Jogcímek | Cégvezetők Klubja

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 18.) vegye figyelembe!

Ajándék

Szja: A kifizető által adott ajándék – néhány kivételtől eltekintve – adóköteles természetbeni juttatásként a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek az egésze jövedelem. A természetbeni juttatásból származó jövedelem után a kifizető 44 százalék adót köteles fizetni.

Adómentes a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 10 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá a családi eseményhez kapcsolódóan, legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó rész, valamint annak az ajándéknak az értéke, amelyet a magánszemély a tevékenységével szoros összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kapott.

[Szja-tv. 69. § (1), (4), (5) bek. b) pont és (6) bek., 1. számú melléklet 8.18-19. pont]

Társasági adó: A kifizető, illetve a munkáltató által adott ajándék értéke költségnek minősül azzal, hogy ha a cég nem fizetett utána 44 százalékos szja-t, akkor az ilyen címen elszámolt, a gazdálkodó árbevételének 0,5 százalékát meghaladó összeg növeli a társasági adó alapját. A természetbeni juttatásként adózó ajándék – a megfizetett adójával együtt – a vállalkozás érdekében felmerült költségnek számít, amellyel az adóalapot nem kell növelni.

[Tao. tv. 3. számú melléklet A., 8. § (1) bek. k) pont]

Áfa: Csak termék ajándékozásához kapcsolódhat áfa. Kis értékű ajándék átadásakor nem kell forgalmi adót fizetni azzal, hogy a beszerzést terhelő, illetve az előállításhoz kapcsolódó adó is levonható. Kis értékű ajándéknak az a termék számít, amelynek egyedi, az adót is tartalmazó forgalmi értéke (beszerzési vagy előállítási költsége) nem haladja meg az 500 forintot.

Ha az ajándék értéke az 500 forintot meghaladja, az átadó nem igényelheti vissza az ajándék vásárlásakor megfizetett áfát, hiszen a beszerzés nem a gazdasági tevékenysége érdekében merült fel, az átadás miatt sem kell ugyanakkor adót fizetnie. Ha az ajándékozó vállalkozás az 500 forint feletti értékű ajándékot gazdasági tevékenysége keretében állítja elő, vagy mástól szerzi be, de a beszerzéskor nem állt még szándékában elajándékozni, az előállításkor, illetve a beszerzéskor felmerült adót le lehet vonni. Az ajándék átadásakor - ellenérték nélküli átadás jogcímén – azonban adókötelezettség keletkezik. Az adó alapja a terméknek az adó nélküli forgalmi értéke, saját előállítás esetén pedig az előállítási költség.

[Áfa-tv. 7. § (1) bek. a) pont, 7. § (3) bek. c) pont, 33. § (1) bek. a) pont, 25. § (1) bek.]

Tb-járulék: A foglalkoztató, illetve a társaság egyaránt adhat ajándékot az általa foglalkoztatott biztosítottnak. Ehhez járulékfizetési kötelezettség akkor kapcsolódik, ha az adott ajándék után a foglalkoztató szja-t fizet. A járulék alapja az ajándék beszerzési ára, ha pedig ez hiányzik, akkor az ajándék szokásos piaci értéke.

Foglalkoztató: Az adóköteles juttatás járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni. A nyugdíjba vonuló dolgozónak, vagy valamely neves eseményhez kapcsolódóan adott ajándék járulékmentes.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az adóköteles juttatás járulékalapot képez, amely után a társaságnak 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A biztosítottnál a kapott ajándék nem képez járulékalapot, mert természetbeni juttatás.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve, hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Albérleti (átvállalt) díj

Szja: Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnek minősül a magánszemélynek fizetett albérleti (szállás) díj, kivéve ha ezt havonta számolják el. Az albérleti díj egésze jövedelem, amellyel szemben költség nem érvényesíthető. A havonta fizetett albérleti díj adóelőlegét a rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell levonni. Adómentes a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére – jogszabály alapján – folyósított lakhatási támogatás.

[Szja-tv. 47. § (1)-(15) bek., 1. számú melléklet 5.1. pont]

Társasági adó: A munkavállalónak fizetett albérleti díj költségnek – személyi jellegű egyéb kifizetésnek – minősül.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11-12. pont]

Áfa: A lakásszolgáltatást – a hasznosítás módjától függően – vagy 12 százalékos adó terheli, vagy tárgyi adómentes. Amennyiben a munkáltató (kifizető) szerződik a lakásszolgáltatóval, aki neki számláz, úgy a munkáltató (kifizető) a saját nevében, de a magánszemély javára lakásszolgáltatást közvetít, amit az áfa-törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerint úgy kell minősíteni, mintha ő maga nyújtaná a szolgáltatást. Ha ebben a konstrukcióban a magánszemély nem térít semmit – a cég átvállalja a teljes albérleti díjat -, akkor az áfa-törvény 33. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizető nem vonhatja le a részére kiállított számla áfa-tartalmát. Ellenérték hiányában úgy tekintendő, hogy a cég nem gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a szolgáltatást.

Ha a munkáltató (kifizető) áll szerződéses kapcsolatban a lakásszolgáltatóval, de nem a teljes albérleti díjat vállalja át, akkor a lakásszolgáltató számlájában esetlegesen feltüntetett áfa – teljes – összege csak akkor vonható le, ha a munkáltató befizeti a magánszemély által térített albérleti díj áfáját, és azt leszámlázza a magánszemélynek.

Amennyiben a magánszemély szerződik a lakásszolgáltatóval és a munkáltató (kifizető) csak a díjat vállalja át (de azt teljes összegben), úgy nincs áfa-vonzata az ügyletnek. A cég ebben az esetben tartozásátvállalást végez, amiért nem kér ellenértéket, így az ügylet az áfa-törvény hatályán kívül esik.

[Áfa-tv. 1. számú melléklet II/74-75. pont, 2. számú melléklet 8. pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A foglalkoztatónál ez a juttatás járulékalapot képez, amelynek mértéke 33 százalék (22% nyugdíjbiztosítás + 11% egészségbiztosítás).

Társaság (tagi jogviszonynál): Az általa átvállalt albérleti díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os nyugdíjjárulék, ha magán-nyugdíjpénztári tag, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Baleset-biztosítás átvállalt díja

Szja: A kifizető által átvállalt, belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja adómentes jövedelemnek tekintendő, amely után a biztosítási adókedvezmény értelemszerűen nem vehető igénybe.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. pont, 7. számú melléklet 2. pont]

Társasági adó: A munkavállaló javára kötött biztosítás átvállalt díja költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet, 1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Amennyiben a magánszemély köt biztosítási szerződést a biztosítóval, és a cég átvállalja a díjat (vagy annak egy részét), úgy ennek összegétől függően a magánszemély és a cég között tárgyi áfa-mentes tartozásátvállalásról van szó, vagy pedig nem történik az áfa-törvény hatálya alá tartozó értékesítés, csak egyszerű pénzügyi elszámolás. Ha a cég köti meg a biztosítási szerződést a saját nevében, a magánszemély javára, akkor tárgyi áfa-mentes pénzügyi szolgáltatásként kell a biztosítási díj átvállalt részét leszámlázni a dolgozó részére. Amennyiben a munkáltató átvállalja a teljes díjat, számláznia nem kell, mivel ellenérték hiányában a szolgáltatás nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az általa átvállalt biztosítási díj nem képez járulékalapot, mivel adómentes jövedelemnek minősül.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az általa átvállalt biztosítási díj nem képez járulékalapot, mivel adómentes jövedelemnek minősül.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A juttatás után nem kell járulékot fizetnie.

Egészségügyi hozzájárulás: mivel adómentes, egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Bedolgozónak fizetett díj, rezsitérítés

Szja: A bedolgozónak fizetett díj, rezsitérítés egésze bevétel, amellyel szemben költségként – igazolás nélkül – a kifizetett éves munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg számolható el, feltéve hogy a magánszemély a jogviszonyával összefüggésben nem érvényesített más költséget. A jövedelem bérnek számít, az adóelőleget a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell levonni.

[Szja-tv. 3. § 21., 47. §, 3. sz. melléklet II/1. pont]

Társasági adó: A vállalkozó által fizetett díj költségnek minősül.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Nincs áfa-vonzata, mivel az áfa-törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint munkaviszony keretében adott pénzösszegnek tekintendő, amely nem adóztatható.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kifizetésnek csak azon része után kell 33 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetnie, amelyből adóelőleget vontak. Amennyiben tehát a magánszemély úgy dönt, hogy "igazolás nélkül" a bevétellel szemben 30 százalékos költséget számol el, akkor a tb-járulék alapja a bevétel 70 százaléka lesz.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszony esetén nem értelmezhető e fogalom.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles az adóelőleg számításakor figyelembe vett adóköteles jövedelem után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Beiskolázási segély

Szja: A segély egésze jövedelem, amely – ha a munkáltató fizeti az alkalmazottnak – bérjövedelemnek számít. A kifizető által adott beiskolázási segély egyéb jövedelemnek minősül, amelyből – általános szabályként – 40 százalék adóelőleget kell levonni. Amennyiben a segélyben részesülő magánszemély nyilatkozik arról, hogy az éves várható jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg, az adóelőleget az ún. göngyölítéses módszerrel lehet megállapítani.

[Szja-tv. 24. §, 28. §, 46. §, 47. §, 1. sz. melléklet]

Társasági adó: A vállalkozás által a magánszemélynek juttatott segély költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/1., 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: Nem áfa-köteles, tekintettel arra, hogy nincs ellenszolgáltatás.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Amennyiben a kifizetés a biztosítási jogviszony alapján történik, a beiskolázási segély összege járulékalapot képez.

Foglalkoztató: A segély után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A segély után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulék, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Bér

Szja: A bér általában munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő, amely progresszíven adózik. Az alkalmazott a bér után adójóváírást érvényesíthet, feltéve, hogy az adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg. (Ezt meghaladóan a bevallás alá eső, progresszíven és külön adózó jövedelem, bér után adójóváírás nem jár.) A munkáltató az általa havonta rendszeresen kifizetett bérből, az annak tizenkétszerese után megállapított várható adóösszeg egytizenketted részét köteles adóelőlegként levonni. Az adóelőleget a kifizetett bér 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint adójóváírás csökkenti. Az adójóváírást abban a hónapban lehet érvényesíteni, amelyben az alkalmazottat a bér megillette. Ha egy hónapban többször, vagy több munkáltató fizet az alkalmazottnak bért, adójóváírást csak egyszer lehet figyelembe venni. Amennyiben az alkalmazott egyik havi bérének 10 százaléka kevesebb mint 3000 forint, a következőben pedig eléri a 3000 forintot, a különbözet az adóelőlegek megállapításakor nem, az év végi elszámoláskor azonban figyelembe vehető. Az alkalmazott a munkáltatótól írásban kérheti az adójóváírás mellőzését. Ezt akkor célszerű megtenni, ha előre látható, hogy az éves bevallott jövedelem az 1 millió forintos határt meg fogja haladni.

Az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a nyugdíjat és a nyugdíj adójának levonását,

b) igazolás alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó kedvezményt,

c) a bérfizetést megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba fizetett munkáltatói hozzájárulás és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba a magánszemély általi igazolt tagdíjbefizetés után járó kedvezményt,

d) az adójóváírást (ha a munkavállaló ennek mellőzését nem kéri),

e) a nyugdíjjárulékra (nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, valamint a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj) vonatkozó adókedvezményt,

f) a bérfizetést megelőzően a magánnyugdíjrendszer keretében a magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezményt,

g) a családi (gyermek, illetve eltartotti) kedvezményt.

A nem rendszeres havi bér kifizetésekor a fentiek szerint meg kell határozni a várható adó összegét a kifizetés nélkül és a kifizetés figyelembevételével is, majd a két adóösszeg különbözetét kell a nem rendszeres bérből levonni. Ha a munkáltató egy hónapon belül több részletben fizeti ki a havi rendszeres bért, a havi tényleges bér megállapítása után kell kiszámítani és levonni az adóelőleget. A korábbi hóközi kifizetés során a hó végi elszámolásig az e kifizetésre eső adóelőlegnek megfelelő összeg visszatartható.

[Szja-tv. 3. § 21. pont, 24. §, 33. §-35. §, 40. §, 47. §]

Társasági adó: A kifizetett bér és járulékai költségnek minősülnek.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Mivel a bér a munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértéke, nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: A munkabér a munkaviszonyhoz kapcsolódó fogalom, de a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban szerzett munkadíj is ebbe a kategóriába tartozik. Társasági tagnál sem munkabérről, sem munkadíjról nem beszélhetünk, a felvett jövedelmet kiosztott jövedelemnek nevezzük.

Foglalkoztató: Az szja-alapot képező kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. Fontos, hogy a levont szakszervezeti tagdíj összege is járulékalapot képez.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot és mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie munkaviszonyban, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az szja-alapot képező kifizetés után (a levont szakszervezeti tagdíj összege után is meg kell fizetni a járulékot).

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Bérelőleg

Szja: Nem terheli adókötelezettség a munkabérelőleget, ha az összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét nem haladja meg, és a dolgozónak legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetnie. A fenti feltételek hiányában a kamatmentesen, illetve a visszafizetésekor érvényes jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott munkabérelőlegre mint hitelre a hitel kamatkülönbözetére vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a kamatkülönbözet után a kifizetőnek 44 százalékos szja-t kell fizetnie.

[Szja-tv.: 72. §]

Társasági adó: A munkabérelőleg a kifizetésekor hitelnek tekintendő, a bér és a hozzá kapcsolódó járulékok az esedékességükkor költségnek minősülnek. Amennyiben az szja-törvényben meghatározott mértéken felül adják a munkabérelőleget, akkor a kamatkülönbözet után fizetendő szja is költség.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet, 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. melléklet 11. pont, 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: Mivel a bérelőleg a munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértéke, nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot és mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie munkaviszonyban, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az szja-alapot képező kifizetés után (a levont szakszervezeti tagdíj összege után is meg kell fizetni a járulékot).

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Bérkiegészítés

Szja: Bérjövedelemnek tekintendő, így az adó és az adóelőleg megállapításakor a bérre vonatkozó szabályok irányadók.

[Szja tv. 3. § 21. pont, 24. §, 47. §]

Társasági adó: A kifizetett bérkiegészítés és járulékai költségnek minősülnek.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Mivel a bérkiegészítés a munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértéke, nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A bruttó kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Munkaviszonyban a kifizetés után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Bérpótlék

Szja: A bérpótlék címén kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő, így bérként kell figyelembe venni. Az utána fizetendő adót, adóelőleget a bérre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (lásd: bér).

[Szja tv. 24-25. §, 47. §]

Társasági adó: A kifizetett pótlék és járulékai költségnek minősülnek.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: A bérpótlék a munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértéke, így nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Betegszabadság idejére járó összeg

Szja: A betegszabadság idejére járó összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő, ezért bérként kell figyelembe venni. Az utána fizetendő adót, adóelőleget a bérre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (lásd: bér).

[Szja tv. 3. §, 21. §, 24. §, 47. §]

Társasági adó: A kifizetett járandóság és járulékai költségként számolhatók el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Az áfa-törvény hatályán kívül esik, mivel sem termékátadás, sem szolgáltatásnyújtás nem történik.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Belföldi kiküldetés napidíja

Szja: A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozónak legalább 110 forint összegű napidíj adható. Ha ezt a cég fizeti, igazolás nélkül költségnek tekinthető és nincs jövedelemtartalma. A 110 forintot meghaladó rész ellenben adóköteles bevétel abban az esetben is, ha a kiküldött étkezési számlával igazolja a felmerült költségeket. A munkáltató által adott, költségnek nem tekinthető rész bérjövedelemnek, illetve a tag egyéb jövedelmének számít, ez utóbbiból pedig – az általános szabály szerint – 40 százalék adóelőleget kell levonni.

[Szja-tv. 46. §, 3. sz. melléklet II/3. pont]

Társasági adó: A vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, így költségként elszámolható.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Ha a kiküldetést elrendelő szervezet helyett más adóalany fizeti a kiküldetés napidíját – amelyet a kiküldő később megtérít -, a napidíjat korábban megfizető adóalanyt szolgáltatásnyújtás címén 25 százalékos adófizetési és számlázási kötelezettség terheli.

[Áfa-tv. 8. §]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A napi 110 forint nem képez járulékalapot, az e feletti rész után viszont 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A napi 110 forint nem képez járulékalapot, az e feletti rész után viszont 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A napi 110 forint nem képez járulékalapot, az e feletti rész után viszont a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Az adó-, illetve járulékalapot képező rész után a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Biztosítási díj

Lásd: Biztosítás átvállalt díja (munkavállaló, tag részére), baleset-biztosítás átvállalt díja, életbiztosítás átvállalt díja, halál esetére szóló biztosítás átvállalt díja, teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja

Biztosítás átvállalt díja

Szja: A biztosítási díj adókötelezettsége attól függ, hogy milyen biztosításról van szó, illetve hogy a kifizető vagy a munkáltató átvállalja-e a biztosítás díját. Nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít – bár nem sorolható a bérjövedelmek közé – a munkáltató által kötött biztosítás adóévben befizetett díja, amelynek biztosítottja a magánszemély. Az adóelőleget a következő alkalommal kifizetett összeg adóelőlegének megállapításánál kell a munkáltatónak kiszámítania és megfizetnie.

A magánszemély adókedvezményként érvényesítheti a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött élet- és baleset-biztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékát, több szerződés esetén legfeljebb együttesen 50 000 forintot. A kedvezmény érvényesítésének előfeltétele, hogy a biztosítási konstrukció megfeleljen a jövedelemadó-törvény 7. számú mellékletében foglaltaknak. Az adókedvezmény számításánál figyelembe vehető a munkáltató mint szerződő által befizetett díjtétel is. A tag javára kötött élet- és baleset-biztosítás átvállalt díja a magánszemély egyéb bevételének minősül, amelyre a fenti adókedvezmény nem érvényesíthető.

Természetbeni juttatásnak számít a kifizető mint szerződő által kötött biztosítás adóévben megfizetett díja, amelynek biztosítottja, illetőleg kedvezményezettje név szerint meg nem nevezett magánszemély. Az adó mértéke 44 százalék.

[Szja-tv. 25. § (1) bek., 42. §, 69. § (5) bek. c) pont, 1. sz. melléklet 6.3. pont, 7. sz. melléklet]

Társasági adó: A munkavállaló javára kötött biztosítás átvállalt díja költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha magánszemély köti meg a biztosítási szerződést, és a cég átvállalja ennek a díját (vagy a díj egy részét), úgy az összegtől függően tárgyi áfa-mentes tartozásátvállalásról van szó, vagy nem történik az áfa-törvény hatálya alá tartozó értékesítés, csak egyszerű pénzügyi elszámolás. Amennyiben a cég köti meg a szerződést a saját nevében, de a magánszemély javára, akkor tárgyi áfa-mentes pénzügyi szolgáltatásként kell a biztosítási díj magánszemély által térített részét leszámlázni a dolgozó részére. Ha a munkáltató a teljes díjat átvállalja, nem kell számlázni, mivel a szolgáltatás ellenérték hiányában nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek.]

