A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (devizatörvény) alapján a devizabelföldiek tőkeműveletnek nem minősülő – tehát úgynevezett folyó fizetési – jogcímeken forintért konvertibilis devizát vásárolhatnak. A folyó fizetési jogcímek közé tartoznak az üzleti idegenforgalommal kapcsolatos kiadások, így például a kiküldetések költségei, a nemzetközi rendezvények (kongresszusok) részvételi díja és a külföldi szakmai továbbképzés költségei is. Ezekre tehát a devizatörvény 1996. január 1-jei hatálybalépése óta korlátozás nélkül vásárolható konvertibilis deviza, illetve – ha a devizatörvény erről külön rendelkezik - konvertibilis valuta. Konvertibilis valutát – többek között – a kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire jogosult a devizabelföldi vásárolni.
Fogalmak
A devizatörvény külföldi hivatalos vagy üzleti utazásnak a vállalkozás, szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársaság határán kívüli olyan utazást tekinti, amelynek a felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy a meghívó devizakülföldi viseli.
Kiküldöttnek azt a természetes személyt minősíti a devizatörvény, aki belföldi – munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló – foglalkoztatásával összefüggésben, vagy egyéni vállalkozóként a tevékenységével összefüggésben hivatalos vagy üzleti célból külföldre utazik.
A vállalkozások és szervezetek által a kiküldöttek hivatalos vagy üzleti utazási költségeire adható "ellátmány" mértékére nincs deviza-jogszabályi előírás. Míg a devizatörvény hatálybalépése előtt kormányrendeletek állapították meg, milyen pénznemben és legalább/legfeljebb milyen összegben adható az ideiglenes kiküldött és a tartós külszolgálatos részére napidíj vagy illetmény, a devizatörvény által megvalósított liberalizáció óta a vállalkozás és a szervezet saját hatáskörében dönti el, mennyi külföldi fizetőeszközzel látja el a kiküldöttet.
A devizajogszabályok már nem tartalmazzák az ideiglenes kiküldetés, illetőleg a tartós külszolgálat fogalmát. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 12-13. pontjai szerint: külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldi utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.
Az szja-törvény alapján kiadott, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg a külszolgálat címén kapott, illetőleg a külföldi kiküldetés címén megszerzett bevételből igazolás nélkül elismert költségként levonható – tehát személyijövedelemadó-mentes – hányadot.
A valutaigénylés feltételei
A devizatörvény 4. §-ának (3) bekezdése szerint a vállalkozás és a szervezet a forint ellenében történő deviza- vagy valutavásárlást a pénzforgalmi számlája terhére adott fizetési megbízással kezdeményezheti. A devizatörvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (Dvhr.) 5. § (5) bekezdése a) pontja szerint a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire valuta-, illetőleg devizavásárláshoz a Dvhr. 7. sz. melléklete szerinti igénylőlapot is be kell nyújtania a felhatalmazott hitelintézethez (a mintát lásd külön kiemelve).
A külföldi hivatalos utazásra igényelt valuta felhasználása
A devizatörvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint a devizát, valutát a vásárláskor feltüntetett vagy olyan célra szabad felhasználni, amihez nem szükséges a devizahatóság engedélye. Az eltérő célú, de ugyancsak engedélymentes, illetve nem bejelentésköteles felhasználást az attól számított nyolc napon belül a vásárlás helyén be kell jelenteni a Dvhr. 2. sz. melléklete szerinti bejelentőlapon (mintáját lásd külön kiemelve). A devizahatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi mind a rendelkezésre bocsátott deviza/valuta rendeltetésszerű felhasználását, mind az említett – fizetésimérleg-statisztikai szempontból is fontos - bejelentés megtételét.
A devizatörvény szerint a devizabelföldi köteles hazahozni a felhatalmazott hitelintézetnél forintért vásárolt vagy devizaszámláról felvett/átutalt és fel nem használt devizát, valutát. Ez az előírás vonatkozik a kiküldöttre is, aki a hazaérkezés után a kiküldő vállalkozással vagy szervezettel köteles elszámolni a rendelkezésére bocsátott valutával. (Az elszámolás szokásos határideje általában 3 munkanap, legfeljebb azonban 8 nap.)
A kiküldött által fel nem használt, visszafizetett valutát a kiküldő haladéktalanul köteles forintra átváltani a pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnél, vagy ha a vállalkozás, szervezet devizaszámlájáról vették fel a kiküldési célú valutát, a maradványt vissza kell fizetni a devizaszámlára, kivéve ha a vállalkozás, szervezet jogosult a valuta birtokban tartására.
Valuta birtokban tartása
1996 januárjától, az új devizajogszabályok hatálybalépésétől sok gondot okozott, hogy a devizahatóság már nem adhatott engedélyt úgynevezett házi valutapénztár működtetésére. Ezért a kiküldöttek által visszahozott valutát nem lehetett kiadni más kiküldöttnek.
