Manapság már alig létezik olyan vállalkozás, amelynek alkalmazottai ne töltenének munkájukkal összefüggésben hosszabb-rövidebb időt külföldi kiküldetésben. Az utazások során számtalan olyan nem várt esemény (baleset, betegség, poggyász ellopása) következhet be, amely igen komoly károkat és többletköltséget okozhat a munkavállalónak, de bizonyos esetben (például ha az elszenvedett baleset üzemi balesetnek minősül, vagy ha a munkáltató tulajdonában álló vagyontárgyat lopják el) a munkáltatónak is. Emiatt mind a kiutazó dolgozónak, mind a munkáltatónak érdeke, hogy megfelelő biztosítást kössenek az említett kockázatokra. Az alábbiakban a biztosítási termékek rövid ismertetésére vállalkozunk.
A biztosítások rendszere
A gyakorlatban a legelterjedtebb megoldás, ha a munkáltató köti meg a kiküldetésben lévő biztosítását. Ez egyrészt – úgy véljük – erkölcsi kötelessége is a cégnek, hiszen az esetek túlnyomó többségében a munkáltató utasítására vagy legalábbis kezdeményezésére kerül sor a külföldi utazásra, illő tehát, hogy a kockázat minimalizálásának költségeit is a cég viselje. Másrészt emellett a megoldás mellett szól az a praktikus érv is, hogy miután a munkáltató nyilván több ilyen biztosítást is köt, így – a szerződés volumenére tekintettel – sokkal kedvezőbb feltételeket érhet el a biztosítónál, mint ha minden egyes dolgozó külön-külön kötne biztosítást.
Maradva most már a munkáltató által kötendő szerződés ismertetésénél, itt is többféle szerződéses konstrukció kínálkozik. A cég vásárolhat a dolgozói részére névre szóló utazási bérletet, amellyel egy éven belül az adott dolgozó korlátlan számú, de egyenként maximum 30 napig tartó utazást bonyolíthat le. Ez a megoldás abban az esetben kedvező, ha a cégnél bizonyos, jól körülhatárolható munkavállalói kör viszonylag gyakran utazik külföldre a munkavégzés során. A másik megoldás az, amikor a munkáltató keretszerződést köt a biztosítóval, és abban meghatározza, hogy az adott éven belül hány utazási napot kíván biztosítani. Ennél a konstrukciónál teljesen mindegy, hogy a lekötött napokon a vállalat mely dolgozója utazik ki (természetesen a kiutazó dolgozó személyi adatait az utazás megkezdése előtt megfelelő idővel be kell jelenteni), amíg a keret tart, addig fennáll a kiutazók biztosítási fedezete.
Végezetül megjegyezzük, hogy az ismertetett biztosítások csak a rövidebb lélegzetű kiküldetések esetén nyújtanak fedezetet. Természetesen létezik biztosítási megoldás a tartós kiküldetésben külföldön dolgozók részére is, annak feltételei azonban a kinttartózkodás jellegéből adódóan némileg eltérnek az előbb említett biztosításoktól.
I. A BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítottak köre
A szerződés biztosítottja természetesen akkor is a kiutazó dolgozó lesz, ha a biztosítást a munkáltató kötötte meg. Biztosítottként az a devizabelföldi természetes személy jöhet szóba, aki a szerződést kötő vállalat alkalmazottja, és szolgálati célból napidíjasként, de nem fizikai munkavégzés céljából utazik külföldre. Nem köthető biztosítás a külföldön tartósan munkát végzőkre, azok kinttartózkodó családtagjaira, a fizikai munkát végzőkre, illetve a devizakülföldiekre.
A biztosító szolgáltatására általában a biztosított jogosult. Kivétel ez alól a biztosított baleseti halála, amelyre kedvezményezettet lehet kijelölni a szerződésben, aki jogosult a halál esetére szóló biztosítási összeg felvételére. Kijelölés hiányában a biztosított örököse tekintendő kedvezményezettnek.
Amennyiben lehetőség van rá, a biztosító közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg a biztosítás alapján igénybe vett szolgáltatásokról (például orvosi kezelés) kiállított számlát.