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Az adó, illetve járulékalapot képező rész után a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Bölcsődei, óvodai, iskolai szolgáltatás biztosítása

Lásd: Iskolai, óvodai, bölcsődei szolgáltatás

Devizaellátmány házastárs, gyermek után

Szja: A külföldi kiküldetés, külszolgálat címén kapott összeg 30 százalékkal, legfeljebb azonban a kiküldetés, külszolgálat időtartamára – a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolás nélkül – naponta elszámolható költséggel csökkentett része számít jövedelemnek. Ha a kiküldetés tényleges időtartama több mint 90 nap, akkor "a 10 USA-dollárnak megfelelő forintösszegen felül" a magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastársa és kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, nevelt, mostoha-) után további napi és személyenkénti 3 USA-dollár elismert költségnek tekintendő. A külföldi tartózkodást szabadságra történő hazautazás azonban nem szakítja meg. Az említett kormányrendeletben foglalt mértéket meghaladó juttatás a kiküldött adóköteles jövedelmét növeli.

[Szja tv. 7. § g) pont, 27. § c) pont, 28. § (2) bek.]

Társasági adó: A munkavállaló kiküldetéséhez szükséges devizaellátmány a cég gazdasági tevékenységének érdekében felmerülő kiadás, így elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, mivel a juttatás munkavégzéssel függ össze.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kifizetés szja-alapot képező része járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A kifizetés szja-alapot képező része járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az szja-alap után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Devizaellátmány külszolgálat esetén

Szja: A devizaellátmány címén kifizetett összeg két alapvető csoportba sorolható költségek fedezetére szolgál. Az első csoportba az utazással, a szállással kapcsolatos és egyéb, a tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások tartoznak, amelyekkel a magánszemélynek el kell számolnia - számla alapján – a kifizetővel, vagy a kifizető közvetlenül, a magánszemély bevonása nélkül finanszírozza ezeket. A másik a régi szóhasználat szerinti napidíj, amelyből levonható 30 százalék, legfeljebb azonban a kiküldetés időtartamára számítva a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolás nélkül naponta elszámolható költség (10 USA-dollár/nap). A 30 százalékos korlát figyelmen kívül hagyásával naponta 24 USA-dollár a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyeknél az igazolás nélkül elismerhető költség. A módszer alkalmazásának előfeltétele, hogy a kiküldött személy kizárólag a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult. A devizaellátmány elszámolását alapvetően az a körülmény határozza meg, hogy a kiküldött személy milyen jogcímen szerez jövedelmet. Nem önálló tevékenységnek számít, ha az alkalmazott munkáltatója rendeli el a külföldi kiküldetést. Az ilyen kiküldetésből származó jövedelem bérjövedelemnek tekinthető. Ha a kiküldetés nem áll összefüggésben a munkaviszonnyal (például a társaság tagja tartózkodik külföldön), a megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, akárcsak az önálló tevékenységet végző magánszemély (például egyéni vállalkozó) külföldi bevételszerző tevékenysége. Átmeneti szabály, hogy a költségvetési és önkormányzati forrásból származó kiküldetési bevétel 50 százaléka után kell adózni, az 1992. december 15-éig írásban megkötött szerződés folytán elrendelt kiküldetés bevételéből levonható az 1995-ben hatályos rendelkezések szerinti nem bevételnek tekintendő összeg 70 százaléka. (A részletes szabályokat lásd: külföldi kiküldetés, külszolgálat.)

[Szja-tv. 7. § g) pont, 27. § c) pont, 28. § (2)-(4) bek., 83. § (4) bek.]

Társasági adó: A vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, így a devizaellátmány összege elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: A munkáltató által fizetett devizaellátmánynak nincs áfa-vonzata. Adófizetési és számlázási kötelezettség kizárólag akkor merülhet fel, ha a kifizető rendszeres gazdasági tevékenységet végző – áfa-alanynak minősülő – magánszemélynek fizet devizaellátmányt. Ilyenkor a tevékenység ellenértékét le kell számlázni a kifizető részére – ennek a része a devizaellátmány is -, a felszámítandó adó mértéke pedig megegyezik a tevékenységre vonatkozó adómértékkel. Ha az ellátmány jogosultja nem adóalany, adókötelezettség sincs.

(Áfa-tv. 4-5. §)

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Diákotthoni ellátás

Szja: A diákotthoni ellátás adómentes természetbeni juttatás.

[Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A diákotthon üzemeltetésének, fenntartásának közvetlen költsége a vállalkozás érdekében felmerült kiadás, amely költségként elszámolható.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha a munkáltató, illetve a kifizető szerződik az ellátást biztosító szervezettel és maga az ellátás ingyenes, úgy a cég nem vonhatja le az ellátást nyújtó szervezet által kiszámlázott áfát, mivel ellenérték hiányában a beszerzés nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. Ha a magánszemély a szolgáltatási díj egy részét megtéríti, az ellátást biztosító szervezet által a cégnek kiszámlázott áfa levonható, a térítési díjat azonban 12 százalékos áfa terheli. Aránytalanul alacsony térítési díjnál a tényleges forgalmi érték után áll fenn áfa-fizetési kötelezettség. Amennyiben közvetlenül a magánszemély szerződik a diákotthonnal, de a cég az ellátási díjat megtéríti, nincs áfa-vonzata az ügyletnek, a cég ugyanis tartozást vállal át a magánszemélytől – ingyenesen -, amely ügylet az áfa-törvény hatályán kívül esik.

[Áfa-tv. 22. § (6) bek., 33. § (1) bek. a) pont, 8. § (4) bek., 9. § a) pont, 1. számú melléklet 83. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata, mivel az ellátás adómentesen adható.

Egészségügyi hozzájárulás: Mentes a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egyenruha

Szja: A törvény által meghatározott egyenruha adómentes természetbeni juttatás. Ha a hivatalos öltözetet nem jogszabály, hanem pl. a cég belső szabályzata írja elő, a ruházat csak abban az esetben adómentes, ha jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas.

[Szja-tv. 3. § 38. pont, 1. sz. melléklet 9.2 pont]

Társasági adó: Az egyenruha értéke a használatbavételkor elszámolható költségként. (Az egyenruhát év végén leltározni kell, és ennek keretében kell megállapítani a használtság fokát.)

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 7. pont]

Áfa: Amennyiben az egyenruha kizárólag a cég gazdasági tevékenységéhez használható, utcai viseletre feltűnés nélkül nem alkalmas, a cég a nevére szóló számla alapján levonhatja a beszerzést terhelő áfát. (Feltéve, hogy nem tárgyi adómentes a tevékenysége.)

[Áfa-tv. 33. § (1) bek.]

Tb-járulék: Az szja-törvényben meghatározott egyenruha-juttatás akkor képez járulékalapot, ha az szja-köteles. Adómentes juttatásnál járulékfizetési kötelezettség nincs.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben a kifizető járulékot fizet, akkor tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Egyenruha pénzbeli megváltása

Szja: Az egyenruha pénzbeni megtérítése adómentes juttatás.

[Szja tv. 1. számú melléklet 5.2. pont]

Társasági adó: A kiadás szintén a vállalkozás érdekében merül fel, így elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Amennyiben a pénzbeli megváltást a munkáltató adja, az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá. Ha azonban a kifizető adja, a jogosultat – adóalanyisága esetén – áfa-fizetési és számlázási kötelezettség terheli, mivel a magánszemély által végzett tevékenység ellenértékének részét képezi.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Az szja-törvényben meghatározott egyenruha-juttatás pénzbeli megváltása nem képez járulékalapot.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell fizetni utána.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Életbiztosítás átvállalt díja

Szja: A munkáltató által átvállalt életbiztosítási díj – feltéve, hogy a szerződés biztosítottja az alkalmazott – a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül, mégsem sorolható a bérjövedelmek közé. A havi rendszerességgel fizetett díj után 20 százalék adóelőleget kell levonni, az egy összegben befizetett díj adóelőlegét pedig a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A kifizető által átvállalt életbiztosítás díja a magánszemély egyéb jövedelme, amelynek adóelőlege szintén 20 százalék. A magánszemély érvényesítheti a 20 százalékos adókedvezményt a munkáltató által átvállalt díj után is, ha az életbiztosítási szerződés határozott időtartamú, a szerződés létrejöttétől számítva legalább 10 évre vagy a biztosított egész életére szól. A nem dátumszerűen meghatározott időpontot tartalmazó tény (házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése stb.) bekövetkeztéhez fűződő biztosítás esetén ki kell kötni, hogy a szolgáltatás a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül, legkorábban 10 év elteltével esedékes. További feltétel, hogy a díjat egy összegben, vagy azonos időszakonként, azonos összegben, illetve a szerződésben rögzített indexálási eljárással növelten kell megfizetni. Ha az életbiztosításnak baleseti, betegségi kockázati elemei is vannak, és ezek díjrésze a teljes díj 10 százalékát nem haladja meg, az adókedvezmény a teljes biztosítási díjra igénybe vehető. Ellenkező esetben arányosítani kell a díjat, és az adókedvezmény kizárólag az életbiztosítási díjrészre jár. Nem érvényesíthető az adókedvezmény a kifizető (nem munkáltató) által átvállalt életbiztosítás díjára akkor sem, ha maga a biztosítás az egyéb törvényi feltételeknek megfelel. Az így szerzett jövedelem a magánszemély egyéb jövedelme.

[Szja-tv. 25. § (1) bek., 7. számú melléklet]

Társasági adó: A munkavállaló javára kötött biztosítás átvállalt díja költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet, 1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Tárgyi áfa-mentes tartozásátvállalásról van szó, ha a magánszemély által kötött biztosítási szerződés díjának – vagy egy részének - fizetését a cég vállalja, vagy nem történik az áfa-törvény hatálya alá tartozó értékesítés, csak egyszerű pénzügyi elszámolás. Ha a cég köti meg a biztosítási szerződést a saját nevében, de a magánszemély javára, tárgyi áfa-mentes pénzügyi szolgáltatásként kell a biztosítási díj magánszemély által térített részét leszámlázni a dolgozó részére. Ha a munkáltató a teljes díjat átvállalja, számlázni nem kell, mivel a szolgáltatás ellenérték hiányában nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A munkáltató által átvállalt biztosítási díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): Ha a társaság tagi jogviszonyra tekintettel vállalja át a biztosítási díjat, 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Abban az esetben, ha természetbeni juttatásnak minősül, nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség. Egyéb esetekben az szja-alap egyben járulékalapot is képez, és a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja esetén 2%-os nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Ellenérték nélkül juttatott értékpapír

Szja: Adóköteles természetbeni juttatásnak kell tekinteni, ha a kifizető által a magánszemély részére ingyenesen juttatott értékpapírt. Kivétel ez alól a jegyzett tőke emelésével összefüggésben adott értékpapír, dolgozói részvény, amely a vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. A juttatás alapja az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amit nem térít meg a magánszemély. Értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az ügyletet megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár számít szokásos piaci értéknek. Nyilvános ügyletben, a juttatást megelőző legközelebbi időpontban érvényesített ár tekinthető szokásos piaci értéknek abban az esetben, ha értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság forgalmazza a tőzsdére be nem vezetett értékpapírt, és az ügylet nem nyilvános. Amennyiben a törvényes feltételek hiányában a felsorolt megoldások egyike sem alkalmazható, lehetősége van az adózónak egyéb módszert alkalmazni. Ilyenkor azonban bizonyítania kell, hogy a megállapított szokásos piaci érték megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.

[Szja-tv. 3. § 59. pont, 69. § (1) bek., (2) bek. f) pont]

Társasági adó: Térítés nélkül más vállalkozásnak adott értékpapír esetén a könyv szerinti érték növeli a társasági adó alapját. A magánszemélynél mindez természetbeni juttatásnak minősül, így a társaságiadó-alapot sem növeli az értékpapír nyilvántartási értéke, a fizetendő 44 százalékos szja pedig költségként elszámolható.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. n) pont, 3. számú melléklet 4. pont]

Áfa: Az ellenérték hiánya miatt az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 7. §]

Kapcsolódó fogalmak: Értékpapír, értékpapír szokásos piaci értéke, természetbeni juttatás.

Tb-járulék: Amennyiben a biztosított a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kapja az értékpapírt, annak szokásos piaci értéke járulékalapot képez.

Foglalkoztató: Az értékpapír értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az értékpapír értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy

Szja: A vagyonnevesítés során ingyenesen juttatott szövetkezeti üzletrész és részjegy – az átalakulás befejezésekor lezárt névérték erejéig - adózott jövedelemből befektetett vagyonnak tekintendő.

Az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabályok alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket (üzletrészt stb.) 1994. január 1-jétől a juttatáskori névérték mértékéig adózott jövedelemből befektetett vagyonnak kell tekinteni akkor is, ha a kibocsátó jogutódjától az eredeti értékpapír fejében értékpapírt vagy más vagyoni értéket kapott a magánszemély. Adózott jövedelemből befektetett vagyonnak kell tekinteni az előzőekben említett értékpapír(ok) névértékéig annak (azok) fejében kapott vagyoni értéket akkor is, ha a magánszemély azt egyéni vállalkozásába fektette be. A megszerzett vagyoni érték után nem kell adót fizetni, ha azt a magánszemély az egyéni vállalkozásába fektette. Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha az értékpapírt, illetve vagyoni értéket értékesítik vagy a vállalkozásból kivonják.

[Szja-tv. 68. § (2)-(3) bek.]

Társasági adó: A térítés nélkül más vállalkozásnak adott értékpapír nyilvántartási értéke növeli a társasági adó alapját. A magánszemélynek adott juttatás esetén nem kell az adóalapot korrigálni, ha az átadás jogszabály előírása alapján történt.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. n) pont, 3. sz. melléklet 5. pont, 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 25. pont]

Áfa: Mivel nincs ellenérték, az ügylet kívül esik az áfa-törvény hatályán.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Amennyiben a juttatás szja-alapot képez, a kifizetőnek az értékpapír névértéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Amennyiben a juttatás szja-alapot képez, a kifizetőnek az értékpapír névértéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nem képez járulékalapot, mivel természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben a kifizető járulékot fizet, akkor tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Értékpapír-juttatás részbeni térítés mellett

Szja: Ha a magánszemély a kifizető által adott értékpapír szokásos piaci értékének csak egy részét téríti meg, a nem fizetett rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után 44 százalékos adót kell fizetni. Fontos, hogy az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség megállapításánál a ténylegesen kifizetett összeget és az adózott természetbeni juttatás alapját együttesen kell figyelembe venni.

[Szja-tv. 69. § (1) bek.]

Társasági adó: Az értékpapírért kapott ellenérték bevétel, az értékpapír könyv szerinti értéke pedig ráfordítás. Az ellenérték és a szokásos piaci érték közötti különbség a magánszemély részére nyújtott természetbeni juttatás, így a társaságiadó-alapot az értékpapír nyilvántartási értékével növelni nem kell, a fizetendő 44 százalékos szja viszont elszámolható költségként.

[Tao. tv. 18. §, 3. sz. melléklet A. pont]

Áfa: Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 7. pontja alapján tárgyi áfa-mentes szolgáltatásról van szó, amely számlázási kötelezettséggel jár az átadónál. A bevallásban a tárgyi adómentes értékesítés adóalapjánál az értékpapír forgalmi értékét kell feltüntetni akkor, ha az értékpapírt alkalmazottnak juttatják aránytalanul alacsony térítés ellenében.

[Áfa-tv. 22. § (6) bek., 2. számú melléklet 7. pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kifizetőnek a meg nem térített összeg/érték után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A kifizetőnek a meg nem térített összeg/érték után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Emléktárgy

Szja: A cég a dolgozójának, illetve a tagjának emléktárgyat nem adhat adómentesen. Ajándékozás címén adómentes azonban a munkáltató által nyugdíjba vonuláskor adott egyszeri ajándék értékéből a 10000 forintot meg nem haladó összeg, illetve a kifizető által állami, egyházi ünnephez, családi eseményhez kapcsolódóan legfeljebb évi három alkalommal adott, egyenként 500 forintot meg nem haladó ajándék.

[Szja-tv. 69. §]

Társasági adó: Ha az emléktárgyat üzleti ajándékozás keretében adják, úgy ráfordításként számolható el az emléktárgy beszerzési értéke és az ehhez kapcsolódó (esetlegesen) vissza nem igényelhető áfa. Az üzleti ajándékozással kapcsolatos kiadás reprezentációnak minősül. Amennyiben a reprezentációs költségként elszámolt összeg az árbevétel 0,5 százalékát meghaladja, és utána 44 százalék szja-t nem fizettek, a reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százaléka feletti része a társasági adó alapját növeli.

[Tao. tv. 4. § 31. pont, 8. § (1) bek. k) pont]

Áfa: Abban az esetben, ha az átadó az emléktárgyat külön e célból szerzi be, vagy saját maga állítja elő, a beszerzéssel, illetve az előállítással összefüggésben felmerült adó nem vonható le, ellenben az átadás sem lesz áfa-köteles. Ha a cég más célra ugyan, de saját maga gyártotta vagy eredetileg más célra szerezte be az emléktárgyat, az adó levonható, de az átadáskor áfát kell fizetnie a termék forgalmi értéke után. Kivételt képez, ha az emléktárgy egyedi – adót is tartalmazó – forgalmi értéke az 500 forintot nem haladja meg, ilyenkor ugyanis az előzetesen felszámított adó levonható, azzal, hogy az átadáskor nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség.

[Áfa-tv. 7. § (1) bek. a) pont (3) bek., 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Adóköteles juttatás, ezért 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell utána fizetni. A járulék alapja az emléktárgy beszerzési értéke, ennek hiányában pedig a szokásos piaci értéke. A nyugdíjba vonuló dolgozónak, vagy valamely neves eseményhez kapcsolódóan adott ajándék járulékmentes.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az emléktárgy beszerzési ára, illetve ennek hiányában a szokásos piaci értéke figyelembevételével meghatározott összeg után kell a 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot fizetni. A valamely neves eseményhez kapcsolódóan adott ajándék járulékmentes.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az emléktárgy természetbeni juttatásnak minősül, így nem kell utána járulékot fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Eredménytől függő juttatás

Szja: A cég céljutalom, célprémium kitűzésével teheti érdekeltté a személyesen közreműködő, illetve az alkalmazott munkatársait a munkavégzésben. Az ilyen juttatás nem önálló tevékenységből származó és progresszíven adózó jövedelemnek tekintendő. A tagokkal ellentétben az alkalmazottaknál az adóelőleg levonásakor adójóváírás érvényesíthető. A munkavállalóknak adott év végi célprémium a tárgyévi adóalapot akkor növeli, ha a következő év január 15 éig ki is fizetik.

[Szja-tv. 24. §, 26. §, 47. § (3) bek.]

Társasági adó: Bérjellegű kifizetés, így az eredménytől függő juttatás a járulékaival együtt költségként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11-12. pont]

Áfa: Nem egy konkrét szolgáltatáshoz kapcsolódó ellenérték, ezért áfa-vonzata nincs.

[Áfa-tv. 8. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): A kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Eszközhasználat (ingyenes)

Szja: Az ingyenes eszközhasználat olyan természetbeni juttatás, amely után a kifizetőnek 44 százalékos adót kell fizetnie. Az adó alapja a magánszemélynek nyújtott szolgáltatásnak az egésze vagy az a része, amelyet az igénybe vevő nem térített meg, feltéve, ha az eszköz használata személyes célt szolgált. Az adóalap kiszámításakor az áfát is tartalmazó számla szerinti értékből, saját szolgáltatás esetén a bizonylattal igazolt közvetlen (áfás) költségből, ennek hiányában pedig a szokásos piaci értékből kell kiindulni. A szokásos piaci értéket az összehasonlító árak, viszonteladási árak alkalmazásával, költség és jövedelem módszerrel, valamint az adózó által kialakított egyéb módszer alapján kell megállapítani. A szokásos piaci érték a kiindulási alap akkor, ha a használt eszköz értéke időközben eltért a bizonylattal igazolt értéktől. Nem kell alkalmazni a fenti szabályokat, ha az eszközhasználat a munkavégzéssel összefüggésben áll.

