A külföldre utazás szabályairól szóló 1998. évi XII. törvény alapelvként rögzíti: az ország területének az elhagyása olyan alkotmányos alapjog, amely minden magyar állampolgárt és jogszerűen itt tartózkodó külföldit megillet, az utazás joga kizárólag törvényi előírással korlátozható.
Úti okmányok, személyi igazolvány
Az országhatár átlépéséhez úti okmányra, nemzetközi szerződés rendelkezése alapján pedig személyi igazolványra van szükség. Így például a két ország kölcsönös megállapodása szerint a magyar és a szlovén állampolgárok egymás országaiba személyi igazolvánnyal is beléphetnek. Nemzetközi szerződés rögzíti az osztrák, a spanyol, a svájci és a francia állampolgárok személyi igazolvánnyal való egyoldalú beutazásának lehetőségét.
Az úti okmány olyan hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat, amely kiutazásra és visszatérésre jogosít. Kizárólag az okmányra való jogosultság időtartama alatt birtokolható. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt az útlevélhatóságnál le kell adni.
Az úti okmányok fajtái
A köztudattal ellentétben az úti okmányoknak számtalan fajtáját különböztethetjük meg. Jogszabályi előírások alapján úti okmánynak tekintendő az útlevél, a határátlépési igazolvány, a határátlépési engedély, a hazatérési igazolvány, a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya, a menedékesek és a befogadottak utazási igazolványa, valamint a bevándoroltak külföldi úti okmánya is.
A határátlépési igazolvány annak a személynek adható, aki nemzetközi szerződésben foglalt feladatai ellátása érdekében rendszeresen átlépi a határt. A határátlépési engedély a kishatárforgalomban használható. Hazatérési igazolvány kiállítása akkor kérhető, ha a külföldön tartózkodó magyar állampolgár útlevele lejárt, elveszett vagy ellopták, illetve ha az útlevél az utazásra egyéb okból alkalmatlanná vált. Mindegyik esetben az igazolvány kiadásának az előfeltétele, hogy az útlevél ismételt beszerzésére kellő idő nem áll rendelkezésre. A hazatérési igazolvány kizárólag egyszeri beutazásra jogosít.
Az útlevél
A külföldre utazásról szóló törvény fogalommeghatározása szerint az útlevél olyan, a Magyar Köztársaság tulajdonát képező úti okmány, hatósági igazolvány, amely hitelt érdemlően igazolja a birtokos személyazonosságát és állampolgárságát, továbbá feljogosít a világ valamennyi országába való utazásra és a hazatérésre. Az útlevelek alapvetően két nagy csoportra, a magánútlevelek és a hivatalos útlevelek csoportjára oszthatók.
Magánútlevél
A mindenki előtt ismert magánútlevél a magyar állampolgárok leggyakoribb úti okmánya. Érvényességének időtartama a kérelmező életkora függvényében a következőképpen alakul:
– 4 éves életkor betöltéséig 2 év,
– 4-től 18 éves életkor betöltéséig 5 év,
– 18. életév betöltését követően – az érintett kérelme alapján – 5 vagy 10 év.
A magánútlevél speciális fajtája az ideiglenes magánútlevél. Ezt akkor lehet kiállítani, ha a külföldön élő vagy külföldön tartózkodó magyar állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb módon alkalmatlanná vált, és a külföldi tartózkodáshoz vagy a továbbutazáshoz a magánútlevél Magyarországból a kellő időn belül nem szerezhető be. Ideiglenes magánútlevél éppen ezért legfeljebb csak egy évre adható.
Főszabály, hogy egyidejűleg mindenki csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet. Ha azonban az érintett személy hivatalos útlevélre ugyan nem jogosult, de a foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár, a törvényben előírt igazolás alapján második magánútlevelet kaphat, amelyet a foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.
Hivatalos útlevél
Hivatalos útlevél a nevéből kitűnően kizárólag hivatalos utazásra, a megbízatás időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel adható. A hivatalos útlevél fajtái: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél.
