A gazdasági társaságok törvényes működésének egyik biztosítéka a könyvvizsgáló személye és tevékenysége. A Gt. szerint kötelező könyvvizsgálót választani a részvénytársaságnál, az olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amelyben a törzstőke mértéke meghaladja az ötvenmillió forintot, továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál, valamint, ha azt más törvény előírja. Természetesen a gazdasági társaság legfőbb szerve akkor is dönthet úgy, hogy könyvvizsgálót választ, ha az nem kötelező.
A könyvvizsgáló feladata és jogköre
A könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozik többek között
– a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,
– a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása,
– a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése,
– a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is. Az alábbiakban a Gt.-ben szabályozott könyvvizsgálói feladatokat tekintjük át.
A számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzése
A társaságnál megválasztott könyvvizsgáló ellenőrzi a gazdasági társaságnak a számviteli törvény szerinti beszámolója valódiságát és jogszabályszerűségét. A gazdasági társaság legfőbb szerve a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést a számviteli törvény szerinti beszámolóról.
Üzleti jelentések vizsgálata
Emellett a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
Információszerzés
A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól, s megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit is.
Titoktartás
A könyvvizsgáló üzleti titokként köteles megőrizni a gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseit.
Részvétel a vezetés ülésein
A könyvvizsgáló köteles részt venni a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelőbizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti, hogy részt vegyen azokon. A könyvvizsgáló erre irányuló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
A legfőbb szerv ülésének összehívása
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak a Gt.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles kérni a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását. Amennyiben ennek ellenére nem hívják össze a gazdasági társaság legfőbb szervét vagy a legfőbb szerv nem hozza meg a jogszabályok által megkívánt döntéseket, a könyvvizsgáló köteles erről értesíteni a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot.
Átalakulás
A gazdasági társaság átalakulásához szükséges vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálónak kell ellenőriznie. Erre azonban a társaság könyvvizsgálója nem jogosult. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni.
Önállóság, függetlenség
A könyvvizsgálót a könyvvizsgálói tevékenysége során véleményalkotásában sem megbízója, sem munkáltatója – kivéve a bejegyzett könyvvizsgálói társaság szakmai vezetését - nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja.
Kijelölés, választás
A gazdasági társaság alapításakor az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki a könyvvizsgálót. Ezt követően a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg a könyvvizsgálót. Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, úgy meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki személyében is felelős a könyvvizsgálatért. (E személy kijelölésére csak a gazdasági társaság legfőbb szervének jóváhagyásával kerülhet sor.)
Megbízási szerződés
A könyvvizsgáló megbízatása – szemben a vezető tisztségviselőkkel és a felügyelőbizottsági tagokkal – nem a megbízatás elfogadásáról szóló nyilatkozat, hanem a könyvvizsgálatra kötött megállapodás alapján keletkezik. A Gt. szerint ugyanis a könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a gazdasági társaság ügyvezetése köt (megbízási) szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.
A megbízatás időtartama
A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni.
Kizáró körülmények
Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a gazdasági társaság munkavállalója, e minőségének megszűnésétől számított három évig.
A gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az átalakulással létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
Összeférhetetlenség
A könyvvizsgáló nem tölthet be igazgatósági, felügyelőbizottsági tisztséget olyan gazdasági társaságnál, szövetkezetnél, ahol saját maga vagy közeli hozzátartozója, illetve vele egy könyvvizsgálói társaságban lévő könyvvizsgáló könyvvizsgálói tevékenységet végez.
A könyvvizsgáló nem lehet a tag meghatalmazottja a közös vállalat igazgatótanácsában, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlésén, s nem járhat el részvényesi meghatalmazottként sem.
Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak az ügyvezetéssel megkötött szerződésben foglalt feladatait.
A tisztség megszűnése
A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg. A könyvvizsgáló újraválasztható.
Felelősség
A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
Az összeállítást készítették:
Nagy Zsombor, Németh Gergely és Szeidl Bernadett