(Szja-tv. 3. § 9. pont, 69. §)

Társasági adó: Ha a magánszemély az eszközt magáncélokra használja, természetbeni juttatásról van szó. A szolgáltatás értékével az adóalapot korrigálni nem kell, a megfizetett szja pedig költségnek tekinthető.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet A. pont]

Áfa: Az áfa-törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján a saját célú eszközhasználat áfa-fizetési kötelezettséget keletkeztet a használatba adónál. Az adókötelezettség attól függ azonban, hogy az eszközzel kapcsolatban az előzetesen felszámított adó levonható-e vagy sem. Ha a korábban felmerült áfa levonható volt, az eszköz ingyenes használatba adásakor áfa-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó alapja a szolgáltatás (kvázi bérlet) forgalmi értéke.

[Áfa-tv. 9. § (1) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az eszközhasználat után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja a szolgáltatás piaci értéke.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az eszközhasználat után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja a szolgáltatás piaci értéke.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nem képez járulékalapot, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Étkezési hozzájárulás

Szja: A pénzbeli étkezési hozzájárulás adóköteles. A hozzájárulás összege az alkalmazott bérjövedelmének tekintendő, a kifizetőtől származó hozzájárulás pedig egyéb jövedelem. Nem kell adót fizetni azonban a belföldi hivatalos kiküldetés során adott, jogszabályban meghatározott mértékű élelmezési költségtérítés, valamint a munkáltató által adott étkezési utalvány után, ha annak értéke az 1400 forintot nem haladja meg, továbbá az alkalmazottak természetbeni étkeztetése után havi 2200 forint erejéig.

[Szja-tv. 4. §, 25. § (2) bek. c) pont, 1. sz. melléklet 8.17. pont]

Társasági adó: Az étkezési hozzájárulás költségként elszámolható.

[1991. XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11-12. pont]

Áfa: A saját nevében gazdasági tevékenységet végző magánszemélynek adott hozzájárulás a tevékenységre vonatkozó adómértékkel adózik, amit számlázni kell a kifizetőnek. Az áfa-alanynak nem minősülő magánszemély részére adott juttatás után áfa-fizetési kötelezettség nem áll fenn.

[Szja-tv. (4)-(5) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adómentes hozzájáruláson felül nyújtott költségtérítés járulékköteles, tehát 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az adómentes hozzájáruláson felül nyújtott költségtérítés járulékköteles, tehát 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított: Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek az adóköteles rész után tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Étkezési utalvány

Szja: A munkáltató készétel-vásárlásra szolgáló utalvány formájában adómentes étkezési hozzájárulást adhat az alkalmazottai, nyugdíjasai, szakmunkástanulói és a kötelező szakmai gyakorlatukat végző diákjai részére. Az adómentesség alapfeltétele, hogy az utalvány értéke a havi 1400 forintot ne haladja meg. Az 1400 forint feletti hozzájárulás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A kifizető által adott étkezési utalványra - összeghatártól függetlenül – az adómentesség szabályai nem alkalmazhatók.

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pont]

Társasági adó: A cég által a dolgozónak, szakmunkástanulónak, nyugdíjasnak adott utalvány beszerzési összege, valamint az ehhez kapcsolódó járulékok elszámolhatók költségként. Ugyancsak költség a természetbeni juttatásként megadózott tagnak adott étkezési utalvány értéke és a megfizetett adó.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet A. pont, 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: Az utalványozás készpénz-helyettesítő eszköz átadását jelenti, így nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, akárcsak a cég és az étkeztető közötti elszámolás, mivel készpénz-helyettesítő eszközt és készpénzt cserélnek.

[Áfa-tv. 8. § (3) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kizárólag fogyasztásra, készétel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány szja-mentes része a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem képez járulékalapot. Az e feletti rész után viszont 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az étkezési utalvány értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség akkor sem, ha a kifizető járulékot fizet, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Feltalálói díj

Szja: Ha valaki szabadalmi oltalomban részesülő találmányt hoz létre, a feltalálói díj – a szolgálati találmány kivételével – szellemi tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. A szellemi alkotásból származó jövedelem után az év végén annak 25 százaléka, de legfeljebb 50000 forint erejéig adókedvezmény vehető igénybe. A jövedelmet a költségek tételes levonásával vagy az úgynevezett 90 százalékos szabállyal kell megállapítani. A szabadalmi oltalomban nem részesülő találmányért kapott díj után adókedvezmény nem érvényesíthető, a találmányi díj pedig egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Költségelszámolásra, illetve a 10 százalékos költséghányad figyelembevételére azonban ilyenkor is lehetőség van. Ha a feltaláló az adóelőleg megállapításakor tételes költségelszámolásról nyilatkozik, a későbbiekben egyetlen önálló tevékenységből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja már a 10 százalékos költséghányad módszerét. Ha az év közben tett nyilatkozata alapján a költségeit a bevallás elkészítésekor nem tudja dokumentálni, a nyilatkozatban szereplő és a ténylegesen elszámolt költségkülönbözet után 12 százalékos "büntetőadót" kell fizetni. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet az 5 százalékot nem haladja meg.

[Szja-tv. 16-18. §, 39. § (2) bek., 46. §]

Társasági adó: Tárgyi eszköz esetén a találmányért fizetett díj csak értékcsökkenésként érvényesíthető költségként, a találmány ugyanis olyan eszköznek minősül, amely a vállalkozás gazdasági érdekeit egy éven túl szolgálja. Terméknek tekinthető találmány esetén a termék bekerülési értéke költség, a hasznosításából befolyt összeg pedig bevétel.

[1991. évi XVIII. tv. 22. §, 37-38. §]

Áfa: Ha a feltaláló a saját nevében, rendszeresen folytat bevételszerző tevékenységet, akkor áfa-alany, így számlázási és bejelentkezési kötelezettsége van. A tevékenysége tárgyi adómentes, választhat azonban adókötelezettséget is (ekkor visszaigényelheti a találmány megvalósításához kapcsolódó beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított áfát). Nem áfa-alany esetén nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést (az ügyletnek áfa-vonzata ilyenkor nincs).

[Áfa-tv. 4. §, 30. § (1)-(3) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A feltalálói díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja az szja-előleg alapja, ami önálló tevékenység folytatásakor a bevétel 90 százaléka, amennyiben pedig a magánszemély a tételes költségelszámolás mellett dönt, a bevétel minimum 50 százaléka.

Társaság (tagi jogviszonynál): A feltalálói díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja az szja-előleg alapja. Ez önálló tevékenység folytatása esetén a bevétel 90 százaléka, ha pedig a magánszemély a tételes költségelszámolás mellett dönt, a bevétel minimum 50 százaléka.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli az szja-alapot képező díj után.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása

Szja: Természetbeni juttatás címén nem kell adót fizetni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele után, ha a magánszemély - alkalmazottként vagy tagként – részesül az egészségügyi szolgáltatásban. Az adómentesség a foglalkoztatáshoz szükséges alkalmassági vizsgálatra és a megelőző, gyógyító egészségügyi szolgáltatásra terjed ki.

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatáshoz biztosított létesítmény költsége ráfordításként elszámolható. A munkavállalók, illetve a személyesen közreműködő tagok által igénybe vett szolgáltatás díja, amennyiben az a vállalkozás működése érdekében elengedhetetlen, költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás tárgyi áfa-mentes, az ilyen tevékenységgel összefüggő áfa nem igényelhető vissza.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. b) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell utána hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Formaruha

Szja: A cég által kötelezően előírt formaruha után nem kell az egyébként előírt 44 százalékos adót megfizetni, ha a formaruha kifejezetten jelmezszerű öltözet, amely jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas. Egyébként a formaruha adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő (akkor is, ha a cég saját nevére szóló számlát kér a magánszemélytől).

[Szja-tv. 1 sz. melléklet 8.24. pont, 9.2. pont]

Társasági adó: A formaruha bekerülési értéke használatbavételkor elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 7. pont]

Áfa: Ha a formaruha feltűnés nélkül utcai viseletre nem alkalmas, a cég nevére szóló számla alapján a beszerzést terhelő adó levonható. Ellenkező esetben nem lehet az áfát a fizetendő adóból levonni. Igaz ez akkor is, ha a társaság tárgyi áfa-mentes tevékenységet végez.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Amennyiben a juttatás nem adómentes, akkor 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie a formaruha szokásos piaci értéke után.

Társaság (tagi jogviszonynál): A formaruha szokásos piaci értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az adómentesen adott formaruha értéke után nincs járulékfizetési kötelezettség, egyébként a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet a formaruha piaci értéke után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékköteles, a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Formaruha pénzbeli megváltása

Szja: Ha a kifizető formaruha helyett pénzt ad a magánszemélynek, a pénzösszeg után progresszív adót kell fizetni. Az egyenruha pénzbeli megváltása azonban adómentes.

[Szja tv. 1. számú melléklet 8.24. pont]

Társasági adó: A hozzájárulás elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Ha a munkáltató pénzbeli megváltást fizet a formaruha után, az ügyletnek áfa-vonzata nincs, ha viszont más kifizető teszi ezt – a szerződéstől függően – előfordulhat, hogy a megváltás összege a jogosultnál - az ellenérték részeként – áfa-alapot képez, amelyet a kifizető nevére szólóan le kell számlázni a tevékenysége ellenértékével együtt, egyező adókulccsal. Az áfa-kötelezettség előfeltétele, hogy a jogosult adóalany legyen, ellenérték fejében rendszeres tevékenységet folytasson a munkaviszonyán kívül. Ha a jogosult nem adóalany, az ismertetett rendelkezést nem kell alkalmazni.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek., 22. §]

Tb-járulék: Foglalkoztató: 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli a kifizetés összege után.

Társaság (tagi jogviszonynál): 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli a kifizetés összege után.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetés összege után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Halál esetére kötött biztosítás átvállalt díja

Szja: Adómentes a kifizető vagy a munkáltató által viselt, a magánszemély javára kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás és a baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja. (Ha a biztosítás vegyes módozatú – például a kockázati elem mellett elérési elemet is tartalmaz -, az adómentesség nem áll fenn.)

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.3. pont]

Társasági adó: A cég a magánszemély javára kötött biztosítás díját, mint a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítást, elszámolhatja költségként.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/8. pont, 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 12. pont]

Áfa: A biztosításátvállalás díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség.

Társaság (tagi jogviszonynál): adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben nem adómentes, a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Helyettesítési díj

Szja: A helyettesítési díj a munkaviszonyban álló dolgozónak fizethető, ha átmenetileg más feladatkörébe tartozó munkát is végez. Bérjövedelemnek minősül, a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adóelőleget vonni belőle.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Bérjellegű kifizetés, így a helyettesítési díj és annak járulékai elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetés összege után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Hitel, a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett

Szja: A kedvezményes kamatozású hitelből származó anyagi előny 44 százalékos adókulccsal adózik. Ez áll fenn – néhány kivétellel – minden, a kifizető által az érvényes jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatfizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönre, pénzintézeti belső hitelre és bizonyos korlátokon túl a munkabérelőlegre is. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitel-visszafizetés vagy -átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Nem kell adót fizetni a munkáltató és az önkormányzat által jogszabály alapján adott lakáscélú hitel, valamint az olyan munkabérelőleg esetén, amelyet legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse erejéig folyósítanak. Nem kell az előzőekben említett szabályokat alkalmazni a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási előleg esetén sem.

[Szja-tv. 72. §]

Társasági adó: A magánszemélynek (a munkavállalónak, a tagnak) nyújtott hitel kamata bevételnek minősül. Az alacsony kamatszázalék miatti, a kamatkülönbözet után fizetendő szja pedig ráfordításként számolható el. Ha a cég olyan tagjától kap hitelt, akivel kapcsolt vállalkozásban van, a kamatot tekintve adóalap-korrekciót kell végrehajtani. Meg kell növelni az adóalapot a kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont]

Áfa: A hitelnyújtás tárgyi áfa-mentes tevékenység, így csak számlázási kötelezettség áll fenn, akár a kifizető nyújtja a hitelt, akár a munkáltató. Ha a cég ad hitelt pénzintézeten keresztül, a tevékenység tárgyi áfa-mentes körbe tartozik, tekintve, hogy a cég szerződik közvetlenül a magánszeméllyel (a pénzintézet csak a pénzügyi tranzakciót bonyolítja le).

[Áfa-tv. 8. § (4) bek., 2. számú melléklet 30. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána, kivéve ha lakáscélú hitel, illetve a maximum 6 havi visszafizetési kötelezettséggel járó munkabérelőleg, mert ez nem számít jövedelemnek.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Hitel kamata

Lásd: Magánszemély által nyújtott hitel kamata, hitel jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett, lakáscélú hitel kamata, szövetkezet tagja által nyújtott hitel kamata.

Hivatali gépjármű magáncélú használata

Szja: A kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija magáncélú használatából keletkező jövedelem természetbeni juttatásnak minősül. Nem keletkezik a magáncélú használatból jövedelem, ha bizonyítható, és a körülményekből is megállapítható, hogy a személygépkocsi – bármely okból – egy hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, vagy ha a cég a magáncélú használatot kizárja, és ezt az útnyilvántartás, menetlevél is alátámasztja. Nincs cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor sem, ha a használatért a magánszemély ellenértéket fizet. A térítésnek ilyenkor a futott kilométer alapján, az üzemanyag-fogyasztási norma és az üzemanyagköltség szerinti (APEH-ár vagy a számlák szerint számított összeg) és a 3 Ft/km általános normaköltséggel számított összeget el kell érnie. Az üzemanyagköltség megtérítéséről van szó akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagot a magánszemély saját maga vásárolja meg. (Az egyéb okból adómentes kört és az adómentesség feltételeit a jövedelemadó-törvény tételesen felsorolja.) A cégautó használata után fizetendő adó a személygépkocsi beszerzési árához igazodó átalányban meghatározott összeg. A kocsi tulajdonosának, üzemeltetőjének kell ezt megfizetnie azzal, hogy a személygépkocsi minden költsége, valamint a megfizetett adó elismert költségnek számít. Lehetőség van arra is, hogy a magánszemély átvállalja a havi adótételt, és azt a kifizető továbbítsa az adóhatósághoz.

[Szja-tv. 70. §]

Társasági adó: A gépkocsi magáncélú használatával, mint természetbeni juttatással kapcsolatban felmerült kiadás és a használat miatt fizetendő szja költségnek minősül, a használatért esetlegesen fizetett térítés pedig bevétel.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Az áfa-törvény szempontjából döntő jelentőséggel bír, hogy ténylegesen magáncélra használják a gépjárművet vagy sem. Ha nincs magáncélú használat, úgy a javítás, illetve a működtetés során keletkező, előzetesen felszámított áfa levonható. (A személygépkocsi beszerzési árában felszámított adó azonban nem igényelhető vissza, kivéve ha a járművet továbbértékesítési célból szerezték be.) Az adóhatóság elegendőnek tartja az útnyilvántartás adatait a kizárólagos üzleti cél bizonyítására. Amennyiben magáncélú használatról van szó, a gépjármű mosatási, javítási stb. költségeinek áfáját nem lehet levonni. Ugyanakkor a kifizetőnek – ellenérték nélküli használatba adás jogcímén – nem kell adóznia, mert az autó adója sem volt levonható. Ha a használó megtéríti a magánhasználatot, az áfa szempontjából bérletről van szó, és áfát kell fizetni az ellenérték után. A "bérleti díj" akkor nem számít aránytalanul alacsonynak, ha eléri a jövedelemadó-törvényben előírt legkisebb térítést. Ilyenkor a személygépkocsi javításával, működtetésével stb. összefüggésben felmerült adó levonható, tekintettel arra, hogy ezek a kiadások az áfa-köteles bérlet kapcsán merültek fel.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek., 9. § a) pont, 22. § (6) bek., 33. § (1) bek., (2) bek. b) pont]

Tb-járulék: Nincs járulékvonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege a cégautóadó, illetve az átalányadó 25%-a, s amelyet a munkáltató, illetve kifizető fizet.

[1998. évi LXVI. tv. 4. § (2) bek.]

Hivatali, üzleti utazás költségtérítése

Szja: A hivatali, üzleti utazás költségeinek megtérítését nem kell a magánszemély bevételének tekinteni, ha az utazást a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása indokolta. Mind a tag, mind az alkalmazott hivatali utazásának tényét dokumentumokkal igazolni kell.

[Szja-tv. 7. § g) pont]

Társasági adó: Az utazás, a szállás díja, illetve a 23/1989. (III. 12.) MT rendelet szerinti élelmezési költségek akkor számolhatók el ráfordításként, ha a körülmények és az utazásra vonatkozó dokumentumok (reklám, szervezés, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya) alátámasztják, hogy kizárólag hivatalos, üzleti utazásról van szó. Ha a dokumentumok, körülmények valós tartalma alapján - akár közvetve is – az állapítható meg, hogy az utazás jellege csupán látszólag hivatali vagy üzleti, a kiadás nem számolható el.

[Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: Ha a költségtérítésre jogosult önálló gazdasági tevékenységet végez és egyébként áfa-alany, a költségtérítés az önálló tevékenységre vonatkozó adómértékkel adózik (a tevékenység ellenértékeként a kifizető részére ki is kell számlázni). Egyébként a költségtérítésnek áfa- vonzata nincs.

[Szja-tv. 4-6. §, 8. §]

Tb-járulék: Szja-mentes költségtérítés, ezért nem kell járulékot fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

Hűségjutalom

Szja: Hűségjutalom adható a munkavállalónak a munkáltatónál hosszabb ideje fennálló munkaviszonya jutalmazására. A juttatás a munkaviszonnyal függ össze, de a kifizetés nem rendszeres jellegű, így a nem rendszeres bér fizetésére vonatkozó szabályok szerint kell a hűségjutalmat terhelő adóelőleget megállapítani.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Bérjellegű kifizetés, így a hűségjutalom és a hozzá kapcsolódó járulékok elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, mert munkaviszony alapján fizethető.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetés összege után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Ingyenes eszközhasználat

Lásd: Eszközhasználat (ingyenes)

Ingyenes orvosi vizsgálat biztosítása

Szja: Akkor adómentes az ingyenes orvosi szolgáltatás igénybevétele – mind az alkalmazott, mind a tag vonatkozásában -, ha a szolgáltatás a foglalkoztatáshoz szükséges alkalmassági, gyógyító és megelőző egészségügyi szolgáltatást jelenti.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A munkavállalók, illetve a személyesen közreműködő tagok egészségének érdekében igénybe vett szolgáltatás díja - amennyiben az a vállalkozás működése érdekében szükséges – költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: A munkáltató (a kifizető) nem vonhatja le a tevékenységgel összefüggésben esetlegesen felmerült áfát, és adókötelezettsége sem keletkezik.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a), b) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell fizetni hozzájárulást.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Iskolai, bölcsődei, óvodai szolgáltatás biztosítása

Szja: A szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A bölcsőde, az óvoda, illetve az adóalany által működtetett iskola fenntartásának és üzemeltetésének költsége közvetlen ráfordításként számolható el.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha az iskolai, bölcsődei, óvodai szolgáltatást nyújtó intézmény önálló adóalany, tevékenysége – tárgyi adómentes – ellenértékét le kell számláznia a kifizetőnek. Ha a kifizető a szolgáltatást ellenérték ellenében biztosítja a magánszemélynek, akkor – az áfa-törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerint – a kifizetőt közvetítőnek kell tekinteni, így bizonylatot kell kibocsátania a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély részére. A szolgáltatást nem terheli adó, de a tárgyi adómentesség miatt nem igényelhető vissza az ehhez kötődő beszerzésekkel kapcsolatos áfa. Amennyiben ingyenesen biztosítja a kifizető a szolgáltatást, sem bizonylatkiállítási, sem áfa-fizetési kötelezettség nem áll fenn, és a kifizető adólevonási joggal sem élhet.

