A közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezések

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/06. számában (1999. szeptember 9.)

A hatósági ügyekben általános a bírói út igénybevételének – mint jogorvoslatnak – a lehetősége, ez alól csak törvényben meghatározott esetben van kivétel. A bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozatok az államigazgatási határozatok, az önkormányzati határozatok, illetve az úgynevezett más határozatok [Pp. XX. fejezete].

A bírósági felülvizsgálat feltételei

Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának törvényi feltételeit az Áe. 72. §-a tartalmazza. E szerint az ügyfél [Áe. 3. § (4) bekezdés], illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

A jogszabálysértő határozatok

Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára jogszabálysértés esetén kerülhet sor. A jogszabálysértés anyagi vagy eljárási szabály megsértését jelenti.

Jogszabálysértő a határozat, ha érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, meghozatalakor nem a megfelelő jogszabály alkalmazására került sor, vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték (Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. sz. állásfoglalása).

Eljárási jogszabálysértés esetén a bírósági felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha az eljárási szabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat. Ilyen lényeges eljárási szabálysértés például, ha az első fokú hatóság a jogszabályoknak mindenben megfelelő határozatát vonja vissza saját hatáskörében [Áe. 61. § (1) bek.], és hoz egy másik tartalmú határozatot (Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27341/1996. - KGD 1997. évi 4/107. sz.).

Jogszabálysértésre lehet hivatkozni akkor is, ha a közigazgatási szerv a határozatot mérlegeléssel hozta meg, amennyiben a mérlegelés szempontjai jogszabályban rögzítettek, így megtartásuk a bíróság által ellenőrizhető. Ha a jogszabályok nem határozzák meg pontosan a mérlegelés szempontjait, illetve a jogszabály alkalmazásakor a mindenkori tényleges helyzetet kell figyelembe venni, nem jöhet szóba a bírósági felülvizsgálat lehetősége.

A méltányosság, mérlegelés alkalmazásával hozott határozat felülvizsgálata

Korábban egységes volt az álláspont abban a kérdésben, hogy a méltányosság alkalmazásával (illetve annak hiányával) hozott határozat bírósági felülvizsgálatára nincs lehetőség. Úgy tűnik azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság - a bírói gyakorlat alakításával – tágítani kívánja a bírói hatáskört, lehetőséget adva a jogszabálysértés megállapítására olyan esetekben, amikor jogszabályi felhatalmazás alapján lehetőség van a méltányosság alkalmazására, és ennek során sérülnek az ügyfél jogai.

A méltányosság a közigazgatási szerv számára – megfelelő körülmények fennállása esetén – az ügyfél javára döntés kötelezettségét (lehetőségét) jelenti. Nem vitásan pontosan ennek alkalmazása (vagy elmaradása) az a kérdés, amelyben a leginkább szükség van a bírói kontrollra, hiszen a bírósági felülvizsgálat során legfeljebb a közigazgatási eljárásban megvalósult "emberi hiba" küszöbölhető ki, az alkalmazandó anyagi jog mindkét eljárásban ugyanaz. A problémát azonban elsősorban az okozza, hogy a bíróság milyen módon tudja a konkrét esetben eldönteni, a méltányos döntés alkalmazási körülményei fennállnak-e vagy sem.

Mind a mérlegelési, mind a méltányossági jogkör alkalmazása során a közigazgatási szervnek fel kell tárnia a határozat alapját képező tényállást [Áe. 26. § (1) bekezdés, és 27. § (1) bekezdés]. E szabály megsértése olyan lényeges eljárásjogi szabálysértés, amely alapot adhat a mérlegelési, illetve méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára is (Legfelsőbb Bíróság Kfv. 28152/1995. – KGD 1997. évi 6/170. sz.).

Az érdemi határozat

A per tárgya kizárólag az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat lehet. A jogirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint érdemi határozat az a konkrét (egyedi) aktus, amellyel az arra feljogosított államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező vitát eldönti vagy a jogviszonyt elbírálja. Az érdemi határozat az előidézett jogi hatást tekintve lehet jogot keletkeztető, megváltoztató vagy megszüntető határozat, továbbá jogot vagy kötelezettséget megállapító, illetve jogkövetkezményt alkalmazó aktus (Legfelsőbb Bíróság Kfv. 28188/1995. – BH 1996. évi 11/617. sz.).

Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével – az adóhatóság minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozata [Art. 86. § (1) bekezdés].

Nem minősül érdemi döntésnek a fellebbezést elkésettség miatt elutasító határozat, nem érdemi határozat [Áe. 42. § (1) bekezdés., Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27089/1996. – KGD 1997. évi 3/85. sz.]; a közigazgatási szerv álláspontját tartalmazó levél (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 28711/1996. – KGD 1998. évi 2/58. sz.). Nem tekinti a bírósági gyakorlat érdemi döntésnek az első fokú közigazgatási szerv határozatát hatályon kívül helyező másodfokú határozatot, amennyiben az első fokú szervet új eljárásra kötelezi.

Ha a közigazgatási szerv megállapítja hatáskörének hiányát, és az ügyet a hatáskörrel rendelkező másik közigazgatási szervhez átteszi, határozata nem érdemi határozat, így bírósági felülvizsgálata kizárt. Ha azonban a közigazgatási szerv úgy dönt, hogy az adott kérdésben nincs közigazgatási jogviszony, és emiatt nem tartozik az ügy egyetlen közigazgatási szerv hatáskörébe sem, az érdemi határozatot jelent, hiszen a hatóság ezzel a döntéssel a kérelmező alapvető jogának elbírálását is kizárja (Legfelsőbb Bíróság 3/1998. KJE jogegységi határozata – MK 1998. évi 44. szám 3647. old., és BH 1998. évi 8.).

