A rendszerváltás óta egyre kevesebb gazdálkodó szervezet engedheti meg magának, hogy üdülőt tartson fenn a munkavállalói részére, és a szakszervezetek sincsenek olyan helyzetben, hogy szervezetten támogassák tagjaik nagy tömegének üdültetését. A munkavállalókat ma más formában "üdülteti", utaztatja a gazdálkodó szervezet: virágzik az incentive turizmus, a továbbképzéses turizmus, a munkáltatók szívesen küldik a munkavállalóikat konferenciákra, meetingekre. Ezenkívül szakmai utakat szerveznek az olyan munkavállalóik részére, akiket jutalomban kívánnak részesíteni. Gyakorlattá vált, hogy szakmai útként tüntetik fel (és számolják el) a munkavállalók pihenését szolgáló utazásokat is.
Magas igények
Az utazási irodák szívesen szerveznek a gazdálkodó szervezetek részére szakmai utakat, meetingeket, esetleg konferenciákat. Az egyik legfizetőképesebb réteg az igényes, luxuskörülményeket megrendelő nagyobb (főleg multinacionális) cégekből kerül ki, de a kisebb cégek is sokszor rendelnek ilyen utakat, a legjobb dolgozóikat részesítve így jutalomban. Az ilyen utakra általában a nagy igényesség jellemző, a szállodákban, éttermekben a legjobbat kérik, illetve speciális programokat szerveztetnek. Az utak nagy része egzotikus tájakat, országokat, földrészeket céloz meg: nem ritka a bangkoki, afrikai, dél-amerikai utazás. Ezt magánszemély ritkán engedheti meg magának.
Kollektívakovácsolás
Egyes munkáltatók – főképp ahol fiatalok dolgoznak, vagy ahol gyors döntéshozatalra, jó eredményekre van szükség (például a brókercégek) – úgynevezett "túlélési" tábort szerveznek a munkahelyi társaságok részére, speciális terepeken, speciális körülmények között (vadvízi kajakozás, hegymászás, éjszakai túrák), itt a kikapcsolódáson túl az is cél, hogy a munkavállalói kollektíva jobban összekovácsolódjon, kialakuljon a "csapatmunka", jobban egymásra tudjanak figyelni. Ez alapján a munkáltató azt is lemérheti, hogy a munkavállalóinak a munkabírása, stressztűrő, döntéshozó képessége mekkora, mennyire terhelhetőek a dolgozók.
Exkluzív programok
A cégek többsége nem a szokványos programokat rendeli az utazási irodáktól, számos zártkörű, igényes rendezvényt szerveztetnek, illetőleg keresik a különlegességeket. Az utazási irodák szempontjából az sem elhanyagolható, hogy ezek az utak nem függnek a szezontól, ilyen utakat a főszezonon kívül is szerveznek, hiszen ezeknek az utazásoknak nem elsődleges célja a napozás. Az utazási irodák felismerik az ilyen utak szervezésében rejlő lehetőségeket. Külön erre a célra specializálódott utazási irodák hirdetik szakmai útjaikat a világ minden tájára. Több utazási iroda ezen belül is specializálódott: más-más foglalkozási ágaknak szervez konferenciákat, szakmai utakat (például erdészek, gyógyszerészek). Magyarországon ezenkívül egyre több nagy nemzetközi konferenciát szerveznek, ennek támogatása érdekében jött létre 1989-ben a Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés is.
Szakmai utazások
A szakmai utazás több formában ölthet testet: megkülönböztetjük a klasszikus szakmai utakat, amikor a munkáltató olyan többnapos utat szervez munkavállalóinak, ami a szakmai továbbképzésüket szolgálja, természetesen sok szabadidős programmal, több kulturális és sportprogrammal egybekötve. Ilyenkor például egy tejüzem meglátogat más tejüzemeket vagy esetleg más üzleti partnereket, de emellett körutazást tesznek egy adott tájegységben, országban, országcsoportban, illetve más kikapcsolódást szolgáló programokat tűznek a programba. A munkavállalók hozzátartozói ritkán vesznek részt az ilyen, kizárólag munkahelyi kollektíváknak szervezett utakon. Ezek a szakmai utak is összekovácsolják a kollektívát, a puszta munkahelyi kapcsolaton túl kialakulhat a szorosabb munkahelyi szellem is, azon túl, hogy a szakmai programok által a munkavállalók nyitottabbak, képzettebbek lehetnek. Ezek a programok nem a nyaralást szolgálják, sokkal inkább az ismeretek megszerzésére összpontosítanak. A szabadidős programok is változatosak, sok látnivalót kínálnak. Ezek az utak történhetnek belföldön is, de gyakoribb a külföldi úti cél (például egy szomszédos ország).