Ha a kifizető maga nyújtja a bölcsődei, óvodai, iskolai szolgáltatást, és ezért ellenértéket számít fel, a tárgyi adómentes tevékenységet számlázási, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli. Ingyenes szolgáltatásnál ilyen esetben sem keletkezik áfa-fizetési és bizonylatkiállítási kötelezettség, és a kapcsolódó beszerzések áfa-tartalma sem vonható le.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a), b) pont, 2. sz. melléklet 21. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Jutalék

Szja: Az ügynöki tevékenységet végzők részesülnek általában jutalékban a megkötött szerződések, illetve a forgalom után. A jövedelem minősítése, így az adóelőleg megállapítása is attól függ, hogy a magánszemély munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzi a tevékenységet.

[Szja-tv. 16. §, 24. §, 49/A-49/C §]

Társasági adó: A jutalékként fizetett díj költségként elszámolható.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Adójogi szempontból a jutalék minősítése attól függ, hogy képviseletre irányuló (ügynöki) vagy bizományi szerződés alapján fizetik. Ha a magánszemély nem munkaviszony alapján, hanem mint ügynök tevékenykedik, a kifizető képviseletében, nevében és javára jár el (elad, vesz, illetve szolgáltat), folytat rendszeres tevékenységet, áfa-alanynak tekintendő. Az adóalanyiság előfeltétele a rendszeresség mellett, hogy az adóalany belföldi lakóhellyel, székhellyel, illetve a teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel rendelkezzen. Az ügynököt 25 százalékos áfa-fizetési kötelezettség terheli a jutalék kapcsán, amit le kell számláznia a kifizető részére. Kivételes szabály, hogy bizonyos tartozó szolgáltatásokkal összefüggésben a más nevében és javára történő szerződéskötésből származó ügynöki jutalékot nem terheli áfa, ha a közreműködésével bonyolított tevékenység megrendelőjének lakóhelye (székhelye, telephelye) külföldön van. Nem kell áfát fizetni ennek következtében a bérbeadásból (ingatlan-bérbeadást kivéve), a szerzői alkotáshoz, szabadalomhoz, ipari mintához, védjegyhez, kereskedői névhez kapcsolódó jogok átengedéséből, a reklám- és propagandaszolgáltatásból, az adatok és információk közléséből és feldolgozásából, a banki biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásból (széfügyletet kivéve) származó ügynöki jutalék után. A külföldi megbízónak közvetítő ügynök nem minősül áfa-alanynak, ezért nem keletkezik áfa-fizetési és bizonylatkiállítási kötelezettsége sem.

Ha a megbízó bizományi szerződést köt, a szerződés alapján a bizományos kerül kapcsolatba a vevővel, ő számláz, saját magát tüntetve fel a számla kibocsátójaként. (Az előző konstrukciónál a megbízó közvetlenül a vevőnek számláz a termékeladásért, illetve szolgáltatásért.) A bizományosnak kifizetett összeg nem képez önálló adóalapot, a termék adóalapjának részeként, annak adókulcsával adózik. Eladási bizomány esetén a megbízó a bizományi díjjal csökkentett összeget számlázza le a bizományosnak, ez az összeg lesz az adó alapja. A bizományos ellenben a bizományosi díjat is magában foglaló vételárat számlázza le a vevő részére, és ezt tekinti adóalapnak. Ha a bizományos exportálja a terméket, nemcsak ő maga, hanem a megbízó is nulla kulccsal számlázhat. Vételi bizománynál ellenben a bizományos a díját is tartalmazó vételárat – áfával együtt – leszámlázza a megbízó részére. A megbízó és a harmadik fél egymásnak nem számlázhat. Import vételi bizomány alapján a bizományos tekinthető importálónak, ha a terméket belföldön adja át a megbízó részére. Az import bizományi termék átadása áfa-köteles. A bizományosi díjat a termék ellenértékének részeként kell a megbízóra terhelni. Ha a bizományos külföldön adja át a terméket a megbízónak, a megbízó lesz az importáló, és a bizományos áfa nélkül szolgáltatja a terméket. (A bizományi díjat sem terheli áfa.)

[Áfa-tv. 11. § (2) bek. b) pont, 14. § (1) bek., 15. § (1)-(5) bek. b) pont, 16. § (7) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az szja-köteles kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján dolgozik, akkor a járulék alapja az adóelőleg alapjával egyezik meg.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Munkaviszonyban a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet. Amennyiben vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján dolgozik a magánszemély, akkor a járulék alapja az adóelőleg alapjával egyezik meg.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Jutalom

Szja: A jövedelemadó-törvény a jutalmat a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmek (bérjövedelmek) között nevesíti, amelyre az adóelőleget is a bérjövedelmek szabályai szerint kell megállapítani és levonni.

[Szja tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Bérjellegű kifizetésként a jutalom és a hozzá kapcsolódó járulékok elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Ellenszolgáltatás nélküli teljesítésként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Bérjellegű kifizetésnek minősül.

Foglalkoztató: Az szja-köteles kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Munkaviszonyban a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személynek 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagjának 2%-os nyugdíjjárulék-, illetőleg mindkét esetben 3%-os egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik a kapott juttatás után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Kamatmentesen nyújtott kifizetői hitel

Szja: A kamatmentes hitelből kamatkedvezmény címén származó jövedelem után a kifizető 44 százalékos adót köteles fizetni. Az adóalapot utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a dec. 31-én, illetőleg a hitel-visszafizetés vagy -átvállalás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével.

[Szja-tv. 72. §]

Társasági adó: A kamatmentes hitelezésből származó, a kamatkülönbözet után fizetendő szja ráfordításként számolható el.

[Tao. tv. 3. számú melléklet, 1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: A hitelezés tárgyi áfa-mentes tevékenység, a hozzá kapcsolódó, esetlegesen felmerülő áfa nem vonható le. Ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint a kamattal nyújtott hitelre.

[Áfa-tv. 2. sz. melléklet 6. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Keresetkiegészítés

Szja: A munkaviszony alapján fizetett keresetkiegészítés bérjövedelemnek minősül. Az adóelőleget ennek megfelelően kell levonni.

[Szja tv. 24. §, 47. §, 3. § 21-22. pont]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetésnek minősül, így elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, mert munkaviszony alapján folyósítják.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az szja-köteles kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. Az esetlegesen levont szakszervezeti tagdíj összege is járulékalapot képez.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Kifizető által biztosított sportolási lehetőség költsége

Szja: A kifizető sportintézménye által biztosított sportolási lehetőség, rendezvényeken való részvétel (az utazás, szállás, étkeztetés kivételével) adómentes természetbeni juttatás. Adójogi szempontból kifizetői sportintézménynek tekintendő a kifizető által bérelt sportintézmény is. Kifizető által biztosított sportolási lehetőségről van szó akkor is, ha szabadjegyet biztosítanak a magánszemélyek részére valamely sportlétesítmény használatára. Az adómentesség feltétele csupán annyi, hogy a kifizető valamilyen formában hozzájáruljon az érintett sportlétesítmény költségvetéséhez.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A sportolási lehetőség biztosítása kapcsán a közvetlen létesítmény-fenntartási, -üzemeltetési költségek ráfordításként számolhatók el.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha a kifizető által – szerződés alapján – működtetett sportintézmény önálló adóalany, az intézmény a kifizető részére szolgáltatást végez. Az adó mértéke verseny- és élsport esetén 12 százalék, a tömegsport biztosítása tárgyi adómentes, a sportintézményt azonban bizonylatkiállítási kötelezettség terheli. A kifizető a fenti konstrukcióban az áfa-törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerinti közvetítőnek tekintendő. Amennyiben ingyenesen biztosítja a szolgáltatást, adókötelezettség sem terheli. Ha viszont ellenértékért teszi ezt, a tárgyi adómentesség miatt nem igényelheti vissza a szolgáltatáshoz kapcsolódó áfát.

Amennyiben a cég ellenérték fejében biztosít verseny- és élsportolási lehetőséget, úgy 12 százalékos áfa terheli a tevékenységét, levonhatja ellenben a kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfát. Változatlan az adózási konstrukció, ha a kifizető szabadjegyet biztosít a magánszemélynek, és a sportintézmény számláz a kifizető részére. Ha az intézmény közvetlenül a magánszemély részére bocsátja ki a számlát – akinek a kifizető később téríti meg annak ellenértékét -, úgy a kifizetőnél az ügyletnek áfa-vonzata nincs.

Amennyiben a kifizető bérli a sportintézményt, úgy az intézmény tárgyi adómentes bérleti szolgáltatást végez a kifizető részére, amelyről számlát kell kiállítania. A kifizető szintén tárgyi adómentes tevékenységről állít ki számlát a magánszemély részére, de nem bérletről, hanem az SZJ 194 megfelelő alcsoportjába tartozó tömegsport-szolgáltatásról.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek., 33. § (1) bek. b) pont, 1. sz. melléklet 107. pont, 2. sz. melléklet 28. pont]

Tb-járulék: Adómentes, ezért nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Kifizetői hitel

Szja: Az általános banki feltételek mellett nyújtott kifizetői hitelnek adójogi vonzata nincs. Ha viszont a kölcsönnyújtó eltekint a visszafizetéstől, átvállalja a tartozást, vagy kamatmentesen, illetve a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatozással nyújt hitelt, a kedvezmények után adózni kell. Kizárólag akkor adómentes a vissza nem térítendő kifizetői hitel, ha pénzintézet útján (pénzintézeti igazolás alapján) lakáscélú felhasználásra vagy lakáskorszerűsítésre folyósítják. A mentesség a lakás vételárának vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékára, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként egy alkalommal, és 500 000 forintig terjedő összegre vonatkozik. További feltétel, hogy a lakás ne haladja meg a jogszabályban előírt, méltányolható lakásigény mértékét. A társaság tagjainak a fenti feltételek mellett sem adható adómentes, vissza nem térítendő lakástámogatás.

[Szja-tv. 4. § (2) bek., 72. §, 1. sz. melléklet 2.1. pont]

Társasági adó: A magánszemélynek (a munkavállalónak, a tagnak) nyújtott hitel kamata bevételnek minősül. A kamatkülönbözet után fizetendő szja ráfordításként számolható el. Ha a cég 25 százalék feletti társasági részesedéssel bíró tagjától kap hitelt, a kamatot tekintve adóalap-korrekciót kell végrehajtani. Meg kell növelni az adóalapot a kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont]

Áfa: Tárgyi áfa-mentes tevékenység akkor is, ha nem pénzintézet adja.

[Áfa-tv. 2. számú melléklet 6., 31. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána, kivéve a lakáscélú hitelt, illetve a maximum 6 havi visszafizetési kötelezettséggel járó munkabérelőleget, mert ez nem számít jövedelemnek.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Kiküldetés napidíja

Lásd: Belföldi kiküldetés napidíja, külföldi kiküldetés napidíja

Kis összegű kifizetés

Szja: Kis összegű kifizetés esetén a magánszemély választhat, hogy külön adózó jövedelemként, vagy összevonandó, progresszíven adózó jövedelemként kívánja a kifizetést figyelembe venni. Az első esetben a bevétel egésze jövedelem, amely után a 40 százalékos adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adóhatóság számlájára. A jövedelmet ilyenkor nem kell bevallani. Progresszíven adózó jövedelemként a bevétellel szemben lehetőség van a tételes költségelszámolásra, illetve a 10 százalék vélelmezett költséghányad levonására. A kifizető által levonandó adóelőleg mértéke – az általános szabályok szerint – 40 százalék.

[Szja-tv. 46. §, 73. § (1) bek. (3) bek.]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, amely elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Ha a magánszemély – munkaviszonyon kívül – rendszeres bevétel elérése érdekében, a saját nevében tevékenykedik (áfa-adóalany), a kis összegű kifizetés mint ellenérték után a tevékenységre vonatkozó áfát kell megfizetni, bizonylatkiállítási (számla-, illetve nyugtakiállítási) kötelezettség mellett. A kifizető – a munkaviszony kivételével – a vele szemben felszámított áfát az általános szabályok szerint levonhatja.

[Áfa-tv. 33. §]

Tb-járulék: Az szja szerinti fogalom leginkább a megbízási, illetve a vállalkozási jellegű jogviszonyban kifizetett jövedelmet jelöli. Munkaviszonyban, tagsági viszonyban ilyen juttatás nincs. A kifizetés járulékalapot képez, alapja megegyezik az szja-előleg alapjával.

A kifizetés tb-vonzata a kifizetőnél 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék, a magánszemélynél, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os a nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os az egészségbiztosítási járulék.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetnie, amennyiben a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Költözködéshez nyújtott költségtérítés, költöztetés

Szja: A költözködéshez nyújtott munkáltatói költségtérítés, illetve a költöztetés akkor adómentes, ha a szolgálati érdekből szükségessé vált áthelyezéshez és lakóhely-változtatáshoz kapcsolódóan, jogszabály alapján adják. Egyéb esetben a magánszemélynek legalább az önköltséget meg kell térítenie ahhoz, hogy a cégnek ne kelljen 44 százalék adót fizetnie.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.11. pont]

Társasági adó: A szolgálati érdekből elrendelt áthelyezés költségei, valamint a hozzá kapcsolódó 44 százalékos szja elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Ha a cég nem kér ellenértéket a szolgáltatásért, az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá. Ellenkező esetben, ha a cég ellenértékért segédkezik, a 8. § (1) bekezdése szerinti áfa-köteles szolgáltatást végez a magánszemély részére. Az adó mértéke a szolgáltatás jellegétől függ, jellemzően 25 százalék.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek. a)-b) pont, 9. §]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Amennyiben a juttatás adómentes, akkor nincs járulékfizetési kötelezettség, ellenkező esetben a szolgáltatás önköltsége után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség, ellenkező esetben a szolgáltatás önköltsége után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség, ellenkező esetben a szolgáltatás önköltsége után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékot fizetnek, tételes egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell, amennyiben pedig mentes a járulékfizetési kötelezettség alól, hozzájárulást sem kell fizetni utána.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Külföldi kiküldetés költségtérítése

Szja: A külföldi kiküldetés során az utazással, a szállással és a tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat a cég megtérítheti a megbízottnak, az alkalmazottnak, illetve a tagnak. A magánszemély a költségtérítésről számla alapján köteles elszámolni a kifizetővel, kivéve ha a kifizető közvetlenül, a magánszemély bevonása nélkül finanszírozza a kiadásokat. A kiküldetés költségtérítését a magánszemély bevételének megállapításakor nem kell figyelembe venni. A külföldön felmerülő, a személyes szükségletet is célzó költségek azonban adómentesen nem téríthetők meg.

[Szja-tv. 7. § g) pont]

Társasági adó: Az utazás, a szállás, valamint a lakás bérleti díja címén felmerült összeg, továbbá a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a magánszemélynél naponta számított, igazolás nélkül elismert költség akkor számolható el ráfordításként, ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból és körülményekből (reklám, szervezés, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőpogram aránya) egyértelműen megállapítható az utazás kizárólagosan hivatalos, üzleti jellege. Ha csak közvetve is, de arra lehet következtetni, hogy a kiküldetés csupán látszólag hivatali, üzleti, a ráfordításokat nem lehet elszámolni.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: Ha a kiküldött nem áll munkaviszonyban a kiküldővel, de bevétel elérése érdekében, rendszeresen, saját nevében tevékenykedik – ezáltal áfa-alannyá válik -, a kapott költségtérítés áfa-köteles lesz, feltéve hogy a tevékenységet az áfa-törvény szabályai (15. §) szerint – és nem a szó köznapi értelmében – belföldön végzi. A tevékenység díjával együtt a napidíjat és devizaellátmányt is áfával együtt le kell számlázni a megbízó részére, és neki kell az áfát is megfizetnie. Ha a munkáltató olyan magánszemélynek fizet devizaellátmányt, aki nem áfa-alany, áfa-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

[Áfa-tv. 15. §]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adómentes költségtérítés nem képez járulékalapot, az adóköteles rész után pedig 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az adómentes költségtérítés nem képez járulékalapot, az adóköteles rész után pedig 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az adómentes költségtérítés nem képez járulékalapot, az adóköteles rész után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Költségtérítés

Lásd: Külföldi kiküldetés költségtérítése, devizaellátmány, munkába járás költségtérítése

Külföldi kiküldetés címén fizetett összeg

Szja: A külföldi kiküldetés címén fizetett összegből (napidíj) - ide nem értve a külszolgálatra tekintettel kapott összeget – 30 százalék, legfeljebb azonban a kiküldetés időtartamára számított, a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott, igazolás nélkül naponta elszámolható költség (10 USA-dollár/nap) vonható le. A 30 százalékos korlát figyelmen kívül hagyásával 24 USA-dollár a naponta igazolás nélkül elismerhető költség a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyeknél. Az elszámolási módszer alkalmazásának előfeltétele, hogy a kiküldött személy kizárólag a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult. A külföldi kiküldetés címén fizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, a kifizetőnek 40 százalék adóelőleget kell levonnia az összeg jövedelemtartalmából. Külföldi kiküldetésnek számít az is, ha egyéni vállalkozó tartózkodik külföldön bevétel elérése érdekében. A vállalkozói tevékenység jellegéből adódik, hogy a bevétel nem a kiküldés költségtérítése címén, hanem a tevékenység ellenértékeként jelentkezik, így ezzel szemben a kormányrendeletben meghatározott, naponta számított, igazolás nélkül elszámolható összeg vehető csak költségként figyelembe. Fontos, hogy a jövedelmet, a levonandó adóelőleget és az adót forintban kell meghatározni. Az átszámítás alapja az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama.

[Szja: 5. § (2) bek., 28. § (2)-(4) bek., 3. sz. melléklet I/17. pont]

Társasági adó: A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján fizetett napidíj akkor számolható el költségként, ha a kiküldetésre vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma alapján egyértelműen kiderül a hivatali, üzleti jelleg. Amennyiben – akár közvetve is - megállapítható, hogy a kiküldetés csupán látszólag hivatali, üzleti, a napidíj nem számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: Ha a kiküldött személy nem áll munkaviszonyban, de rendszeresen, bevétel elérése érdekében, a saját nevében tevékenykedik - áfa-alannyá válik -, a kapott költségtérítés áfa-köteles, feltéve hogy a tevékenységet az áfa-törvény szabályai (15. §) szerint – és nem a szó köznapi értelmében – belföldön végzi. Ilyenkor a tevékenység díját, a napidíjat és a devizaellátmányt – áfával együtt – le kell számláznia a megbízó részére, és az áfát is meg kell fizetnie. Ha a magánszemély nem áfa-alany, akkor adófizetési kötelezettség sem keletkezik.