A kivételesen magáncélra is használható diplomata-útlevélre az alábbi személyek jogosultak:
– a köztársasági elnök,
– az Alkotmánybíróság elnöke, tagjai,
– a Legfelsőbb Bíróság elnöke, elnökhelyettese,
– az országgyűlési képviselők,
– az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese,
– a különbiztosok,
– a legfőbb ügyész és helyettesei,
– az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
– a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei,
– a miniszterelnök,
– a miniszterek,
– az államtitkárok és a helyettes államtitkárok,
– a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársai,
– a diplomáciai képviseletek diplomáciai személyzetének tagjai,
– a konzuli képviseletek konzuli tisztviselői,
– a nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személyek,
– a diplomáciai és konzuli futár,
– illetve a megjelölt személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársuk, eltartott gyermekük.
Nem a megbízás, hanem kizárólag utazás időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, illetve akinek a diplomata-útlevelét – a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára - a külügyminiszter külön engedélyezte.
Külügyi szolgálati útlevelet kaphatnak az alábbi, diplomata-útlevélre egyébként nem jogosult személyek:
– a Külügyminisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársai,
– a diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzete, kisegítő személyzete,
– a konzuli képviseletek konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzete,
– a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy,
– a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársuk és eltartott gyermekük.
Kizárólag utazása idejére szóló külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek jogosultságát a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a külügyminiszter állapította meg.
A szolgálati útlevelet a jogosult kizárólag az adott hivatalos utazás, kiküldetés idejére használhatja. Szolgálati útlevelet az adott tárca felügyeletét ellátó miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára az alábbi személyek kaphatnak:
– a Miniszterelnöki Hivatalnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a minisztériumoknál, valamint országos hatáskörű szerveknél foglalkoztatottak,
– a bírák,
– az ügyészek,
– a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai,
– az érintettel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.
Ugyancsak a miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, feltéve ha diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.
Hajós szolgálati útlevélre jogosultak:
– a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személyek,
– a velük állandóan együtt utazó házastársuk, eltartott gyermekük,
– a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munkát végző vízkár vagy jégveszély elhárításán dolgozó, határvizen közlekedő vízügyi dolgozók.
A magánútlevél kiadása iránti eljárás
Az útlevél kiadására irányuló hatósági eljárás az érintett kérelmére indul. Az útlevélkérelem benyújtására külön e célra rendszeresített formanyomtatvány szolgál. Az útlevél iránti igény előterjesztésekor személyesen kell megjelenni. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy nevében annak törvényes képviselője jár el. Meghatalmazott útján terjeszthető elő az útlevélkérelem, ha a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvosa igazolása szerint – a személyes megjelenést nem teszi lehetővé. Amennyiben a külföldön élő állampolgárnak a külképviseleten történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a kérelmét postán is előterjesztheti. Ilyenkor azonban az érintett személyazonosságát és aláírását az adott ország gyakorlata szerinti szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha azt a külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
A magánútlevél iránti kérelmet a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél, illetve a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatalának Ügyfélszolgálatainál lehet előterjeszteni hétfőtől csütörtökig 9-től 16 óráig, pénteken 9-től 13 óráig az alábbi címeken:
– Budapest V., Alkotmány u. 25.
tel.: 267-0998, 267-0973, 331-3700/14-914,
331-3700/14-951,
fax: 267-0970
– Budapest VI., Andrássy u. 55.
tel.: 331-0115, 331-3700/14-440
fax: 331-3700/14-809
A jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével előterjesztett kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:
– 2 db fekete-fehér vagy színes 35 x 45 mm-es igazolványkép,
– előző útlevél (ennek leadása kérelemre, utazási célból mellőzhető, legkésőbb azonban az új útlevél személyes átvételekor le kell adni),
– kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtti nyilatkozatát, amellyel az útlevél kiadásához hozzájárul. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették (A szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését jogerős bírósági határozat másolatával kell igazolni.),
– illetékbélyeg, amelynek az értéke a kérelmező életkora és az útlevél érvényessége függvényében a következők szerint alakul:
4 év alatt
2 évre
1000 Ft
4-18 év között
5 évre
1000 Ft
18-70 év között
5 évre
4000 Ft
18-70 év között
10 évre
6000 Ft
70 év felett
10 évre
1000 Ft
Ha az útlevél megrongálódása a kérelmezőnek felróható, a fenti illeték kétszeresét kell megfizetni.
