Adósságállomány:
Az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegben szereplő összege.
Aktivált saját teljesítmények:
A saját előállítású eszközök aktivált értéke, valamint a saját termelésű készletek állományváltozása.
Anyavállalat:
Az a vállalkozó, aki legalább egy másik vállalkozásnál meghatározó befolyást gyakorol vagy a szavazatok többsége alapján, vagy az ellenőrzési, irányítási jogok többsége révén, vagy a többi tulajdonossal kötött szerződés alapján.
Beszerzési ár:
Az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, s az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.
Bizonylat:
Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.
Bruttó elszámolás elve:
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.
Cash flow:
A pénzforrások képződésének és felhasználásának bemutatása egy adott üzleti évben.
Egyedi értékelés elve:
Az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A beszámoló készítése során az egyedi értékelés elve a törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.
Egyenleg:
A főkönyvi számla két oldalán könyvelt forgalom különbsége.
Egyéb bevételek:
Olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.
Egyéb ráfordítások:
Az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó költségek, kifizetések, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.
Egyszeres könyvvitel:
A gazdálkodó kezelésében, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint a pénzforgalmi gazdasági műveletekről a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetett zárt rendszerű nyilvántartás.
Előállítási költség (közvetlen önköltség):
Azok a ráfordítások, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatóak.
Előtársaság:
A vállalkozás a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig előtársaságként működik.
Eredménykimutatás:
Egy adott időszak (beszámolási időszak) bevételeinek és ráfordításainak különbözeteként mutatja ki a vállalkozó mérleg szerinti eredményét, az arra ható főbb tényezők szerint.
Eredményszámla:
Olyan könyvviteli számla, amelynek bal oldalán az eredmény csökkenéseit (költségek, ráfordítások), jobb oldalán az eredmény növekedéseit (árbevételek és bevételek) mutatják ki. Az eredményszámlák az eredménykimutatás összeállításához szolgáltatnak adatokat.
Eszköz:
A vállalkozás vagyona, az egyes vagyonelemek konkrét megjelenési formája (pl. telek, gép, áru, anyag, késztermék, készpénz).
Eszközszámla:
Olyan könyvviteli számla, amelynek bal oldalán a növekedéseket, jobb oldalán a csökkenéseket mutatják ki. Az eszközszámlákat a mérleg eszköz oldalából nyitják meg, amelyeken ezáltal az eszközök állományát és az abban bekövetkezett változásokat kell elszámolni.
Értékelés:
Egyrészt a mennyiségben leltározott vagyonelemek pénzértékre történő átszámítása, másrészt a mennyiségben fel nem vehető vagyonelemek pénzértékének esetleges módosítása.
Értékesítés közvetett költsége:
Azok a költségek, amelyekről a felmerülésük időpontjában nem állapítható meg, hogy mely terméket, tevékenységet milyen arányban terhelnek. Itt kell kimutatni az értékesítés költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket.
Értékesítés közvetlen költsége:
Azok a költségek, amelyekről előre vagy utólagosan meg lehet határozni, hogy melyik költségviselőt és milyen mértékben terhelik. Itt kell kimutatni az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét, valamint a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit.
Értékesítés nettó árbevétele:
Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
Felszámolás kezdő időpontja:
A felszámolási eljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.
Folytonosság elve:
A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
Forgalom:
A főkönyvi számla egyes oldalain könyvelt tételek együttes összege.
Forrás:
A meglévő vagyon eredetét, származását mutatja (pl. jegyzett tőke, fel nem osztott és ki nem vont eredmény, hiteltartozás, szállítói tartozás, munkabértartozás).
Forrásszámla:
Olyan könyvviteli számla, amelynek bal oldalán a csökkenéseket, jobb oldalán pedig a növekedéseket mutatják ki. A forrásszámlákat a mérleg forrás oldalából nyitják meg, ezáltal a források értékét, valamint az azokban bekövetkezett változásokat mutatja.
Főkönyvi kivonat:
Olyan egyoldalú kimutatás, amely főkönyvi számlánként tartalmazza az időszak eleji nyitó egyenlegeket, a forgalmi adatokat és az időszak végi záró egyenlegeket.
Főkönyvi számla:
Olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el.
Időbeli elhatárolás elve:
Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
Kettős könyvvitel:
Az a gyakorlati tevékenység, amely a vállalkozásnál végbement gazdasági események eszközökre és forrásokra, valamint a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását, előre meghatározott, önmagában zárt rendszerben, folyamatosan és hézagmentesen, időrendben megfigyeli, rendszerezi, feljegyzi, összesíti és továbbítja, áttekinthető és utólag bármikor ellenőrizhető módon. Alapösszefüggése: eszközök mínusz források egyenlő bevételek mínusz ráfordítások.
Költség:
A tevékenység, termelés érdekében történő erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett összege.