[Áfa-tv. 15. §]

Foglalkoztató: Munkaviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az ellátmány/bevétel 70 százaléka járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az ellátmány/bevétel 70 százaléka járulékalapot képez, amely után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Külföldi tanulmányút költsége

Szja: A társaság a külföldi tanulmányút költségét és az ehhez kapcsolódó utazás, szállás díját akkor érvényesítheti a tevékenységével összefüggő kiadásként, ha a továbbképzésben, az oktatásban az alkalmazottja vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja vesz részt, és a részvétel szükségességét bizonylatokkal megfelelően alá tudja támasztani. A magánszemélynél nem keletkezik ilyenkor adóköteles jövedelem. A tanulmányút során nyújtott szabadidős szolgáltatások cég által kifizetett díja azonban adóköteles természetbeni juttatás. Ha más magánszemély vesz részt a tanulmányúton (például részvényes vagy egyéni vállalkozó), a tanulmányút adóköteles természetbeni juttatásnak számít.

[Szja-tv. 7. § g) pont, 69. §]

Társasági adó: Ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból, körülményekből kiderül, hogy a tanulmányútra a vállalkozás érdekében volt szükség, a cég nevére szóló számlákkal alátámasztott költség ráfordításként számolható el, akárcsak az esetlegesen fizetendő 44 százalékos szja.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: A cég akkor vonhatja le a külföldi tanulmányúttal összefüggésben felmerült kiadások áfáját, ha a tanulmányút a nem tárgyi adómentes tevékenységét szolgálja.

[Szja-tv. 33. § (1) bek. a), b) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A gazdasági tevékenység kapcsán szükségessé vált tanulmányút költsége nem képez járulékalapot, az ehhez esetlegesen kapcsolódó szabadidős szolgáltatások értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Társaság (tagi jogviszonynál): A gazdasági tevékenység kapcsán szükségessé vált tanulmányút költsége nem képez járulékalapot, az ehhez esetlegesen kapcsolódó szabadidős szolgáltatások értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettsége.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékot fizetnek utána, akkor a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Különélési díj

Szja: A különélési díj címén fizetett összeg a magánszemély adóköteles jövedelme, akkor is, ha valamely ágazati jogszabály kötelező előírása alapján kapta.

[Szja-tv. 4. § (1) bek.]

Társasági adó: A kollektív szerződés alapján fizetett díj elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, mivel a munkaviszony alapján adják.

[Szja-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az általa fizetett díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az általa a tagnak fizetett díjat 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A díj után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Külszolgálat devizaellátmánya

Lásd: Devizaellátmány külszolgálat esetén

Külszolgálat költségtérítése, devizaellátmánya munkaviszonyban

Szja: A munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetés címén kapott összeg nem önálló tevékenységből származó bevételnek tekintendő. A jövedelem megállapításakor a költségtérítés összegéből 30 százalékot, legfeljebb azonban a külszolgálat időtartamára számított, a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott, igazolás nélkül naponta elszámolható költséget le lehet vonni. A külszolgálat címén kapott összeg bérjövedelemnek számít, így ezt az összeget is figyelembe lehet venni a bér utáni adójóváírásnál. A munkáltatónak a kifizetéskor a rendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint forintban kell megállapítania az adóelőleget. Az átszámításkor az MNB hivatalos, a kifizetés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamát kell alapul venni.

[Szja-tv. 5. § (2) bek., 7. § g) pont]

Társasági adó: Az utazás, a szállás díja, valamint a lakás bérleti díja címén felmerült összeg, továbbá a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a magánszemélynél naponta számított, igazolás nélkül elismert költség akkor számolható el ráfordításként, ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból és körülményekből (reklám, szervezés, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőpogram aránya) egyértelműen kiderül a kizárólag hivatalos, üzleti jelleg. Ellenkező esetben ilyen címen ráfordítás nem számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: Nincs áfa-vonzata, mivel a munkaviszony keretében fizetik.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az ellátmány/bevétel 70 százaléka járulékot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Társaságnál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az ellátmány/bevétel 70 százaléka járulékot képez, amely után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A járulékköteles rész után a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Lakáscélú hitel, lakáscélú támogatás

Szja: A magánszemélyeknek a kifizetőtől vagy az önkormányzattól, jogszabály alapján felvett lakáscélú hitelei adókötelezettséget csak abban az esetben keletkeztetnek, ha a kifizető a visszafizetéstől eltekint, átvállalja a visszafizetést, illetve ha a hitelnyújtás kamatmentesen vagy a hitelnyújtás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett történik. Kizárólag akkor adómentes a vissza nem térítendő kifizetői hitel, ha pénzintézet útján (pénzintézeti igazolás alapján) lakáscélú felhasználásra vagy lakáskorszerűsítésre folyósítják. A mentesség a lakás vételárának vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékára, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként egy alkalommal, és 500 000 forintig terjedő összegre vonatkozik. További feltétel, hogy a lakás ne haladja meg a jogszabályban előírt, méltányolható lakásigény mértékét. A társaság tagjainak a fenti feltételek mellett sem adható adómentes, vissza nem térítendő lakástámogatás.

Adómentes, vissza nem térítendő lakáscélú támogatást a munkáltató adhat az alkalmazottjának. A pénzintézet útján, pénzintézet igazolása alapján folyósított, vissza nem térítendő támogatás adómentességének előfeltétele, hogy a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató estén is az utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 000 forintig terjedjen, feltéve hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.

[Szja-tv. 72. § (4) bek., 1. sz. melléklet 2.1. pont]

Társasági adó: A cég a dolgozója részére csak meglévő pénzeszközeiből nyújthat hitelt. A magánszemély által esetlegesen fizetett kamat a vállalkozónál bevétel. Ha cég nem az szja-törvényben meghatározott adómentességi feltételeknek megfelelően nyújt hitelt, a kamatkülönbözet után fizetendő 44 százalékos szja elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 19. pont, 47. § (3) bek.]

Áfa: A lakáscélú hitelnyújtás tárgyi áfa-mentes tevékenység még akkor is, ha nem pénzintézet folyósítja. A lakáscélú támogatás ellenszolgáltatás nélküli pénzmozgás, amely nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Szja-tv. 8. § (1), (3) bek., 2. számú melléklet 6., 31. pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Adómentes juttatás, ezért nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Lízingelt vagyontárgy maradványértéken történő megvásárlása/eladása

Lásd: Maradványértéken vásárolt/eladott vagyontárgy

Magáncélú használata gépjárműnek

Lásd: Hivatali gépjármű magáncélú használata

Magángépjármű hivatali célú használata

Szja: A saját személygépkocsi üzleti célú használatára tekintettel a cég költségtérítést fizethet. A magánszemély a költségtérítéssel szemben, útnyilvántartás alapján, az üzleti használat arányában elszámolhatja az üzemanyagnorma szerinti költséget, valamint a fenntartási, javítási kiadások igazolt összegét. Ez utóbbi költségek tételes és arányosított elszámolása helyett 3 Ft/km normaátalány is alkalmazható. A költségelszámolás bizonylata ebben az esetben az útnyilvántartás. Nem kell útnyilvántartást vezetni, ha a munkáltató a belföldi hivatalos kiküldetésre tekintettel a kiküldetési rendelvényben meghatározott kilométer-távolságra fizeti ki a norma szerinti üzemanyagköltséget – az APEH-árral számolva -, valamint a 3 Ft/km átalányt. Az üzemanyag árának elszámolására két módszer közül lehet választani. Az első lehetőség a számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás (a normarendeletben meghatározott mennyiségben), a másik az APEH által közzétett üzemanyagár. (Az APEH törvényben rögzített módon számítja ki a közzétett árat.) A két módszer között negyedévente lehet választani. Amennyiben a kifizető az igazolás nélkül elszámolható összegen felül fizet ki költségtérítést, akkor a – magánszemély költségnyilatkozata szerinti – különbözet az adóelőleg-levonás alapja lesz.

[Szja-tv. 82. § (2) bek., 3. sz. melléklet II/6. pont, IV. pont]

Társasági adó: Az útnyilvántartás alapján fizetett költségtérítés elszámolható költségként, ha egyértelműen kiderül az utazás hivatali jellege.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont]

Áfa: Ha a gépkocsi tulajdonosa (magánszemély) áfa-alany - munkaviszonyon kívül, bevétel eléréséért, saját nevében tevékenykedik -, a gépkocsihasználat bérletnek minősül. A kifizetőtől kapott költségtérítés a bérlet ellenértéke, amelyet az áfa-törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerint áfa-fizetési kötelezettség (25 százalék) terhel. A munkáltató (kifizető) levonhatja a magánszemély adóalany által felszámított áfát, ha nem tárgyi adómentes a tevékenysége, és a költségeivel tételesen elszámol.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Amennyiben a kifizető az igazolás nélkül elszámolható összegen felül fizet ki költségtérítést, és ezt a többletet a magánszemély nem tudja igazolni, akkor az szja-alap után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. Az adómentesen adható költségtérítés után a kifizetőnek nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Társaság (tagi jogviszonynál): Amennyiben a kifizető az igazolás nélkül elszámolható összegen felül fizet ki költségtérítést, és ezt a többletet a magánszemély nem tudja igazolni, akkor az szja-alap után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. Az adómentesen adható költségtérítés után a kifizetőnek nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Amennyiben a kifizető az igazolás nélkül elszámolható összegen felül fizet ki költségtérítést, és ezt a többletet a magánszemély nem tudja igazolni, akkor az szja-alap után a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékköteles, a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve, hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás

Szja: Nem számít bevételnek, így nem kell adózni sem a munkáltató által fizetett, a magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának kiegészítése után. Nem adóköteles az az öszszeg sem, amit a kifizető a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján fizet a magánszemély helyett. (Ezt az összeget a cég bárkitől, tehát a tag hozzátartozójától is átvállalhatja.) Az átvállalt magán-nyugdíjpénztári befizetések után természetesen a magánszemély nem érvényesítheti a 25 százalékos adókedvezményt.

[Szja-tv. 7. § j) pont, k) pont, 35. § (1) bek.]

Társasági adó: A társaság gazdasági tevékenysége érdekében felmerülő, elismert ráfordításnak számít a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/13. pont]

Áfa: A társaság által a magánszemély, alkalmazott helyett fizetett magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás kívül esik a törvény hatályán.

[Áfa-tv. 5. §, 6. §, 8. §]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni utána.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Magánszemély által nyújtott hitel kamata

Szja: A magánszemély által nyújtott hitel kamatának egy része, a felszámítás időpontjában érvényes, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében pedig a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 105 százaléka nullaszázalékos adókulccsal adózó jövedelem. Ha a kifizető fizet kamatot a magánszemélytől kapott hitel után, az évi 200000 forintot, 1995. december 31 e után létrejött ügyletek esetében, személyenként legfeljebb évi 10000 forintot meg nem haladó összegben tekinthető adózási szempontból kamatjövedelemnek. Az ezt meghaladóan kamat címén szerzett jövedelem a magánszemély progresszíven adózó, egyéb jövedelmének minősül.

[Szja-tv. 65. §]

Társasági adó: Ha a cég a vállalkozás érdekében kért hitelt, a kamat a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak minősül, és elszámolható költségként. A tárgyi eszköz beszerzéséhez felvett hitel esetén az eszköz üzembe helyezéséig felmerült kamat növeli az eszköz beszerzési, előállítási értékét, így csak amortizáció útján számolható el ráfordításként. A 25 százalék feletti társasági részesedéssel rendelkező tagtól kapott hitel kapcsán a társaságiadó-alapot a kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével növelni kell.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont, 1991. évi XVIII. tv. 35. § (4) bek.]

Áfa: Nincs áfa-vonzata, mivel a magánszemély nem végezhet saját nevében, rendszeres hitelezői tevékenységet, így nem tekinthető áfa-alanynak sem.

[Áfa-tv. 4. § (1) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Maradványértéken megvásárolt/eladott vagyontárgy

Szja: Ha a kifizető tulajdonában lévő – lízingszerződéssel megszerzett és a magánszemély használatába adott – vagyontárgyat a használó maradványértéken megvásárolja, természetbeni juttatás címén, adóköteles jövedelme keletkezik. Adóalapnak – a kifizető által viselt lízingdíj megállapításánál figyelembe vett – beszerzési árnak a lízingelés időszakára jutó, az szja-törvény szerint meghatározott értékcsökkenési leírás levonásával kiszámított összege és a megfizetett maradványérték különbözete számít. Ha a használó nem maradványértéken vásárolja meg a vagyontárgyat, vagy nem a használó vásárolja meg a vagyontárgyat (keresztbe vásárlás), a 44 százalékos mértékű adó alapját az igazolt, számla szerinti beszerzési árból kiindulva kell megállapítani. Az adófizetési kötelezettség ekkor sem kerülhető azonban el.

[Szja-tv. 69. § (5) bek. a) pont 11. sz. melléklet]

Társasági adó: A kapott ellenérték a cég bevétele, míg a természetbeni juttatásként megfizetett adó költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet A. pont]

Áfa: Ha a szerződés lejártakor a vagyontárgy nem kerül a kifizető (a lízingbevevő) tulajdonába, áfa-szempontból bérlet történik. A kifizető levonhatja a lízingbeadó által leszámlázott áfát akkor is, ha a lízing tárgya személygépkocsi (levonási tilalom csak a személygépkocsik beszerzésére vonatkozik). A lízingbeadó a magánszemélynek köteles a maradványérték áfáját leszámlázni, miután köztük jön létre az adásvétel. Ha a magánszemély a kifizetőtől vásárolja meg maradványértéken a lízingtárgyat, akkor a számlázás is közöttük zajlik. Ebben az esetben azonban a lízingbeadó és a kifizető közötti lízing nem változik bérletté.

[Áfa-tv. 6. § (1)-(2) a) pont, 33. § (2) bek. b) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az szja-alap után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az szja-alap után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Amennyiben természetbeni juttatásnak minősül, nem kell az egyéni járulékot megfizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Megbízási díj

Szja: A megbízási szerződés alapján fizetett megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. A bevétel jövedelemtartalmát vagy - az összes önálló tevékenységre kiterjedő – tételes költségelszámolással, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával kell megállapítani. Költségelszámolás esetén a magánszemélynek költségnyilatkozatot kell tennie, amelyben legfeljebb a bevétel 50 százalékáig nyilatkozhat a kiadásairól. Költségnyilatkozat hiányában az adóelőleg levonásának alapja a bevétel 90 százaléka. A kifizetői adóelőleg mértéke 40 százalék, ennél kevesebb adóelőleg csak akkor vonható, ha a magánszemély nyilatkozatot tesz, hogy éves jövedelme várhatóan nem éri el az 1 millió forintot.

[Szja-tv. 16-18. §, 46. §]

Társasági adó: A személyi jellegű kifizetés költségként elszámolható.

[1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: Ha a megbízott rendszeresen végez gazdasági tevékenységet, áfa-alanynak számít és számlázási kötelezettség terheli. A fizetendő adó mértéke, illetve a tárgyi adómentesség a végzett tevékenység függvénye. Ha a megbízott előző évi bevétele, valamint az adóévi várható bevétele nem haladja meg a 2 millió forintot, választhatja az alanyi adómentességet is.

[Áfa-tv. 4. §, 49. §]

Tb-járulék: A megbízott, illetve a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző személy akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (egy napra számítva annak harmincadrészét). Ezért a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazás után a kifizetőnek nem kell tb-járulékot fizetni.

A járulékköteles rész után a kifizető 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot fizet, míg a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

Egészségügyi hozzájárulás: A járulékköteles rész után a kifizető tételes hozzájárulást fizet, feltéve hogy azt más még nem fizette meg.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Munkabér

Lásd: Bér

Munkabérelőleg

Lásd: Bérelőleg

Munkába járás saját gépjárművel

Lásd: Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése

Munkába járás költségtérítése

Szja: Munkába járás címén az alkalmazottnak és a személyes munkavégzésre kötelezett magánszemélynek fizethető költségtérítés. A MÁV , illetve a VOLÁN-bérlet költségének a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendeleten alapuló megtérítése adómentes. A helyi tömegközlekedéshez használt bérlet térítése akkor adómentes, ha a munkaszerződésből, munkaköri leírásból egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a bérlet használata a tényleges munkavégzési kötelezettség teljesítésével szorosan összefügg.

[Szja-tv. 25. § (2) bek. b) pont, 3. számú melléklet II/7. pont]

Társasági adó: A megtérített kiadás, valamint az ehhez kapcsolódó szja-, illetve áfa-vonzat elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont]

Áfa: Ha a cég teljes egészében megtéríti a bérlet árát, a saját nevére szóló számla birtokában sem igényelheti vissza a bérlet áfáját, azzal azonban, hogy e tevékenységgel összefüggésben nincs áfa-kötelezettsége sem. Abban az esetben, ha a magánszemély részben maga állja az utazás költségeit, és a bérlet vásárlásáról szóló számlán a cég neve van feltüntetve, a cég az áfa-törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatásközvetítőnek minősül, így a neki felszámított áfát – a magánszemély hozzájárulásának nagyságától függetlenül – teljes egészében levonhatja. A magánszemély részére áfát tartalmazó számlát kell azonban kiállítania, amely után a céget áfa-fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a munkavállaló, a tag, a könyvelő a bérlet árából aránytalanul alacsony összeget térít meg, az áfa-törvény 22. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontja alapján a bérlet teljes árát alapul véve kell a cégnek áfát fizetnie, a magánszemélyre pedig a tényleges térítési díjra vonatkozó áfa terhelhető csak át.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek., 22. § (6) bek. a)-c) pont, 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Adómentes juttatásnál nincs járulékfizetési kötelezettség, amennyiben pedig adóköteles a juttatás, akkor az szja-alap után az alábbi járulékfizetési kötelezettség keletkezik:

Foglalkoztató: 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék.

Társaság (tagi jogviszonynál): 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék.

Biztosított: Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosításijárulék fizetési kötelezettség terheli.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Munkaruha

Szja: A munkaruha természetbeni juttatásnak tekinthető, ha a cég a nevére szóló számla alapján leltárba veszi azt. Adómentesen kizárólag a jövedelemadó-törvényben meghatározott munkaruházati termék adható a dolgozónak. (Munkaruházati terméknek a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha és annak tartozéka számít.) Adómentes továbbá a közúti, a vízi, a légi közlekedés, a posta és távközlés és a vízügy területén meghatározott munkakörben foglalkoztatottaknak adott ruházat. Nem kell adót fizetni az olyan öltözet és tartozéka után sem, amelyet olyan munkakörben dolgozó személy kap, akinek – a körülményekből megállapíthatóan – a ruházati termék használata nélkül az egészsége veszélybe kerülne, illetőleg akinek tevékenysége a ruházat nagymértékű szennyeződésével, gyors elhasználódásával jár. A munkavégzés munkáltató által biztosított tárgyi feltétele az a kifejezetten jelmezszerű öltözet is, amely jellegénél fogva nem alkalmas köznapi viseletre. Egyebekben a munkaruha után 44 százalékos adót kell fizetni.

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.24. pont, 9.2. pont]

Társasági adó: A vállalkozás működéséhez szükséges munkaruha, valamint az ehhez kapcsolódó, esetlegesen fizetendő 44 százalékos szja a használatbavételkor költségként számolható el. (A munkaruha év végi leltározása a megfelelő bizonylatoláshoz, így az elszámoláshoz is szükséges.)