A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól,
– ha a folyamatos külföldi tartózkodás megkezdése után indul a biztosító kockázatviselése (amennyiben tehát a biztosítási szerződés megkötésekor a cég egyes dolgozói hivatalos kiküldetésben vannak, akkor rájuk a biztosítás akkor sem terjed ki, ha a káresemény egyébként a kockázatviselés kezdete után következett be),
– ha a biztosítási esemény bejelentése késedelmes, hiányos, lényeges dokumentumok hiányoznak, és ennek következtében lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak,
– ha a károk más módon megtérülnek (ez alól kivétel a baleset-biztosítási összeg, amelyet akkor is megfizet a biztosító, ha a biztosítottnak másik baleset-biztosítása is van).
Kizárt kockázatok
A biztosításból kizártak, így a biztosító nem téríti meg:
– a nem vagyoni károkat,
– a biztosított által okozott olyan károkat, amelyek vonatkozásában kártérítési felelőssége áll fenn,
– a versenyszerű sportolás és edzés közben bekövetkezett károkat,
– a veszélyes sportok űzése közben bekövetkező károkat,
– az ionizáló sugárzás, illetve nukleáris energia folytán bekövetkező károkat,
– a háborús, polgárháborús cselekménnyel, harci eseményekkel, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással közvetlen összefüggésben bekövetkező károkat,
– az orvosi műhibákból eredő felelősségi károkat.
Teendők káreseménynél
A biztosító természetesen joggal tarthat igényt arra, hogy a bekövetkező biztosítási esemény kapcsán megkapja a lehető legteljesebb körű információkat, illetve olyan helyzetbe kerüljön, hogy meg tudja hozni a lehető legoptimálisabb döntést. Ennek megfelelően a biztosított amellett, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie a károk elhárítása, illetve csökkentése érdekében, haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítási esemény bekövetkezéséről a biztosítót, illetve az általa megadott külföldi partnert, és tájékoztatást adni nekik minden – a biztosítás körébe eső – lényeges tényről és körülményről. A biztosító részére engedélyt kell adni minden olyan vizsgálat elvégzésére, amely fényt deríthet a káresemény okaira, körülményeire, a kár mértékére és a kártérítés nagyságára. E kötelezettségek elmulasztásakor – feltéve hogy emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak – a biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól.
II. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI
Betegségbiztosítás
A biztosító kizárólag sürgős szükség esetén megtéríti a külföldön bekövetkezett megbetegedés kapcsán külföldön felmerült költségeket, így
– az orvosi vizsgálat,
– az orvosi gyógykezelés,
– kórházi gyógykezelés,
– az intenzív ellátás,
– a halaszthatatlan műtét,
– a névre szóló, orvosi rendelvényre vásárolt – és eredeti számlával igazolt - gyógyszerek,
– művégtagok, mankók, rokkantkocsik és egyéb orvosi felszerelések, készülékek, eszközök orvosi rendelvényre történő kölcsönzése,
– a szemüvegpótlás (kizárólag orvosi rendelvényre és csak akkor, ha a biztosított szemüvege személyi sérülést okozó és orvosi ellátást igénylő baleset következtében ment tönkre),
– a sürgősségi fogászati ellátás (közvetlen fájdalomcsökkentő kezelés legfeljebb két fogra) költségeit.
Megjegyzendő a fentiekkel kapcsolatban, hogy a biztosító – amennyiben a beteg állapota ezt lehetővé teszi - intézkedhet a biztosított hazaszállításáról. Ebben az esetben a hazaszállítás valamennyi költségét a biztosító fizeti, ugyanakkor a magyarországi gyógyintézetbe szállítást követően felmerülő költségekre már nem vonatkozik a biztosítás. Ha a hazaszállítás – noha arra a beteg állapota alapján lehetőség lett volna – a biztosított tiltakozása miatt meghiúsul, úgy a biztosító a külföldi gyógykezelés további költségeit nem téríti meg.
Sürgős szükség
A betegségbiztosítási szolgáltatásokat a biztosító csak sürgős szükség esetén teljesíti. Sürgős szükségről akkor beszélünk, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása előreláthatóan veszélyeztetné a biztosított életét, testi épségét, vagy helyrehozhatatlan károkat okozna a biztosított egészségében, illetve testi épségében, illetőleg ha a biztosított betegségének tünetei (eszméletvesztés, heveny fertőző megbetegedés, vérzés, magas láz stb.) alapján vagy baleset folytán, illetve hirtelen bekövetkezett súlyos egészségkárosodása miatt azonnali orvosi ellátásra szorul.
