Külön jogszabályokban előírt számviteli sajátosságok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 20.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/03. számában (1999. április 20.)

Biztosítóintézetek

1. Számviteli rendért felelős vezető

A biztosítóknál a számviteli rendért felelős vezetőt kell alkalmazni, aki

– szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű szakképesítéssel,

– mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

– legalább ötéves – biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,

– büntetlen előéletű,

– munkaviszonyban áll a biztosítóval, valamint

– jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves jelentés és negyedéves gyorsjelentés helytállóságát.

[1995. évi XCVI. törvény 53. § (1), (2) bek.]

2. Kötelező könyvvizsgálat

– A biztosítónak – a százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosítóegyesület kivételével – könyvvizsgálót kell választania. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgáló választható

a) akinek van biztosítási szakértelme;

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve – könyvvizsgálói társaság esetében – annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;

d) legalább káreseményenkénti huszonötmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

– A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében arra is köteles kitérni, hogy a biztosító eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.

– A biztosító köteles haladéktalanul tájékoztatni a Felügyeletet könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni.

[1995. évi XCVI. törvény 94-95. §]

3. A beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumok valódiságának igazolása

Az éves beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumok valódiságát aláírásával köteles igazolni a biztosító első számú vezetője, a vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa), valamint számviteli rendjéért felelős vezetője.

[1995. évi XCVI. törvény 93. § (4) bek.]

4. Éves beszámolóhoz kapcsolódó határidők

– A biztosító a közgyűlést megelőző harminc nappal köteles megküldeni éves beszámolójának tervezetét az Állami Biztosításfelügyeletnek.

– A biztosító a tárgyévet követő év június 15-éig köteles megküldeni a Felügyeletnek és az MNB-nek a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat.

– Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy a tárgyévet követő év október 15-éig köteles megküldeni a Felügyeletnek és az MNB-nek a fenti dokumentumokat.

– A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldivel kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

[1995. évi XCVI. törvény 93. § (1)–(4) bek.]

5. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

– A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll.

– Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a biztosítóegyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket, illetve újonnan alakuló biztosítási egyesület abban az esetben, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két évének tervszámaiból a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg az 50 millió forintot; az éves díjbevétel az 50 millió forintot; az éven túli biztosítási szerződések száma az 1000 darabot. A biztosítóegyesület egyszerűsített éves beszámolója mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll.

[260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1)–(5) bek.]

6. Számviteli politika

A biztosítónak számviteli politikája keretében – a számviteli törvényben meghatározottakon túl - szabályoznia kell:

– az élet- és nem életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál az élet- és nem életbiztosítási ághoz tartozó eszközök és források, költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítését,

– a biztosító sajátosságainak megfelelően a tartalékok képzését és felhasználását,

– a károk felmérését, minősítését és értékelését,

– a befektetések értékelésére alkalmazott eljárásokat, valamint a tartalékok és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetések folyamatos ellenőrzésének módját.

[260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (6) bek.]

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások

1. Kötelező könyvvizsgálat

Könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgálónak

– van felelősségbiztosítása,

– a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a nyilvántartásba vette,

– nincs a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdona,

– nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint

– a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik a könyvvizsgáló cégben.

A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél.

A természetes személy könyvvizsgáló

– egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

– egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

– egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

A könyvvizsgáló társaságnál

– a társaságon belül a könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

– a társaságon belül a könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

– a társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát.

A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett meg kell vizsgálnia:

– az értékelés szakmai helyességét,

– az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

– az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

– a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,

– az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint

– a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

A fentiekre vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, a Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.

[1996. évi CXII. törvény 135. § (1)–(5) bek., 136. § (1)–(2) bek.]

2. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

A pénzügyi intézmények mérlegből, eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből álló éves beszámolót kötelesek készíteni. Az anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény a mérleget és eredménykimutatást – a mellékletekben meghatározott módon – köteles tovább részletezni.

[198/1996. (XII. 22.) Korm. rend. 3. § (1)–(2) bek., 25. §, valamint mellékletek]

3. Számviteli politika: szabályzatok

– A pénzügyi intézmény számviteli politikája keretében elkészítendő belső szabályzatok körébe tartoznak – a számviteli törvényben foglaltakon túlmenően - a hitelintézeti törvényben, illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azok a szabályzatok is, amelyek a hitelintézet könyvvezetéséhez és éves beszámolókészítési, továbbá jelentéstételi kötelezettségéhez kapcsolódnak. Ezért a számviteli politika keretében elkészített szabályzatnak tekintendők a hitelezéshez, a betétgyűjtéshez, a számlavezetéshez kapcsolódó, továbbá az eszközminősítésre, az adósminősítésre, a fedezetértékelésre, a céltartalékképzésre stb. vonatkozó belső szabályzatok is.

– A számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni.

– A pénzügyi intézménynek a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről belső szabályzatot kell készítenie.

– Az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell meghatározni az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon előírásokat, amelyeket az eszközminősítési, adósminősítési, fedezetértékelési és céltartalék-képzési szabályzatok nem tartalmaznak.

– A számviteli politika keretében kell elkészíteni a hitelintézetnek a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.

– Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon pénzügyi és befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a pénzügyi intézmény összes bevételében jelentős részarányt képvisel.

[198/1996. (XII. 22.) Korm. rend. 3. § (4)–(9) bek.]

4. Könyvvezetési előírások

– A pénzügyi intézmény számlarendjének a számviteli törvény előírásain túlmenően tartalmaznia kell a hitelintézet által végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

– A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.

[198/1996. (XII. 22.) Korm. rend. 12. § (1)–(2) bek.]

