Közzététel a számvitelben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 6.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/06. számában (2000. október 6.)

Beszámolási kötelezettség

A közzététel alapja a számvitelben a beszámolási kötelezettség. Tekintettel arra, hogy a számviteli szabályok 2001. január 1-jétől megváltoznak, ezért összefoglaljuk a nyilvánosságra hozatal és a közzététel - jelenleg még nem hatályos - új szabályait is.

A gazdálkodó a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni [a számvitelről szóló, 2001. január 1-jéig hatályban lévő, 1991. évi XVIII. törvény (Szvt.) 4. §-ának (1) bekezdése].

Magyarországi fióktelep

Beszámoló a működés alatt

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, az Szvt.-ben meghatározott kettős könyvvitellel alátámasztott - az Sztv. 17-56. §-ai szerinti - éves beszámolót köteles készíteni [Szvt. 4. §-ának (3) bekezdése].

Megszűnő fióktelep

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az Szvt. szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül [Szvt. 4. §-ának (4) bekezdése].

Jogelőd nélkül létrejött gazdálkodó

A jogelőd nélkül alapított gazdálkodót alapításának időpontjától [létesítő okirata (társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától] létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] az Szvt. szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli [Szvt. 4/A §-ának (1) bekezdése].

A beszámolási kötelezettség határideje

A jogelőd nélkül alakult vállalkozás az előzőek szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.

Az Szvt. 4/A §-ának (1) bekezdése szerinti időszak egy beszámolási időszaknak minősül akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás időpontjában érvényben lévő előírások szerint kell eleget tenni [Szvt. 4/A §-ának (2) és (3) bekezdése].

Az összevont évesbeszámoló-készítés

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül, továbbá az a vállalkozó, amely a közös vezetésű vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogosultságokkal tőkerészesedés alapján rendelkezik (Szvt. 8. §-a).

Anyavállalat

Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy egy másik leányvállalaton keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

- a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; vagy

- a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja; vagy

- a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy az alapszabály rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol [Szvt. 8/A §-ának (1) bekezdése].

Letétbe helyezés

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. 71. §-ának (1) bekezdése].

Összevont mérleget készítő vállalkozás

Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) - a könyvvizsgáló záradékával ellátott - éves beszámolót a tárgyévet követő év szeptember 30-áig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt 71. §-ának (2) bekezdése].

Mentesség

Az éves beszámoló részét képező üzleti jelentést, az összevont (konszolidált) üzleti jelentést nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni, de biztosítani kell, hogy a vállalkozó [az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnél az anyavállalat] székhelyén az minden érdekelt által megtekinthető módon rendelkezésre álljon, arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen [Szvt. 71. §-ának (3) bekezdése].

Vállalkozás egyszeres könyvvezetéssel

Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített mérleget köteles a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. 71. §-ának (4) bekezdése].

Külföldi székhelyű vállalkozás

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni [Szvt. 71. §-ának (7) bekezdése].

Közzététel

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót (az üzleti jelentés kivételével), illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni, azzal, hogy a kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek [Szvt. 72. §-ának (1) bekezdése].

Beszámoló könyvvizsgálattal

Amennyiben az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót köteles a vállalkozó közzétenni, mégpedig

- 1994. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja az egymilliárd forintot;

- 1996. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot, végül

- 1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó [Szvt. 72. § (2) bekezdésének a)-c) pontja].

Közzététel a munkavállalók, tagok felé

A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon, tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell [Szvt. 72. §-ának (3) bekezdése].

Beszámoló könyvvizsgálat nélkül

Ha az Szvt. 73. §-ának (7) bekezdése szerinti vállalkozó - tehát az, akinek az éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot, valamint az a vállalkozó, akinek az éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el - közzétett éves beszámolója, illetve egyszerűsített éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte." Ilyenkor azonban a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni [Szvt. 72. §-ának (4) bekezdése].

Közzététel az anyavállalatnál

Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni [Szvt. 72. §-ának (5) bekezdése].

Ismételt közzététel

A korábban már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a lezárt év(ek)re vonatkozó - az eredeti adatokat változatlanul hagyva - módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek.

A közzététel kellékei

Az ismételt közzétételhez is szükséges - az Sztv. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó, azaz kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés [Szvt. 72. §-ának (6) bekezdése].

Közzétételi kötelezettség a gyakorlatban

Cégjegyzékben szereplő vállalkozó

A közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi [Szvt. 72. §-ának (7) bekezdése].

