Vámterhek és vámmentességek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 18.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/04. számában (1999. május 18.)

Amikor külföldre készülünk, tisztában kell lennünk azzal is, hogy mit hozhatunk be és mit vihetünk ki az országból vámmentesen, és milyen kötelezettségeink vannak a (vám)határ átlépésekor.

Vámellenőrzés

A külföldről behozott vámárut vagy a külföldre kivitt árut – függetlenül attól, hogy kell-e utána vámot fizetni vagy sem – vámellenőrzés alá kell vonni.

Beléptetés

A beléptetés a jelentkezési, az árubemutatási, továbbá a nem természetes személy által lebonyolított kereskedelmi forgalomban az árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal általi elfogadásából, a behozatal feltételeinek megállapításából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, valamint a további vámkezelés iránti kérelem elfogadásából áll.

Kiléptetés

A kiviteli ellenőrzés, az ideiglenes kivitel, a passzív feldolgozás, valamint a tranzitcélú árutovábbítás alá vont áruk kiléptetését a határvámhivatal végzi. A kiléptetés a jelentkezési és árubemutatási, továbbá az árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal által történő elfogadásából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, és az áru külföldre történő kilépésének megállapításából és igazolásából áll.

Jelentkezési kötelezettség

Aki belép az államhatáron, a határrendészeti ellenőrzést követően azonnal, aki kilépni szándékozik, szintén a határrendészeti ellenőrzés után, közvetlenül a kilépés előtt köteles jelentkezni a határvámhivatalnál vámellenőrzés céljából. Természetes személyek által behozott vagy kivitt, nem útiholmi jellegű, értékére, mennyiségére tekintettel kereskedelminek minősülő vámáru/áru esetében a benyújtott árunyilatkozat általános árubejelentésnek minősül.

A vámhatáron át behozott vagy kivitt vámárut/árut – ideértve a járművet és a szállítótartályt is – az árubejelentést követően be kell mutatni a határvámhivatalnál, és annak megfelelő vámigazgatási eljárást kell kezdeményezni.

Vámkezelés

A vámáru és az áru vámkezelésére az a vámhivatal illetékes, ahol azt vámkezelés céljából bemutatják:

– a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre – a gépjármű kivételével – a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten a 7. számú, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal,

– a gépjárműnek a belföldi forgalom számára való vámkezelésére, valamint – ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik – a külföldi állampolgár által hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű ideiglenes behozatalban való vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes területi vámszerv székhelyén működő vámhivatal, Budapesten, Pest, Fejér és Nógrád megyében a Budapesti 7. számú Vámhivatal,

– a budapesti vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos, műszaki és művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vámáruk (például kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak) ideiglenes behozatalban történő vámkezelésére a Budapesti 9. Számú Vámhivatal.

A vámkezelést kizárólag az erre irányuló kérelem alapján végzik. A kérelmet a vámáruval/áruval rendelkezni jogosult személy vagy megbízottja köteles előterjeszteni, az árunyilatkozat benyújtásával. Szóbeli árunyilatkozatot csak természetes személy adhat a nem kereskedelmi forgalomban vám- és engedélymentesen vagy vámjegy kiállításával vámfizetési kötelezettséggel behozható és kivihető, nem kereskedelmi mennyiségű árukról. A szóbeli árunyilatkozatot a határvámhivatalnál, a vámkezeléshez szükséges adatok bejelentésével lehet adni. Az együtt utazó, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók által nem kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra együttes árunyilatkozat is adható, ez azonban nem jelenti a vámkedvezmény összevonhatóságát. A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken, a nemzetközi hajókikötőkben, valamint indokolt esetben a jelentős személyforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhelyeken az országos parancsnok "zöld folyosó"-t létesíthet. A "zöld folyosó" igénybevétele is szóbeli árunyilatkozatnak minősül. Az itt áthaladók vámáruit a vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményének megfelelően jár el. Az utas vámköteles vagy engedélyköteles áruval csak a "piros folyosó"-t veheti igénybe, ahol a vámhivatal vámvizsgálatot tart, és az utas által behozott vámárukat írásbeli árunyilatkozat alapján vámkezeli.

Belföldi forgalom számára történő vámkezelés

A belföldi forgalom számára történő vámkezelés vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből és a vámáru kiadásából áll. Amennyiben az eljáró vámhivatal nem állapít meg jogszabálysértést, és a kiszabott vámterhet megfizették vagy arra vámbiztosítékot nyújtottak, illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetési jogosultságot, fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek, a vámkezelt vámárut a vámhatóság köteles kiadni.