5. Összevont (konszolidált) éves beszámoló

– Ha a pénzügyi intézmény anyavállalat, a kiegészítő mellékletben ismertetni kell az alkalmazott konszolidálási módszereket.

– A leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az anyavállalat által kért szerkezetben köteles részletezni.

– A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) mérlegének és eredménykimutatásának előírt tagolása a rendelet mellékleteiben foglaltak szerint tér el a pénzügyi intézményekre előírt tagolástól.

[198/1996. (XII. 22.) Korm. rend. 3. § (4)–(9) bek.]

6. Közzététel

A pénzügyi intézmény a mérleget és az eredménykimutatást, valamint – a könyvvizsgáló megítélése szerint – a kiegészítő mellékletet vagy annak egy részét köteles közzétenni a számviteli törvény szerint meghatározott módon.

[198/1996. (XII. 22.) Korm. rend. 27. §]

7. Az éves beszámolóhoz kapcsolódó határidők

– A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót szeptember 30-áig megküldeni az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (ÁPTF).

– Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.

[1996. évi CXII. törvény 132. § (1), (3) bek.]

Befektetési alapok

A befektetési alap kettős könyvvitelen alapuló beszámolót köteles készíteni, amely mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll.

[97/1994. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. §]

Árutőzsde, értékpapírtőzsde, elszámolóházak

Az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak mérlegből, az eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót kötelesek készíteni, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig. Könyveit a kettős könyvvitel rendszerében köteles vezetni és kötelező könyvvizsgálót alkalmaznia.

[11/1997. (I. 30.) Korm. rendelet 3., 8., 13. §]

Befektetési vállalkozások

1. Éves beszámoló

Az értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, befektetési társaság (befektetési vállalkozás) a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni. A beszámoló (konszolidált beszámoló) előírt tagolását a kormányrendelet mellékletei tartalmazzák.

[197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.]

2. Számviteli politika

A számviteli politika keretében – a számviteli törvényben előírtakon túlmenően – az alábbiakat kell elkészíteni:

– azokat a szabályzatokat, amelyek a befektetési vállalkozás könyvvezetéséhez és az éves beszámoló, továbbá – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a tőzsde felé történő és egyéb – jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak, így különösen: a befektetési szabályzatot (befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékeléséről); a befektetési társaságnál a hitelezési, az adósminősítési, a fedezetértékelési, az eszközminősítési és a céltartalék-képzési szabályzatot;

– a pénz- és értékkezelési szabályzatot;

– a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről, ellenőrzéséről készített belső szabályzatot;

– az ügynökökkel történő elszámolás rendjére vonatkozó szabályzatot;

– a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.

[197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (8) bek.]

Közhasznú szervezetek (lásd még: Egyéb szervezetek)

1. Fogalma

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi. A felsorolt szervezetek akkor is közhasznúvá minősíthetők, ha ezt nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri.

[1997. évi CLVI. törvény 2. §]

2. Közhasznúsági jelentés

A közhasznú szervezet az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést köteles készíteni, amely tartalmazza

– a számviteli beszámolót;

– a költségvetési támogatás felhasználását;

– a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

– a cél szerinti juttatások kimutatását;

– a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

– a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

– a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

[1997. évi CLVI. törvény 19. § (1), (3) bek.]

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak

1. Fogalma

– önkéntes kölcsönös biztosítópénztár: természetes személyek (pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja;

– kiegészítő pénztár: olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi;

– elismert pénztár: olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt.

[1993. évi XCVI. törvény 2. § a)-c) pont]

2. Beszámolási kötelezettség, biztosításmatematikai mérleg

– A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napon belül közgyűlés elé kell terjeszteni.

– A járadékszolgáltatást is nyújtó pénztárnak az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai mérleget kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá.

– A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete (Pénztárfelügyelet) a pénztárat év közben is beszámoltathatja.

[1993. évi XCVI. törvény 40. § (2)–(4) bek.]

Egyéb szervezetek

1. Fogalma

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül

– a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezet (lakásszövetkezet),

– a társasház,

– a társadalmi szervezet,

– a köztestület,

– az alapítvány (ideértve a közalapítványt is),

– az ügyvédi iroda,

– a víziközmű-társulat,

– az erdőbirtokossági társulat,

– a közhasznú társaság,

– a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,

– a Műsorszolgáltatási Alap.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

2. Beszámolási kötelezettség

A beszámoló formáját a végzett tevékenység (vállalkozási, nem vállalkozási, cél szerinti, közhasznú, belső, külső stb.), az éves bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés rendszere határozza meg. Az egyéb szervezet – sajátosságai figyelembevételével – választhat a számviteli törvényben meghatározott éves beszámoló, illetve a kormányrendelet mellékleteiben előírt beszámolók között.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §]

3. Könyvvezetési kötelezettség

Az egyéb szervezet a reá kötelezően előírt egyszeres könyvvitel helyett választhatja a kettős könyvvitelt is azzal, hogy ez a beszámolókészítési kötelezettsége módosulását is maga után vonja. A könyvvezetés rendszere év közben nem változtatható meg egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre, illetve fordítva, áttérni csak január 1-jével lehet.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bek.]

4. Az éves beszámoló

– A beszámoló egyszeres könyvvitel esetén egyszerűsített beszámoló, amelynek részei egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés, kettős könyvvitel esetén egyszerűsített éves beszámoló, amelynek részei mérleg és eredménykimutatás.

– A számviteli törvény 1-2. számú melléklete szerinti éves beszámolót választó egyéb szervezetnek nem kötelező az üzleti jelentés, valamint a cash flow elkészítése, és nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie.

– A közhasznú szervezet éves beszámolója mérlegből és a közhasznú eredménykimutatásból, eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2)–(4) bek.]