Nem tárgya a közigazgatási pernek az államigazgatási eljárás folyamán hozott határozat, még akkor sem, ha az ügyfél számára valamely intézkedés megtételére kötelezettséget írnak elő, mert ez annak érdekében történik, hogy lehetővé váljék az ügy érdemi elintézése, a keresettel támadható határozat meghozatala (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 27624/1996. – BH 1997. évi 3/151. sz.); az érdemi döntést megelőző határozatok és a szakhatósági állásfoglalás (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 27436/1997. – KGD 1998. évi 1/29. sz.). Nem vizsgálható felül a közigazgatási eljárást felfüggesztő határozat sem.

A bírói út igénybevételének kizártsága

Azokat az eseteket, amelyekben az érdemi határozat ellen sincs helye a bírói út igénybevételének, az Áe. 72. § (4) bekezdése tartalmazza. E szerint nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának:

- ha azt törvény kizárja,

- ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28142/1996. – KGD 1998. évi 7/212. sz.),

- ha a határozat ideiglenes jellegű, és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni,

- az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,

- a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,

- a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,

- a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkező,

- a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve

- az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében, valamint

- abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében biztosítási tevékenységnek minősül-e [a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. § (8) bekezdés].

A bíróság által felülvizsgálható határozat

A per tárgya a másodfokú államigazgatási határozat. Az első fokú határozat a bíróság által csak akkor vizsgálható felül, ha a fellebbezést törvény zárja ki. Ha az ügyfél a fellebbezés jogáról az Áe. 62. § (4) bekezdése értelmében lemond, másodfokú határozat nem a törvény rendelkezése értelmében, hanem az ügyfél akarata szerint nem keletkezett. Ilyenkor sincs helye bírósági felülvizsgálatnak (Fővárosi Bíróság 58. Pf. 20128/1992., Legfelsőbb Bíróság KK 32. sz. állásfoglalása – BH 1997. évi 1. sz.).

Önmagában az a körülmény, hogy a közigazgatási szerv és az ügyfél között létrejött közigazgatási eljárási jogviszony, nem zárja ki azt, hogy az ügyfél (mint jogosult, tulajdonos stb.) egyéb jogcímen érvényesítse bíróság előtt a hatósággal szemben fennálló igényét. Így például visszatartott vámáru kiadását a tulajdonos – mindaddig, amíg az ügyben közigazgatási határozat nem keletkezik – kérheti a hatóságtól mint birtokostól. Az ilyen igény polgári jogviszonyból származó igényt érintő pernek minősül (Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 23791/1997. – BH 1998. évi 6/284. sz.).

Önkormányzati döntések

A bíróság által felülvizsgálható önkormányzati határozat a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése.

A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény - Ötv. – 1. § (3) bekezdés].

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg [Ötv. 9. § (1) bekezdés első mondat]. A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, egyes hatásköreit azonban (mint például gazdasági program, helyi adó megállapítása, intézményalapítás stb.) nem.

A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatának a felülvizsgálatát az ügyfél kéri [Ötv. 11. § (3) bekezdés], illetve a közigazgatási hivatal vezetője az Ötv. 99. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezi.

A képviselő-testület első, illetve másodfokú (hatósági ügyben hozott) határozatának felülvizsgálatát szintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a bíróságtól, a határozat közlésétől számított harminc napon belül [Ötv. 11. § (3) bekezdés]. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

Az Ötv. alapján a közigazgatási bíráskodás köre – a hatósági ügyeken kívül – kiterjed azokra az esetekre is, amikor az önkormányzat törvényességi ellenőrzését ellátó közigazgatási hivatal észleli, hogy az önkormányzati képviselő-testület a törvénysértés megszüntetésére nem intézkedett.

Nem csupán a határozati formában megjelenő, hanem az önkormányzati akaratelhatározást kifejezésre juttató bármilyen döntés ellen helye van törvénysértés esetén perindításnak (Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 25861/1993.). Idetartozhat például a díszpolgári cím adományozása, ha nem rendeleti vagy határozati formában történt.

Felülvizsgálható a bíróság által az olyan döntés is, amelyben nemtevésre irányuló akaratelhatározás (mulasztás) jut kifejezésre. Ebben különbözik az Ötv. hatálya alá tartozó ügy az Áe. hatálya alá tartozó ügytől, amelyben a hatósági mulasztás nem orvosolható közigazgatási perrel (Legfelsőbb Bíróság Kpf. III. 25861/1993. – BH 1994. évi 5/285. sz.).

A bíróság által felülvizsgálható egyéb határozatok

- Kisajátítási határozat [a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 18-19. §];

- Hatósági ár megállapítása [az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 16-18. §];

- a Szociális és Családügyi Minisztérium és a munkaügyi központ igazgatójának határozata [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 55-57. §];

- a kárpótlás tárgyában hozott határozat [A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. §];

- a vagyonátadás körében hozott határozat [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. §];

- az ingatlan egyházi tulajdonba adása [a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 9. §, 12. § és 13. §];

- a biztosítási önkormányzat közgyűlési határozata [a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló – 1998. július 3-tól hatálytalan – 1991. LXXXIV. törvény 23. §];

- a nemzeti gondozási díj iránti kérelem elutasítása [a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § és 1. §];

- a földkiadó bizottság határozata [a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. §];

- a belügyminiszternek állampolgársági ügyekben hozott határozata [az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 8. § (3) bek., 9. § (2) bek., 10. § (3) bek., 11. § (3) bek., 22. §];

- a nevelési, oktatási intézmény foglalkozási, pedagógiai programjának vagy szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását megtagadó, illetve az iskolaszék és a diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet jogait sértő határozat [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 83. és 84. §];

- a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárások [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 65. § (3) bek.];

- a külföldiek Magyarországon tartózkodásával kapcsolatos rendőrhatósági határozatok [a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 16. §, 35. § (1) és (5) bek.];

- az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésével kapcsolatos döntés [az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 18-19. §];

- a Nemzeti Akkreditáló Testület fellebbviteli bizottságának határozata [a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 1., 5., 19., 20., 24. §];

- a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 19. §, 88-93. §-ai];

- a címernek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatát megtiltó határozat [a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 4. §];

- a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának kényszerintézkedésével kapcsolatos határozat [a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 37. §];

- az Országos Rádió és Televízió Testület határozata (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény);

- a hadköteles katona fegyelmi ügyében hozott határozat [a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 97. §, 101. §, 103. §, 105. §).