1998. május 15-étől azonban a kiküldött által visszafizetett valutát már nem kell visszaváltani forintra, illetve visszafizetni a vállalkozói devizaszámlára, hanem azt az utaztató, a kiküldő birtokban tarthatja és átadhatja más kiküldöttnek. Így már nem okozhat problémát, hogy az előre nem tervezhető, esetleg hétvégéken sürgőssé váló utazásoknál az utaztató nem tud valutát vásárolni az indulás előtt.
Az utaztatók, kiküldők legfeljebb 10 kiküldöttnek, személyenként 350 000 (összesen tehát 3,5 millió) forint értékű valutát tarthatnak birtokban, ha az erre vonatkozó szándékukat a devizahatóságnak az előírások szerint (Dvrh. 20. sz. melléklete) bejelentik. A birtokban tartható valuta származhat a kiküldöttekkel való elszámolás maradványából vagy a kiküldő bankjától a birtokban tartás céljára forintfizetés ellenében megvásárolt, illetőleg devizaszámláról felvett valutából. (A birtokban tartásra nincs minimális összeghatár megállapítva, tehát bármilyen kis összegnél is be kell jelenteni a szándékot.) Az utaztató, kiküldő az előbbiek szerint birtokban tartható valutából utazásonként legfeljebb 350 000 forint értékű valutát adhat egy-egy kiküldöttnek, amelyet az banki kiviteli igazolás nélkül vihet ki az országból. A kivitelhez szükséges azonban a külföldi hivatalos vagy üzleti utazást igazoló, sorszámozott, 3 napnál nem régebbi tanúsítvány, amelyet a devizajogszabályok szerint állított ki az utaztató, kiküldő (Dvhr. 20/a sz. melléklet, mintáját lásd külön kiemelve).
A kiküldő és a kiküldött közötti tartozás rendezése
A devizatörvény egyik alapelve (10. §), hogy devizabelföldiek nem fizethetnek egymásnak devizában, valutában. Kivételt képez ez alól a szabály alól az, amikor a kiküldő vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos utazásával kapcsolatban merül fel tartozás külföldi pénznemben, amely devizában vagy valutában is kiegyenlíthető.
Amennyiben a kiküldött saját céljaira használta fel az elszámolási kötelezettséggel kapott valutát, a kiküldőnek visszafizetendő összeget a birtokában tartott vagy devizaszámlájáról felvett, esetleg magáncélú utazására megvásárolt valutával pótolhatja, de forintban is elszámolhatnak.
Amennyiben a kiküldő tartozik a kiküldöttnek – nem adott, vagy nem elegendő ellátmányt adott a kiküldetés költségére –, akkor a kiküldött által a saját valutájából felhasznált összeget valutában kifizetheti a kiküldöttnek, vagy átutalhatja annak devizaszámlájára, de forintban is rendezheti a tartozást. A kiküldő tartozásának valutában való rendezése is történhet a vállalkozás, szervezet által jogszerűen birtokban tartott valutából.
Forint- vagy devizaalapú kártya használata
A vállalkozás, szervezet bankkártyát is igényelhet a kiküldöttnek a pénzforgalmi számlája, illetve a vállalkozói devizaszámla vagy a szervezet devizajogszabály szerinti devizaszámlája terhére. A nemzetközi kártyatársaságok logójával ellátott bankkártyák a kiküldetési költségek fedezésén felül importáru megvásárlására is felhasználhatók, akár úgy, hogy a kiküldött közvetlenül a kártyával fizet az áruért, akár úgy, hogy külföldi banknál vagy automatából felvett valutát használ fel fizetésre. Amíg tehát a devizajogszabály általában tiltja az importszerződésnél belföldön és külföldön a valutával való fizetést, ennek nincs akadálya a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás forint- vagy devizaszámlája terhére kiállított bankkártya külföldi használatakor [Dvhr. 6. § (2) bekezdés].
Kiviteli szabályok
Devizabelföldiek és devizakülföldiek személyenként és utazásonként 350 000 forintot vihetnek ki (és hozhatnak be) magukkal, a forintbankjegyek címletétől függetlenül. Konvertibilis valutából kiviteli igazolás nélkül személyenként 100 000 forint értékű valuta vihető ki. Ezt meghaladó összeg kiviteléhez felhatalmazott hitelintézet által a kiküldött(ek) nevére kiállított kiviteli igazolás szükséges, amely 90 napig érvényes, és egyszeri kiutazásra használható fel.
A valuta birtokban tartását a devizahatóságnál bejelentő vállalkozás, szervezet által kiállított tanúsítványt a kiállítástól számított 3 napon belül használhatja fel a kiküldött, legfeljebb 350 000 forint értékű konvertibilis valuta kivitelére. Amennyiben ez idő alatt nem utazik ki, a valutát haladéktalanul vissza kell fizetni a kiküldőnek.