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 7. pont, 47. §]

Áfa: Ha a munkaruha feltűnés nélküli utcai viseletre nem alkalmas, a munkáltató – mivel a gazdasági tevékenységéhez szükséges beszerzésről van szó – visszaigényelheti a beszerzést terhelő áfát, kivéve ha a tevékenysége tárgyi adómentes. Az adólevonás további feltétele a munkáltató nevére szóló számla, valamint az, hogy a munkaruha a munkáltató nyilvántartásában személyre szólóan szerepeljen. A munkavállalónak való használatbaadás (a munkaviszony időtartama alatt) nem keletkeztet adókötelezettséget.

A munkavállaló – munkaviszonyának megszűnésekor – köteles a munkaruhát visszaszolgáltatni. Ha nem tud a munkaruhával elszámolni (pl. elveszítette), és a munkáltató kártérítés fizetésére kötelezi, nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. Egyéb esetben viszont, ha pl. a dolgozó nem adja vissza a munkaruhát, és a munkáltató ezért ellenértéket kér, termékértékesítés történik, a munkáltató áfát köteles fizetni a dolgozói térítés után, amelyet a távozó munkavállalóra átterhel. Ha a távozó nem tud elszámolni a munkaruhával, ám mégsem kell fizetnie érte, úgy az áfa-törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató – ellenérték nélküli átadás címén – áfát köteles fizetnie a munkaruha forgalmi értéke után. (Tárgyi adómentes tevékenység esetén nem áll fenn az áfa-kötelezettség, mivel nem lehetett visszaigényelni a beszerzés áfáját sem.) Nincs áfa-kötelezettség, ha a munkaruhát a dolgozó kilépése előtt elhasználódás miatt szabályszerűen leselejtezték. A selejtezés nem keletkeztet adókötelezettséget, mivel a selejtezés a gazdasági tevékenység érdekében történik.

[Áfa-tv. 6. § (1) bek., 7. § (1) bek. a) pont, 13. § (1) bek. 1. pont, 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adómentesen adható munkaruha után nem kell járulékot fizetnie. Amennyiben az szja-törvényben meghatározottak szerint adót kell fizetni, akkor járulékfizetési kötelezettség is keletkezik, amelynek mértéke 33 százalék társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék.

Társaság (tagi jogviszonynál): A munkaruha beszerzési értéke, vagy ha ez nem ismert, akkor a szokásos piaci értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Természetbeni juttatás, ezért nem képez egyéni járulékalapot.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Munkaruha pénzbeli megváltása

Szja: Ha a kifizető ruhajuttatás helyett pénzt ad, a fizetett összeg a magánszemély progresszíven adózó jövedelmét növeli. Kizárólag az egyenruha pénzbeli megváltása adómentes.

[Szja-tv. 4. § (1) bek., 1. számú melléklet 8.24. pont]

Társasági adó: Az adott összeg és annak járulékai elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Ha a munkáltató fizet megváltást, az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, kifizetőtől származó megváltás esetén azonban a jogosultat – ha adóalany – áfa-fizetési és számlázási kötelezettség terheli.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adómentes szolgáltatás után nem kell tb-járulékot fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az adómentes szolgáltatás után nem kell tb-járulékot fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség, mivel természetbeni juttatásnak minősül.

Egészségügyi hozzájárulás: Mivel adómentes, nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Munkásszálláson történő elhelyezés

Szja: A törvény szerinti feltételeknek megfelelő munkásszálláson való elhelyezés adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

[Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Társasági adó: A munkásszállás fenntartásának, üzemeltetésének költsége ráfordításként számolható el. Ha az elhelyezés kapcsán az áfa nem igényelhető vissza, illetve a szolgálati lakás az szja-törvény szerint nem minősül munkásszállásnak, akkor az áfa összege, illetve a fizetendő szja szintén elszámolható ráfordításként.

[Tao. tv. 3. számú melléklet, Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Áfa: Ha a munkásszállás nem a kifizető tulajdona – a kifizető szerződik a szállást nyújtó személlyel – a szállásszolgáltató által számlázott 12 százalékos áfát a kifizető akkor igényelheti vissza, ha a magánszemély az átvállalt díj egy részét megtéríti. A térítési díjat ilyenkor 12 százalékos áfa-tartalommal kell leszámlázni, és az áfát be kell fizetni. Ha a magánszemély a munkásszálláson való elhelyezésért ellenértéket nem fizet, a cég nem vonhatja le a szállásszolgáltató által leszámlázott áfát. Ha közvetlenül a magánszemély szerződik a szállásszolgáltatóval, de a kifizető a szállásszolgáltatás díját átvállalja, tartozásátvállalás történik a kifizető és a magánszemély között, amely – ingyenes lévén – nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá. A cég tulajdonában lévő munkásszállás kapcsán a tevékenységgel összefüggésben felmerült beszerzések áfája levonható, ha az elszállásolás nem ingyenes, a munkavállalói térítés összegét le kell számlázni a magánszemély részére, és 12 százalék áfát kell fizetni utána. Ha az alkalmazotti térítés aránytalanul alacsony, akkor a cég az áfa-törvény 22. §-ának (6) bekezdése alapján áfát köteles fizetni a szállásszolgáltatás forgalmi értéke után, a magánszemélyre azonban ebben az esetben is csak az általa térített díj áfa-tartalmát terhelheti.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a) pont, 22. § (6) bek.]

Tb-járulék: Az adómentes juttatásnak nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony díjazása

Szja: A személyi jövedelemadó szempontjából a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony mellett minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni, munkaviszonynak minősülnek, pl. közalkalmazottak, köztisztviselők, bedolgozók. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni. Az egyéb munkavégzésre irányuló tevékenység ellenértéke önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok díjazásának adózási szabályai egyrészt a bér, másrészt a megbízási díj címszó alatt találhatók.

[Art. 97. § l) pont, Szja-tv. 3. § 22. pont]

Társasági adó: A bér és a személyi jellegű kifizetés, valamint ezek közterhe költségnek számít.

[1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11-12 pont]

Áfa: A munkaviszony alapján, illetve az olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenységnek, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent mind a teljesítés feltételeiben, mind a díjazásban, áfa-vonzata nincs.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban akkor kell járulékot fizetni, ha a biztosított díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (egy napra számítva annak harmincadrészét). Ezért a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazás után a kifizetőnek nem kell tb-járulékot fizetni, és a biztosítottól sem kell egyéni járulékot vonni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Munkaviszonyból származó jövedelem

Szja: A munkaviszonyból származó jövedelmek nagy része bérjövedelem, kivétel ez alól: a munkáltató által átvállalt biztosítási díj, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár-tag vonatkozásában a munkáltató által befizetett hozzájárulás, a munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítés. A munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmek adóelőlegének megállapításakor – a levonás szabályait a jövedelemadó-törvény pontosan meghatározza – a bér 10 százalékát kitevő, legfeljebb 3000 forint adójóváírás érvényesíthető azokban a hónapokban, amikor az alkalmazottat bér illette meg. Az adójóváírás akkor jár, ha a dolgozó éves bevallás alá eső jövedelme nem haladja meg az 1 millió forintot.

[Szja-tv. 3. § 22. pont, 24-27. §, 47. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, így a járulékaival együtt elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, mivel munkaviszony alapján fizetik.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A bruttó kifizetés után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Munkaviszonyban a kifizetés után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Napidíj

Lásd: Belföldi kiküldetés napidíja, külföldi kiküldetés napidíja

Nyugdíjba vonuláskor kapott/adott ajándék

Szja: A munkáltató által az alkalmazott nyugdíjba vonulásakor természetben adott ajándék értékének 10 000 forintot meg nem haladó része adómentes.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.18. pont]

Társasági adó: Az ajándék és az értéke után esetlegesen fizetendő 44 százalékos szja elszámolható költségként. Amennyiben az ajándék áfája nem igényelhető vissza, ráfordításként el lehet számolni.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont, 47. § (3) bek., Áfa-tv. 13. § 6. pont, 7. § (3) bek. c) pont]

Áfa: A nyugdíjba vonuláskor adott ajándéknak akkor van áfa-vonzata, ha termékátadásról van szó. Amennyiben a termék áfát is tartalmazó egyedi értéke nem haladja meg az 500 forintot, úgy az ajándékozó adóalany visszaigényelheti az ajándék beszerzési áfáját, és az ajándékozáskor sem kell áfát fizetnie. Ha az ajándék értéke meghaladja az 500 forintot, akkor a beszerzést terhelő adó nem vonható le, viszont az átadáskor sem kell áfát fizetni. Ha az ajándékozó maga állítja elő az 500 forintot meghaladó értékű ajándékot, vagy a beszerzéskor az ajándékozásról még nem volt szó, így a beszerzést terhelő (előállításhoz kapcsolódó) adót levonták, az átadáskor az ajándék forgalmi értéke után áfát kell fizetni.

[Áfa-tv. 7. § (1) bek. a) pont, 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az ajándék értékének a 10 000 forintot meg nem haladó része mentes a járulékfizetési kötelezettség alól, egyébként pedig 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni az ajándék piaci értéke után.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az ajándék értékének a 10 000 forintot meg nem haladó része mentes a járulékfizetési kötelezettség alól, egyébként pedig 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni az ajándék piaci értéke után.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség, mivel természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Orvosi vizsgálat biztosítása (ingyenes)

Lásd: Ingyenes orvosi vizsgálat biztosítása

Osztalék

Szja: Az osztalék törvényben meghatározott része után 20 százalék, ezt meghaladóan az osztalékból származó jövedelem után 35 százalékos adót kell fizetni. A két adómérték alapvetően a cég (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az osztalékhoz viszonyított arányától függ. Ugyanilyen módszerrel adózik a kamatozó részvény után fizetett kamat is. A vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából – a jegyzett tőke emelésével – juttatott értékpapír esetében 20 százalékos adót kell fizetni. 20 százalék a külföldi állam joga szerinti osztalék adója, amelyből a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegével csökkentett részt kell csak megfizetni. Az olyan külföldi országból származó osztalék esetén, amellyel kettős adózást kizáró egyezményünk nincs, a külföldön megfizetett adó összegétől függetlenül 5 százalék adót Magyarországon is fizetni kell.

35 százalék az adó – az inkább munkajövedelemnek, mint tőkehozadéknak tekintett - dolgozói részvény, üzletrész értékének azon része után, amely a vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia az osztalék megállapítása napján érvényes adókulccsal. A jegyzett tőke emelése során ellenérték nélkül juttatott értékpapír, vagy az értékpapír névértékének felemelése címén keletkezett osztalék adóját a legközelebbi alkalommal fizetett adóköteles jövedelemből kell levonni. Ha ez nem lehetséges, a magánszemély az éves adóbevallásával egyidejűleg fizeti meg az osztalék adóját a kifizető igazolása alapján.

[Szja-tv. 66. §, 69. § (2) bek. f) pont]

Társasági adó: Osztalék az adózott eredményből, illetve ha az adózott eredmény nem elegendő, azt kiegészítve az eredménytartalékból fizethető. A kapott (realizált) osztalék után 20 százalékos osztalékadót kell fizetni. Mentesül az adófizetés alól a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű osztalékban részesülő vállalkozás.

A számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján a vállalkozónál bevételként elszámolt – kapott – osztalék összege az adóalapot csökkenti (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságból származó osztalékot), míg a más cégnek fizetett osztalék adóalap-módosítást nem von maga után, mivel a kifizetés az adózott eredményből történik. Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott – a külföldi ország joga alapján megállapított – nyereségéből az adózót – részesedése alapján megillető – összeg a társasági adó alapját azonban növeli.

[1991. évi XVIII. tv. 26. §, 2. számú melléklet 21. pont, Tao. tv. 27. §, 7. § (1) bek. g) pont, 8. § (1) bek. m) pont]

Áfa: Az adózás utáni eredményből juttatott jövedelem nem minősül áfa-kötelesnek, mivel ellenszolgáltatás nélküli pénzmozgásról van szó. Az ingyenes értékpapír-juttatás sem tartozik az áfa-törvény tárgyi hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (1), (3) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A 35 százalékos szja alá eső rész után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni, a 20 százalékkal adózó rész nem képez járulékalapot.

Társaság (tagi jogviszonynál): A személyesen közreműködő tag számára kifizetett 35 százalékos szja alá eső rész után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie, a 20 százalékkal adózó rész nem képez járulékalapot.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A 35 százalékos szja alá eső rész után egyéni járulékot is kell fizetnie, a 20 százalékkal adózó rész nem képez járulékalapot.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetni a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékok után.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Osztalékelőleg

Szja: A kifizető az osztalékelőlegből 20 százalékos adót köteles levonni. Az előleg kifizetését követően, a mérleg szerinti eredmény megállapításakor véglegessé vált osztalékot terhelő adóval (ami 20 vagy 35 százalék) szemben az osztalékelőleg összegét el kell számolni. Az elszámolás az osztalék megállapításának időpontjában a kifizető kötelezettsége. Ha az osztalékelőlegből valamilyen oknál fogva a későbbiekben mégsem lesz osztalék, vagy az osztalékelőleg több volt a később megállapított osztaléknál, a fizetett összeget (különbözetet) a magánszemély szempontjából kamat nélküli kölcsönnek kell tekinteni, ami után a kifizető 44 százalék adót köteles kamatkedvezmény címén fizetni. A kamatkülönbözetet az osztalékelőleg kifizetésének időpontjától az előleg követelésként történő nyilvántartásáig visszamenőlegesen kell megállapítani. Ha az osztalékká nem váló előleg visszafizetését a közgyűlés elengedi, a felvett osztalékelőleg egyéb jövedelemként adókötelessé válik. Az egyéb jövedelmet terhelő adóelőlegbe az osztalékelőleget terhelő adó beszámítható, ezt a kifizetőnek kell elszámolnia.

[Szja-tv. 66. § (4) bek., 72. § (2) bek.]

Társasági adó: Ha az osztalékelőlegből az év végén osztalék lesz, akkor az osztalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ellenkező esetben az osztalékelőleg kölcsönnek minősül. A kölcsön kamatkülönbözete után fizetendő 44 százalékos adó ráfordításként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 26. §, Tao. tv. 27. §, Szja-tv. 66. §, 72. §]

Áfa: Az adózás utáni eredményből fizetett osztalék nem áfa-köteles, tekintve, hogy ellenszolgáltatás nélküli pénzmozgásról van szó.

[Áfa-tv. 8. § (1), (3) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A 35 százalékos szja alá eső rész elszámoláskor járulékalapot képez, a járulék mértéke 33% társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék.

Társaság (tagi jogviszonynál): A 35 százalékos szja alá eső rész elszámoláskor járulékalapot képez, a járulék mértéke 33% társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A 35 százalékos szja alá eső rész elszámoláskor járulékalapot képez, ezért a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetni a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékok után.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §]

Óvodai, bölcsődei, iskolai szolgáltatás biztosítása

Lásd: Iskolai, óvodai, bölcsődei szolgáltatás biztosítása

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett hozzájárulás

Szja: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára történő munkáltatói befizetés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelme. A munkáltatói befizetés után igénybe vehető adókedvezmény – amelyet már az adóelőleg levonásakor is figyelembe kell venni – kiegészítő nyugdíjpénztár esetén 50, kiegészítő önsegélyező és egészségpénztár esetében 25 százalékos, de legfeljebb – együtt – 100 000 forint. Akik 2020. január 1-je előtt töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, a kedvezmény 30 000 forinttal növelten érvényes, utoljára az öregségi nyugdíjuk megállapításának évében. Év végén érvényesíthető adókedvezmény a társaság tagjának, dolgozójának egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összege. A jóváírt támogatói adomány egyéb összevonandó jövedelemnek számít.

[Szja-tv. 25. §, 28. §, 35. §]

Társasági adó: A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként számolható el. A támogatói adomány mint közérdekű kötelezettségvállalás csökkenti az adózás előtti eredményt.

[Szja-tv. 7. § (1) bek. z) pont, (5)-(7) bek., 3. sz. melléklet B/7. pont]

Áfa: A magánszemély szerződik az önkéntes biztosító szolgáltatására, a kifizető viszont a díjfizetést – annak egy részét - átvállalja. Az ellenérték nélküli tartozásátvállalás nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115%-át, nem képez járulékalapot, az e feletti rész után viszont 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az szja-alap után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 21. § (4) bek., 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Az adómentes rész mentes a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól is.

[1998. évi LXVI. tv. 5. § (1) bek. d) pont]

Önköltségi áron juttatott termény, szolgáltatás

Szja: A szövetkezeti tag részére a tényleges piaci értéknél olcsóbban, de legalább önköltségi áron nyújtott szolgáltatás, termény adómentes természetbeni juttatásnak tekinthető. Ezenfelül az egyéb kifizetői kedvezmény akkor adómentes, ha üzletpolitikai célból adják, nyilvánosan meghirdetik, feltéve ha mindenki azonos feltételek mellett veheti azt igénybe.

[Szja-tv. 3. § 9. pont, 69. §]

Társasági adó: A termény, illetve a szolgáltatás értéke ráfordításként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 5., 10. pont]

Áfa: A szövetkezet az önköltségi áron juttatott termény, szolgáltatás esetében az áfa-törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítést, illetve szolgáltatást végez, amely áfa-köteles (az adó mértéke terméknél általában 12 százalék). Az átadást bizonylatkiállítási (számla-, illetve nyugtaadási) kötelezettség is terheli. Az aránytalanul alacsony áron juttatott termény, illetve szolgáltatás vonatkozásában – az Áfa-tv. 22. §-a (6) bekezdésének ba) pontja szerint – a forgalmi érték tekinthető adóalapnak, a tag azonban csak az általa térített összeget terhelő áfát köteles megfizetni.

[Áfa-tv. 6. § (1) bek., 22. § (6) bek. ba) pont, 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Az szja-mentes juttatás nem képez járulékalapot.

Egészségügyi hozzájárulás: Az adómentes rész mentes a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól is.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Prémium

Szja: Bérjövedelemnek minősülő prémium kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozónak adható. A prémiumból a nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell az adóelőleget levonni.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, amely költségként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkavégzéssel kapcsolatos ellenérték, ezért áfa-vonzata nincs.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A kifizetést 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli.

Társaság (tagi jogviszonynál): Társas jogviszonyban prémiumfizetésről nem beszélhetünk.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az alkalmazottnak, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Reprezentáció

Szja: A reprezentáció címén elszámolt termék és szolgáltatás főszabályként adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő. Nem kell azonban adót fizetni a termék és szolgáltatás értéke után, ha azt a magánszemély a tevékenységével szoros összefüggésben, üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával kapta (reprezentáció címén). Az adókötelesnek minősülő juttatások után a kifizető 44 százalék adót köteles fizetni.

[Szja-tv. 69. §, 1. számú melléklet 8. pont]

Társasági adó: A reprezentációként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része a vállalkozás társaságiadó-alapját növeli, feltéve hogy nem terhelte természetbeni juttatásként 44 százalékos személyi jövedelemadó. Ha a reprezentáció után 44 százalékos szja-t kellett fizetni, annak összege ráfordításként számolható el.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. k) pont]

Áfa: Amennyiben a cég 500 forint alatti, egyedi értékű reprezentációs ajándékot, reklámtárgyat ad, a beszerzést terhelő áfát levonhatja, az átadást pedig nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Ha az ajándék értéke az 500 forintot meghaladja, a saját előállítású termék után a beszerzést terhelő adó akkor vonható le, ha a beszerzés nem ajándékozási célból történt (az átadáskor meg kell fizetni azonban az áfát az ajándék forgalmi értéke után). Az üzleti vendéglátás céljára történő bolti beszerzés, illetve éttermi vendéglátás áfa-tartalma akkor vonható le, ha a beszerzés, a vendéglátás kifejezetten és szorosan a cég gazdasági tevékenységét szolgálja (például üzleti tárgyalás során elfogyasztott étel, ital).

