Fogalmak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 18.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/02. számában (1999. március 18.)

Ajándék: ingyenes juttatás. Nem tekinthető ajándéknak azonban az olyan juttatás amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben, vagy előny nyújtása, megszerzése érdekében adtak (pl. a borravaló, a hálapénz stb.).

[Szja-tv. 1. számú melléklet 7.2. pont]

Az ajándék ingyenes vagyoni előny, amelyről az ajándékozó – saját vagyona rovására - lemond a megajándékozott javára.

[1959. évi IV. tv. 579. § (1) bek.]

Beiskolázási segély: az iskolakezdést segítő támogatás.

[Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Értesítő 1992/6. szám, 1992/137. iránymutatás]

Bedolgozónak fizetett rezsiköltség-térítés: a bedolgozó által viselt, a munkavégzés során felmerült tényleges költségek fedezetére szolgáló térítés. Rezsiköltségnek minősül különösen:

1. a) a bedolgozók tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költsége - állóeszköz esetében értékcsökkenési leírása – az eszközök várható élettartama és forgalmi értéke szerint számítva,

b) bérelt munkaeszköz esetén a bérleti díj,

2. a gépek (termelőberendezések) javításának és karbantartásának költségei,

3. a gépek (termelőberendezések) működtetésének energiaköltségei,

4. a bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségei,

5. a munkahely megvilágításának költségei,

6. a munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségei,

7. helyiség vagy helyiségrész használati díja, beleértve például a fűtési, takarítási költségeket is. Bérelt helyiség esetén a bedolgozói munka végzése miatt keletkezett külön költség,

8. a munkaruha költsége abban az esetben, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár.

[24/1994. (II. 25.) Korm. rend. 18. § (1) bek., melléklet]

Bér: a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, a munkanélküli-járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, pályakezdők munkanélküli-segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye. Nem minősül bérjövedelemnek a munkáltató által a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés díja, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár-tag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulás, a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek.

[Szja-tv. 3. § 21. pont]

Bérpótlék: a) a munkavállaló részére a személyi alapbérén felül fizetett pótlék. Számítási alapja – eltérő megállapodás alapján - a munkavállaló személyi alapbére.

[1992. évi XXII. tv. 145. §, 146. § bek.]

b) A munkavégzés különleges feltételeit (a sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bérösszeg, amennyiben a jelzett tényezőket nem vették figyelembe a munkavállaló személyi alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál. Törvényben, illetve kollektív szerződésben meghatározott, gyakoribb bérpótlékok: a műszakpótlékok (pl. a délutáni, éjszakai pótlék), a munkavégzés különleges körülményei miatt fizetett pótlékok (pl. a melegüzemi pótlék), a különleges beosztás vagy képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. a közalkalmazottak vezetői és címpótléka, a nyelvpótlék), a túlórapótlékok (beleértve a munkarend szerinti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkák bérpótlékát is), a tanulók és az átképzésben részt vevők oktatásáért járó pótlékok, a pedagógusok részére fizetett szakvezetői pótlékok, készenléti díjak, ügyeleti pótlékok, a bányászati hűségjutalom, vizsgáztatási díjak (munkakörhöz kapcsolódó), a kiemelt szereléshelyi, építéshelyi pótlékok, a pénzkezelési pótlék, a pénzintézeti nyitvatartási pótlék, a BKV-autóbuszvezetők forgalmi juttatásai, egyéb – törvényben vagy kollektív szerződésben meghatározott – bérpótlékok (pl. gépjármű-vezetési pótlék, egészségre ártalmas munka címén fizetett pótlék). Nem tartoznak a bérpótlékok körébe egyes, pótlékként nevesített jövedelmek (pl. családi pótlék), valamint költségtérítések (pl. különélési pótlék).

[Munkaügyi Statisztikai Fogalmak, KSH Bp. 1995.]

Betegszabadság: a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – megillető, naptári évenként tizenöt munkanap szabadság.

[1992. évi XXII. tv. 137. § (1) bek.]

Betegszabadság idejére járó díjazás: a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

[1992. évi XII. tv. 137. § (3) bek.]

