7. Eho, ekho

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2019/01. számában (2019. január 1.)

7.1. Egészségügyi hozzájárulás

7.1.1. Nem pénzbeli juttatás ehoterhelése

A vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §), értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §), osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §), árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §) után az egészségügyi hozzájárulást a nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. [Eho-tv. 3. § (3a) bekezdés]

7.1.2. Az eho alóli mentesülés esete más tagállamban fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel

Pontosításra került az egészségügyi hozzájárulás alóli mentesítés akkor, amikor más tagállamban fennálló biztosítási jogviszony esetén nem kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. 2018. július 26-ától az Európai Unió intézményeinél fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy – a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyekhez hasonlóan – mentesülhet az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, ha az intézménynél fennálló biztosítási jogviszonyt a külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolással tanúsítja. [Eho-tv. 5. § (3) bekezdés]

7.2. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény [48. § (3) bekezdése] szerint, ha a biztosított az ún. irányadó időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Így előfordulhat olyan eset, hogy – tényleges jövedelem hiányában – a szerződés szerinti jövedelem alapján kell meghatározni a táppénz alapját, és ebben az esetben a minimál­bér alkalmazásának, az azzal való összevetésnek nincs helye. Ha azonban a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a ma­gánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Azaz munkaviszony esetén a minimálbér erejéig az általános közteherviselési szabályok irányadóak (valamennyi járulék megfizetésre kerül), és az e feletti rész tekintetében alkalmazhatók az ekhós adózási mód speciális rendelkezései. [Ekho tv. 3. § (7) bekezdés]

Az Ekho tv. szerint az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Az ekhós adózási mód alapján történő közteherviselés nem jogosít pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, ezért olyan jövedelemrész nem képezheti pénzbeli ellátások alapját, amely után csupán ekho került megfizetésre. [Ekho tv. 12. §]

Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe. Így ha egy tevékenységre az ekhót választották, ugyanakkor a jövedelem egy része az általános szabályok szerint adózik, és viseli a járulékterhet, és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot teremt, úgy az ekhós adózási móddal adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének számítása során, tekintettel arra, hogy ez utóbbi adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra. [Ekho tv. 12/A. §]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!