Ideiglenes kivitel

Azokat az árukat, amelyeket – nem számítva a szokásos elhasználódás mértékét - állagváltozást nem eredményező művelet céljából, visszahozatali kötelezettséggel szállítanak külföldre (például gépjármű), ideiglenes kivitelben kell vámkezelni. Az ideiglenes kiviteli vámkezelés vámvizsgálatból, az áru azonosságának megállapításából, ennek biztosításából, a visszahozatali határidő megállapításából és a kiviteli előjegyzésben kivitt áruk elszámolásából áll. A visszahozatali határidő huszonnégy hónap, ami indokolt esetben meghosszabbítható. Belföldi forgalmi rendszámú gépjárművet szóbeli árunyilatkozat alapján lehet ideiglenes kivitelben vámkezelni, amennyiben azt belföldinek minősülő személy viszi magával. Külföldi állampolgár a magánszemély tulajdonát képező belföldi rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy az üzemben tartó engedélye alapján viheti ki külföldre. Az engedélyen szereplő tulajdonos vagy üzemben tartó névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Az ideiglenes kiviteli eljárásban vámkezelt áruval a megállapított visszahozatali idő lejártát követő harminc napon belül el kell számolni. Az olyan személyek személyes használatára szolgáló – a háztartás berendezéséhez és felszereléséhez szükséges – áruiknál, akik várhatóan hosszabb időt töltenek külföldön és ezt a körülményt a kiküldő szerv igazolásával, munkaszerződéssel vagy más elfogadható módon igazolják, a vámhivatal a visszahozatali határidőt a végleges hazatérés időpontjában állapítja meg.

A természetes személy által behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru szavatossági vagy jótállási igényen alapuló cserére vagy javításra történő kiszállítását is ideiglenes kiviteli eljárásban kell kérni. A vámkezelés akkor végezhető el, ha az árunyilatkozatot adó igazolja – szóbeli árunyilatkozat-adásnál valószínűsíti - a belföldi forgalom számára való vámkezelés megtörténtét, valamint igazolja a szavatossági vagy jótállási igényt. Ilyenkor a visszahozatali határidőt legfeljebb három hónapban lehet megállapítani. Ezt a határidőt a vámhivatal akkor hosszabbíthatja meg, ha a külföldi fél igazolja, hogy a javítás vagy a csere ennél hosszabb időt vesz igénybe.

Vámmentességek

Vámmentes többek között:

– A feladónak változatlan állapotban visszaküldött vámáru (tértiáru), ha azt a kiléptetéstől számított három éven belül visszahozzák, és az áru belföldi eredetét igazolják.

– A vámszabad területre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított, és onnan változatlan vagy feldolgozott (megmunkált) állapotban belföldre visszaszállított, igazoltan belföldi eredetű áru.

– A külföldről visszaérkezett belföldi áruminta, amennyiben az árunyilatkozatot adó személy hitelt érdemlően bizonyítja, hogy azt ellenszolgáltatás nélkül, árumintaként szállította külföldre.

– A külföldön bejegyzett és a belföldi tartózkodása alatt megsérült szállítóeszköz kijavítására behozott alkatrész és felszerelési tárgy abban az esetben, ha a sérült alkatrészt vagy felszerelési tárgyat külföldre igazoltan kiszállítják, az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják, vagy vámhivatali ellenőrzés mellett megsemmisítik.

– A belföldi forgalom számára vámkezelt áruhoz szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámáru, ha a szavatossági vagy jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban nem volt vámvisszatérítés. A csereáru, alkatrész, tartozék vámmentességének feltétele, hogy a belföldi fél a hibás áru külföldre kiszállítását vagy vámhivatali felügyelet mellett történő megsemmisítését a vámmentes vámkezeléstől számított harminc napon belül igazolja. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a meghibásodott vámárura vonatkozó eredeti vámkezelési okmányt is. Amennyiben a külföldi fél a szavatossági vagy jótállási kötelezettsége teljesítése során az eredetileg vámkezelt árunál értékesebb csereárut szolgáltat, az értékkülönbözet után meg kell fizetni a vámterhet is.

– A belépő motorkerékpár, személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és ilyen gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag, illetve más közúti gépjárműveknél kétszáz liternyi üzemanyag. Az ilyen jogcímen vámmentesen vámkezelt üzemanyag azonban nem értékesíthető Magyarországon.