Bejelentés
Amennyiben a biztosított külföldön megbetegszik, azt haladéktalanul – illetve a körülmények alapján elvárható legrövidebb időn belül – telefonon be kell jelenteni a biztosítónak, illetve az általa megjelölt külföldi partnerének. A biztosító az így közölt információk alapján dönt az adott szolgáltatás igénybevételének engedélyezéséről. Ha a jelzett értesítés elmarad – de a mentesülés feltételei egyébként nem állnak fenn –,úgy a biztosító csak egy meghatározott alacsonyabb összeghatár erejéig fizeti meg az igénybe vett szolgáltatások költségeit.
Nem biztosítható esetek
Nem terjed ki a betegségbiztosítás:
– az olyan ellátásokra vagy gyógyszervásárlásra, amely a korábban fennálló egészségi állapot következménye és a biztosítás megkötésekor előre látható, vagy nagy valószínűséggel megjósolható volt, hogy arra a biztosítás tartama alatt lesz szükség,
– az olyan szolgáltatásra, amely nem szükséges a diagnózis megállapítása vagy a kezelés céljából, és nem akut megbetegedés vagy baleseti sérülés miatt válik szükségessé,
– az olyan többletköltségre, amely az adott ország ésszerű és szokásos díjait meghaladó díjú szolgáltatás igénybevételéből adódik (nem fizeti meg például a biztosító a luxuskategóriájú kórházi szoba költségeit, hanem annak igénybevétele esetén is csak az átlagos színvonalú ellátás költségeit téríti meg),
– a biztosított tiltakozása miatt meghiúsult hazaszállítás miatti többletköltségre,
– a biztosító hozzájárulása nélkül megszervezett hazaszállítás költségeire,
– az ésszerű orvosi kockázat túllépése nélkül az elvárható legkorábbi hazatérés utánra halasztható vizsgálatokra, műtétekre,
– az utókezelésre, a pszichiátriai kezelésre, a családtag által elvégzett kezelésre, ápolásra,
– a fizikoterápiára, az akupunktúrára, a természetgyógyász által nyújtott kezelésre,
– a védőoltásra, a rutin-, a kontroll-, illetve a szűrővizsgálatra,
– a szexuális úton terjedő betegségekre, a szerzett immunhiányos betegségekre (AIDS), illetve az ezzel összefüggő más betegségekre,
– a kontaktlencsére, valamint
– a terhesgondozásra és a szülészeti ellátásra.
Egy kis adójog
Az adójogszabályok meghatározzák, hogy milyen utazást lehet elszámolni szakmai, hivatali vagy üzleti útnak. Ennek fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény is meghatározza. * Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. (A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-a szerint hivatali, üzleti utazásnak minősül a vállalkozás, a szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársaság határán kívüli olyan utazás, amelynek felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy a meghívó devizakülföldi viseli.) * Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. * Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. * Elszámolás * A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete rendelkezik a költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó szabályokról. Minden esetben e rendelkezéseket kell alkalmazni, amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, megtérítése (ideértve a jogszabály alapján történő költségtérítést is) szempontjából minősíteni szükséges, hogy az beletartozik-e az elismert költségek körébe. A jogszabály 3. számú mellékletének 17. pontja alapján a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás, a lakás bérleti díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség tekinthető elismert költségnek. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. * A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény ugyanígy rendelkezik. Az APEH tehát vizsgálhatja, hogy a költségként elszámolt út ténylegesen hivatali út volt-e, vagy csak hamisan számolták el hivatali, szakmai útnak. A vizsgálat kiterjedhet a szervezés körülményeire, a reklámra, az úti célra és az egyéb körülményekre is. Attól azonban egyelőre nem kell tartani, hogy – nyugati példákhoz hasonlóan – az adóhatóság ellenőröket fizet be néhány szakmainak meghirdetett útra, hogy így teszteljék a turpisságokat.
Baleset-biztosítás
A biztosított által elszenvedett balesettel kapcsolatban a biztosító – amellett, hogy a sérült ellátásának költségeit a fentiekben írt módon és feltételek szerint megtéríti – a sérülés súlyosságától függően különböző mértékű térítést fizet a biztosított (illetve halála esetén a kedvezményezett) részére.
Baleset
Baleseten a biztosított akaratán kívül fellépő olyan külső hatást kell érteni, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal, maradandó egészségkárosodást vagy múlékony sérülést szenved. Balesetnek minősül a vízbefúlás, a gázok vagy gőzök belélegzése, a mérgező vagy maró anyagokat tartalmazó ételek és italok fogyasztása is, kivéve ha e behatások hosszabb időn át érik a szervezetet. Az öngyilkosság vagy annak kísérlete nem tekinthető balesetnek.