5. Kötelező könyvvizsgálat

– Minden közalapítvány és közhasznú társaság – függetlenül attól, hogy közhasznúvá minősítették-e vagy sem –, illetve a Műsorszolgáltatási Alap köteles beszámolójának felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett könyvvizsgálót, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságot megbízni.

– Az a fentiek közé nem sorolható kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenység éves árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió Ft-ot, a tárgyévet követő évtől köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni beszámolójának felülvizsgálatával.

– Amennyiben az egyéb szervezet a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem érte el az 50 milliós értékhatárt, illetve egyszeres könyvvitelt vezet, beszámolóját nem köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §]

6. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

– A lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, az erdőbirtokossági társulat, valamint a víziközmű-társulat köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni. Közzétételi kötelezettségének pedig azzal tesz eleget, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.

– Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget.

– A fentiek közé nem tartozó egyéb szervezetnek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolót azonban legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §]

7. A lakásszövetkezetekre vonatkozó sajátosságok

a) Beszámoló

A lakásszövetkezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy csak belső vagy belső és külső szolgáltatási (azaz vállalkozási) tevékenységet folytat. A beszámoló eszerint egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített beszámoló lehet. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll. Az egyszerűsített beszámoló mérlegből és eredménylevezetésből áll.

– Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a lakásszövetkezet, amely külső szolgáltatási tevékenységet is folytat, és az ebből, valamint a belső szolgáltatásából származó bevételeinek együttes összege – két egymást követő évben - meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

– Egyszerűsített beszámolót készíthet az a lakásszövetkezet (értékhatártól függetlenül), amely csak belső szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve amely folytat belső és külső szolgáltatási tevékenységet is, azonban az ezekből származó bevétele együttesen – két egymást követő évben – nem haladja meg 50 millió forintot.

– Az a lakásszövetkezet, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a belső, valamint külső szolgáltatásból származó bevételeinek együttes összege – két egymást követő évben – az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezet. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő lakásszövetkezet.

Az a lakásszövetkezet, amely egyszeres könyvvitelt vezet, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Ezt követően a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, vagy választása szerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2), (4) bek.]

8. A társasházakra vonatkozó sajátosságok

a) Beszámolási kötelezettség

A társasház beszámolási kötelezettségét az egyszerűsített beszámoló elkészítésével teljesíti. A társasház egyszerűsített beszámolója mérlegből és eredménylevezetésből áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést, cash flow-t nem kötelező készíteni.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

A könyvvezetés - kapcsolódva a beszámolási kötelezettséghez – az egyszeres könyvvitel rendszerében történik. Az egyszeres könyvvezetési kötelezettségnek naplófőkönyv, pénztárkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás (gépi program) vezetésével lehet eleget tenni, kiegészítve azt a szükséges analitikus nyilvántartásokkal. Az analitikus nyilvántartásokat úgy kell kialakítani, hogy azok a társasházról szóló törvényben foglalt elszámolások elkészítésére is alkalmasak legyenek.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §]

9. A társadalmi szervezetekre, köztestületekre vonatkozó sajátosságok

a) Beszámolási kötelezettség

A társadalmi szervezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

A beszámoló lehet egyszerűsített éves beszámoló, amely mérlegből és eredménykimutatásból áll, egyszerűsített beszámoló, amely mérlegből és eredménylevezetésből áll, valamint közhasznú beszámoló, amely mérlegből, eredménykimutatásból vagy eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll.

– Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társadalmi szervezet, amelynél a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege – két egymást követő évben – meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

– Egyszerűsített beszámolót készíthet az a társadalmi szervezet (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot.

– Az a társadalmi szervezet, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a vállalkozási, valamint a tevékenység célja szerinti bevételének együttes összege – két egymást követő évben – az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

– Közhasznú beszámolót kell készítenie annak a társadalmi szervezetnek, amely közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású. A közhasznú beszámoló készítésénél és annak könyvvezetéssel történő alátámasztásánál a fentiek szerinti értékhatárokat kell figyelembe venni. A közhasznú beszámolón kívül el kell készíteni a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú jelentést is.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő társadalmi szervezet.

Az a társadalmi szervezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, illetve a társadalmi szervezet választása szerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)–(4) bek.]

10. Az alapítványokra vonatkozó sajátosságok

a) Beszámolási kötelezettség

Az alapítvány által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

A beszámoló lehet egyszerűsített éves beszámoló, amely mérlegből, eredménykimutatásból, egyszerűsített beszámoló, amely mérlegből és eredménylevezetésből, valamint közhasznú beszámoló, amely mérlegből, eredménykimutatásból/eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll. A közalapítvány egyszerűsített beszámolót nem készíthet.

– Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az alapítvány, amelynél az alapítványi célú tevékenységből származó bevétel, továbbá a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege – két egymást követő évben – meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

– Az az alapítvány, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a vállalkozási, valamint az alapítványi célú tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben – az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

– Egyszerűsített beszámolót készíthet az az alapítvány (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban az alapítványi célú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

– Közhasznú beszámolót kell készítenie annak az alapítványnak, amely közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású. A közhasznú beszámolón kívül a Kht. szerinti közhasznú jelentés elkészítése is kötelező. A közhasznú beszámoló készítésénél, annak könyvvezetéssel történő alátámasztásánál a fenti értékhatárokat kell figyelembe venni.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő alapítvány és a közalapítvány. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő alapítvány.

Az az alapítvány, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, illetve választása szerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § (2)–(4) bek.]