– A külföldre ideiglenes jelleggel kivitt és ott megsérült gépjármű és gépjárműalkatrész kárának megtérítéseként a külföldi biztosító által szolgáltatott gépjármű és gépjárműalkatrész, amennyiben azok értéke nem haladja meg a kivitt gépjármű vagy gépjárműalkatrész értékét. Amennyiben viszont a helyettesítő termék értéke magasabb, a különbözet után meg kell fizetni a vámterhet.

– Az útiholmi, amelyet a külföldön állandó lakhellyel rendelkező utas az utazás időtartamára személyes használatra vagy hivatása gyakorlására magával hoz, esetleg ilyen célból előreküld vagy maga után küldet. Vámmentes útiholminak minősülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező utasok, fuvarozó vállalati alkalmazottak által a külföldi utazások időtartamára, személyes használatra vagy hivatásuk gyakorlására magukkal vitt és visszahozott vagy külföldi tartózkodásuk során – a tartós fogyasztási cikk kivételével – ilyen célra vásárolt használati tárgyak. A 16. életévüket be nem töltött utasoknál nem minősíthető vámmentes útiholminak a dohánygyártmány, a szeszes ital és a kávé.

– A szokásos nászajándékok és kelengyék legfeljebb a házasságkötést követő egy évig, ha azok összértéke házaspáronként nem haladja meg az ötvenezer forintot. A vámkedvezmény ötvenezer forint feletti egyedi értékű ajándéknál is alkalmazható az előbbi értékig. Ez a kedvezmény gépjárműre azonban nem vehető figyelembe. A vámmentes vámkezeléshez be kell mutatni a házasság anyakönyvezését követően az első ízben illetékmentesen kiadott házassági anyakönyvi kivonatot, amelyen a vámhivatal feltünteti a vámkezelésre vonatkozó adatokat.

– A hazatelepülők, a bevándoroltak, a menekültként elismertek, a Magyarországon keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából legalább 12 hónapra második lakást berendezők vagy külföldön keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából fenntartott második lakást megszüntetők, valamint a Magyarországon ideiglenes menedéket élvezők, a humanitárius okokból befogadottak (és az említettekhez családegyesítés címén érkező) által behozott vagy beküldött ingóságok, amennyiben a beköltözés előtt az életvitelük helye megszakítás nélkül, két évet meghaladóan Magyarországon kívül volt, és azok beköltözésük előtt legalább hat hónapon keresztül tulajdonukban voltak, és mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg. A vámmentesen behozott személygépkocsi három éven belül csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után idegeníthető el.

– A vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően behozott oktatási és tudományos műszerek és készülékek, valamint az oktatási, kulturális jellegű vizuális és auditív anyagok, könyvek, dokumentumok, újságok, folyóiratok, műalkotások, műtárgyak, valamint a vakok számára készült dombornyomású kiadványok, és azok a vakok részére készült tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az őket segélyező szervezetek részére érkeznek.

– A természetes személy részére érkező vagy általa behozott, gyógyszergyár vagy gyógyszertár által kiszerelt, bontatlan csomagolású gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz a kezelőorvos által előírt mennyiségben.

– A speciális diétát igénylő krónikus betegségben szenvedő személyek, illetőleg ezek szervezete részére gyógyászati célra behozott speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény, amelyet ilyen élelmiszergyártó üzem bontatlan csomagolásban küld be. Az ilyen speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény vámmentes vámkezeléséhez az illetékes kezelőorvos igazolása szükséges.

– Az ellenszolgáltatás nélkül érkező könyv, folyóirat, zenemű, levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó, fuvarozó és utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi díjszabás és menetrendkönyv, továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkező külföldi autópályán felhasználandó matrica.

– Az ellenszolgáltatás nélkül beérkező, kereskedelmi forgalomba nem kerülő áruminták, ha összértékük nem haladja meg a 40 000, illetve egyedi értékük a 4000 forintot. Ha az áruminta egyedi értéke az engedélyezett összeget meghaladja, csak akkor kezelhető vámmentesen, ha az árubemutatásra kötelezett azt saját költségére és veszélyére további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi.

– Az elhalálozott személy földi maradványait tartalmazó koporsó és hamvait tartalmazó hamvveder, továbbá temetésre behozott, nem kereskedelmi mennyiségű koszorú és más kegyeleti tárgy.