A kérelem benyújtásával egyidejűleg a személyi igazolványt vagy a személyi azonosságot igazoló okiratot be kell mutatni. A külképviseleten benyújtott kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal is igazolható. Külföldön élő kérelmező magyar állampolgárságát, személyazonosságát egyéb okirattal is igazolhatja. Kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmezőnél a születési anyakönyvi kivonatot, valamint a szülő (törvényes képviselő) személyi igazolványát, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását is be kell mutatni.
Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az útlevélhatóság az úti okmány kiadásának megtagadásáról, illetőleg az úti okmány visszavonásáról határozattal dönt, amelyben elrendeli az azonnali végrehajtást. Az útlevél kiadásával kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az úti okmány visszavonását elrendelő határozat azonban a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A másodfokú határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A felülvizsgálatról a bíróság soron kívül köteles dönteni.
A kiadott útlevél elvétele, leadása, cseréje
Az útlevélhatóság, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja akkor veheti el az útlevelet, ha az érvénytelen vagy törvényi rendelkezés szerint az útlevél visszavonásának van helye. Az elvétel ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, kizárólag az útlevél visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
Ha az útlevelet ellopják, elveszett vagy megsemmisül, az érintett ezt a tényt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül köteles a jegyzőnél vagy bármely útlevélhatóságnál bejelenteni. Ha az elveszettnek hitt útlevelet megtalálják, három munkanapon belül értesíteni kell az útlevélhatóságok valamelyikét.
Tizenöt napon belül az útlevélhatóságnál – diplomata- és külügyi szolgálati útlevelet a Külügyminisztériumnál – le kell adni az útlevelet, ha a jogosult magyar állampolgársága, illetve a diplomata-, külügyi szolgálati, hajós szolgálati és szolgálati útlevélre, illetőleg második magánútlevélre való jogosultsága megszűnt. A külföldön élő állampolgár előző magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével egyidejűleg köteles a külképviseleten személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni. Az ideiglenes magánútlevelet a hazautazást követő öt munkanapon belül a BM Hivatalnál vagy a jegyzőnél le kell adni.
Az útlevél jogosultjának halála esetén az egyébként érvényes útlevelet a hozzátartozója – vagy akinek a birtokába került – tizenöt munkanapon belül köteles a jegyzőnek vagy a kiállító útlevélhatóságnak személyesen vagy postai úton eljuttatni.
Ki kell cserélni az útlevelet, ha az abban szereplő adatok megváltoztak, illetve ha az útlevél személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott.
A külföldre utazás korlátozása
A külföldre utazásról szóló törvény rendelkezései értelmében nem utazhat külföldre az a személy, akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendelt, s a korlátozás a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.
Utazási korlátozás alatt áll az előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban lévő, az ideiglenes kényszergyógykezelés, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló személy is. Nem utazhat külföldre az a személy, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, továbbá akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt.
Akinek jogerős határozattal megállapított – legalább 10 millió forint összegű –, adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó köztartozása van, a tartozás megfizetéséig vagy a korlátozás kezdeményezésére jogosult szerv által elfogadott biztosíték nyújtásáig. Nem tekinthető jogerősnek az adóhiány, vámhiány, a járulék vagy a hozzájárulás bevallásának elmulasztását megállapító határozat, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A külföldre utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) igazgatási szerve kezdeményezheti.
Az útlevélhatóság a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló személyek útlevelének kiadását megtagadja, illetve a már kiadott úti okmányt visszavonja.
Az útlevélhatóság méltányossági jogkörben eljárva az utazási korlátozás alatt álló személy részére, kérelemre, meghatározott időtartamú utazást engedélyezhet. Gyakorlati tanács: az utazás engedélyezése iránti kérelemben az utazás tervezett időtartamát, célját, a felkeresendő országot jelöljük meg. Az engedély megadásához a büntetőeljárás, ideiglenes kényszergyógykezelés, lakhelyelhagyási tilalom alatt álló személyek esetén a bíróság, büntetés-végrehajtás, kényszergyógykezelés alatt állók esetén a büntetés-végrehajtási bíró, köztartozás miatti korlátozás esetén pedig az adóhatóság, vámhatóság, OEP, ONYF hozzájárulása szükséges. Jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése érdekében az útlevélhatóság a korlátozás alatt álló személy útlevelét hivatalból is kiadhatja.