[Áfa-tv. 7. § (1)-(2) bek., 33. § (1) bek. a), d) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adóköteles juttatás járulékalapot képez, amely után a munkáltatónak 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A valamely neves eseményhez kapcsolódóan, üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával adott ajándék járulékmentes.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Részben térített értékpapír juttatása

Lásd: Értékpapír részbeni térítés melletti juttatása

Részjegy, szövetkezeti üzletrész ellenérték nélküli juttatása

Lásd: Ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy

Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése

Szja: A saját gépkocsival történő munkába járás – a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság figyelembevételével – legfeljebb 3 forint/km értékben téríthető meg adómentesen az alkalmazottnak (a térítés nem számít bevételnek). Ezt meghaladóan magáncélú használatot feltételezve a térítés bérjövedelemnek tekintendő.

[Szja-tv. 25. § (2) bek. b) pont, 3. számú melléklet II/7. pont]

Társasági adó: A munkavállalónak adott költségtérítés költségként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont]

Áfa: Ha munkaviszonyban álló magánszemély kapja a költségtérítést, az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, kivéve, ha a magánszemély áfa-alany, ilyenkor ugyanis neki a kapott költségtérítés után áfát kell fizetnie. Az alkalmazandó adókulcs megegyezik a tevékenységére vonatkozó adókulccsal.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság figyelembevételével legfeljebb a 3 Ft/km értékben adott térítés járulékmentes, az e feletti rész után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A költségtérítést 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékfizetési kötelezettség terheli.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság figyelembevételével legfeljebb 3 Ft/km értékben adott térítés járulékmentes, az e feletti rész után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet. A tagnak mindig meg kell fizetnie az egyéni járulékot.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Sportrendezvényen nyújtott szolgáltatás, sportolás kifizető által átvállalt költsége

Lásd: Kifizető által biztosított sportolási lehetőség költsége

Szabadságmegváltás

Szja: A szabadságmegváltás címén keletkezett jövedelem munkaviszonyból származó, nem rendszeres jövedelemnek tekintendő. Az adóelőleget a bérjövedelemre előírt szabályok szerint kell levonni.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, költségként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: A munkaviszonyra tekintettel jár, ezért áfa-vonzata nincs.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az szja-köteles bruttó kifizetés járulékalapot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A levont szakszervezeti tagdíj összege is járulékalapot képez.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonynál ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A kifizetés után a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Szállás átvállalt díja

Lásd: Albérleti (átvállalt) díj, munkásszálláson történő elhelyezés

Szerzői díj (honorárium)

Szja: A munkaviszonyon kívül végzett szellemi tevékenység díja - szerzői díj – önálló tevékenységből származó bevételnek tekintendő. A jövedelemtartalmát tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányaddal kell megállapítani. A kifizetőnek a jövedelemből 40 százalékos adóelőleget kell vonnia. A számítás során figyelembe kell venni a magánszemély által tett költségnyilatkozatot is. Ebben legfeljebb a bevétel 50 százalékáig lehet a költségeket meghatározni. Ha a magánszemély tételes költségelszámolásról nyilatkozik az adóelőleg megállapításakor, a továbbiakban egyetlen önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalékos költséghányad módszerét. Sőt, ha az év közben nyilatkozott költségeket a bevallás elkészítésekor nem tudja ténylegesen igazolni, a nyilatkozott és a ténylegesen elszámolt költségkülönbözet után 12 százalékos "büntetőadót" kell fizetnie. Nem kell büntetőadót fizetni, ha a költségkülönbözet az 5 százalékot nem haladja meg.

Ha a magánszemély nyilatkozatot tesz arról, hogy az éves várható összjövedelme az 1 millió forintot nem éri el, a kifizető a göngyölítéses módszerrel állapíthatja meg az adóelőleget.

A szellemi tevékenységből származó jövedelem 25 százaléka, legfeljebb 50 000 forint érvényesíthető adókedvezményként. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a jövedelem szabadalmi oltalomban részesülő, valamint a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokból származzon. A tevékenységet - jövedelmet – a kifizetőnek kell a szerzői jogról szóló törvény rendelkezései alapján minősítenie. (Konkrét kérdésben a Szerzői Jogi Testület nyilváníthat véleményt.)

[Szja-tv. 16-18. §, 39. § (2) bek., 46. §, 49. § (7) bek.]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, költségként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Ha a szellemi tevékenységet folytató személy rendszeres bevétel elérése érdekében, üzletszerűen, a saját nevében tevékenykedik, áfa-alanynak minősül. A tevékenység azonban tárgyi adómentes, feltéve ha a szerző eredeti szerzőnek tekinthető – ideértve a természetes személy örökösét is -, vagy ha egyéb tárgyi adómentes (például oktatási) tevékenységet végez. Számlát ilyen esetben is köteles a kifizető részére kiállítani, nem vonható le azonban a tevékenységgel kapcsolatban felmerült kiadások áfa-tartalma. Az eredeti szerző és örököse választhat adókötelezettséget is (25 százalékos áfa mellett), a tevékenységhez kapcsolódó, a beszerzéseket terhelő adót pedig levonhatja. A tárgyi adómentesség helyett választott adókötelezettségtől a választást követő második adóév végéig nem lehet eltérni. Ha a megrendelő külföldi székhelyű cég, az adóköteles státus ellenére sem terheli adó a szellemi tevékenységet. Adókötelezettség esetén levonható a beszerzést terhelő áfa, tárgyi adómentességnél viszont nem.

[Áfa-tv. 30. § (2)-(3) bek.]

Tb-járulék: A jövedelmeket aszerint kell megkülönböztetni, hogy a díjazásból mekkora hányad a személyes tevékenységért járó rész, és mekkora a felhasználáshoz kapcsolódó érték, azaz vagyoni értékű jog. A szerző akkor válik biztosítottá, ha honoráriumának személyes tevékenységért járó része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Ez azt jelenti, hogy járulékfizetési kötelezettség mind a kifizetőnél, mind a biztosítottnál csak ilyenkor keletkezik. A honorárium vagyoni jog átruházásából származó része továbbra is járulékmentes.

Foglalkoztató: A munkaviszonyban kifizetett díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A tagi jogviszonyra tekintettel fizetett díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A felhasználási szerződés alapján kifizetett díjra tekintettel 8 százalékos nyugdíjjárulékot, egyéb szerződésnél pedig a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-os, a magánnyugdíjpénztár tagja 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizet.

[Tbj. 4. §, 20. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben felhasználási szerződést kötöttek, a felhasználó havonta 3600 forint – napi 120 forint – tételes egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni a szerződés fennállásának ideje alatt – kivéve, ha annak megfizetésére más kötelezett -, s csak akkor, ha a szerző díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát.

A vagyoni jog átruházásából származó összege után pedig 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, kivéve azt a részt, amely után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

[1998. évi LXVI. tv. 4. §, 6. §]

Személyes közreműködésért fizetett díj

Szja: A társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködéséért adott, a vállalkozás költségei között elszámolt ellenérték nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Adózni csak a ténylegesen kifizetett összeg után kell.

[Szja-tv. 24. §, 47. § (12) bek.]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetésként a díj és járulékai elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszony alapján fizetik, ezért nincs áfa-vonzata.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Munkaviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Társaság (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban a személyes közreműködésért fizetett díjat 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli, feltéve ha a tag főfoglalkozásúként gyakorolja ezt a tevékenységét. Kiegészítő tevékenységnél 10 százalékos baleseti járulékot kell fizetnie.

Biztosított (tag): Az alkalmazottnál ez a fogalom nem értelmezhető. Amennyiben a tag kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulék-, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli, feltéve ha főfoglalkozásúként gyakorolja ezt a tevékenységét.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Szociális segély

Szja: Az állami szociális rendszer keretében, a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély mentesül az adófizetés alól. A szakszervezet által fizetett segély után ellenben adózni kell. A kifizető természetbeni szolgáltatása adómentes, ha hajléktalan, szociálisan rászoruló személy részére nyújtja.

[Áfa-tv. 3. §, 35-36. pontok, 1. számú melléklet 1.1. pont, 8.5. pont]

Társasági adó: A magánszemélynek fizetett segély, a hozzá kapcsolódó szja elszámolható költségként.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/1. pont, 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 12. pont]

Áfa: Ellenszolgáltatás nélküli pénzmozgás, ezért nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

Szolgálati lakásban történő elhelyezés

Szja: A szolgálati lakásban való elhelyezés általában adómentes, de a lehetőséggel nem sok kifizető élhet.

[Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont, 24. §, 47. §]

Társasági adó: A szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége ráfordításként számolható el.

[Tao. tv. 3. melléklet]

Áfa: Ha a lakás az elhelyező tulajdonát képezi, és az elhelyezés ingyenes, az áfa-törvény 9. §-ának a) pontja szerint áfa-fizetési kötelezettség keletkezik a szolgáltatás (kvázi bérlet) forgalmi értéke után. 1997-től az adókötelezettség csak akkor áll fenn, ha az ingatlannal kapcsolatos adó korábban levonható volt. (Az adó mértéke 25 százalék.) Mivel nincs ellenérték, a szolgáltatás nem sorolható sem az áfa-törvény 1. számú, sem a 2. számú mellékletébe. Ha a jogosult fizet a szolgáltatásért, az áfa-törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtásról van szó, amely tárgyi adómentes körbe tartozik.

[Áfa-tv. 9. § a) pont, 8. § (1) bek., 2. számú melléklet]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

Szolgáltatás, termény önköltségi áron való juttatása

Lásd: Önköltségi áron juttatott termény, szolgáltatás

Szövetkezet tagja által nyújtott hitel kamata

Szja: A szövetkezeti törvények szerint átalakult, valamint a szövetkezeti törvények hatálya alatt álló – 1993. december 31-ig megalakult - szövetkezeteknél a tagi kölcsön és a szövetkezeti célrészjegy után fizetett kamat 0 százalékkal adózó kamatjövedelemnek tekinthető, ha nem haladja meg a jegybanki alapkamat 105 százalékát. További feltétel, hogy a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéken felül nem nyújt hitelt, tagjai hitelfelvételéhez nem képez fedezetet pénzintézetnél, nem vállal kezességet, elszámolásra pénzt nem ad. Ha ez utóbbi feltételek nem teljesülnek, figyelembe kell venni az általános szabályok szerinti, a kifizetőkre vonatkozó 200 000 forintos, a magánszemélyekre vonatkozó 10 000 forintos korlátot. A korlátokat meghaladóan fizetett kamat után a magánszemély progresszíven adózik.

[Szja-tv. 65. §]

Társasági adó: Ha a cég a tevékenységével szoros összefüggésben kért hitelt, a kamat a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak minősül, és elszámolható költségként. Ha azonban a hitelt tárgyi eszköz beszerzéséhez vették fel, az eszköz üzembe helyezéséig felmerült kamat növeli az eszköz beszerzési, előállítási értékét, és csak amortizáció útján számolható el ráfordításként. Amennyiben a szövetkezet a kapcsolt vállalkozásban lévő tagjától kap hitelt, a kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével meg kell növelnie a társaságiadó-alapját.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont, 1991. évi XVIII. tv. 35. § (4) bek.]

Áfa: Nem áfa-köteles, mert a hitelt nyújtó magánszemély nem végez rendszeres hitelezői tevékenységet, így nem is áfa-alany.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §]

Szövetkezeti üzletrész, részjegy ellenérték nélküli juttatása

Lásd: Ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy

Tagi hitel kamata

Szja: Nullaszázalékos adómértékkel adózik a társaságnak nyújtott tagi hitel kamata, a nyilvános forgalomba nem kerülő értékpapírok kamata és a helyettük elért árfolyamnyereség, ha nem haladja meg a felszámítás időszakában, 1996. december 1-je utáni kölcsönszerződés esetén pedig a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 105 százalékát. A nullaszázalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy a kifizető által teljesített kamat - együttesen – a 200 000 forintot nem haladhatja meg, a kamat összege pedig magánszemélyenként évi 10 000 forintnál nem lehet magasabb. Ez utóbbi korlátozást csak az 1995. december 31 ét követő ügyletek kapcsán kell érvényesíteni.

[Szja-tv. 65. §]

Társasági adó: Ha cég a tevékenységével szorosan összefüggő célból kért tagi hitelt, úgy annak kamata a vállalkozás érdekében felmerülő kiadásnak tekinthető és elszámolható költségként. Ha tárgyi eszköz beszerzéséhez vették fel, az eszköz üzembe helyezéséig felmerült kamat növeli az eszköz beszerzési, előállítási értékét, és csak amortizáció útján számolható el ráfordításként. A kapcsolt vállalkozás tagjától kapott hitel kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével a társasági adó alapját meg kell növelni.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont, 1991. évi XVIII. tv. 35. § (4) bek.]

Áfa: A tag – ha nem végez rendszeres hitelezői tevékenységet - nem minősül áfa-alanynak.

[Áfa-tv. 5. § (1) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §]

Találmányból származó jövedelem

Szja: Ha a magánszemély tevékenységének eredménye szabadalmi oltalom alá eső találmány, az ebből származó bevétel a szellemi tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik. A szellemi tevékenység bevételéhez kapcsolódó kedvezmény kizárólag az eredeti jogosultat illeti meg. A szabadalmi oltalom alá nem eső találmányból származó jövedelem után (bár önálló tevékenységből származik) adókedvezmény nem érvényesíthető. A bevétellel szemben lehetőség van azonban a tételes költségelszámolásra vagy a 10 százalékos költséghányad érvényesítésére. A bevétel legfeljebb 50 százalékának erejéig lehet tételes költségelszámolási nyilatkozatot tenni, feltéve ha a költségek felmerülése igazolható. Ellenkező esetben a nyilatkozott és a bevalláskor elszámolt költségek különbözete után – ha az több mint 5 százalék – 12 százalékos büntetőadót kell fizetni. A fenti szabályok kizárólag a munkaköri kötelezettségen kívül született találmányokra vonatkoznak.

[Szja-tv. 16-18. §, 39. § (2) bek., 46. §]

Társasági adó: A tárgyi eszköznek minősülő találmányért fizetett díj értékcsökkenésként érvényesíthető költségként. A találmány ugyanis olyan eszköz, amely a vállalkozás gazdasági érdekeit egy éven túl szolgálja. Termék feltalálásakor a termék bekerülési értéke költségnek, a hasznosításából befolyt összeg pedig bevételnek tekintendő.

[1991. évi XVIII. tv. 22. §, 37-38. §]

Áfa: Ha a feltaláló ellenérték fejében, a saját nevében, rendszeres tevékenységet folytat, áfa-alannyá válik, azzal azonban, hogy maga a tevékenység tárgyi adómentesség alá esik. Az adómentesség előfeltétele, hogy a feltaláló természetes személy eredeti szerző vagy annak örököse legyen, valamint a találmány szabadalmi oltalom alatt álljon. A tárgyi adómentesség helyett adókötelezettség is választható. Ekkor 25 százalék áfát tartalmazó számlát kell a kifizető részére kiállítani, a tevékenységgel összefüggő beszerzések áfája viszont levonható. Adókötelezettség választása esetén ettől a választást követő második adóév végéig nem lehet eltérni. A külföldi székhelyű megrendelő részére végzett tevékenység nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, adókötelezettség választása esetén azonban a tevékenységhez tartozó beszerzések utáni adó levonható.

[Áfa-tv. 15. § (5) bek., 30. § (1), (3) bek.]

Tb-járulék: biztosítási jogviszonyon kívül szerzett jövedelem után akkor kell a magánszemélynek 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha sehol nincs biztosítási jogviszonya.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §]

Tanulmányút költsége

Szja: Az alkalmazott, a személyes közreműködésre köteles tag tanulmányútjával kapcsolatos – külföldön vagy belföldön jelentkező – költség a gazdasági tevékenységgel összefüggő kiadásnak tekinthető. Az utazás, a szállás költsége mint elismert ráfordítás a magánszemélynél nem jelentkezik bevételként. A tanulmányúthoz kapcsolódó szabadidős szolgáltatás azonban a magánszemély személyes szükségletét célozza, ezért természetbeni juttatásként annak értéke után 44 százalékos adót kell fizetni.

[Szja-tv. 7. § g) pont, 69. §]

Társasági adó: Ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból, körülményekből egyértelműen kiderül, hogy a tanulmányútra a vállalkozás érdekében volt szükség, a cég nevére szóló számlákkal alátámasztott költség ráfordításként számolható el, ugyanúgy ahogy az esetlegesen fizetendő 44 százalékos szja is.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 8. pont, Tao. tv. 3. számú melléklet 9. pont]

Áfa: Ha a cég nem tárgyi adómentes tevékenységet végez, levonhatja a tanulmányúttal kapcsolatosan felmerült költségek áfa-tartalmát, feltéve hogy a kiadás kizárólag a gazdasági tevékenység érdekében merült fel.

[Áfa-tv. 30. § (1) bek. a), b) pont]

Társaság (tagi jogviszonynál): A gazdasági tevékenység kapcsán szükségessé vált tanulmányút költsége nem képez járulékalapot, az ehhez esetlegesen kapcsolódó szabadidős szolgáltatások értéke után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíjbiztosítás i + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetni.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs járulékfizetési kötelezettség.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékköteles, a kifizetőnek tételes hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás átvállalt díja

Szja: A teljes és végleges munkaképtelenség esetére szóló betegségbiztosítás kifizető által fizetett díja – hasonlóan a kockázati életbiztosítás és a baleset-biztosítás átvállalt díjához – adómentes jövedelemnek számít.

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.3. pont]

Társasági adó: A magánszemélytől átvállalt biztosítási díj a vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, ami költségként elszámolható.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/8. pont]

Áfa: Ha a magánszemély köti meg a biztosítóval a szerződést, a cég díjfizetése tárgyi áfa-mentes tartozásátvállalásnak vagy csak egyszerű pénzügyi elszámolásnak tekinthető. Ellenkező esetben, ha a cég szerződik a biztosítóval, és a biztosítás teljes díját átvállalja, a szolgáltatás - ellenérték hiányában – nem tartozik a törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. §]

Tb-járulék: Adómentes jövedelem, ezért nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §]

Temetési segély

Szja: A temetési segély – összeghatártól függetlenül – mentesül az adófizetés alól, akár a munkavállaló, akár a munkavállaló hozzátartozója, egyenes ágbeli rokona részére fizetik azt.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pont]

Társasági adó: A magánszemélynek fizetett segély elszámolható költségként.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet B/1. pont]

Áfa: Ellenszolgáltatás nélküli pénzmozgás, ezért nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

Terményjuttatás

Szja: A szövetkezeti tagnak a tényleges piaci értéknél olcsóbban, legalább azonban önköltségi áron adott termény adómentes természetbeni juttatás. Az egyéb kifizetői kedvezmény azonban csak akkor adómentes, ha üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetik, és mindenki azonos feltételek mellett veheti igénybe.

[Szja-tv. 69. § (2) bek.]

Társasági adó: A terményért kapott ellenértéket bevételként kell kezelni. Az ingyenesen adott termény után fizetendő szja költségnek számít.