- a vadászati hatóság határozata [a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 86. § (1) bek. és 88. §];

- a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozata [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83-84. §-ai];

- a közigazgatási szerv versenyjogot sértő határozata [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 85. §];

- az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet határozata [az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 55. § és 32. §];

- a gazdasági reklámtevékenység ellenőrzése során hozott határozat [a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 15-20. §];

- a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének határozata [a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 50. §];

- a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ határozata [a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról szóló 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet];

- az úti okmánnyal kapcsolatos határozat [a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 2-6. §, 21-22. §];

- a kamarai határozatok [a kamarai tagság keletkezéséről – kamarai felvételről -, illetve a tagság bármely okból történő megszűnéséről hozott döntés, az etikai vagy fegyelmi eljárásban hozott határozatok, egyéb, a kamara tagjának tevékenységéhez fűződő határozat];

- az egyes kamarák esetében a kamara működésének törvényességi felügyelete körében hozott határozat;

- az ügyészi óvást elutasító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata [az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény 15. § (5) bek.].

Hatáskör

A közigazgatási per általános érvénnyel a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó közigazgatási perek:

- a társadalombiztosítási határozat [Pp. 341. § d) pont] felülvizsgálata; valamint

- a földkiadó bizottság határozatának [a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. § (5) bekezdés];

- a közigazgatási szerv versenyjogot sértő határozatának [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 85. § (3) bekezdés]; és

- a megyei földhivatal határozatának [az ingatlan-nyilvántartásról szóló – 2000. január 1-jétől hatályos – 1997. évi CXLI. törvény 60. § (1) bekezdés] bírósági felülvizsgálata.

Az 1997. évi LXXII. törvény 35. §-ának (2) bekezdése előírja a helyi bíróság számára, hogy az 1999. január 1. napját megelőzően indult, de 1999. január 1. napja után a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket – ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be – küldje meg a megyei bíróságnak, kivéve, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása megtörtént.

Illetékesség

A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg [Pp. 326. § (1) bekezdés].

A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos hatásköri vitában a bíróság illetékességét az általános szabállyal szemben

- az érintett felsőoktatási intézmény székhelye [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 65. § (3) bekezdés],

- az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező határozatok esetében pedig a kárpótlásra jogosult lakóhelye [az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pont] alapozza meg.

A megyei bíróság hatáskörébe tartozó közigazgatási perek közül a versenyfelügyeletet ellátó szerv, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság, a belügyminiszter állampolgársági ügyben hozott határozata, valamint a Szabadalmi Ügyvivői Kamara határozatának felülvizsgálatára kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. Az ingatlannak egyházi tulajdonba adásáról szóló határozat felülvizsgálatára az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság, Budapesten a Fővárosi Bíróság illetékes.

AZ ELJÁRÁS SZEREPLŐI

A felperes

A közigazgatási per megindítására az jogosult (felperes), akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti [Pp. 327. § (1) bekezdés].

Ez a (természetes vagy jogi) személy

- államigazgatási határozat és más határozat felülvizsgálata esetén az ügyfél [Áe. 3. § (4) bekezdés];

- önkormányzati határozat felülvizsgálata esetén az ügyfél vagy a közigazgatási hivatal vezetője [Ötv. 99. § (2) bekezdés].

- az ún. más határozatok esetén a külön törvényben megjelölt személy.

A felperes nem feltétlenül a közigazgatási eljárásban fellebbező ügyfél (Legfelsőbb Bíróság KK 32. sz. állásfoglalás – BH 1997. évi 1. szám). Az ügy érdemében hozott másodfokú határozat nemcsak a fellebbező, hanem az eljárásban részt vevő valamennyi ügyfélre kötelező. Ezért a bírói út igénybevételétől nem zárható el az első fokú határozat ellen fellebbezéssel nem élő ügyfél – amennyiben egyébként van felülvizsgálható, másodfokú határozat.

A bíróságok gyakorlata következetes abban, hogy az első fokú közigazgatási szerv nem indíthat pert a másodfokú közigazgatási szerv ellen, mivel a közöttük lévő eljárási kapcsolat nem az ügyfél és a hatóság kapcsolata. Az önkormányzat azonban maga is lehet ügyfél államigazgatási eljárásban, és ebben az esetben megilleti a bírói út igénybevételének lehetősége.

Az ügyész mint felperes

Külön törvény biztosítja az ügyész számára a keresetindítási jogot [1/1994. (I. 7.) AB határozat] abban az esetben, amikor a közigazgatási szerv vagy a felettes szerve az ügyészi óvást elutasította. Az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti az óvással megtámadott határozat hatályon kívül helyezését vagy – ha törvény lehetővé teszi – a határozat megváltoztatását (a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény – Ügy. – 15. §). Az ilyen eljárásokra a közigazgatási perekre irányadó szabályok az érvényesek. Keresetindításnak akkor is van helye, ha az ügyészi óvás olyan határozat ellen irányult, amelyet bíróság előtt keresettel egyébként nem lehet megtámadni (KGD 1992. évi 3/112. sz.).

Az alperes

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani (alperes), amelyik a bíróság által felülvizsgálható határozatot hozta [Pp. 327. § (2) bekezdés]. Ez a közigazgatási szerv

- államigazgatási határozat felülvizsgálata során a másodfokú (esetenként az első fokú) hatóság, azaz a közigazgatási hivatal. A másodfokú hatóság a közigazgatási hivatal minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester (főpolgármester) – azaz a polgármesteri hivatal – vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző járt el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely centrális alárendeltségű államigazgatási szerv jogosult [Ötv. 98. § b) pont];

- önkormányzati határozat felülvizsgálata esetén az önkormányzat [Ötv. 11. § (3) bekezdés];

- más határozat felülvizsgálata esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott szerv.