Biztosítási díj (bruttó): a biztosítási szerződésben (egyesületi alapszabályban) megjelölt és pénzben kifejezett ellenérték, amely a kockázati díjon túl a biztosító működéséhez szükséges költségeket, ráfordításokat és a nyereség fedezetét is tartalmazza.

[1995. évi XCVI. tv. 3. § 8. pont]

Biztosítási szerződés: a biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.

[1959. évi IV. tv. 536. § (1) bek.]

Devizaellátmány: a kiküldött részére – utólagos leszámolásra – adott ellátmány, amely a napidíj, a szállásköltség és a dologi költségek összegét tartalmazza.

[15/1994. (AEÉ 5.) APEH-utasítás 7. § (2) bek.]

Egészségügyi hozzájárulás: az egészségügyi hozzájárulás adójellegű fizetési kötelezettség, amelyet százalékosan, illetve tételesen határoznak meg.

A százalékosan meghatározott egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség e jövedelem után, a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást.

A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt terheli azzal, hogy a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló

– munka-, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,

– tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,

– bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetve a felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,

– választott tisztségviselői jogviszony (helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati képviselő is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,

– a munkanélküli-járadék vagy keresetpótló juttatás folyósítása,

– a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása

alapján kell fizetni.

Amennyiben nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki a jövedelmet, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét.

[1998. évi LXVI. tv. 2. §, 6. §]

Értékpapír: a) minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft.-üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

[Szja-tv. 3. § 34. pont]

b) A kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz.

[1996. évi CXI. tv. 3. § (2) bek.]

c) A pénzkövetelésről szóló okmány, amelynek kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír ellenében az értékpapír jogosultjának. Értékpapírnak csak olyan okirat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását) a jogszabály lehetővé teszi.

[1959. évi IV. tv. 338/A § (1)–(2) bek.]

d) Minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, így különösen a kötvény, a részvény, a részjegy, a célrészjegy, a vagyonjegy, a letéti jegy, a kincstárjegy, a befektetési jegy, a közraktári jegy és a kárpótlási jegy.

[1990. évi XCI. tv. 97. § o) pont]

Értékpapír szokásos piaci értéke: értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;

b) a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam);

c) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike;

d) azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)-c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.

[Szja-tv. 3. § 59. pont]

Étkezési utalvány: a kizárólag készétel fogyasztására, vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pont]

Feltalálói díj: a feltalálónak a találmányért járó díj.

[1995. évi XXXIII. tv. 13. § (1) bek.]

Feltalálói tevékenység: a feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (sic!).

[1995. évi XXXIII. tv. 4. § (1) bek.]

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

[27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 7. § 1. pont]

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység.

[27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 7. § 2. pont]

Forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között – normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

[Áfa-tv. 13. § 13. pont]

Hivatali személygépkocsi: a kifizető tulajdonában álló, üzemi, üzleti célra használt személygépkocsi.

[Adó és Ellenőrzési Értesítő 1992/5. szám, 1992/102. APEH-iránymutatás]

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése során, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen azt, amelyre kiküldetés (kirendelés) miatt van szükség.

[Szja-tv. 3. § 10. pont]

Hétvégi hazautazás: ha a munkavállaló ideiglenesen - munkavégzési célból – a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe költözik (napi munkába járással elérhető távolságra), hétvégi hazautazásnak minősül, a lakóhelyére történő heti egyszeri oda-vissza utazás.

[78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. § c) pont]

Hűségjutalom: a bányászati szakágazatba sorolt munkáltatóval munkaviszonyban álló, teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül a 4/1988 (V. 26.) IpM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, illetve ennek alapján a kollektív szerződésben rögzített munkakört ellátók külön juttatása. A hűségjutalmat a munkavállaló munkaköre, hűségévei alapján évente kell megállapítani.

[4/1988. (V. 26.) IpM rendelet 2. §, 3. § (1) bek.]

Ideiglenes kiküldetés: a külszolgálat tényleges időtartama - egybefüggően – a 90 napot nem éri el.