A forint- vagy devizaalapú bankkártya kiviteléhez nem szükséges igazolás. Ugyancsak igazolás nélkül vihető ki a devizabelföldi által kiállított, konvertibilis pénznemben külföldön történő fizetéshez felhasznált pénzhelyettesítő eszköz (csekk, bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya stb.).
A nem konvertibilis valuta Magyarországról korlátozás és kiviteli igazolás nélkül kivihető, figyelemmel kell lenni azonban a valutát kibocsátó ország beviteli rendelkezésére (bankjegybeviteli normájára).
Devizakülföldi kiküldöttek valutaellátása
A devizabelföldi – belföldi székhelyű – vállalkozás, szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében – ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség – akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi (devizatörvény 3. § 1/c. pont). A felsorolásban szereplő devizakülföldi természetes személynek a belföldi vállalkozás, szervezet hivatalos vagy üzleti utazás céljára ugyanolyan feltétellel adhat konvertibilis valutát, mint devizabelföldi kiküldöttjeinek. Más külföldinek ellátmány (napidíj) nem adható, költségtérítés azonban fizethető neki, a Dvhr. 1. sz. melléklete 27. jogcíme alapján.
Külképviselet létesítése
A devizatörvény 3. §-ának 21. pontja szerint külképviselet a központi költségvetési szerv, valamint a belföldi vállalkozás tartósan külföldön lévő – a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy-eladásait kivéve – vállalkozási tevékenységet nem végző szervezeti egysége.
Mivel a forint az úgynevezett folyó fizetések tekintetében konvertibilis, a devizabelföldi a külképviselet létesítésére és fenntartására korlátozás nélkül vásárolhat devizát. Az igényléshez a Dvhr. 7/b. sz. melléklete szerinti igénylőlapot kell a felhatalmazott hitelintézethez benyújtani (mintáját lásd külön kiemelve).
A külképviseleten dolgozó kiküldöttek valuta/deviza igénylési szabályai megegyeznek az egyéb hivatalos vagy üzleti utazások valutaigénylésének fentebb ismertetett előírásaival.
Pósfay Miklósné
IGÉNYLŐLAP
a vállalkozás és a szervezet kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire történő valuta-, illetőleg devizavásárláshoz
Benyújtandó: a valuta/deviza vásárlás helyén
Kelt:.......................................
............................................
az igénylő aláírása vagy cégszerű aláírása
IGÉNYLŐLAP
a vállalkozás és a szervezet kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire történő valutavásárláshoz, devizaszámláról való valutafelvéthez,
valuta birtokban tartása céljából
Benyújtandó: a valutavásárlás/valutafelvét helyén
Kelt:.......................................
............................................
az igénylő aláírása vagy cégszerű aláírása
IGÉNYLŐLAP
a vállalkozás és a szervezet külképviselete nyitásának és fenntartásának költségeire történő devizavásárláshoz
Benyújtandó: a devizavásárlás helyén
Kelt:.......................................
............................................
az igénylő aláírása
vagy cégszerű aláírása
BEJELENTŐLAP
valuta birtokban tartásáról
a külföldi hivatalos és üzleti utazás költségei jogcímén
Benyújtandó: az MNB Devizaengedélyezési és Ellenőrzési Főosztályához
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező módosított 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján bejelentem/jük, hogy kiküldötteim/nk külföldi hivatalos vagy üzleti utazási költségeire konvertibilis valutát kívánok/unk birtokban tartani, amely
– a felhatalmazott hitelintézettől az említett célra forint ellenében megvásárolt és/vagy
– a kiküldöttel való elszámolás után a kiküldött által visszafizetett és/vagy
– a devizajogszabály szerinti devizaszámlám/nk/ról felvett
összegből származhat.
Tudomásul veszem/vesszük, hogy a birtokban tartható valuta legfeljebb a Dvhr. 16. § (7) bekezdése szerinti összeg tízszerese lehet.
Amennyiben kiküldötteimet/nket a birtokban tartott valutából látom/látjuk el – legfeljebb személyenként 350 000 forintot meg nem haladó értékű – konvertibilis valutával, a kiküldött részére az előírt tanúsítványt kiadom/kiadjuk.
........................................
a bejelentő aláírása vagy cégszerű
aláírása
Tanúsítvány
külföldi hivatalos vagy üzleti utazásról
Sorszám: /199
Tanúsítom/tanúsítjuk, hogy
kiküldött neve:
kiküldött útlevélszáma:
kiutazás időpontja:
a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. § 19. pontja szerinti utazás céljából utazik külföldre.
Az utazáshoz ............................ ........................
............................ ........................
összegű valutával láttam/láttuk el.
Ez a tanúsítvány a kiállítástól számított 3 napig használható fel!
Dátum:.............................
..............................
aláírás vagy cégszerű aláírás