Az első fokú közigazgatási szerv alperesként csak akkor szerepelhet az ügyben, ha a per tárgya az első fokú közigazgatási határozat (azaz a közigazgatási úton eszközölhető jogorvoslatot törvény kizárta). Szakhatóság nem lehet a közigazgatási per alperese (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 27212/1997. – KGD 1997. évi 6/172. sz.).

A perben a közigazgatási szerv mellett alperesként – a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per kivételével – természetes személy (például az államigazgatási határozat kedvezményezettje, a másik érdekelt) nem vehet részt, kivéve a kisajátítási határozat felülvizsgálatára irányuló perben, amelyben a keresetet a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani. Amennyiben a kisajátítást kérő vitatja a határozatban megállapított kártalanítási összeget, annak csökkentése iránti igényét a kisajátítást szenvedő tekintetében érvényesítheti, a kisajátítást elrendelő hatóságnak akkor is alperesként perben kell állnia (Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 25484/1992. – BH 1993. évi 9/581. sz.). Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság egy későbbi határozatában a kisajátítási per természetével ellentétesnek minősítette azt a jogi megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok alperesként álljanak a perben (Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 25445/1993. – BH 1994. évi 7/393.).

Korábban a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetet, ha a versenyfelügyeleti eljárást kérelemre indították, a kérelmező ellen is meg kellett indítani [a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló, 1996. december 31-ig hatályban volt 1990. évi LXXXVI. törvény 49. § (2) bekezdés] Ma már a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hasonló előírást nem tartalmaz.

A beavatkozó

Ha a közigazgatási ügyben ellenérdekű felek szerepelnek, és a határozat bírósági felülvizsgálatát csak az egyik fél kéri, a közigazgatási perben eljáró bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy a közigazgatási ügyben ellenérdekű fél beavatkozóként perben álljon. A bíróságnak ilyen esetben élnie kell tájékoztatási kötelezettségével (Legfelsőbb Bíróság KK 9. sz. állásfoglalása). Lényeges eljárási szabálysértés, ha a közigazgatási perben a bíróság nem tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a perben nem álló érdekelteket, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezethet (Heves megyei Bíróság 2. Pf. 20582/1992. – BH 1993. évi 1/62. sz.).

A közigazgatási perben a beavatkozó jogállására a Pp. 57. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglaltakat kell alkalmazni, tehát a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak (Legfelsőbb Bíróság KK 9. sz. állásfoglalása, Kfv. III. 27470/1996. – KGD 1998. évi 2/59. sz.).

A perbe lépő fél

Az ellenérdekű fél számára is nyitva áll a lehetőség, hogy a más által indított perbe felperesként belépjen [Pp. 64. § (3) bekezdés], feltéve, hogy a perindításra maga is jogosult. Ebben az esetben olyan jogok is biztosítottak a részére, amelyet beavatkozóként nem gyakorolhatna (A bíróságok közigazgatási kollégiumvezetőinek 1995. évi állásfoglalásai – KGD 1996. évi 1. szám 61. old.). Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perbelépés az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megtörténhet. Ezt az álláspontot fogadta el a közigazgatási kollégiumvezetők 1995. évi értekezlete is (KGD 1996. évi 1. szám 61. old.). Az ezen az alapon történő perbelépéshez a bíróság külön engedélyére nincs szükség (Pp. 65. §).

A PER FOLYAMATA

A kereseti kérelem

A közigazgatási perben a kereseti kérelem – szemben a közigazgatási eljárásban igénybe vehető fellebbezéssel – nem általában vonatkozik a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hanem a felperes abban egy meghatározott irányú felülvizsgálatot kér.

Kérelemhez kötöttség

A kereseti kérelem pontos meghatározásának a közigazgatási perben különös jelentősége van, a bíróság ugyanis a kereseti kérelem tartalmához kötve van, ami ez esetben azt jelenti, hogy a bíróság csak a keresetben megjelölt szabálysértés körében hozhat határozatot, ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat más vonatkozásban jogszabálysértő, a bíróság erre nem alapíthatja döntését (Legfelsőbb Bíróság KK 34. sz. állásfoglalása).

Kivételek a kereseti kérelemhez kötöttség szabálya alól

A lényeges eljárási szabálysértéseket a bíróság akkor is köteles a közigazgatási határozat jogszerűségének értékelésénél figyelembe venni, ha azokra a felperes a keresetében nem hivatkozott (az 1996. évi Országos Közigazgatási Kollégiumvezetői Értekezleten kialakított álláspontok – KGD 1996. évi 12. sz. 11. pont).

Nem köti a bíróságot a fél által előterjesztett "jogi minősítés", azaz a felperes által a keresetben hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölése, ugyanakkor nem akadályozza a döntés meghozatalát a jogszabályi hivatkozás elmaradása.

Nem érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség abban a tekintetben sem, hogy a fél a határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását kérte. Ha a törvény lehetővé teszi a felülvizsgálni kért határozat megváltoztatását, a bíróság mérlegelésébe tartozik annak eldöntése, hogy a jogszabálysértés orvoslásának a megfelelő eszköze az érdemi határozat megváltoztatása, vagy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése és a hatóság új eljárásra kötelezése.

A keresetlevél melléklete

A keresetlevélhez csatolni kell a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eredeti példányát vagy másolatát, feltéve hogy azt a fél részére kézbesítették. Nem kell a határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó szükséges adatokat a keresetlevél tartalmazza [Pp. 330. § (2) bekezdés]. Kötelező azonban a felülvizsgálni kért határozat csatolása, ha a felperes a végrehajtás felfüggesztését is kéri (Legfelsőbb Bíróság KK 14. sz. állásfoglalása, III. pont).

A közigazgatási per illetéke

Az illeték összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint ha a határozat nem adó-, adójellegű kötelezettséggel, illeték- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – hatezer forint. A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke szintén hatezer forint [Itv. 43. § (3)-(4) bek.]. Ha a per adó- (adójellegű) vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos, az illeték a vitatott összeg 6%-a.