11. Az MRP-szervezetekre vonatkozó sajátosságok

a) Beszámolási kötelezettség

Az MRP-szervezet által készítendő beszámoló formája – a könyvvezetési rendszertől függetlenül – az egyszerűsített beszámoló, amely mérlegből és eredménylevezetésből áll.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettségtől függetlenül – az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet. Az egyszeres könyvvitelt vezető MRP-szervezet saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a beszámolókészítési kötelezettség nem változik.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. §]

12. A közhasznú társaságokra vonatkozó sajátosságok

a) Beszámolási kötelezettség

A közhasznú társaságok által készítendő beszámoló a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló, amely mérlegből és eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll. Amennyiben a társaság a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítését választotta, a kormányrendelet szerinti eredménykimutatást akkor is el kell készítenie.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. §]

b) Könyvvezetési kötelezettség

A közhasznú társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni. A közhasznú jogállás megszűnése után a közhasznú társaság a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok szerint működik tovább, ennek megfelelően a számviteli törvény kft.-re vonatkozó beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség előírásait kell alkalmazni.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §]

13. A víziközmű és az erdőbirtokossági társulatra, az ügyvédi irodára, a közhasznúvá nem minősített közhasznú társaságra, valamint a Műsorszolgáltatási Alapra vonatkozó sajátosságok

– A víziközmű-társulatnak, a közhasznú szervezetként nem minősített közhasznú társaságnak, valamint a Műsorszolgáltatási Alapnak a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie és kettős könyvvitelt kell vezetnie,

– Az erdőbirtokossági társulatnak, amennyiben éves összes bevétele két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot, a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie és kettős könyvvitelt kell vezetnie, amennyiben éves összes bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet.

– Az ügyvédi iroda a számviteli törvény szerinti egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet.

A fenti szervezetek sajátos gazdálkodásukból adódó, a rájuk vonatkozó – egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségeiket a kiegészítő mellékletben kötelesek bemutatni.

[219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 33. §]

Költségvetés alapján gazdálkodó szervek

1. Fogalma

Költségvetés alapján gazdálkodó szervek:

– a központi költségvetési szervek,

– a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,

– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,

– a társadalombiztosítási költségvetési szervek,

– az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,

– a köztestületi költségvetési szervek,

– az elkülönített állami pénzalapok,

– az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek (ezen feladataira vonatkozóan),

– a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságra mint az állam tulajdonosi jogait gyakorlójára és vagyonkezelője (a kezelésére bízott vagyon tekintetében),

– a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezet,

– az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervek.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

2. Könyvvezetési kötelezettség

A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bek.]

3. Beszámolási kötelezettség

– A költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítási költségvetési szervek éves beszámolójáról pedig összevont (konszolidált) beszámolót is kell készíteniük. Az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szerveknek, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnak, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetnek, valamint az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezeteknek féléves beszámolót nem kell készíteniük.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (1)–(3) bek.]

– Amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv – ideértve a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is – megszűnik (összevonás, beolvasztás, egyesülés, átalakulás miatt), a megszűnő szervnek a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (6) bek.]

4. A költségvetési beszámoló részei

Az éves költségvetési beszámoló

– könyvviteli mérlegből,

– pénzforgalmi jelentésből,

– pénzmaradvány-kimutatásból, előirányzatmaradvány-kimutatásból, eredménykimutatásból, valamint

– kiegészítő mellékletből áll.

A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:

– könyvviteli mérleg,

– pénzforgalmi kimutatás,

– előirányzatmaradvány-kimutatás,

– kiegészítő melléklet.

Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója

– az összevont (konszolidált) mérlegből,

– az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból,

– az összevont (konszolidált) előirányzatmaradvány-kimutatásból és

– a kiegészítő melléklet részét képező, immateriális javak és tárgyi eszközök alakulásának összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 7. § (1)–(5) bek.]

5. A költségvetési beszámolóhoz kapcsolódó határidők

– A központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek az adott év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót köteles készíteni.

– A központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek, az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezet, valamint az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezetek az adott évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-áig kell megküldeni a felügyeleti szervnek.

– A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól, az elkülönített állami pénzalapokról a kezelőnek az év első feléről június 30-i fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a naptári évről december 31-i fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

– A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és a központi költségvetési szerv felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetéhez (APEH SZTADI) számítógépes feldolgozásra.

– A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, illetve a Fővárosi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (TÁKISZ).

– Az elkülönített állami pénzalapokról a kezelőnek a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.

– Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és a társadalombiztosítási költségvetési szervek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves beszámolójából a kimutatásokat a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.

– A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját május 31-ig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.

– A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolóját, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolóját az alapok kezelői készítik el, és továbbítják a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztériumnak és az Állami Számvevőszéknek.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 6. §]

6. Számviteli politika

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

– az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,

– az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszköz-, illetve forrásféleségeknél, ahol a számviteli törvény és a kormányrendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,

– a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak [idegenek] részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének önköltség-számítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít),

– a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint rendkívüli eseménynek, valamint lényegesnek.

A számviteli politika keretében ki kell jelölni a tárgyévet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét –, ameddig a tárgyévre vonatkozóan a költségvetési szerv által vezetett könyvekben helyesbítések végezhetők.

[54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4. § (4)–(7) bek.]

Magánnyugdíjpénztárak

1. Beszámolási kötelezettség

A pénztár beszámolási kötelezettsége rendszeres és eseti. A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból és a negyedéves jelentésből áll. A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha az Állami Pénztárfelügyelet azt elrendeli. Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves beszámolóját az önkéntes nyugdíjpénztár, az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, az önkéntes nyugdíjpénztár éves pénztári beszámolójának keretében - azon belül elkülönítetten – köteles elkészíteni.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. §]

Az éves pénztári beszámoló részei a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés.