A közzététel költségtérítése

A közzétételért a vállalkozó közzétételi költségtérítést fizet az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú bankszámlájára. A térítés megfizetésének igazolását a fentiek szerinti beadványhoz másolatban mellékelni kell.

Cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó

A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó a közzétételről a tárgyévet követő év május 31-ét, az Szvt. 72. § (6) bekezdése szerinti - ismételt - közzétételről az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Szvt. 72. §-ának (8) bekezdése].

A kötelezettség elmulasztásának szankciója

Abban az esetben, ha a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érinti, az érintett fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását [Szvt. 72. §-ának (9) bekezdése].

Egyéb szervezetek beszámolási és közzétételi kötelezettsége

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek évesbeszámoló-készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Rend.) tartalmazza.

A letétbe helyezés határideje

A lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, az erdőbirtokossági társulat, valamint a víziközmű-társulat köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni [Rend. 6. §-ának (1) bekezdése].

A letétbe helyezés teljesítése

A fentiekben meghatározott szervezetek azzal tesznek eleget a közzétételi kötelezettségüknek, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát megküldik az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának [Rend. 6. §-ának (2) bekezdése].

Közzététel saját elhatározásból

Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján köteles nyilvánosságra hozni a fontosabb adatait, illetve amelyik a beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is a tárgyévet követő év május 31-e [Rend. 6. §-ának (3) bekezdése].

Nincs közzétételi kötelezettség

A Rend. 6. §-ának (1)-(3) bekezdése alá nem tartozó egyéb szervezetnek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége az Szvt.-ből, illetve a Rend.-ből adódóan nincs. A beszámolót azonban legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia [Rend. 6. §-ának (4) bekezdése].

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak (pénztár) beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (Rend. I.) szabályozza.

Közzététel

A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát a jóváhagyást követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig a Hivatalos Értesítőben köteles közzétenni [Rend. I. 30. §-ának (1) bekezdése].

Ismételt közzététel

A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - mérleget, eredménykimutatást a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni - az eredeti adatokat változatlanul hagyva -, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb - a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó - összegű hibá(ka)t tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a tartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek.

Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. I. 30. §-ának (2) bekezdése].

Önkéntes nyugdíjpénztár

A 269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (Rend. II.) az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait tartalmazza.

Közzététel

A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni, azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki [Rend. II. 32. §-ának (1) bekezdése].

Ismételt közzététel

A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni - az eredeti adatokat változatlanul hagyva -, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb - a mérlegfőösszeg százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó - összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. II. 32. §-ának (3) bekezdése].

Magánnyugdíjpénztár

A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságaira a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Rend. III.) terjed ki.

Közzététel

A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni [Rend. III. 31. §-ának (1) bekezdése].

Ismételt közzététel

A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni - az eredeti adatokat változatlanul hagyva -, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb - a mérlegfőösszeg százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó - összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá hogy a mérleget, eredménykimutatást a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére megküldjék. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Rend. III. 31. §-ának (2) bekezdése].

Közzététel a felszámolás és végelszámolás alatt

A felszámolás megindításakor a vállalkozás úgynevezett tevékenységet lezáró mérleget készít [a felszámolás és végelszámolás alatti számviteli feladatokról szóló 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet (rendelet) 3. §-ának (1) bekezdése]. A rendelet utalt szakaszának második bekezdése szerint a tevékenységet lezáró mérleg részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, az egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben az Szvt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentősebb összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró mérleg részét képezheti a kiegészítő melléklet abban az esetben, ha az az Szvt. értelmében egyben a beszámolónak is a része. A mérleg azonban nem tartalmaz üzleti jelentést.

Letétbe helyezés és közzététel

A gazdálkodó szervezet a fenti, tevékenységet lezáró mérleg vonatkozásában a korábban már körülírt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a mérleg fordulónapját követő 45 napon belül köteles eleget tenni [rendelet 3. §-ának (4) bekezdése].

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 2001. JANUÁR 1-JÉTŐL

Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Szvt. II.), amelynek IX. fejezete tartalmazza a nyilvánosságra hozatal és a közzététel szabályait.

Letétbe helyezés

A beszámoló nyilvánosságra hozatala - mint az a korábban írtakból is kitűnik - a letétbe helyezéssel valósul meg, ugyanis a letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságon bárki felvilágosítást és másolatot kérhet [Szvt. 153. §-ának (4) bekezdése]. Az Szvt. II. a könyvvezetési formától függően a letétbe helyezés határidejét eltérően határozza meg.

Kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot köteles a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe helyezni az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, mégpedig olyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta [Szvt. II. 153. §-ának (1) bekezdése].

Az anyavállalat letétbe helyezési kötelezettsége

Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta [Szvt. II. 153. §-ának (2) bekezdése].

Egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó

Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő május 30-ig köteles letétbe helyezni a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál [Szvt. II. 153. §-ának (3) bekezdése].

Magyarországi fióktelep

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 120 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni [Szvt. II. 153. §-ának (5) bekezdése].

Közzététel

Könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló

Valamennyi, kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - értve alatta a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg köteles közzétenni.

Nem kötelező a közzététel

El lehet tekinteni a kiegészítő melléklet egészének, avagy egy részének a közzétételétől, amennyiben az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez elegendőek a mérlegben (eredménykimutatásban) szereplő adatok [Szvt. II. 154. §-ának (1) bekezdése].

Könyvvizsgáló által nem ellenőrzött beszámoló közzététele

Abban az esetben, ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetőleg egyszerűsített éves beszámolóját nem ellenőrizte könyvvizsgáló, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradékolást elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén - ezek minden egyes példányán - köteles a következő szöveg feltüntetésére: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." Ilyenkor a kiegészítő melléklet közzététele kötelező [Szvt. 154. §-ának (3) bekezdése].

Az anyavállalat közzétételi kötelezettsége

Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - közzétenni [Szvt. 154. §-ának (4) bekezdése].

Ismételt közzététel

A gyakorlatban előfordul, hogy a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, összevont (konszolidált) beszámolót a vállalkozónak ismételten közzé kell tenni. Az ismételt közzétételre az Szvt. II. rendelkezése értelmében akkor van szükség, ha a hiba a vállalkozásról kialakított megbízható, valós képet lényegesen befolyásolja.

A közzétett beszámoló tartalma

Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év

- mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források összevontan módosító összegeit,

- eredménykimutatása tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan

fel kell tüntetni [Szvt. II. 154. §-ának (5) bekezdése].

A közzétételi kötelezettség teljesítése

Cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó

A közzétételi kötelezettségének - értve ez alatt az ismételt közzétételt is - a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe azzal tesz eleget, ha az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti, avagy egy hiteles másolati példányát - a cégbíróságnál való letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi [Szvt. II. 154. §-ának (7) bekezdése].

Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó

A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - abban az esetben, ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 120 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni [Szvt. II. 154. §-ának (8) bekezdése].

Az üzleti jelentés nyilvánosságra hozatala

Az üzleti jelentés, összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem képezi az éves beszámoló részét, azonban az Szvt. II. 154. §-ának (10) bekezdése kötelezővé teszi annak nyilvánosságra hozatalát. E szerint az üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

A letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség elmulasztása

Amennyiben a vállalkozó nem tett eleget a letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségének, és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekét érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását [Szvt. II. 154. §-ának (9) bekezdése].

A közzétételhez kapcsolódó új értelmezések

Gazdálkodó

Gazdálkodónak minősül a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

Vállalkozó

A vállalkozó kategóriájába tartozik minden olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet - vállalkozási tevékenységet - végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülést, a vízitársulatot, az erdőbirtokossági társulatot, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, amely nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek - például lakásszövetkezet, egyházi jogi személy stb. - közé.

Anyavállalat

Az Szvt. II. alkalmazásában anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál - leányvállalatnál - közvetlenül, avagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a következők közül legalább eggyel rendelkezik:

- a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével, azaz 50 százalékos szavazatarányt meghaladóval tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

- más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

- a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

- a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés - avagy a létesítő okirat rendelkezése - alapján (függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól) döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Leányvállalat

Leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.

Jelentős összegű hiba

Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - az eredményt, valamint a saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, jelentős összegű hibáról beszélünk. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, az ellenőrzések során - azonos évet érintően - megállapított hibák, hibahatások az eredményt, a saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

Nem jelentős összegű hiba

Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - az eredményt, a saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fentiek szerinti összeghatárát, nem jelentős összegű hibáról van szó.

Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba

Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintendő, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja a saját tőke értékét, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő, avagy csökken).

Mérlegkészítés időpontja

A mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni [Szvt. II. 3. § (1) bekezdésének 1., 2. pontja, (2) bekezdésének 1., 2. pontja, (3) bekezdésének 3., 4., 5. pontja, valamint (6) bekezdésének 1. pontja].

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 6.) vegye figyelembe!