– A kereskedelmi forgalomban legkevésbé fejlett fejlődő országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt áru. Ilyen országból hozott áru: az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságból, Angolai Népi Köztársaságból, Bangladesi Népi Köztársaságból, Benin Népi Köztársaságból, Bhutani Királyságból, Bissau-Guineai Köztársaságból, Burkina Fasóból, Burundi Köztársaságból, Comorei Szövetségi Iszlám Köztársaságból, Csád Köztársaságból, Dzsibuti Köztársaságból, Egyenlítői Guineai Köztársaságból, Szocialista Etiópiából, Gambiai Köztársaságból, Guineai Forradalmi Népi Köztársaságból, Haiti Köztársaságból, Jemeni Köztársaságból, Kambodzsából, Kiribatiból, Kongói Demokratikus Köztársaságból, Közép-afrikai Köztársaságból, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból, Lesothó Királyságból, Libériából, Madagaszkári Demokratikus Köztársaságból, Malawi Köztársaságból, Maldiv Köztársaságból, Mali Köztársaságból, Mauritániai Iszlám Köztársaságból, Mozambiki Népi Köztársaságból, Myanmari Unióból, Nepáli Királyságból, Niger Köztársaságból, Nyugat-szamoai Független Államból, Ruandai Köztársaságból, Salamon-szigetekről, Sao-Tome és Principe Demokratikus Köztársaságból, Sierra Leonéból, Szomáliából, Szudánból, Tanzániai Egyesült Köztársaságból, Togo Köztársaságból, Tuvaluból, az Ugandai Köztársaságból, Vanuatu Köztársaságból, Zambiai Köztársaságból, valamint a Zöld-foki Köztársaságból származó és közvetlenül ott vásárolt vámáru.

Vámmentes útiholmik

Útiholmi alatt különösen az alábbiak értendők: * saját ékszerek, 1 db hordozható televízió, 1 db hordozható képmagnó, 1 db hordozható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép készülékenként 24 db lemezzel vagy 10 tekercs filmmel, 1 db keskeny filmes filmfelvevő, 1 db videokamera, 10 db üres videokazetta, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádió, rádiómagnó, 1 db hordozható telefax, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sporteszközök és felszerelések (pl. horgászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5 1/2 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló lapok), 1 db függővitorla, 1 db hőlégballon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek. * Az utas saját használatára vámmentesen hozhat még: * 250 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 g dohányt vagy ezeknek a termékeknek 250 g-ig terjedő összeállítását; két liter bort és egy liter égetett szeszes italt; 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt; külföldi vadász, valamint sportrendezvényen részt vevő személy esetében a külön jogszabály szerint behozható mennyiségű, vadászat és sportlövészet célját szolgáló fegyvert és lőszert. * Dohánygyártmányt, szeszes italt és parfümöt útiholmiként vámmentesen csak naponta egyszer, az első belépéskor lehet behozni. * Az útiholmit a külföldi utas köteles – a közvetlen fogyasztásra, felhasználásra szolgáló dolgok kivételével – külföldre visszavinni, a belföldi utas pedig a vámterületre visszahozni. A külföldi utas kérheti az útiholmiként kezelt vámáru után a vámteher kiszabását, ha azt belföldön kívánja hagyni.

Vámfizetési kötelezettség

Vámfizetésre kötelezett az a vámáru felett rendelkezésre jogosult személy, aki annak belföldi forgalom számára történő vámkezelését saját nevében, saját számlája terhére kéri; továbbá aki a vámáru felett rendelkezésre jogosult személy megbízása alapján a vámárut saját nevében, de a megbízója számlája terhére kéri a belföldi forgalom számára vámkezelni, vagy a vámteher megfizetésére készfizető kezességet vállal. A vámkezelést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a vámkezelést saját nevében, a saját számlájára vagy saját nevében, de a megbízó számlája terhére kéri. Ilyen nyilatkozat hiányában az árunyilatkozatot visszaadják.

A vámterhet a vámárunak a belföldi forgalom számára, illetve az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban történő vámkezelésekor, a benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján érvényes előírások szerint, forintban szabják ki. A kiszabás napjától számított három munkanapon belül írásbeli határozattal kell közölni a vámfizetésre kötelezettel a vámterhet. Az így megállapított fizetési kötelezettség a közlés napján esedékes. A közlés napja az a nap, amikor a határozatot kézbesítették. Az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után kiszabott vámteher – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – a belföldi forgalomba hozatal napján vagy legkésőbb a visszaviteli határidő lejártát követő napon esedékes, feltéve ha azzal nem számoltak el. A határvámhivatalnak a kiszabott vámterhet a vámkezeléskor közölnie kell.