Amennyiben a baleset miatt a biztosított munkaképtelenné válik, a munkaképtelenség idejére (de legfeljebb a szerződésben meghatározott időtartamra) a biztosításban írt napi térítést fizeti meg a részére a biztosító. Ha a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved, úgy a rokkantságra megállapított biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részére jogosult. A biztosítási szerződések bizonyos sérülések vonatkozásában (például végtagok elvesztése) tartalmazzák azt is, hogy az adott sérülés hány százalékos egészségkárosodásnak felel meg. Amennyiben a biztosított sérülése ebben a felsorolásban nem szerepel, akkor az egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa határozza meg. A modernebb feltételek lehetővé teszik, hogy a biztosított – amennyiben e megállapítással nem ért egyet – egyeztető eljárást kezdeményezzen, ahol független orvosszakértői csoport fogja kimondani a végső szót.
Ha a biztosított a biztosítás hatálya alatt bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben egy éven belül meghal, úgy a szerződés kedvezményezettje jogosult a baleseti halál esetére megállapított biztosítási összeg felvételére, amelyből a biztosító levonja a korábban maradandó egészségkárosodás címén kifizetett biztosítási összeget.
Poggyászbiztosítás
Amennyiben külföldön ellopják, elrabolják a biztosított Magyarországról magával vitt útipoggyászát, ruházatát, valamint ha azok személyi sérüléssel járó balesettel vagy – jegyzőkönyvvel bizonyított – közúti balesettel kapcsolatban, illetőleg elemi csapás folytán megsérülnek, megsemmisülnek, a biztosító – a vagyontárgy káridőponti használt értékét alapul véve – megtéríti a keletkezett kárt.
A biztosított kötelmei
Figyelemmel arra, hogy a bűnözők a külföldieket szinte minden országban elsődleges célpontnak tekintik, a poggyászkárok megelőzése tekintetében szinte valamennyi biztosító szigorú előírásokat alkalmaz. E szerint az utazás során a poggyászt csak a legszükségesebb ideig szabad a gépjárműben hagyni, akkor is csak zárt, beláthatatlan helyen. A járművet őrzött parkolóban kell elhelyezni, illetve ha ez nem lehetséges, akkor a poggyászt ki kell venni belőle, és őrzött helyen kell tárolni. A poggyászt a lehető legrövidebb időn belül el kell helyezni a szálláson, ruhatárban vagy csomagmegőrzőben.
Amennyiben a kár bekövetkezett, a körülményekhez képest mindent meg kell tenni a poggyász visszaszerzése érdekében. Ha ez nem lehetséges, rögzíteni kell a szemtanúk nevét és címét, valamint a káreseménnyel kapcsolatos minden lényeges tényt és körülményt. Ezután a lehető legrövidebb időn belül be kell jelenteni az illetékes hatóságnál, illetve a szállodában a lopást, a rablást, és az esetről névre szóló jegyzőkönyvet kell felvetetni. A jegyzőkönyvben minden lényeges körülményt rögzíteni kell.
Biztosíthatatlan értékek
Nem terjed ki a biztosítás az ékszerekre (beleértve az értékesebb órákat), a nemesfémekre, a művészeti alkotásokra, a gyűjteményekre, a készpénzre, a készpénzkímélő fizetőeszközökre (bank- vagy hitelkártya, csekk, szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány stb.), a takarékbetétkönyvre, az egyéb értékpapírra, a menetjegyre, a különféle okmányokra (kivéve az útlevelet, a jogosítványt, a forgalmi engedélyt, amelyek újrabeszerzési költségét a biztosító megtéríti), a nemes szőrmére, a kerékpárra, a sporteszközre, a műszaki cikkekre és tartozékaikra, a munkaeszközökre, valamint az eredeti vásárláskor a szerződésben meghatározott egyedi értéket meghaladó tárgyakra és tartozékaira.
Ugyancsak nem fizet a biztosító a poggyász elvesztése, elhagyása, otthagyása, elejtése miatt bekövetkezett károkért, s ugyanez vonatkozik a közterületen, illetve nem lezárt helyiségben őrizetlenül hagyott dolgokra is.