[1996/192. APEH-iránymutatás]

Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, a bevétel szja-törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak az szja-törvény előírásai szerint meghatározott hányada.

[Szja-tv. 4. § (1) bek.]

Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg. Ilyen továbbá minden olyan juttatás, amelyet a munkáltató törvényben, illetve kollektív szerződésben meghatározott mértéken felül fizet (pl. a kötelezőt meghaladó mértékű jubileumi jutalom vagy végkielégítés stb.).

[Munkaügyi Statisztikai Fogalmak, KSH Bp. 1995.]

Kamat: a) a takarékbetét, a takaréklevél, a devizabetét kamata;

b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak nevezi, ideértve azt az árfolyamnyereséget is, amelyet az ilyen értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) áron történő kibocsátása esetén a jegyzési ár és a névérték között a kamat helyett kap az értékpapír lejáratakor a magánszemély, valamint ideértve az ilyen értékpapír nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is;

c) a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is;

d) a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, az szja-törvény 65. § (1) bek. f) pont és a 65. § (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel;

e) az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamata – ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is –, illetőleg a helyette elért árfolyamnyereség akkor, ha a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e után vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az szja-törvény 65. § (1) bek. f) pontja és a 65. § (3) bekezdés rendelkezéseire is;

f) a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is – a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a fenti, d)-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek;

g) a tőkeérték-növelő (a hozamot vagy annak egy részét tőkésítő), nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeérték-növekménye is;

h) a b) és a g) pontban nem említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) jegyzési ára és a névértéke között, illetőleg tőkeérték-növekmény címén kamat helyett elért bevétel is azzal, hogy ebben az esetben az e) és f) pont rendelkezését alkalmazni kell.

[Szja-tv. 65. § (1) bek., (3) bek.]

Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

[Szja-tv. 3. § 11. pont]

Kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, amelynek az egyedi – adót is tartalmazó – forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 500 forintot.

[Áfa-tv. 13. § 6. pont]

Kis összegű kifizetés: az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján kifizetett, 5000 forintot meg nem haladó összeg.

[Szja-tv. 73. § (1) bek.]

Költözködéshez adott térítés: a szolgálati érdekből más helységbe áthelyezett, átvezényelt hivatásos katonának, büntetés-végrehajtási szervezetnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjának fizetett összeg. Az átköltözéssel felmerülő kiadások megtérítésére, költözködési költségtérítés címén a bútorok és az egyéb ingóságok szállítási költsége, a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egyszeri utazási költsége és költözködési átalány jár.

[18/1996. (XII. 29.) HM rendelet 14-15. §, 7/1997. (III. 26.) IM rendelet 12-13. §]

Költözködési költségátalány: a költözködési átalány a nem vagy nehezen számszerűsíthető költségeknek, továbbá a bútorok és más ingóságok fokozott elhasználódásának, továbbá a hivatásos katonák esetén az egyéb, költözködéssel meg nem térülő költségek megtérítését szolgálja.

[18/1996. (XII. 29.) HM rendelet 15. §, 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet 32. §, 7/1997. (III. 26.) IM rendelet 16. §]

Költségtérítés: az a bevétel, amelyet a magánszemély az szja-törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kap, kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében. Nem tartozik e kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve ha az szja-törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

[Szja-tv. 3. § 16. pont]

Különélési pótlék: a nem állandó lakóhelyén munkaviszonyban álló munkavállaló részére a kollektív szerződésben rögzített feltételekkel és mértékben fizethető költségtérítés, amelynek összege napi 60 forint.

[13/1989. (IV. 30.) MM rendelet 3/A § (1) bek., melléklet C) pont.]

Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése során, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

[Szja-tv. 3. § 12. pont]

Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt külföldi munkavégzés.

[Szja-tv. 3. § 13. pont]

Lakáscélú hitel: a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján nyújtotta a munkavállalójának olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, amely nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni.

[Szja-tv. 72. § (4) bek.]

Lakáscélú felhasználás: belföldön lakótelek, lakás vásárlása, építése, bővítése, azzal, hogy bővítés alatt a lakás alapterületének olyan növelése értendő, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi.