Álcázott nyaralások
Vannak szakmainak álcázott utazások is, amelyek inkább a nyaralást, a pihenést szolgálják. Sok munkáltató a munkavállalók utaztatására költi a prémiumra, a jutalomra, a 13. fizetésre szánt pénzt, így megszabadul az adóterhektől is (lásd keretes írásunkat). Ezekre az utazásokra a luxus a jellemző: egzotikus országokat, tájakat céloznak meg, a program változatos, színes, a munkáltató arra törekszik, hogy az így jutalmazott munkavállalója a legjobbat kapja, illetve olyan élményben legyen része, amihez másképp nem jutna hozzá. Az út tulajdonképpen a jutalmazást szolgálja, így a legjobban dolgozó munkavállalókat fizetik be egy ilyen útra. Ezeket az utakat, nyaralásokat ki kell érdemelni, a pénzbeli jutalmat ily módon a munkavállaló természetben kapja meg. Ezeken az utakon általában családtagok, hozzátartozók is részt vehetnek.
Az utazást, a szállás- és étkezési költségeket és az egyéb járulékos kiadásokat (például idegenvezető, belépőjegyek) a gazdálkodó szervezet fizeti. Az út szakmai jellegét az adja, hogy valamilyen szakmai programot iktatnak be, ami lehet gyárlátogatás vagy olyan program, ami kapcsolódik a gazdálkodó szervezet tevékenységéhez (például előadást tartanak), ezzel együtt azonban a munkáltató csak szakmai útként számolja el a "nyaralást", noha annak valójában semmi köze a szakmai úthoz. Az utazási irodák ilyen szempontból nem ismernek lehetetlent: az ilyen utat "méretre szabottan" szervezik, akár Brazíliában is tudnak "szakmai" programokat szervezni, az üdülésbe iktatni egy-egy gyárlátogatást, vagy megszervezni valamilyen előadást. A külföldi vendéglátók szintén felismerték az ebben rejlő lehetőségeket: igény szerint vegyítenek a nyaralásba egy kis szakmai jelleget.
Kiküldetés
Kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkavállaló ideiglenesen nem a munkaszerződése helye szerinti munkahelyen végez munkát, hanem akár belföldre, akár külföldre küldi őt a munkáltató munkát végezni. A munkavégzés általában néhány napig tart, de akár hetekig, hónapokig is elhúzódhat. Az ebből származó többletköltséget a munkáltatónak kell megfizetnie a Munka Törvénykönyve (Mt.) 153. §-ának (2) bekezdése alapján. A kiküldetési és a külszolgálati, illetve a munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni [a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítéséről szóló 23/1989. (III. 12.) MT rendelet és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet].
A kiküldetésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kirendelésre, hiszen ebben az esetben is ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik a munkáltatót. A kirendelés írásban történhet, a többletköltségeket (utazási költségek, szállásdíj) a munkáltató állja. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket – a munkaviszony megszüntetését kivéve - a kiküldetés tartama alatt az a munkáltató gyakorolja, amelyhez a munkavállalót kirendelték (kiküldték). A munkavállalóval közölni kell, hogy melyik munkáltató gyakorolja a munkáltatói jogokat, és a munkavállaló az egyes jogait melyik munkáltatóval szemben érvényesítheti.
Tisztázni kell a kirendelés idejét, a munkarendet, a munka kezdési és befejezési időpontját, a munkaközi szünetek idejét is. Ha külföldön történik a munkavégzés, akkor az ottani szokásokról, szabályokról sem árt felvilágosítani a munkavállalót, illetve leghelyesebb, ha ilyen munkára csak nyelvtudással rendelkező munkavállalót küldenek ki.