Az esedékes vámterhet a vámáru kiadása előtt, a közlést követő öt munkanapon belül kell a fizetés jogcímeinek megfelelően elkülönített bevételi számlára megfizetni készpénzben, átutalási postautalványon, banki átutalással vagy bankkártyával. A vámszervezet központi szerve – kérelemre – engedélyt adhat arra, hogy az esedékességtől számított tizenöt munkanapon belül fizessék meg a vámot (halasztott fizetés).

Fizetési halasztás, részletfizetés

A határozatot hozó vámhivatal természetes személynek a nem kereskedelmi forgalomban kiszabott vámteher megfizetésére huszonnégy havi fizetéshalasztást vagy részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, feltéve hogy a vámfizetésre kötelezett igazolja vagy valószínűsíti, hogy a vámteher egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene neki. A részletfizetési kedvezményt azonnali hatállyal visszavonják, ha a vámfizetésre kötelezett nem teljesíti a részletfizetési feltételeket.

A vámteher visszatérítése

A vámhatóság - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével – köteles visszatéríteni a befizetett vámterhet, ha például

– a vám esedékessége napjától számított három éven belül a vámfizetésre kötelezett személy igazolja, hogy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az eredeti küldő címére vagy rendelkezése alapján – a szerződés meghiúsulása, illetőleg a szerződésen alapuló szavatossági és jótállási igények alapján – külföldre kiszállította (külföldi tértiáru);

– a vámfizetésre kötelezett személy a vám esedékességétől számított egy éven belül igazolja, hogy vámmentességre, vámkontingens igénybevételére vagy kedvezőbb vámtétel alkalmazására jogosult.

A számlavezető vámszerv a visszatérítendő vámot a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles visszautalni. A visszatérítést az ügyfél erre irányuló kérelme alapján teljesítik.

A vámteher mérséklése, elengedése

Nem kereskedelmi forgalomban természetes személyek terhére kiszabott vámterhet, kamatot az első fokú határozatot hozó vámhivatal elengedheti vagy mérsékelheti, ha azok megfizetése a vámfizetésre kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági kérelem elbírálásakor a vámhivatal a kérelemben felhozott indokok igazolására szólítja fel a vámfizetésre kötelezettet, és a szociális körülmények feltárása érdekében megkeresheti az illetékes helyi önkormányzatot. A vámhivatal akkor szólítja fel a kérelmezőt a vámteher-mérséklési vagy -elengedési kérelmében felhozott indokainak igazolására, ha a kérelemből a fenti feltétel fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Igazolásul elfogadható a közös háztartásban élők munkabérének, nyugdíjának, ellátásának, jövedelmének összegére vonatkozó igazolás és egyéb, a kérelmező anyagi helyzetét, gazdálkodási adatait tanúsító okmány.

Varga Diána

A nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályok

Nem kereskedelmi mennyiségű a vámáru behozatala, illetve áru kivitele a természetes személy által külföldről behozott, külföldre kivitt, valamint neki fuvarozó vagy a posta közreműködésével külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött, illetve megbízásból – fuvarozó vagy posta közreműködésével – külföldre ellenszolgáltatás nélkül kivitt alábbi mennyiségben: * szeszes italok: 1 liter szeszes ital, és 1 liter bor, és 5 liter sör, * dohánygyártmány: 500 db szivarka, vagy 100 db szivar, vagy 500 g dohány, * kávé, tea, kakaó, továbbá valamennyi fűszernövény és keveréke - kivéve a fűszerpaprika és keveréke – 1-1 kg, * egyéb árukból: 5000 Ft-ig fajtánként 10 db, 20 000 Ft-ig fajtánként 5 db, 50 000 Ft-ig fajtánként 2 db, 50 000 Ft felett fajtánként 1 db, * gépjármű: családonként 1 db/év. * Az itt felsorolt "egyéb áruk"-ra meghatározott mennyiségi korlátozás az áru kivitelekor csak akkor érvényesül, ha azok kereskedelmi forgalmára mennyiségi korlátozást tartalmazó előírás van hatályban. * A nem kereskedelmi forgalomban behozott gépjárművet a kereskedelmi forgalomban érvényes vámterherrel kell vámkezelni. * A fentieken túlmenően természetes személy részére vámkezelhetők azok az áruk is, amelyek a devizajogszabályok szerint vagyoni értéknek minősülnek, és amelyek kivitelét, behozatalát ezek a jogszabályok lehetővé teszik, vagy a vámjogszabályban meghatározott értéket meghaladják, de azok vámkezelését ideiglenes kivitelben, visszahozatali kötelezettséggel kérik.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 18.) vegye figyelembe!