[Tao. tv. 3. sz. melléklet A. pont, 1991. évi XVIII. évi tv. 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: A terményjuttatást a termény adómértékével azonos adómérték terheli. Ha az alkalmazott, a tag, a tulajdonos, a volt tulajdonos, a könyvvizsgáló, illetve a felsoroltak közeli hozzátartozója részesül juttatásban alacsony áron, úgy az áfát a teljes forgalmi érték után kell megfizetni, a magánszemély azonban csak az általa fizetett térítési díj után köteles a felszámított áfa összegét megtéríteni. Ha az adóalany ellenérték nélkül ad terményt, az áfa-törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a termény forgalmi értéke után kell az áfát megfizetnie. Az ellenérték nélküli átadást azonban csak akkor terheli áfa-kötelezettség, ha az átadott termény előállításával, beszerzésével kapcsolatos, korábban felmerült áfát vissza lehetett igényelni.

[Áfa-tv. 6. § (1) bek., 7. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Amennyiben a juttatás adómentes, akkor nincs járulékfizetési kötelezettség sem.

Társaság (tagi jogviszonynál): Társaságnál nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Amennyiben a juttatás adómentes, akkor nincs járulékfizetési kötelezettség sem.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

Terményjuttatás önköltségi áron

Lásd: Önköltségi áron juttatott termény, szolgáltatás

Természetben nyújtott étkeztetés

Szja: Havi 2200 forint összeghatárig adómentes a természetben nyújtott étkeztetés, ha az alkalmazott a munkahelyen vagy a munkaközi étkezési szünetek idejében, a munkahely elérhető körzetében lévő étkezőhelyen veszi azt igénybe. Az adómentesség kiterjeszthető a munkáltató volt nyugdíjasára, a szakmunkástanulóra, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő diákra, a társaság tagjára azonban nem.

[Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pont]

Társasági adó: A természetben biztosított étkeztetés költsége és az esetlegesen ehhez kapcsolódó járulékok (tb, szja stb.) ráfordításként számolhatók el.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha a cég maga biztosítja az étkeztetést, csak akkor vonhatja le a kapcsolódó kiadások áfáját, ha a magánszemélytől a szolgáltatásért ellenértéket kér. Ilyenkor 12 százalékos adókötelezettség terheli az étkeztetőt a magánszemély által fizetett térítésének összege után. Aránytalanul alacsony térítésnél az áfa alapja az étkezés teljes forgalmi értéke, az alkalmazottra azonban kizárólag az általa térített összeg áfája terhelhető át. Ha a cég ingyenesen étkeztet, a kiadások áfa-tartalma nem vonható le, és a szolgáltatást sem terheli áfa. Amennyiben a cég máson keresztül biztosítja az étkeztetést, az áfa-törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerint szolgáltatásközvetítőként lép fel. Az étkeztető által kiszámlázott áfát akkor érvényesítheti, ha a dolgozók fizetnek a szolgáltatásért. (Aránytalanul alacsony ár esetén a forgalmi érték az irányadó.)

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a) pont, 8. § (1) bek., 22. § (6) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A havi 2000 forintot meg nem haladóan biztosított étkeztetés járulékmentes. Az e feletti részt 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulék terheli.

Társaság (tagi jogviszony): 33 százalékos járulékalapot képez.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nem képez járulékalapot, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Amennyiben járulékköteles, a kifizetőnek tételes hozzájárulást kell fizetnie.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Természetbeni munkabér

Szja: A természetbeni munkabér értékét meg kell határozni a munkaszerződésben. Ennek hiányában a természetbeni munkabér értékeként a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. A természetbeni munkabér nem önálló tevékenységből származó bérjövedelem címén adózik.

[Szja-tv. 69. § (2) bek.]

Társasági adó: A kifizetett bér és járulékai költségnek minősülnek.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: A munkáltatót áfa-fizetési kötelezettség nem terheli (nem termékértékesítés történik).

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: A munkabér a munkaviszonyhoz kapcsolódó fogalom.

Foglalkoztató: 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie a természetbeni munkabér beszerzési ára, annak hiányában a szokásos piaci értéke után.

Társaság (tagi jogviszony): Tagsági viszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a természetbeni munkabér beszerzési ára vagy annak hiányában a szokásos piaci értéke után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

További munkaviszony díjazása

Szja: A dolgozó több munkáltatóval is állhat munkaviszonyban. Valamennyi munkaviszony alapján kapott díjazás bérjövedelemnek számít. Az adójóváírás szempontjából a több kifizetőtől kapott bér egy jogosultsági hónapnak számít. Az adóelőlegnél a kedvezményt a munkavállaló nyilatkozata alapján kizárólag egy munkáltató érvényesítheti.

[Szja-tv. 3. § 21. pont, 24. §, 33. §, 47. §]

Társasági adó: A kifizetett bér és járulékai költségnek minősülnek.

[1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként a díjazás nem tartozik a törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Amennyiben a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után megfizetni a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Amennyiben a biztosított foglalkoztatási ideje egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §, 31-32. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Csak akkor kell tételes hozzájárulást fizetni, ha azt a másik jogviszonyban a kifizető nem fizette meg.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Továbbképzés költsége

Szja: A továbbképzési költségek megtérítése – számla alapján - adójogi szempontból nem költségtérítés. "Nem bevétel" a továbbképzési költség megtérítése, ha a magánszemély a tevékenysége ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében vesz részt a tanfolyamon. Ezt bizonylattal kell alátámasztani. Ha a továbbképzés költségének átvállalása nem a számla bevonásával történik, a magánszemély a kiadást a bizonylatok alapján, az adóbevallásában számolhatja el.

[Szja-tv. 8. §]

Társasági adó: A dolgozónak, a személyesen közreműködő tagnak és a választott tisztségviselőnek biztosított továbbképzés költsége ráfordításként számolható el, ha az a vállalkozás érdekében szükséges volt. Egyébként továbbképzés címén nem érvényesíthető költség.

[Tao. tv. 3. számú melléklet 6. pont]

Áfa: A továbbképzés tárgyi adómentes szolgáltatás. Ha a cég a felmerült költségek egy részét vállalja csak át, a magánszemély által fizetett térítés a magánszemély részére is számlázandó. Ha a magánszemély köt szerződést az oktatóval (az ő nevére szól a számla is), a munkáltató (kifizető) ingyenesen vállalja át a tartozást, ez pedig nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (4) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Járulékfizetési kötelezettség csak szja-kötelezettségnél van.

Társaság (tagi jogviszony): Járulékfizetési kötelezettség csak szja-kötelezettségnél van.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Járulékfizetési kötelezettség csak szja-kötelezettségnél van.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Az szja-köteles juttatás után a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Túlmunka

Szja: A túlmunka díjazása munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemként adózik.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, így a díjazás elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Társaság (tagi jogviszony): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Munkaviszonyban a kifizetés után, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Újításból származó jövedelem

Szja: A magánszemélyt a munkaviszony keretében létrehozott újításért külön díjazás illeti meg. Az újításért kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekinthető, de a szellemi tevékenységre vonatkozó adókedvezmény szabályai ezzel összefüggésben nem alkalmazhatók.

[Szja-tv. 16-18. §, 39. § (2) bek.]

Társasági adó: Tárgyi eszközhöz kapcsolódó újítás díja kizárólag értékcsökkenésként érvényesíthető, mivel a vállalkozás gazdasági érdekeit egy éven túl szolgálja. Termékújítás esetén a bekerülési érték költség, a hasznosításából befolyt összeg pedig bevétel.

[1991. évi XVIII. tv. 22. §, 37-38. §]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az újítási díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja az szja-előleg alapja. Ez önálló tevékenységnél a bevétel 90 százaléka, ha pedig a magánszemély a tételes költségelszámolás mellett dönt, a bevétel minimum 50 százaléka.

Társaság (tagi jogviszonynál): az újítási díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie. A járulék alapja az szja-előleg alapja. Ez önálló tevékenység folytatásakor a bevétel 90 százaléka, ha pedig a magánszemély a tételes költségelszámolás mellett dönt, a bevétel minimum 50 százaléka.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Az szja-alapot képező díj után, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Üdülési hozzájárulás

Szja: Az üdüléséhez adott pénzbeli hozzájárulás személyes szükségletet célzó, adóköteles jövedelemként jelentkezik. Adómentes természetbeni juttatás ellenben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott kifizetői engedmény, amely az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de – több kifizető esetén is – legfeljebb évi 10 ezer forintig terjedhet. Az adómentesség előfeltétele, hogy a magánszemélynek az üdülési csekk átvételéről nyilatkozatot kell tennie, amelyet mindkét fél köteles megőrizni.

[Szja-tv. 8. §, 1. sz. melléklet 8.3. pont, 9.1. pont]

Társasági adó: A munkavállalónak fizetett hozzájárulás és annak járulékai elszámolhatók költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Ellenszolgáltatás nélküli ügylet, ezért nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 8. § (1) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A hozzájárulás után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): A hozzájárulás után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): A hozzájárulás után, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Üdültetés

Szja: A saját üdülőben biztosított üdültetés adóköteles természetbeni juttatás, kivéve ha az igénybevevő a teljes ellenértéket megtérítette. A fizetendő adó alapja a tényleges igénybevételnek megfelelő bérleti díj (üdülési jog ellenértéke) és az esetleges térítési díj egynapi összegének különbözete az eltöltött napokra számítva. Adómentes természetbeni juttatásnak tekintendő, ha a társaság ún. kedvezményes üdülési csekket ad a magánszemély részére, feltéve ha az engedmény a csekk értékének 50 százalékát nem haladja meg, de – több kifizető esetén is – legfeljebb évi 10 ezer forint.

[Szja-tv. 8. §, 69. §, 1. sz. melléklet 8.3. pont, 9.1. pont]

Társasági adó: Az üdülő fenntartásának, üzemeltetésének közvetlen költsége ráfordításként számolható el. Az esetlegesen fizetendő 44 százalékos szja-költségnek minősül.

[Tao. tv. 3. számú melléklet]

Áfa: Ha a cég saját üdülőben térítés ellenében üdültet, levonhatja az ezzel összefüggő kiadásainak áfa-tartalmát. (Az üdültetés díját 12 százalékos áfa terheli.) Az adó alapja az alkalmazott, a tag által fizetett térítés mértékétől függ. Aránytalanul alacsony térítési díjnál az üdülési szolgáltatás teljes forgalmi értéke képezi az adóalapot, míg a magánszeméllyel kizárólag a tényleges térítés áfája fizettethető meg. Ha a térítés mértéke arányban áll az igénybe vett szolgáltatás értékével, a cégnek a tényleges térítés után kell áfát fizetnie.

Ha a cég más adóalany közreműködését veszi igénybe, csak akkor vonhatja le a kiszámlázott áfát, ha a magánszemély – részben vagy egészben – megtéríti az üdültetés árát. A magánszemélyt terhelő költségtérítés áfa-kötelezettséggel (12 százalék) jár. Ha az adó alapja aránytalanul alacsony és alkalmazott, tag, tulajdonos, volt tulajdonos, könyvvizsgáló, illetve a felsoroltak közeli hozzátartozója veszi igénybe az üdülést, a forgalmi értéket kell az üdülési térítésnek tekinteni. Ha az üdülés ingyenes, a cég nem igényelheti vissza az üdültetést végző által kiszámlázott áfát, ugyanakkor áfa-fizetési kötelezettség sem terheli. Más a helyzet akkor, amikor az üdültető közvetlenül a magánszeméllyel szerződik – a számlát is a magánszemély nevére állítják ki -, a cég viszont megtéríti az üdülési díj egy részét. A munkáltató (kifizető) ingyenes tartozásátvállalása nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az adóköteles rész után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Az adóköteles rész után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Biztosított (alkalmazott, megbízott, tag): Nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség, mert természetbeni juttatásnak minősül.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Az adóköteles rész után a kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint.

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Ügyeleti díj

Szja: Ügyeleti díj a munkaviszonyra tekintettel fizethető. Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnek tekinthető.

[Szja-tv. 24. §, 47. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetésként az ügyeleti díj elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: Az ügyeleti díj után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társaság (tagi jogviszonynál): Nem értelmezhető ez a fogalom.

Biztosított (alkalmazott, megbízott): Az ügyeleti díj után, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Üzemanyag-megtakarítás

Szja: Nem része a magánszemély bevételének – így adót sem kell fizetni – a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma mértékéhez viszonyított üzemanyag-megtakarítás összege után.

[Szja-tv. 25. § (2) bek. a) pont]

Társasági adó: A megtakarítás összege elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Munkaviszony alapján juttatják, így nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Üzleti, hivatali utazás költségtérítése

Lásd: Hivatali, üzleti utazás költségtérítése

Üzleti vendéglátás

Szja: Adómentes a magánszemélynek tevékenysége végzésével szoros összefüggésben, üzleti esemény alkalmával, reprezentáció címén adott juttatás.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.19. pont]

Társasági adó: A reprezentációként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része növeli a vállalkozás társaságiadó-alapját, feltéve hogy a juttatás után a 44 százalékos szja t nem fizették meg. Amennyiben a reprezentáció után 44 százalékos szja-t is fizetni kell, úgy annak összege ráfordításként számolható el.

[Tao. tv. 8. § (1) bek. k) pont]

Áfa: Ha a vendéglátás kizárólag az adóalany gazdasági tevékenységét szolgálja, az áfa levonható és nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség sem. (Tárgyi adómentes adóalany levonási joggal természetesen nem élhet.)

[Áfa-tv. 32. §, 33. § (1) bek. b) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Választott tisztségviselő juttatása

Szja: A választott tisztségviselő tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így vele szemben költségelszámolásra nincs lehetőség. (Választott tisztségviselők: felügyelőbizottsági tagok, igazgatósági tagok, társasházi közös képviselők.)

[Szja-tv. 24. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetésnek minősül és elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 11. pont]

Áfa: Munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszony alapján folyósítják, ezért nincs áfa-vonzata.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek minősül, feltéve hogy a tiszteletdíj eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra számítva a minimálbér harmincadrészének 30 százalékát. Ilyenkor mind a kifizetői, mind a biztosítotti oldalról járulékalapot képez.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: A kifizetőnek tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, feltéve hogy más még nem fizette meg azt. A hozzájárulás összege a jogviszony fennállása alatt havi 3600 forint, illetve napi 120 forint. A választott könyvvizsgáló díjazása után viszont százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetni.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §, 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Vállalkozásból vagyonkivonás

Szja: A vállalkozásba befektetett adózatlan vagyon, valamint a szövetkezettől ingyenesen kapott vagyoni érték után a kivonáskor kell adózni. Az ügyvédi kamara vagyonából az ügyvédi iroda tagjának, illetve az egyéni ügyvédnek juttatott vagyon után akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az ügyvédi tevékenység megszűnik. A 20 százalékos adót az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

[Szja-tv. 68. §]

Társasági adó: A jegyzett tőke után nem kell 20 százalékos osztalékadót fizetni, ha a külföldi befektető a kapott osztalékot belföldi gazdasági társaság, szövetkezet alapítására, jegyzett tőkéjének az emelésére fordítja, feltéve hogy a kifizető – a jogosult rendelkezése alapján - az osztalékot közvetlenül a gazdasági társaság, szövetkezet részére fizeti ki. Osztalékadót kell fizetni a jegyzett tőke csökkentése, a jegyzett tőkének megfelelő részvény, üzletrész értékesítése, a társaság megszűnése esetén.

[Tao. tv. 27. § (5), (6) bek.]

Áfa: A vagyonkivonásnak akkor van áfa-vonzata, ha ténylegesen termékkivonás történik. Az áfa-törvény rendelkezései szerint áfa-kötelezettséggel jár a termék tulajdonának átruházása, feltéve ha a termék áfáját korábban le lehetett vonni. Az adót a termék forgalmi értéke és a rá vonatkozó adómérték szerint kell meghatározni. Az új tulajdonos részére az ügyletről áfát is tartalmazó számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. A magánszemély adóalany – ha a tevékenysége nem tárgyi adómentes – az átterhelt áfát visszaigényelheti.

Nem keletkezik vagyonkivonás címén áfa-fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ha a vállalkozói tevékenységét megszünteti, és – az áfa-törvény hatálya alá tartozó – tevékenységét magánszemélyként tovább folytatja. Az egyéni vállalkozónak nincs a magánvagyonától elkülönült vállalkozói vagyona, így a vállalkozói minőség megszüntetése nem tekinthető vagyonkivonásnak.

[Áfa-tv. 7. § (1) bek. a) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Egészségügyi hozzájárulás: Százalékos mértékű (11 százalék) hozzájárulást kell fizetni.

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §]

Védőeszköz

Szja: A védőeszköz átadása adómentes juttatásnak tekinthető, ha az alkalmazott jogszabályi előírás alapján kapja azt.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.8. pont]

Társasági adó: A vállalkozás működéséhez szükséges védőeszköz – a hasznosítás időtartamától függően – ráfordításként, illetve amortizációként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 37. §, 2. számú melléklet 7. pont]

Áfa: A cég a nevére szóló számla alapján levonhatja a védőeszköz beszerzése, előállítása, használata kapcsán felmerült, előzetesen felszámított áfát, kivéve ha tevékenysége tárgyi adómentes.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a), b) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Védőital

Szja: A jogszabály vagy hatóság által előírt védőital adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.8. pont]

Társasági adó: A védőital beszerzési költsége ráfordításként számolható el.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 7. pont]

Áfa: A cég a saját nevére szóló számla alapján levonhatja a védőital beszerzése, előállítása, használata kapcsán felmerült, előzetesen felszámított áfát, kivéve ha a tevékenysége tárgyi adómentes.

[Áfa-tv. 33. § (1) bek. a), b) pont]

Tb-járulék: Nincs tb-vonzata.

Egészségügyi hozzájárulás: Nem kell hozzájárulást fizetni.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

Végkielégítés

Szja: A munkaviszony megszűnésével összefüggésben végkielégítés kétféle jogcímen adható. A kollektív szerződés alapján folyósított végkielégítés munkaviszonyból származó, nem rendszeres jövedelemnek tekinthető. A törvényben meghatározott mértékű végkielégítés nem bérjellegű jövedelem. Ebből 20 százalék adóelőleget kell levonni, amelyet az egyes adóévekre olyan arányban kell figyelembe venni, ahogyan a végkielégítés összegét megosztják.

[Szja-tv. 3. § 21. pont, 26. §]

Társasági adó: Személyi jellegű kifizetés, így elszámolható költségként.

[1991. évi XVIII. tv. 2. számú melléklet 12. pont]

Áfa: Munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

[Áfa-tv. 5. § (2) bek.]

Tb-járulék: Foglalkoztató: A bruttó kifizetés járulékot képez, amely után 33 százalékos társadalombiztosítási (22% nyugdíj-biztosítási + 11% egészségbiztosítási) járulékot kell fizetnie.

Társasági (tagi jogviszonynál): Tagi jogviszonyban ez a fogalom nem értelmezhető.

Biztosított (alkalmazott): Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy, akkor 8%-os, ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2%-os nyugdíjjárulékot, illetve mindkét esetben 3%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a kifizetés után.

[Tbj. 4. §, 18. §, 19. §, 20. §, 24. §]

[1998. évi LXVI. tv. 3. §, 4. §, 6. §, 7. § (2) bek., 8. §]

Az összeállítást készítették:

Varga Katalin, Juhász Andrea

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 18.) vegye figyelembe!