Incentive turizmus
A szakmai utazások egyik fajtája a számos nyugati országban (elsősorban az USA-ban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban) elterjedt incentive, azaz ösztönző vagy jutalmazó turizmus. Ez annyiban különbözik a szakmai utazástól, hogy a gazdálkodó szervezet a legjobb dolgozóit vagy partnereit azért hívja meg egy luxusútra, hogy megköszönje munkájukat, együttműködésüket, és így ösztönözze őket további kimagasló eredmény elérésére. A gazdálkodó szervezet ezért az út keretében bankettet, vacsorát szervez, ahol – általában – ismerteti a gazdálkodó szervezet eredményeit, a jövőbeli, következő évi terveit, illetve kiemeli a legjobban dolgozó munkavállalóit, üzleti partnereit.
A több, egymástól távol lévő telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet incentive utazás során azt is elősegítheti, hogy a munkavállalói ilyen rendezvények, utazások keretében ismerjék meg egymást, találkozzanak, közös programokat szervezzenek. Mindez egy jobb munkahelyi közösség kialakításához is vezethet.
Az incentive utazásoknál az egész utazást az azt megrendelő gazdálkodó szervezet fizeti, és jellemző, hogy igen magas a résztvevők által elköltött pénz (egyes felmérések szerint négyszer többet költenek, mint egy átlagos turistaúton). Az incentive csoportok általában igényes szállodákban laknak, igényes éttermekben étkeznek. Az esti banketteken kívül inkább a munkavállalók pihenését, kikapcsolódását szolgáló programokat szerveznek.
A cég az egész utat leírhatja az adójából, így kevesebbe kerül, mint ha ugyanezt pénzben térítené meg a munkavállalóknak. Az incentive turizmus előnye továbbá, hogy a munkavállalóknak az erkölcsi megbecsülésen túl olyan maradandó élményt nyújt, ami a munkájukban ösztönzőleg hathat, tovább erősítheti a munkáltatójukhoz fűződő elkötelezettségüket.
Magyarországon az utóbbi időben jelentősen bővültek az incentive turizmus feltételei, luxusszállodák, kastélyok, jó minőségű buszok, kiváló éttermek állnak rendelkezésre. Az incentive turizmus felhasználói elsősorban nagyobb cégek, multivállalatok, több telephellyel rendelkező óriásvállalatok (például kozmetikai cégek, autógyárak, biztosítótársaságok).
Üzleti utak
Tipikus válfaja a munkavállaló utazásának, hogy üzleti útra megy, vagyis akár belföldön, akár külföldön felkeresi az üzleti partnereit. Ezek egy-két-három napos utazások, kevés szabad idővel, kevés olyan programmal, ami a kikapcsolódást szolgálná, inkább arról van szó, hogy a cég képviselője tárgyalásokon vesz részt, illetve üzleti kapcsolatokat szervez.
Az üzleti utakra jellemző, hogy a résztvevő igényes szállodákban lakik, üzleti vacsorákon vesz részt. Az útját természetesen a cég fizeti. Üzleti útra általában a vezető beosztású munkavállaló megy, esetleg kisebb munkahelyi kollektíva. A tárgyalások után fennmaradó időt különleges programokkal töltik ki (városnézés, kulturális programok, koncertek vagy esetleg sportprogramok).
Egyes üzleti utakra a résztvevő magával viheti a házastársát, családtagját (általában feleségét). A fogadó fél ilyen esetben külön hölgyprogramokat szervez, bevált program például, hogy kozmetikushoz, fodrászhoz, divatbemutatókra viszik a családtagokat, vagy más szabadidős programokat szerveznek a hölgy kísérőknek, az unatkozó üzletember-feleségeknek, barátnőknek. (Külföldön egyre több a sikeres üzletasszony, vezető beosztású nő, ekkor természetesen a férjeket viszik "hölgyprogramra".)
Meeting
Manapság a cégek szívesen szerveznek 2-3 napos meetingeket, azaz speciális továbbképzéseket munkavállalóik részére. Ezek az összejövetelek egy helyen zajlanak, legtöbbször kibérelnek egy panziót, kisebb szállodát vagy egy kastélyszállót, és ott a gazdálkodó szervezet vagy a munkáltató előadásokat, továbbképzéseket, személyiségfejlesztő, vezetőképző, önismereti programokat tart a munkavállalóinak (általában a közép- és felsővezetőknek). Apropót adhat ennek például az adott cég termékváltása, új piac felé nyitása, több új munkavállaló felvétele is, vagy új szabályok bevezetése. A meeting annyiban különbözik a továbbképzéstől, hogy rövidebb ideig tart, illetve nem több munkáltató munkavállalói jönnek össze, hanem egy munkahelyi kollektíva vesz részt rajta. A meeting jellemzője továbbá, hogy egy helyen zajlik, igénylik a kulturált környezetet, hogy a szálloda rendelkezzen konferencia- és szekcióteremmel, legyen benne sportolásra, szaunázásra, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, felszerelés, berendezés (uszoda, konditerem, mini golfpálya, tekepálya stb).