Mentesség

A közigazgatási perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül (tárgyi) illetékfeljegyzési jog illeti meg [Itv. 62. § (1) bek. h) pont]. Tárgyi illetékmentes a kárpótlási ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per [Itv. 57. § (1) bek. k) pont].

Az illetékfeljegyzési jog, illetve az illetékmentesség ellenére lerótt illeték visszatérítését az illetékhivataltól lehet kérni [Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 22954/1994. – BH 1995. évi 6/351.].

A keresetlevél benyújtása

A keresetlevelet mind az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, mind az illetékes bíróságnál be lehet nyújtani. Kizárólag a közigazgatási szervnél nyújtható be a keresetlevél

- közbeszerzési ügyben [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 90. § (1) bekezdés],

- a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatának felülvizsgálata [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. § (2) bekezdés], és

- a megyei földhivatal határozatának felülvizsgálata esetén [az ingatlan-nyilvántartásról szóló – 2000. január 1-től hatályos – 1997. évi CXLI. törvény 58. § (2) bekezdés].

Kizárólag a bíróságnál nyújtható be a keresetlevél hadköteles katona fegyelmi ügyében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben [a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 105. §].

Ha a keresetlevelet a fél az első fokú közigazgatási szervnél nyújtja be, azt – a közigazgatási iratokkal együtt – a közigazgatási szerv nyolc napon belül – közbeszerzési ügyben öt napon belül – köteles a bírósághoz továbbítani [Pp. 330. § (1) bekezdés második mondat, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 90. § (3) bekezdés].

A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő

A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő általában a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc nap [Pp. 330. § (1) bekezdés első mondata].

Tizenöt napon belül kell benyújtani a keresetlevelet

- a közbeszerzési bizottság határozata [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 90. § (1) bekezdés],

- az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről hozott döntés [az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 19. § (1) bekezdés],

- a hadköteles katona fegyelmi ügyében hozott határozat [a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 105. §] és

- a megyei földhivatal határozata [az ingatlan-nyilvántartásról szóló – 2000. január 1. napjától hatályos – 1997. évi CXLI. törvény 58. § (3) bekezdés] ellen, ez utóbbi esetben akkor, ha az érdekelt részére a határozatot meghozatalakor nem kézbesítették.

Nyolc napon belül kell benyújtani a keresetlevelet a kiutasítást elrendelő másodfokú határozat [a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 35. § (5) bekezdés] ellen.

A keresetindítási határidő számítása

A keresetindítási határidő a keresettel megtámadható határozat kézbesítésétől kezdődik. Ha a határozat kézbesítése elmarad, az a bírói út igénybevételének lehetőségétől az ügyfelet nem zárhatja el, nincs szó mulasztásról sem, tehát igazolási kérelem előterjesztésére sincs szükség (Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20406/1978. – BH 1979. évi 116. sz.). A jogsérelem a határozat kézbesítésével orvosolható (Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma: Jogértelmezési kérdések a közigazgatási bíráskodás köréből – BH 1992. évi 8. szám 432. old.).

A megyei földhivatal határozatának bírósági felülvizsgálata esetére a törvény kimondja, hogy az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését, és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. Ezen határidő elmulasztása miatt a Pp. szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. A bejegyzéstől számított egy év elteltével azonban nincs helye igazolásnak [az ingatlan-nyilvántartásról szóló – 2000. január 1. napjától hatályos – 1997. évi CXLI. törvény 58. § (3) és (4) bekezdés].

Igazolási kérelem

A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő eljárási határidő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek van helye [Pp. 330. § (4) bekezdés].

A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni:

- a Gazdasági Versenyhivatalnak a közigazgatási szerv által hozott, a verseny szabadságát sértő jogerős határozat felülvizsgálatára irányuló keresete előterjesztésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 85. § (2) bekezdés],

- a Magyar Állatorvosi Kamara határozatának [a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 21. § (5) bekezdés] bírósági felülvizsgálata esetén.

A keresetlevél elutasításának tilalma

A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő [Pp. 330. § (4) bekezdés]. Az igazolási kérelem (vagy ennek hiányában a mulasztás következménye) tárgyában tehát minden esetben a bíróság dönt. Azt, hogy az igazolási kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni [Pp. 109. § (3) bekezdés].

Tájékoztatási kötelezettség

A bírói út igénybevételének lehetőségére, a keresetlevél benyújtásának helyére és idejére a közigazgatási határozat rendelkező részében – a jogorvoslati záradékban - kell az ügyfelet figyelmeztetni [Áe. 43. § (1) bekezdés b) pont]. Ha a bíróság által felülvizsgálható jogerős közigazgatási határozat nem tartalmazza a bírói út igénybevételének a lehetőségére, a keresetlevél benyújtásának a helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetést, a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidőn belül bármelyik közigazgatási szervnél előterjesztett – a jogerős határozatot sérelmező – beadványt keresetlevélnek kell minősíteni (Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20406/1978. – BH 1979. évi 116. sz.), illetve ez a körülmény – a keresetindítási határidő lejártától számított hat hónap alatt – igazolás alapjául szolgálhat (Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 21249/1971. – BH 1972. évi 9/7210. sz.).

A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya

Általános szabály, hogy a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja [Áe. 72. § (3) bekezdés első mondata].

Nincs halasztó hatálya a keresetlevél benyújtásának

- az adóhatósági határozat [Art. 86. § (2) bek.],

- az önkormányzati testület határozatának [Ötv. 99. § (3) bek.],

- a közbeszerzési ügyben hozott határozat [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 90. § (2) bek.],

- az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat [a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 16. § (3) bek.],

- a katonai szolgálatra alkalmasságról hozott másodfokú döntés [a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 84. § (1) bek.],

- a Magyar Állatorvosi Kamara határozatának [a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 21. § (5) bek.],

- a Gazdasági Versenyhivatal határozatából a meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkező rész [a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. § (1) bek.] bírósági felülvizsgálata esetén.