[Szja-tv. 3. § 27. pont, 38. § a) pont]

Magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás: a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással kiegészítheti munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig.

[1997. évi LXXXII. tv. 26. § (5) bek.]

Maradványértéken megvásárolt vagyontárgy: a kifizető által harmadik személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett és magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy, amelyet később a magánszemély maradványértéken vásárol meg.

[Szja-tv. 69. § (5) bek.]

Megbízás: polgári jogi szerződéstípus, amely alapján a megbízott köteles a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni a rábízott ügyet. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetve a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott ingyen vállalta az ügy ellátását.

[Polgári Törvénykönyv 474. § ]

Munkába járás: a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás.

[78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §]

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a munkaviszonyon kívül bármilyen munkavégzésre irányuló tevékenység, amelyet személyesen és díjazás ellenében végeznek. Ilyen jogviszonyban áll például a segítő családtag, bedolgozó, megbízási jogviszonyban álló személy. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van annak is, aki nem egyéni vállalkozó, de vállalkozási jellegű jogviszony keretében végez el valamilyen munkát. Idetartozik az a szerző is, aki szerzői díjas tevékenységéért nem vállalkozási vagy megbízási, hanem felhasználási szerződés keretében kapja a díjat.

[1997. évi LXXX. tv. 5. §]

Munkaruha: a munkáltató által a munkavállalónak adott, a munkavállaló munkaköréhez igazodó ruházati termék.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.24. pont]

Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és tovább szolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,

[Art. 97. § l) pont]

Munkaviszonyból származó jövedelem: az a jövedelem, amelyet a magánszemély vagy a munkáltató a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a munkaviszonyban folytatott tevékenységre tekintettel kifizetett és igazolt bevételből.

[Szja-tv. 3. § 22. pont]

Munkásszállás: a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemélyek elhelyezésére szolgál, akiknek nincs lakóhelyük azon a településen, ahol a munkahelyük van. Nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősített viszony áll fenn.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pont]

Napidíj: a kiküldetésben lévő munkavállaló élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére, a kiküldetés tartamára adott élelmezési költségtérítés.

[23/1989. (III. 12.) MT rendelet 2. § (1) bek.]

Napi munkába járás: a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazás.

[78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §]

Nem önálló tevékenység: a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, ha az érte adott juttatást a vállalkozás költségei között elszámolja, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót), a segítő családtag tevékenysége.

[Szja-tv. 24. § (1) bek.]

Nem rendszeres bér: a nem havi rendszerességgel fizetett bér. Ilyennek minősül különösen a jutalom, a prémium, a magánszemélynek fizetett albérleti (szállás)díj – kivéve ha ezeket havonta számolják el –, a sorkatona egyszeri bevonulási segélye, a közlekedésben alkalmazott forgalmi juttatás, a bányász hűségjutalma, a melegüzemi pótlék, a szabadságmegváltás, az üdülési hozzájárulás.

[Szja-tv. 47. § (13) bek.]

Osztalék: a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, feltéve hogy az nem minősül a d) pont rendelkezésében említett jövedelemnek;

c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

d) a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.

[Szja-tv. 66. § (1) bek.]

Osztalékelőleg: a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható nyereségre tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg.

[Szja-tv. 66. § (4) bek.]

Önálló tevékenység: minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely az szja-törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el.

[Szja-tv. 16. § (1) bek.]

Prémium: az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg.

[Munkaügyi Statisztikai Fogalmak, KSH Bp. 1995.]

Reprezentációs költség: a) az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezenfelül biztosított szolgáltatás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás költsége, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és a társadalmi eseményekhez (például nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen felmerült költségek (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül), kivéve ez utóbbit, ha a vállalkozó megfizette utána a természetbeni juttatások 44 százalékos adóját;

[Szja-tv. 11. számú melléklet I/18. pont]

b) a társasági- és osztalékadó-törvény szerint reprezentációs költség az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezenfelül nyújtott szolgáltatás költsége, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és a társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költség általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül.