A negyedéves jelentés részei az eredménykimutatás, a pénztári fedezeti és biztonsági céltartalékok alakulása, a befektetési és likviditási jelentés és a taglétszám alakulása.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 8. § (1)–(2) bek.]

2. Könyvvezetési kötelezettség

A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt a naptári év, illetve negyedév végével lezárja.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 4. §]

A pénztár az alapítási engedély napjától számított 180 napon belül köteles elkészíteni számviteli politikáját, amelynek keretében a számviteli törvényben nevesített szabályzatokon túlmenően a kormányrendeletben meghatározott szabályzatokat is el kell készítenie.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. §]

3. Számviteli politika

A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény előírásai szerint a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár tevékenységének megfelelő számviteli politikát.

A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a pénztár számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:

– az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

– a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

– a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,

– a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,

– a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének, valamint a biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás vételéhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,

– a biztosításmatematika alkalmazásához szükséges adatok meghatározásánál,

– az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.

A pénztár számviteli politikája keretében a számviteli törvényben és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben előírt szabályzatokon kívül az alábbi szabályzatokat köteles elkészíteni:

– a tartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Mpt. szerinti kötelező tartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve a biztonsági tartalékok (likviditási és kockázati céltartalékok) képzését, valamint a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb tartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;

– a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző tartalékok közötti megosztásánál alkalmazott módszereket és eljárási szabályokat tartalmazó szabályzatot;

– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes pénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére – közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára – vonatkozó szabályzatot;

– a pénztár saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés és járadékszolgáltatás esetén e tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatot;

– a pénztárból más pénztárba történő átlépés, illetve a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. §]

4. A pénztári beszámolóhoz kapcsolódó határidők

– A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával. A könyvvizsgáló által auditált éves pénztári beszámolót két példányban, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. A nyomtatványok helyettesíthetők elektronikus adatfeldolgozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.

– A negyedéves jelentést az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, és a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt – a negyedévet követő második hónap 15-éig – két példányban a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 6. §]

5. Könyvvizsgálati kötelezettség

Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatát a pénztár választott könyvvizsgálója végzi el. A könyvvizsgálónak feladatát képezi a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív összege), továbbá különösen a tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés (piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték), a tárgynegyedévben értékesített befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részesedések és értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke különbözetében fennálló árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség, továbbá a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség pénzügyileg realizált összegének hitelesítése is.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 30. § (1)–(2) bek.]

6. Közzététel

A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni.

A már közzétett – a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó – az eredeti adatokat változatlanul hagyva – módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérlegfőösszeg 1%-át, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére való beküldés. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 31. § (1)–(2) bek.]

7. Könyvviteli zárlat

A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat), az éves beszámoló elkészítéséhez pedig a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot készíteni.

[173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 33. § (1)–(2) bek.]

Önkéntes nyugdíjpénztárak

1. Fogalma

Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint nyugdíjszolgáltatást nyújt.

A nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) a pénztár a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjaként pénzbeni kifizetést teljesít.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

[1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bek. c) pont, 10. § (1) bek. a) pont]

2. Beszámolási kötelezettség

A pénztárat rendszeres és eseti jellegű beszámolási kötelezettség terheli. A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár önkéntes nyugdíjpénztári vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat, valamint a magánnyugdíjpénztár vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat tartalmazó beszámolók adatainak összesítésével egyesített (összesített) beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti és likviditási tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét.

A naptári évről szóló éves pénztári beszámolót és az egyesített (összesített) éves beszámolót december 31-i fordulónappal kell elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával. A nyomtatványok helyettesíthetők elektronikus adatfeldolgozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.

a) a rendszeres beszámoló:

– az éves pénztári beszámolóból és a negyedéves jelentésből áll,

– a rendszeres beszámolókészítési kötelezettség a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolókészítési kötelezettségére is kiterjed,

– a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolóját a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben foglalt előírások szerint kell elkészíteni,

– egyesített (összesített) beszámolót is köteles készíteni a pénztár, ha magánnyugdíjpénztárat is működtet,

– ha a pénztár egyesített (összesített) beszámoló készítésére is kötelezett, a rendszeres beszámolóját is ilyen formában köteles teljesíteni,

– a negyedéves jelentést – az egyesített (összesített) negyedéves jelentésnél a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedévesjelentés-készítés időpontját kell figyelembe venni.

Az éves pénztári beszámoló részei:

– a mérleg,

– az eredménykimutatás,

– a kiegészítő melléklet,

– az üzleti jelentés.

A mérleget és az eredménykimutatást a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke, illetve a pénztár ügyvezetője köteles aláírni.

A negyedéves jelentés részei:

– az eredménykimutatás,

– a pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulása,

– a befektetési és likviditási jelentés,

– a taglétszám alakulása.

A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár beszámolója:

– az éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) beszámoló formájában történő teljesítésekor a mérleget az önkéntes nyugdíjpénztárra és a magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) mérleg formájában is köteles elkészíteni,

– az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és a magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) eredménykimutatás formájában is köteles elkészíteni,

– a negyedéves jelentés egyesített (összesített) formában történő teljesítésekor az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és a magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) formában is köteles elkészíteni,

– a pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulásáról szóló jelentést, a befektetési és likviditási jelentést, a taglétszám alakulását az önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön köteles elkészíteni.

b) az eseti beszámoló:

– tartalma azonos az éves pénztári beszámolóval,

– akkor kell készíteni, ha az Állami Pénztárfelügyelet a pénztárat beszámoltatja,

– ha a pénztár egyesített (összesített) beszámoló készítésére is kötelezett, az eseti beszámolóját is ilyen formában köteles teljesíteni,

– az eseti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § b) pont, 3-4. §, 7. § (1), (3) bek., 8. §, 9. § (1)–(3) bek.]