Azonnali végrehajtás

Az azonnali végrehajtás elrendelhető az alábbi esetekben:

- a munkanélküli-ellátás folyósítását szüneteltető, megszüntető, a foglalkoztatást elősegítő támogatást megszüntető határozatok [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. § (2) bekezdés],

- a vadászati hatóságnak a vadászterület kialakításáról szóló határozata [a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 98. § (4) bekezdés],

- a gazdasági reklámtevékenység ellenőrzése során hozott határozat [a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 20. § (1) bekezdés].

A végrehajtás felfüggesztése

Ha a közigazgatási szerv elrendelte a határozat azonnali végrehajtását, vagy ha a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására a törvény rendelkezése folytán nincs halasztó hatálya, a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti [Áe. 72. § (3) bekezdés] – ebben az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben [Pp. 330. § (3) bekezdés] -, illetve a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás során bármikor (már a tárgyalás kitűzése előtt is) akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti [Pp. 332. § (3) bekezdés].

A bíróság intézkedése a keresetlevél alapján

A bíróság a keresetlevél alapján

- intézkedik a közigazgatási iratok beszerzéséről;

- ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;

- a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja a határozatot hozó közigazgatási szervet nyilatkozattételre;

- írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel;

- az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését.

Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti.

Az eljárás soronkívülisége

A bíróságot kötelezően előírt elintézési határidő nem köti, csak néhány esetben írja elő jogszabály az eljárás soronkívüliségét.

Soron kívül jár el a bíróság

- a bevándorlási kérelmet elutasító határozat kivételével az idegenrendészeti hatósági határozat [a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 50. § (1) bekezdés];

- a kisajátítási határozat [a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdés a) pont];

- a tanulószerződés feltételeinek elbírálásával, ellenőrzésével, illetve a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet ellenőrzésével kapcsolatos gazdasági kamarai határozat [a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 31. § (2) bekezdés];

- az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság határozatának [az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 18. § (1) bekezdés];

- a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának [a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 91. § (4) bekezdés];

- úti okmánnyal kapcsolatos határozat [a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 22. § (3) bekezdés] bírósági felülvizsgálata esetén.

Az eljárás soronkívüliségét biztosítja az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésével kapcsolatos határozat bírósági felülvizsgálata esetén az a törvényi rendelkezés, amely szerint a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követő harmincadik napra ki kell tűzni [az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 18. § (1) bekezdés].

A határozat saját hatáskörben történő módosítása

A közigazgatási szerv saját hatáskörében jogerős határozatának hibáját, amíg azt a bíróság még nem bírálta el,

- a határozat módosításával vagy visszavonásával [Áe. 61. § (1) bekezdés],

- felügyeleti intézkedés alapján a határozat megváltoztatásával vagy megsemmisítésével [Áe. 71. § (1) bekezdés], illetve

- ügyészi óvás alapján a határozat hatályon kívül helyezésével vagy módosításával [Áe. 74. §, Ügy. 15. §] orvosolhatja.

Óvás, felügyeleti intézkedés

Ha a bíróság a közigazgatási per folyamán tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra – felfüggesztheti [Pp. 337. § (1) bekezdés].

A közigazgatási per felfüggesztése csak harminc napig tarthat, e határidő eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott.

Ha a tárgyalás felfüggesztése alatt a közigazgatási határozat tartalma az ügyészi óvás vagy felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán olyan módon változik meg, hogy az új határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti. Ez a rendelkezés a per megszüntetésének általános szabályok szerinti körét egészíti ki.

Ha a határozat a keresethez képest csak részben változik, a bíróság a pert csak részben szünteti meg, és a tárgyalást a fennmaradó részben folytatja.

A bíróság döntése

A bíróság a közigazgatási perben a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok és az eset összes körülményének mérlegelésével abban a kérdésben foglal állást, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő-e. Ennek megítélésénél a közigazgatási határozat meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények figyelembevételével kell eljárni (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 25255/1993. – BH 1994. évi 5/282. sz.). A körülmények utólagos megváltozása a bírósági felülvizsgálat során hozandó döntésre nem hat ki (a közigazgatási bírák 1995. évi értekezletén kialakított álláspontok – KGD 1993. évi 7. szám I. 7. pont).

A jogszabálysértés lehet anyagi vagy eljárási szabálysértés. Jogszabálysértő a határozat, ha

- megalapozatlan,

- érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

- meghozatalakor nem megfelelő jogszabályt alkalmaztak vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték (Legfelsőbb Bíróság KK 31. sz. állásfoglalása),

- a határozat indokolásából nem derül ki a hatóság által megállapított tényállás, a döntés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés és az abból levont jogi következtetés, illetve

- a közigazgatási eljárás során olyan jelentős eljárási szabálysértés történt, amely a döntés érdemére is kihat.

Eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatban a bizonyítékok mérlegelése hibás, és az eljáró közigazgatási szerv az ügyfél által kért lényeges bizonyítást nem folytatja le [Áe. 43. § (1) bekezdés c) pont, Baranya megyei Bíróság 3. Pf. 20291/1994. – KGD 1995. évi 1/28.]. A csekély súlyú, az ügy érdemére kihatással nem lévő jogszabálysértés esetén – bár a keresetindítási jog fennáll – a bíróság a felülvizsgálni kért határozatot nem helyezi hatályon kívül.

A mérlegelési jogkörben hozott határozatok akkor tekinthetők jogszerűnek, ha a hatóság

- a tényállást kellően feltárta,

- a vonatkozó eljárási szabályokat megtartotta,

- számot adott a mérlegelés szempontjairól,

- határozatának indokolásából a mérlegelés jogszerűsége megnyugtatóan megállapítható.