A biztosított Magyarországra szállítása
Korábban volt már szó arról, hogy a biztosító – szükség esetén orvos kísérővel vagy ápolóval - magyarországi gyógyintézetbe szállíttathatja a sérült vagy beteg biztosítottat, amennyiben annak állapota ezt lehetővé teszi. Ennek időpontját és módját a biztosító a kezelést, ellátást végző orvossal történt előzetes egyeztetés alapján határozza meg. A hazaszállítás részleteit a biztosító szervezi meg, és fizeti annak minden költségét.
Ugyancsak kiterjed a biztosítás a külföldön elhunyt biztosított holttestének hazaszállítására. Ehhez a hozzátartozónak csak bizonyos dokumentumokat (halál tényét igazoló okirat, hatósági vagy orvosi bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat stb.) kell beszereznie, a hazaszállítást a biztosító szervezi meg, és állja annak költségeit.
Egészségügyi segítségnyújtás
Bizonyos biztosítási formák alapján a biztosító különböző kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat. Így például – előzetes értesítés után – a biztosító a lehető legrövidebb időn belül orvost küld a biztosított tartózkodási helyére, vagy az általa közölt címen orvoshoz irányítja a biztosítottat. Szükség esetén a biztosító gondoskodik a biztosított további egészségügyi ellátásáról, illetve járóképtelensége esetén megszervezi a biztosított mentőautóval vagy taxival történő orvoshoz vagy kórházba szállítását. Ilyen irányú igénynél a biztosító folyamatos kapcsolatot tart a kezelést ellátó orvossal, egészségügyi intézménnyel, vállalja, hogy folyamatosan telefonon tájékoztatja a biztosított által megjelölt magyarországi személyt a biztosított állapotáról.
További utazási segítségnyújtás
Bizonyos biztosításoknál lehetőség van különböző utazási segítségnyújtások igénybevételére. Így például amennyiben a kórházi elbocsátását követően meg kell hosszabbítani a biztosított külföldi tartózkodását (orvosilag indokolt esetben vagy amennyiben a hazautazás csak későbbi időpontban bonyolítható le), a biztosító bizonyos korlátok között átvállalja a szállodai elhelyezés költségeit. Ugyancsak kifizeti a biztosító a biztosítottal együtt külföldön tartózkodó (egy fő) közeli hozzátartozó szállodai költségeit is, sőt gondoskodik a hozzátartozónak a biztosítottal együtt történő hazautazásáról, és fizeti annak költségeit, feltéve hogy a beteg állapota azt szükségessé teszi.
Ha a biztosított betegsége vagy balesete miatt a vele együtt külföldön tartózkodó 14 éven aluli gyermek felügyelet nélkül marad, úgy a biztosító megszervezi egy Magyarországon élő közeli hozzátartozója részére az oda- és visszautazást a gyermekért, és megtéríti annak költségeit. Ilyen hozzátartozó hiányában a biztosító maga gondoskodik a gyermek hazaszállításáról.
Végül amennyiben az elutazást követően a biztosított Magyarországon élő közeli hozzátartozója meghal vagy életveszélyes állapotba kerül, a biztosító megszervezi a biztosított idő előtti hazautazását, és átvállalja az ebből adódó többletköltségeket.
Bata Zoltán
Biztosítás tartós kiküldetésnél
Biztosított az a magyar állampolgár lehet, aki a munkáltató megbízásából tartósan (általában 90 napot meghaladóan) külföldre utazik, külföldön munkát vállal, ösztöndíjjal külföldön tartózkodik, illetve előadó-művészi vagy szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet folytat külföldön. Ezt a biztosítást megköthetik az előbb említett személyekkel együtt utazó hozzátartozók, sőt a háztartási alkalmazottak is. * A biztosítás nem napokra, hanem hónapokra szól, minden megkezdett hónap egésznek tekintendő. A biztosítás a betegségre, a balesetre és a poggyászkárra terjed ki. * Tartós kiküldetésnél a biztosító nem csupán a sürgős szükség esetén fedezi a nélkülözhetetlen és átlagos színvonalú orvosi ellátás költségeit. Természetesen a biztosítás nem terjed ki a kiutazás előtt Magyarországon elmulasztott orvosi vizsgálatok és kezelések következményeként külföldön felmerült orvosi ellátás költségeire. Kiterjed ezzel szemben a biztosítási fedezet a helyi hatóság rendelkezéséből adódó, valamint az időszakosan kötelezően előírt orvosi vizsgálatra, a folyamatos csecsemő- és gyermekvédelemre, a kötelező védőoltásokra, az indokolt és szokásos fogászati kezelésre, valamint a kiutazást követően bekövetkezett terhességnél a szülészeti ellátás költségeire is.