3. Könyvvezetés

– kettős könyvvitelű könyvvezetés,

– üzemgazdasági szemléletű nyilvántartás, amit a naptári év, illetve negyedév végével le kell zárni,

– a pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél az 1997. évi LXXXII. törvény 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni,

– a könyvvezetés csak magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében történhet,

– a könyvvezetés során a 269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24-25. §-ában foglalt sajátosságokat figyelembe kell venni.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §]

4. Számviteli politika

A számvitelről szóló 1999. évi XVIII. törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján kell a pénztár számviteli politikáját kialakítani. A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályokat is.

A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a pénztár számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:

– az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

– a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

– a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,

– a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,

– a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,

– a biztosításmatematika alkalmazásához szükséges adatok meghatározásánál,

– a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

– az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,

– az eszközök és források értékelésének szabályozását,

– a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében végzett rendszeres termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás önköltség-számítási belső szabályzatát,

– ebben rendelkezni kell a közvetett költségek megosztásának módjáról a kétféle pénztári és a vállalkozási tevékenység között,

– pénzkezelési szabályzatot,

– a tartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján,

– a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző tartalékok közötti megosztásánál alkalmazott módszereket és eljárási szabályokat tartalmazó szabályzatot,

– a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes pénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére – közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára – vonatkozó szabályzatot,

– saját tevékenység keretében végzett vagyonkezelés és nyugdíjszolgáltatás esetén ezekre a tevékenységre vonatkozó szabályzatot,

– a más pénztárba történő átlépés, a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §]

5. Vagyonmérleg, vagyonleltár

– a pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) során kell készíteni,

– a jogelőd és az átalakulással létrejövő, jogutód pénztár(ak) vagyonának megállapítására szolgál,

– a vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani,

– a vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait,

– vagyonmérleget és vagyonleltárt két alkalommal kell elkészíteni:

– először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására – a közgyűlés által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet),

– majd az átalakulás (a pénztár alapszabályának elfogadásáról, illetve módosításáról határozó közgyűlés időpontja) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 22/A § (1)–(3) bek.]

6. Könyvvizsgálat

Az éves pénztári beszámolót könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni. A könyvvizsgáló feladata továbbá:

– a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív összege),

– különösen a tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés (piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték),

– a tárgynegyedévben értékesített befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részesedések és értékpapírok, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke különbözetében fennálló árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség,

– a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség pénzügyileg realizált összegének hitelesítése is.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 31. § (1)–(2) bek.]

7. Könyvviteli zárlat

– minden negyedév utolsó napjára könyvviteli zárlatot kell készíteni,

– a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles a pénztár készíteni,

– a negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására - év végén leltárral is alátámasztott – főkönyvi kivonatot kell készíteni,

– a magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi kivonatot önkéntes nyugdíjpénztári és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre vonatkozóan külön-külön, valamint a két pénztári tevékenységre összesítve is köteles elkészíteni,

– a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 34. §]

8. Határidők a beszámolással kapcsolatban

– a könyvvizsgáló által auditált éves pénztári beszámolót, illetve az egyesített (összesített) éves beszámolót két példányban, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni,

– a pénztár az alapítási engedély napjától számított 180 napon belül köteles elkészíteni a számviteli politikáját,

– a negyedéves jelentést – illetve az egyesített (összesített) negyedéves jelentést - a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt, a negyedévet követő második hónap 15-éig két példányban a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni,

– a mérleget és az eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzé kell tenni.

[269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. § (6) bek., 7. § (1)–(2) bek., 32. § (1) bek.]

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak

1. Fogalma

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

– munkanélküliek, keresőképtelenek – ideértve a megváltozott munkaképesség, szülés, beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenséget – segélyezése, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, gyermeknevelési támogatás, elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása (önsegélyező pénztár);

– az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).

[1993. évi XCVI. törvény 10. § (1)–(2) bek.]

2. Beszámolási kötelezettség

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolójának tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását, az eredményt a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell szerepeltetni. Az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével. A nyomtatványgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.

A pénztár beszámolási kötelezettsége lehet:

– rendszeres,

– eseti.

a) rendszeres beszámoló

– az éves pénztári beszámoló,

– a negyedéves jelentés.

Az éves pénztári beszámoló részei:

– mérleg,

– eredménykimutatás,

– kiegészítő melléklet,

– üzleti jelentés.

A mérlegben az eszközöket és a forrásokat bruttó módon kell kimutatni. A pénztári beszámolót a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.

A negyedéves jelentés részei:

– pénzforgalmi jelentés,

– befektetési és likviditási jelentés.

A pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.

b) eseti beszámoló

– eseti beszámolót kell készíteni, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján az Állami Pénztárfelügyelet a pénztárt beszámoltatja,

– eseti beszámolót kell készíteni akkor is, ha a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják,

– az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2)–(3) bek., 3. §, 6. § (1) bek., 7. § (1)–(2) bek., 8-9. §]

3. Könyvvezetés

– kettős könyvvitel,

– pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás, amelyet a naptári év végével kell lezárni,

– a könyvvezetés csak magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénznemében történhet,

– a gazdasági műveleteket, azok hatásait idősorosan és számlasorosan kell rögzíteni.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bek., 31. § (2) bek.]

4. Számviteli politika

A számviteli politikát a számviteli törvény és a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglalt alapelvek és értékelési előírások alapján kell kialakítani.