[Tao. tv. 4. § 31. pont]

Részjegy: A szövetkezet alapításakor, valamint a tag belépésekor jegyzett értékpapír, amely nem ruházható át másra, nem vonható bírósági végrehajtás alá a szövetkezeti tag harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt, részesedésre jogosít a szövetkezet adózott eredményéből.

[1992. évi I. tv. 52-53. §]

Szabadságmegváltás: amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, illetve sorkatonai vagy polgári szolgálatra hívják be, és nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, pénzben kell azt megváltani.

[1992. évi XXII. tv. 136. § (1) bek.]

Szellemi tevékenységet folytató magánszemély: az, aki eredeti jogosultként olyan önálló – de nem egyéni vállalkozói – tevékenységből szerez jövedelmet, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom, valamint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy amelyet a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesít.

[Szja-tv. 39. § (2) bek.]

Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a válaszfal mögötti rakodótér bármikor átalakítható a felhasználás szerinti terhek szállítására, ideértve azt az esetet is, ha az ülést visszafordíthatatlan műszaki átalakítással távolították el.

[Szja-tv. 3. § 45. pont]

Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetben, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás.

[Szja-tv. 3. § 35. pont]

Szociálisan rászoruló magánszemély: szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek (eltartottainak) a létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyait is figyelembe véve – csak külső segítséggel képes biztosítani.

[Szja-tv. 3. § 36. pont]

Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban a következő módszerek valamelyikével megállapított (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség- és jövedelemmódszerrel, amelynek során a szokásos piaci értéket az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci érték az a)-c) pontokban foglaltak szerint nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelő.

[Szja-tv. 3. § 9. pont]

Szövetkezeti üzletrész: a szövetkezet által – az üzletrésztőkéből, amelyet az eredménytartalékból és a tőketartalékból képez a közgyűlés döntése szerint – a tagok részére – az alapszabály rendelkezésének megfelelően – juttatott rész, erről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani.

[1992. évi I. tv. 55. § (1) bek.]

Találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható megoldás. Nem minősül találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; az esztétikai alkotás; a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépprogram; az információk megjelenítése.

Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

[1995. évi XXXIII. tv. 1. § (1)–(2) bek., 9. § (1)–(2) bek.]

Találmányi díj: a feltalálót illető díj.

[1995. évi XXXIII. tv. 13. § (1) bek.]

Tartós kiküldetés: ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több, mint 90 nap.

[168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § b) pont]

Temetési segély: a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó, tartásra köteles hozzátartozó részére folyósított összeg, amely a temetési költségeket fedezi.

[1993. évi III. tv. 46. § (1) bek.]

Természetben nyújtott étkeztetés: a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében melegétkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján történő étkeztetés.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pont]

Természetbeni juttatás: a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában – valamint ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér –, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld-juttatás.

[Szja-tv. 69. § (1) bek.]

További munkaviszony: a másodállás és a mellékfoglalkozás.

[1992. évi XXII. tv. 108. §]

Túlmunka: a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka, ha pedig a munkaidő nincs előzetesen munkanapokra beosztva, akkor a munkaidőkereten felül végzett munka. Nem túlmunka, ha a munkavállaló a munkáltatóval megállapodva az engedélyezett távollét idejét ledolgozza.

[1992. évi XXII. tv. 127. § (1), (3) bek.]

Újítás: a gazdasági tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körében, a vele munkaviszonyban álló személyek és szerzőtársaik által kidolgozott, a szervezetnél új műszaki, illetve szervezési megoldás.

[63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §]

Újítási díj: az újítót megillető díj.

[63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 6. § (1) bek.]

Védőeszköz: a munkáltató által a munkavállaló részére biztosított, megfelelő védelmi képességgel rendelkező, a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő eszköz.

[25/1996. (VIII. 28.) NM rend. 20. § (2) bek.]

Védőital: a zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 ºC (K) EH értéket meghaladó klíma esetén, illetve hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére biztosított folyadék. Ez lehet ivóvíz, üdítő vagy tea.

[25/1996. (VIII. 28.) NM rend. 15. § (3)–(4) bek.]

Végkielégítés: a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

[1992. évi XXII. tv. 95. § (1) bek.]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 18.) vegye figyelembe!