Ha a bíróság megállapítja a jogszabálysértés tényét, a keresetnek helyt adva, a Pp. 339. § szerinti döntést hoz, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

A bíróságnak az ítéletében iránymutatást kell adnia a tényállás megállapítása szempontjából releváns körülmények felderítésére és az ehhez igénybe vehető legcélszerűbb eszközökre. Esetenként a további bizonyítást nem igénylő kérdésekben (amelyekben a tényállási elemek kerülnek rögzítésre) nem mellőzhető a jogi minősítés sem (az 1996. évi Országos Közigazgatási Kollégiumvezetői Értekezleten kialakított álláspontok – KGD 1996. évi 12. szám 63. old. 1. pont).

Ha a közigazgatási határozatnak vannak jól elkülöníthető, önállóan is elbírálható részei, nincs akadálya a közigazgatási határozat részbeni hatályon kívül helyezésének. Ez esetben rendelkezni kell a felülvizsgálni kért határozat hatályon kívül nem helyezett rendelkezése tekintetében a kereset elutasításáról (a közigazgatási bírák 1995. évi értekezletén kialakított álláspontok – KGD 1993. évi 7. szám I. 6. pont).

Külön törvényi felhatalmazás alapján a bíróság ítéletében egyéb intézkedéseket is tehet. Így például a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét, az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban részvételtől, bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezet vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel szemben [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 88. § (1) bekezdés d)-f) pont, 91. § (5) bekezdés].

Ha jogszabálysértés nem állapítható meg, a bíróság a keresetet elutasítja.

A közigazgatási határozat megváltoztatása

Bizonyos esetekben célszerű – ha a döntéshez szükséges tényállás tisztázott -, hogy a bíróság a közigazgatási szerv határozatát megváltoztathassa. Erre akkor van lehetőség, ha törvény rendelkezése a határozat megváltoztatását kifejezetten megengedi. Ezek az esetek a következők:

- az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbe fogadhatónak nyilvánító,

- a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

- a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,

- az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,

- a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,

- az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,

- a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,

- a kisajátítási ügyben hozott,

- a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,

- a munkanélküli-járadékra és a munkanélküli-segélyre való jogosultság iránti kérelmet elutasító vagy a folyósítást megszüntető,

- a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

- az internálásban, a kitelepítésben, őrizetbe vételben, valamint közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogva tartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1990. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

- a családi pótlékról rendelkező,

- a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

- a lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során [Pp. 339. § (2) bekezdése],

- a Munkaügyi Minisztérium (1998. július 8-tól Szociális és Családügyi Minisztérium) és – az Országos Munkaügyi Központ határozatának [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57. §],

- az Országos Kárrendezési Hivatal határozatának [a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (3) bek. és a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (2) bek.],

- a szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 12. §],

- a nevelési-oktatási intézmény fenntartója jogsértő határozatának [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 84. § (4) bek.],

- a földkiadó bizottságok AK-érték módosítása tárgyában hozott határozatának [a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. § (5) bek.],

- a jövedéki bírságot megállapító határozat,

- a gazdasági kamarák közigazgatási ügyben hozott határozatának [a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 31. § (2) bek., a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 29. § (3) bek.],

- a szakmai kamarák tagfelvételt elutasító határozatának,

- a hadigondozotti jogosultságok megállapításával, elbírálásával kapcsolatos határozatok [a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bek.],

- közbeszerzési ügyben hozott határozatok [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 91. § (5) bek.],

- a magánállatorvos működési területének megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozatok [a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 29. § (4) bek.],

- az Országos Rádió és Televízió Testület közigazgatási ügyben hozott határozatának [a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 136. § (3) bek.],

- a Gazdasági Versenyhivatal határozatának [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. § (4) bek.],

- a vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat [a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (6) bek.] felülvizsgálata esetén.

Amikor törvény megengedi a közigazgatási határozat megváltoztatását (tehát érdemi döntés hozatalát), a bíróság mérlegelésétől függ, hogy a határozat jogszabálysértő voltának megállapítása esetén a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi, vagy él a megváltoztatás lehetőségével, és az ügyet véglegesen lezáró, érdemi határozatot hoz.

Fellebbezés a közigazgatási perben

1999. január 1-jétől a közigazgatási per egyfokú eljárássá vált. A törvény főszabály szerint kizárja a perben a fellebbezést, a jogorvoslati funkciót a felülvizsgálat látja el, amelyet – az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében – a Legfelsőbb Bíróság bírál el.

A közigazgatási perben fellebbezésnek csak kivételesen, és csak akkor van helye, ha a határozatot egyfokú eljárásban olyan szerv hozta, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed. Kivételt képez az az eset, ha a határozatot a bíróság nem változtathatja meg. A törvény indokolása szerint nem indokolt ugyanis három bírói szint akkor, ha a bíróság jogköre csak kasszatórikus, vagyis kizárólag a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére szorítkozik. Ilyenkor tehát nincs fellebbezésre mód.

Fellebbezésnek helye van akkor is, ha a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfelet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi. Az ilyen – adó-, adójellegű kötelezettséggel, illeték- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – marasztalási (rész)összegeket együttesen kell számításba venni, azzal azonban, hogy az adó- és vámhatóság által járulékos kötelezettségként megállapított hiány és pótlék összege nem vehető figyelembe, kivéve ha maga a bírság vagy a pótlék összege vitatott.

Mivel a jogszabály a "megfizetésre kötelező" határozatot említi, így – a fellebbezési jog biztosításánál – közömbös az a tény, hogy a bírósági felülvizsgálat során az ügyfél a közigazgatási határozatban megjelölt összeget mennyiben teszi vitássá (a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleménye – BH 1998. évi 6. szám 473. old.).

Külön törvény biztosít fellebbezési lehetőséget a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló perben [a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 92. §]. A fellebbezést az első fokú ítélet kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell benyújtani.

Fellebbezés végzés ellen

A fellebbezés kizárása csak az ítéletnél érvényesül. Változatlanul helye van fellebbezésnek az olyan végzések ellen, amelyek ellen a Pp. az általános rendelkezések között megengedi a fellebbezést. Így például helye van fellebbezésnek a permegszüntetés, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, az egyezség jóváhagyása ellen.