A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:

– az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

– a pénztár alapszabályában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

– a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésénél,

– a befektetésekből származó hozambevételek egyéni számlákra történő felosztásánál,

– a pénztárból más pénztárba történő átlépés vagy pénztárból kilépés esetén, illetve a pénztári tagság egyéb módon történő megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel való elszámolásnál a visszatérítendő összeg megállapítása tekintetében.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

– az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,

– az eszközök és források értékelésének szabályozását,

– a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében végzett rendszeres termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás belső szabályzatát,

– a pénzkezelési szabályzatot,

– a tagokkal való elszámolások szabályzatát,

– a befektetésekből származó hozamok elszámolásának szabályzatát.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (3)–(5) bek.]

5. Könyvvizsgálat

Az éves pénztári beszámolót kötelező könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 29. § (1) bek.]

6. Könyvviteli zárlat

– a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni,

– a negyedéves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló főkönyvi kivonat,

– a negyedéves zárlati feladatok tartalmát a jogszabályi rendelkezések keretein belül a pénztár saját hatáskörében határozza meg.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 34. §]

7. Beszámolási határidők

– az éves pénztári beszámolót két példányban legkésőbb a következő év május 31-ig a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni,

– a negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést a negyedévet követő hónap 30-áig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni,

– egyesülés, szétválás, megszűnés, felszámolás esetén a beszámoló elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet határozza meg esetenként,

– a könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legkésőbb a mérleg fordulónapját megelőző 30. napig,

– a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát a jóváhagyást követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-ig a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

[270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. § (1)–(4) bek., 29. § (2) bek., 30. § (1) bek.]

Kockázati tőkealap, kockázati tőketársaság

1. Fogalma

A kockázati tőkealap kockázatitőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg.

A kockázati tőketársaság kizárólag a törvényben meghatározott kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően alapított, illetve működő részvénytársaság. E törvény eltérő rendelkezése hiányában tőketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell.

[1998. évi XXXIV. törvény 2. § b), f) pont]

2. Számviteli politika

A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a számviteli politika keretében a számviteli törvényben foglaltakon túl köteles elkészíteni:

– a kockázati tőkebefektetések értékelési elveit és azok után történő céltartalékképzés rendjét meghatározó szabályzatot,

– az értékelés felülvizsgálatára (ellenőrzésére) vonatkozó szabályzatot,

– a befektetés elveit tartalmazó szabályzatot,

– a kölcsönnyújtásra és a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatot.

[207/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §]

3. Könyvvezetési kötelezettség

– a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap kettős könyvvitelt vezet,

– a könyvvezetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igényeit mindenkor kielégítse,

– a könyvvezetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesíthető legyen.

[207/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §]

4. Kiegészítő melléklet

A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a kiegészítő mellékletben a számviteli törvényben foglaltakon túl köteles bemutatni:

– a társaság tulajdonában lévő csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a követelés ellenében kapott és készletként kimutatott vagyontárgyakat, külön kiemelve az ingatlanokat,

– a kockázati tőkebefektetéseket és azok tulajdoni részarányát a portfóliótársaságokban társaságonkénti bontásban,

– a kockázati tőkebefektetések alkalmazott értékelési elveit,

– a portfóliótársaságoknak nyújtott kölcsönök összegét és lejáratát társaságonkénti bontásban,

– a kockázati tőkebefektetések utáni tárgyévi céltartalékképzés, illetve -felhasználás összegét,

– a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap megalakulásának időpontját és működési idejét.

[207/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §]

Közraktárak

1. Fogalma

A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.

[1996. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bek.]

2. Könyvvezetés

A közraktár kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

[13/1997. (I. 30.) Korm. rendelet 2. §]

3. Számviteli politika

A közraktár a számviteli politikája keretében – a számviteli törvényben foglaltakon túlmenően - köteles elkészíteni a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti fedezetminősítési, illetve fedezetértékelési és céltartalék-képzési szabályzatokat.

A fedezetminősítési és fedezetértékelési szabályzatokat könyvvizsgálóval egyeztetni kell, és a szabályzatok betartását évente legalább egyszer könyvvizsgálóval meg kell vizsgáltatni. A könyvvizsgálói jelentést a közraktárak felügyeletének meg kell küldeni.

A közraktárnak a fedezetértékelési szabályzatban kell rendelkeznie:

– az általa nyújtott zálogkölcsön esetében azokról a szempontokról, amelyek alapján a nála elhelyezett árut fedezetként elfogadja (értékelhetőség, tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékesíthetőség, értékállóság stb.),

– az általa nyújtott zálogkölcsön fedezetéül szolgáló, nála elhelyezett áru értékének megállapítása során figyelembe veendő szempontokról (tőzsdei árfolyam, tőzsdén nem forgalmazott áru esetében az értékbecslő által meghatározott érték, a mobilizálhatóság és a hozzáférhetőség vizsgálatára vonatkozó adatok, illetve az értékesítés költségigénye stb.),

– azokról a minimális kockázatokról, amelyeket az adott árunak (biztosítéknak) fedeznie kell,

– az áru elhelyezésekor – annak minőségi állapotára és természetére vonatkozóan – a letevőtől kért nyilatkozatban foglaltaknak az áru értékelése és az értékében bekövetkezett változások során történő figyelembevételéről,

– a fedezet minősítése, értékelése ellenőrzéséről és a fedezethez kapcsolódó bizonylatok kezeléséről, megőrzéséről.

[13/1997. (I. 30.) Korm. rendelet 3. §]

Egyházak, egyházi intézmények

1. Fogalma

Az 1990. évi IV., a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint működő egyház, egyházi jogi személy, az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége, valamint az egyház által alapított intézmény.

