

– a gyermekgondozási segélyt méltányossági jogkörben állapítják meg [Csts. 36. §].

Jogorvoslati eszközök

A családtámogatási kifizetőhely, továbbá a TÁKISZ intézkedése, határozata ellen a kifizetőhely, illetőleg a TÁKISZ székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez, illetőleg annak kirendeltségéhez lehet fellebbezni. Ha első fokon a MEP, illetőleg annak kirendeltsége intézkedett vagy hozott határozatot, ezen intézkedés, határozat ellen benyújtott fellebbezést a MEP, illetve a kirendeltség vezetője bírálja el.

A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követő harminc napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a családtámogatási kifizetőhely, vagy a TÁKISZ hozta, akkor a keresetet a kifizetőhely, illetve a TÁKISZ székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP vagy kirendeltsége ellen kell benyújtani. A megtérítésre kötelezett szerve az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben szintén a bírósághoz fordulhat.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!