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár részére a külföldre utazást különösen akkor engedélyezheti, ha a személyesen megjelenő kérelmező a gyógykezelése vagy a külföldön tartózkodó közeli hozzátartozójának halála, illetőleg kezelőorvosa által igazolt életveszélyes vagy súlyos egészségi állapota miatt kéri az utazás engedélyezését.
Útlevél kiadásának megtagadása, az útlevél visszavonása
Az útlevélhatóság az útlevél kiadását akkor tagadja meg, illetve az útlevelet akkor vonja vissza, ha az érintett külföldre utazást korlátozó rendelkezés alatt áll, az útlevelet jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították, illetve ha az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az útlevelet nem adta le.
Érvénytelen az útlevél, ha:
– a személyazonosság megállapítására alkalmatlan,
– betelt, megrongálódott vagy meghamisították,
– az útlevélhatóság visszavonta,
– nem az arra jogosult használja fel,
– az érvényességi ideje lejárt,
– a használatára jogosult meghalt.
Az útlevélhatóságok
a) útlevelek
1. Magánútlevelek
Típus
Kérelem
Eljáró szerv
Magánútlevél
– lakóhely/tartózkodási hely szerinti jegyző
– BM Hivatal*
– BM Hivatal*
– külképviseletek
– **
Ideiglenes magánútlevél
– külképviseletek
– BM Hivatal* értesítése alapján a külképviseletek
– ***
ˇ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala.
ˇ ** Ha a magánútlevél kiadását soron kívül kérik, a kérelmet a lakóhely szerinti közigazgatási hivatalnál vagy a BM Hivatalnál kell előterjeszteni
ˇ *** A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet és a hazatérési igazolványt soron kívül állítja ki.
2. Hivatalos útlevelek
Típus
Kérelem
Eljáró szerv
Diplomata-útlevél
– Külügyminisztérium
– Külügyminisztérium
Külügyi szolgálati útlevél
– Külügyminisztérium
– Külügyminisztérium
Szolgálati útlevél
– lakóhely/tartózkodási hely szerinti jegyző
– BM Hivatal*
– BM Hivatal*
– **
Hajós szolgálati útlevél
– lakóhely/tartózkodási hely szerinti jegyző
– BM Hivatal*
– BM Hivatal*
– **
ˇ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala.
ˇ ** A hajós szolgálati és a szolgálati útlevél iránti kérelmet – ha a kiadását soron kívül kérik – a BM Hivatalnál kell benyújtani. A hajós szolgálati és a szolgálatiútlevél-kérelmet minden esetben az utazást elrendelő szervnek kell benyújtania a kérelmező nevében.
b) egyéb úti okmányok
Típus
Kérelem
Eljáró szerv
Határátlépési igazolvány
– BM Hivatal*
– BM Hivatal*
– **
Határátlépési engedély
– lakóhely szerinti rendőrkapitányság
– lakóhely/tartózkodási hely szerinti rendőrkapitányság
Hazatérési igazolvány
– külképviseletek
– külképviseletek
Menekültként elismert személyek
– Menekültügyi és Migrációs Hivatal kétnyelvű úti okmánya
– Menekültügyi és Migrációs Hivatal
Menedékesek és befogadottak utazási igazolványa
– Menekültügyi és Migrációs Hivatal
– Menekültügyi és Migrációs Hivatal
Bevándoroltak külföldi úti okmánya
– lakóhely szerinti rendőr-főkapitányság
– lakóhely szerinti rendőr-főkapitányság
ˇ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala.
ˇ ** A határátlépési igazolvány kiadását minden esetben az utazást elrendelő szervnek kell benyújtania a kérelmező nevében.
ˇ *** A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet és a hazatérési igazolványt soron kívül állítja ki.
Palatin Mária