Költség-haszon összevetésének elve:
A beszámolóban (mérlegben, eredménykimutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
Költséghely:
A vállalkozáson belüli olyan, szervezetileg elkülönült egység, ahol a költség felmerül.
Költségnem:
Az erőforrás-felhasználás megjelenési formájára utaló költségfajta. Négy fő csoportja: anyagjellegű, személyi jellegű, értékcsökkenési leírás, egyéb.
Költségviselő:
Az a termék, szolgáltatási vagy egyéb tevékenység, amelynek érdekében a költség felmerül és amelyre azt elszámolják.
Könyvelési tétel:
Annak megállapítása, hogy a változás következtében melyik főkönyvi számla bal, és melyik főkönyvi számla jobb oldalára kell könyvelni.
Könyv szerinti érték:
Az az érték, amelyen egy eszköz vagy forrás a könyvelés eredményeképpen a könyvekben a fordulónapon megtalálható.
Könyvvezetés:
Az a tevékenység, amikor a vállalkozás a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan, meghatározott szabályok szerint nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja.
Következetesség elve:
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
Közös vezetésű vállalkozás:
Az a vállalkozás, ahol az anyavállalat a meghatározó befolyást egy vagy több más vállalkozással paritásos (egyenlő) alapon gyakorolja.
Leányvállalat:
Az a vállalkozás, akinél egy másik vállalkozó (az anyavállalat) meghatározó befolyást gyakorolhat.
Leltár:
Olyan egyoldalú kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit mennyiségben és pénzértékben, a forrásokat pedig pénzértékben tartalmazza, tételesen, teljeskörűen, egy meghatározott időpontra vonatkozóan.
Leltározás:
Az a tevékenység, amelynek során megállapítják a vállalkozás eszközeinek mennyiségét és értékét, illetve a források értékét.
Lényegesség elve:
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
Mérleg:
Olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza a két oldal végösszegében egyezően, összevontan, pénzértékben, ezer forintra kerekítve, meghatározott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan.
Mérlegfőösszeg:
A mérlegben szerepeltetett eszközök, illetve források egymással egyező, külön-külön összesített értéke.
Mérleg szerinti eredmény:
Az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a kifizetni jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény.
Névérték:
A mennyiségben fel nem vehető vagyonelemek olyan múltbeli pénzértéke, amelyen az adott eszköz, illetve forrás beszerzés, előállítás vagy értékesítés kapcsán bekerült a vállalkozás könyvviteli elszámolásaiba.
Óvatosság elve:
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előre látható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.
Összemérés elve:
Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítményeinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Saját előállítású eszközök aktivált értéke:
Ilyen értékként kell figyelembe venni a saját vállalkozásban végzett, illetve saját előállítású és a befektetett eszközök vagy forgóeszközök között állományba vett termékek, végzett szolgáltatások előállítási költségen (közvetlen önköltségen) számított értékét, valamint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények előállítási költségét (közvetlen önköltségét).
Saját termelésű készletek állományváltozása:
A saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok) naptári év végi záró állományának és a naptári év elejei nyitó állományának különbözetét kell kimutatni.
Számlarend:
A vállalkozás számlarendje tartalmazza valamennyi főkönyvi számla számlaszámát és megnevezését, az alkalmazott számlák tartalmát, a számlákat érintő főbb gazdasági események leírását, a könyvelési tételek kijelölését, a könyvelési, elszámolási és zárlati határidőket, a főkönyvi számlák analitikus nyilvántartásokkal való kapcsolatát, a nyilvántartások ellenőrzésének lehetőségeit és a felelősöket.
Számlatükör:
A számlatükör tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerében alkalmazott főkönyvi számlák számlaszámát (decimális rendszerben) és pontos megnevezését.
Számvitel:
Olyan elszámolási és nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Számviteli alapelvek:
Olyan elvek, amelyek a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése esetén a megbízható, valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet egységes szemléletben mutató beszámoló összeállításához nélkülözhetetlenek.
Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve:
A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
Teljesség elve:
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek eszközökre és forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítést megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
Vagyon:
Az az érték, amely egy vállalkozásból megilleti a tulajdonosokat akkor, ha a vállalkozás minden tartozását maradéktalanul teljesítette (gyakorlatilag a mérlegben bemutatott saját tőke).
Valódiság elve:
A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, a kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
Vállalatcsoport (konszern):
Olyan együttműködési forma, amelynél jogilag önálló vállalkozások egységes vezetés alatt működnek. A konszernek irányítási formájuktól függően két típusba sorolhatók. A konszernhez tartozó, egyébként jogilag önálló vállalkozások vagy az anyavállalat irányításával, annak gazdaságilag (tehát nem jogilag) alárendelve működnek, vagy pedig egymással koordinált irányítással, külön felső irányítás nélkül folytatják tevékenységüket.
Vállalkozás folytatásának elve:
A beszámoló készítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
Vállalkozó (vállalkozás):
Minden olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés érdekében, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet végez.
Világosság elve:
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