[50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

2. A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház

A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház a beszámoló formáját és tartalmát, a beszámolót alátámasztó nyilvántartási rendet az egyházak belső ügyrendi előírása szerint szabályozza, azzal azonban, hogy a könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében történhet.

[50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bek.]

3. A vállalkozási tevékenységet is folytató egyház beszámolási kötelezettsége

Az éves összes bevétel nagyságának függvényében a beszámoló lehet:

– egyszerűsített mérleg, amely az 50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll,

– egyszerűsített éves beszámoló, amely az 50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

– egyszerűsített mérleget készíthet az az egyház, ha a hitéleti tevékenységből, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben – az 50 millió forintot nem haladja meg,

– egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az egyház, ha két egymást követő évben a hitéleti tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó bevétel együttes összege meghaladja az 50 millió forintot,

– kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.

[50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 3. §]

4. Vállalkozási tevékenységet is folytató egyház könyvvezetési kötelezettsége

– egyszeres könyvvitelt vezet az egyszerűsített mérleget készítő egyház,

– kettős könyvvitelt vezet az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyház,

– január 1-jével az egyszeres könyvvitelről át lehet térni kettős könyvvitelre,

– a kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni,

– a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a hitéleti, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket, költségeket (kiadásokat).

[50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §]

Csődeljárás

1. Fogalma

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

[1991. évi IL. törvény 1. § (2) bek.]

2. Csődeljárás iránti kérelem

A csődeljárás iránti kérelemhez mellékelni kell az adós három hónapnál nem régebbi mérlegét (egyszerűsített mérlegét).

[1991. évi IL. törvény 8. § (1) bek.]

Felszámolás, végelszámolás

1. Fogalma

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti.

[1991. évi IL. törvény 1. § (3)–(4) bek.]

2. Számviteli nyilvántartások

A felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni:

– a közbenső mérleg,

– a felszámolási zárómérleg,

– a végelszámolási zárómérleg,

– a vagyonfelosztási javaslat,

– a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás,

– a felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások,

– a záró adóbevallás,

– az adózás előtti eredmény, valamint a saját tőke különbözete meghatározásának,

– a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

[114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bek.]

3. Felszámolással kapcsolatos számviteli feladatok

Felszámolás megindulása

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

– a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg),

– adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

Egyezség a felszámolási eljárásban

– a felszámoló az egyezségkötés napjával köteles a felszámolási zárómérleget és a bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni.

Közbenső mérleg

– ha az eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet, amely tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait.

– A közbenső mérleget az 1991. évi IL. törvény 52. § (3) bek. szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bek. szerinti bontásban kell elkészíteni.

– A szöveges jelentés tartalmazza a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, a bevételek és a költségek alakulásának részletes magyarázatát,

– a felszámolás kezdetétől évente közbenső mérleget kell készíteni,

– a felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni,

– a közbenső felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében egyező a felszámolási zárómérleggel.

A felszámolás befejezése

– a felszámoló az eljárás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről,

– a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével kötelező felszámolási zárómérleget készíteni, kivéve ha az adós elleni per hitelezőjének pernyertessége esetén – a hitelező kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel – mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére,

– a zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat a zárómérleg fordulónapjával le kell zárni.

A felszámolási zárómérleg

A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

– a pénzeszközöket,

– a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

– a be nem hajtott követeléseket,

– a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,

– a fel nem osztható vagyont,

– a felosztható vagyont,

– üzleti jelentést nem tartalmaz,

A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró mérleg fordulónapját követő 45 napon belül köteles a gazdálkodó eleget tenni.

A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy (önálló) elszámolási időszaknak minősül.

Bevételek, költségek alakulásáról készített kimutatás

A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:

– a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,

– a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

– a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén,

– a kiegyenlített felszámolási költségeket.

Felszámolási eljárás befejezése az adós megszűnése nélkül

– a felszámoló a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozóan zárómérleget, valamint a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést készít,

– vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni,

– a gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit lezárja,

– a felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, a könyveit a nyitó mérleg alapján nyitja meg.

[1991. évi IL. törvény 31. § (1), (3) bek., 44. § (2) bek., 50. § (1), (3) bek., 52. § (1)–(4) bek.]

[114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. § (3)–(4), (6) bek., 4. § (2) bek, 7. § (3) bek, 13. § (2)–(4) bek.]

4. A végelszámolás számviteli feladatai

A gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

– végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt az adóhatóságnak és – ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője - a végelszámolónak a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül átadni,

– a végelszámoló a mérlegből és a hitelezők jegyzékéből kiindulva végelszámolási nyitó mérleget készít, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül a jogutód nélküli megszűnést kimondó szerv elé terjeszt,

– végelszámolás időszaka a számviteli elszámolás tekintetében egy (önálló) elszámolási időszaknak minősül.

Végelszámolás befejezése

– a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor – az egyes évekre külön-külön – éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít,

– a végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, a záró adóbevallásokat pedig el kell készíteni,

– ha felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, a végelszámoló a végelszámolást köteles lezárni, és a felszámolás számviteli feladatait el kell végezni,

– ha a gazdálkodó szervezet a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról dönt, a végelszámoló eleget tesz a végelszámolás befejezésére vonatkozó feladatoknak, a végelszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, és a könyveit ebből nyitja meg.

[1991. évi IL. törvény 70. § a) pont, 72. § (1) bek., 75. § (1)–(2) bek.]

[114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet 14. § (3) bek. 16-17. §]

Az összeállítást készítették:

Fridrich Péter, Bíró Tibor, Kresalek Péter, Papp Gábor, Radó Krisztina

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 20.) vegye figyelembe!