Az iratok visszaküldése

A bírósági eljárás befejezése után a bíróság a közigazgatási iratokat – a bírósági határozattal együtt – visszaküldi (az alperes jogi képviselője útján) a közigazgatási szervnek. Ha a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése önmagában orvosolja a jogsérelmet, nem kerül sor új eljárás lefolytatására. Ha a hatályon kívül helyezés mellett a bíróság elrendelte új (közigazgatási) eljárás lefolytatását, a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezése és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni [Áe. 73. § (3) bekezdés], azonos tényállás mellett tehát nem hozhat ismét ugyanolyan tartalmú határozatot, mint amilyet a bíróság hatályon kívül helyezett.

Új kérelem benyújtása

Nincs akadálya annak, hogy ha az ügyben a közigazgatási szerv az érdemi határozatot meghozta, az ügyfél akár azonos tényállás mellett is új kérelmet nyújtson be. A közigazgatási határozathoz ugyanis kizárólag alaki jogerő fűződik, amely a közigazgatási eljárásban azt jelenti, hogy a határozat rendes jogorvoslattal már nem támadható, ezért végrehajtható.

Ha azonban az ügy érdemében a bíróság hozott határozatot, az államigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak [Áe. 73. § (2) bekezdés]. Ez a rendelkezés sem zárja ki azonban azt a lehetőséget, hogy a körülmények utóbb bekövetkező változása esetén az ügyfél új határozat hozatalát kérje a közigazgatási szervnél. (Természetesen minden új határozat esetén újból megnyílik a bírói út a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, a közigazgatási perben ugyanis a res iudicata alapját az ugyanazon közigazgatási határozat képezi).

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

Külön eljárási szabályok érvényesülnek a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata során.

A keresetlevél benyújtása

A társadalombiztosítási, illetve családtámogatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtható az első fokon eljárt szervnél vagy a bíróságnál. Ha az érdekelt a keresetlevelet az első fokon eljárt szervnél nyújtja be vagy mondja jegyzőkönyvbe, és ennek során új bizonyítékot terjeszt elő, azonnal lehetőség van a határozat peres eljárás nélküli módosítására. Ha pedig az ügyviteli szerv az igényt a kereset alapján nem látja teljesíthetőnek, nyolc napon belül az iratokat érdemi nyilatkozatával együtt megküldi a bíróságnak.

A határozat bírósági felülvizsgálatát – eltérően a közigazgatási per fentiekben ismertetett szabályaitól – az első fokú társadalombiztosítási szervvel szemben kell kezdeményezni akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot másodfokon eljáró szerv hozta. A betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani, akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta.

Hatáskör, illetékesség

A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatára annak a megyei bíróságnak a székhelyén lévő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van.

A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székhelye Budapest, de részben budapesti, részben Pest megyei illetékességű ügyekben járnak el (attól függően, hogy a társadalombiztosítási jogviszony alanyai budapesti vagy Pest megyei székhellyel, lakóhellyel rendelkeznek). Ezért a Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy ha a Fővárosi és Pest megyei társadalombiztosítási szerv Pest megyei működési körben eljárva hoz határozatot, a határozat felülvizsgálatára – a fenti szabály helyes értelmezésével – a Buda Környéki Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességébe csak a budapesti működési körben hozott határozatok felülvizsgálata iránti perek tartoznak.

A társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatára irányuló perek vonatkozásában nem következett be a hatáskör-módosítás [Pp. 23. § (1) bekezdés i) pont], ezek az ügyek továbbra is a helyi bíróság hatáskörében maradnak.

A végrehajtás felfüggesztése

A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazható a Pp. 332. §-ának (3) bekezdése, amely szerint a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor – még a tárgyalás kitűzése előtt is – akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. Erre okot szolgáltathat – egyebek között – az újabban keletkezett orvosi vélemény, lelet, zárójelentés. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság az ítéletében is elrendelheti (Legfelsőbb Bíróság KK 21. sz. állásfoglalása - BH 1995. évi 9. szám).

A bíróság döntése

A bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja. A bíróságnak ezekben a perekben (is) a társadalombiztosítási határozat meghozatalakor fennálló tényeket kell tisztáznia, amikor azt vizsgálja, hogy a felülvizsgálni kért határozat az irányadó anyagi és eljárási szabályoknak megfelelt-e. Az igénylő személy egészségromlása folytán utóbb bekövetkezett változások a társadalombiztosítási határozat jogszerűsége szempontjából nem vehetők figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint mindez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint – a keresetet elutasító – ítéletének indokolásában a bizonyítás, főként pedig a perben kirendelt orvosszakértő véleményének adataira figyelemmel tényként rögzítse a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekövetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, és ezáltal lehetővé tegye, hogy a felperes az újabb adatok birtokában a rokkantsági nyugdíj iránti igényét a társadalombiztosítási szervek előtt ismételten előterjessze (Legfelsőbb Bíróság KK 22. sz. állásfoglalása - BH 1995. évi 9. sz.).

Megtérítési perekben a fizetési meghagyásban foglalt összeg bármilyen okból (kármegosztás stb.) történő leszállítása esetén is a rendelkező részben a határozat megváltoztatásáról és az összeg leszállításáról kell rendelkezni, nem a meghatározott összeg erejéig a fizetési meghagyás hatályban tartásáról (az 1996. évi Országos Közigazgatási Kollégiumvezetői Értekezleten kialakított álláspontok – KGD 1996. évi 12. szám 64. old. 3. pont).

A peres eljárás illetéke

A társadalombiztosítás szervének jogszabályokon alapuló valamennyi igénye érvényesítésével kapcsolatos per – eltérően a közigazgatási perek tárgyi illetékfeljegyzési jogától – illeték- és költségmentes (Legfelsőbb Bíróság KK 26. sz. állásfoglalása).

A bíróság előtt egyébként más igények is érvényesíthetők, polgári jogi igény esetén a polgári per általános szabályai szerint lefolytatott eljárásban.

Az összeállítást készítette:

Kiss Daisy

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 9.) vegye figyelembe!