Továbbképzés
A továbbképzés nagyon hasonlít a meetingre, de abban különbözik tőle, hogy a továbbképzésre általában több helyről jönnek össze a résztvevők, és nem a munkáltató szervezi, szervezteti, hanem meghirdetett továbbképzésekre, nyelvtanfolyamokra fizeti be a munkavállalóját. Továbbképzés lehet kifejezetten szakmai vagy személyiségfejlesztő, vezetőképző, menedzserképző is.
Egyre gyakoribb, hogy a továbbképzés helyszíne egy vidéki panzió, szálloda, kastélyszálló. Ez megnöveli a részvétel költségeit, de a tanfolyam intenzitását, eredményességét is. Ebben az esetben nincs sok olyan program, ami a szállodán, panzión kívül lenne, így egész nap folyhatnak az előadások. A szervezők ebben az esetben is adnak a színvonalra, figyelnek arra, hogy lehetőleg minden igényt kielégítő helyen adjanak otthont az ilyen rendezvényeknek. A cég a munkavállaló képzésére szánt összeget leírhatja az adójából.
Kongresszus, konferencia
Magyarország egyre több jelentős konferencia, kongresszus színhelye, amelynek megszervezésére erre szakosodott irodák, a PCO-k (Professional Congress Organizer) vagy erre is szakosodott utazási irodák vállalkoznak.
A konferencia elnevezése a résztvevők számától, a konferencia jellegétől függően változó, közös bennük, hogy általában valamilyen konkrét téma megvitatására, tapasztalatcseréjére, új kutatási eredmény nyilvánosságra hozatalára gyűlik össze kisebb-nagyobb szakmai társaság.
A kongresszus a világ, egy adott földrész, országcsoport tudományos, szakmai összejövetele, sok programmal egybekötve. Nem ritka a több száz vagy több ezer résztvevő sem.
Az egyszerű konferencián szervezetek, egyesületek, tudományos egyesületek, valamely szakma képviselői jönnek össze. Ez általában rövidebb ideig (2-3 napig) tart, mint a kongresszus. Jellemzője, hogy a résztvevők záróokmányt adnak ki, megnyitót, záróbankettet szerveznek.
Szimpózium, előadás, szeminárium
A szimpóziumokon, előadásokon, szemináriumokon kisebb a résztvevők száma, akik szűkebb körből, kisebb földrajzi egységről jönnek össze. A szervezők ezeken előadásokat vagy csupán vitanapokat tartanak. Az ilyen összejövetelekhez termékbemutatók is kapcsolódhatnak.
A konferenciákra, kongresszusokra, szakmai összejövetelekre a munkáltató fizeti be a munkavállalóját, de gyakori, hogy a munkavállaló maga állja a részvételi díjat, a költségeit.
Nagyobb konferenciákon, kongresszusokon nem ritka a pre-, illetve posztkongresszusi túra, amelynek az a lényege, hogy ha valamely résztvevő a kongresszus, konferencia előtt tud csak érkezni, vagy utána marad pár napja, akkor országjárásra, nagyobb programokra viszik igény és pénztárca szerint a szervezők. A kongresszus idején is speciális programokat szerveznek a résztvevőknek a fennmaradó időben. Úgy, mint az üzleti utakon, itt is külön "hölgyprogramokat" szerveznek a kongresszus idejére a feleségeknek, férjeknek.
A konferenciákat, kongresszusokat a legelőkelőbb szállodákban tartják, illetve ezekben foglalnak szállást a résztvevőknek. Általában már a kisebb panziókat is konferencia- vagy szekciótermekkel látják el, a nagyobb szállodák már világszínvonalú technikai felszereléssel is rendelkeznek. Újdonság, hogy ma már konferenciahajók is vannak.
Kádár Petra
