13. Egyéb közterhek változásai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2019/01. számában (2019. január 1.)

13.1. Egyszerűsített vállalkozói adó

13.1.1. Új belépés megszüntetése

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a 2019. adóévre 2018. december 20-ig az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentéssel választható utoljára, ezt követően az áttérés nem lehetséges. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Az adóalanyiság ezen adózók vonatkozásában az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg. [Eva-tv. 24. § és 10. § (1)-(2) bekezdés]

13.1.2. Tulajdonosi kifizetések sorrendiségének választhatósága

Megszűnik az a szabály, mely szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó evaalanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel. Ez a rendelkezés a 2018. adóévtől alkalmazható. [Eva-tv. 18. § (8) bekezdés, 23. § (7) bekezdés]

13.2. MRP-törvény

2019-től szigorodik az MRP javadalmazási politika keretében megvalósuló juttatási forma szabályozása a 2018. január 1-jét követően indított MRP-programok esetében.

A 2018. január 1-jén meglévő vagy azt megelőzően már hatályba lépett MRP-programokat azonban nem kell átalakítani az új szabályozásnak megfelelően. E javadalmazási politikákra a jelenleg hatályos rendelkezések alkalmazhatók a továbbiakban is.

A leglényegesebb változás, hogy az MRP keretében történő juttatás tárgya kizárólag törzsrészvény, vagy ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír, illetőleg törzsrészvényhez vagy az említett feltételeknek megfelelő értékpapírhoz kapcsolódó jog lehet. (Ez a meghatározás 2020-tól tovább módosul.) Emellett egyértelművé válik, hogy a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtése az MRP-k célja.

A módosítás rendelkezik arról, hogy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika módosítására vagy hatályon kívül helyezésére az alapító jogosult. (Változatlanul fennmarad az a szabály, hogy a módosítás és a hatályon kívül helyezés érdeksérelmet a résztvevők számára nem okozhat.)

24 hónap az az időtartam, amelynek a javadalmazási politika elfogadásától a javadalmazási politikához kapcsolódó feltétel teljesülése üzleti évére vonatkozó számviteli beszámoló nyilvánosságra hozataláig el kell telnie, illetve ha a feltétel részvény szabályozott piacra történő bevezetése, független szervezet által nyilvánosságra hozott iparági vagy regionális mutató elérése, vagy a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokhoz kapcsolódik.

Az ügyész vagy az MRP résztvevője pert indíthat az alapító ellen az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika vagy egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt. Ha a per tárgya nemcsak a javadalmazási politika egyes rendelkezéseinek, hanem magának a javadalmazási politikának a semmissége, akkor magát az MRP-szervezetet is kötelező perelni, mert a javadalmazási politika semmissége esetén a bíróság köteles az MRP-szervezet jogutód nélküli megszűnését is elrendelni. A javadalmazási politika semmisségét a bíróság akkor állapítja meg, ha az nem alkalmas az MRP-k alapvető céljának megvalósítására, azaz a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtésére.

A javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP-szervezetben fennálló tagi részesedés a tag halála esetén csak természetes személyre (jellemzően a munkavállaló örökösére, vagy a munkavállaló által kijelölt más természetes személy kedvezményezettre) szállhat át.

A javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP-szervezet az alapítótól vagy a résztvevőtől kapott pénzbeli hozzájárulást csak az alapjául szolgáló javadalmazási politika végrehajtása érdekében használhatja fel, valamint lehetővé teszi az alapítói tagi részesedés ingyenes átruházását a résztvevőkre.

A hatályos törvénynél részletesebben szabályozásra kerül az az eset, ha az MRP-szervezet alapítója (a résztvevőket foglalkoztató vállalkozás vagy annak anyavállalata) úgy szolgáltat pénzbeli vagyoni hozzájárulást az MRP-szervezet részére, hogy annak révén nem a résztvevők, hanem maga az alapító szerez tagi részesedést az MRP-szervezetben. Az új szabályozás előírja, hogy az így keletkező alapítói tagi részesedéshez kapcsolódóan megszerzett pénzügyi eszközt (jellemzően az alapító által kibocsátott részvény vagy tulajdonosi érdekeltséget, kockázatot megtestesítő más értékpapír) legkorábban a megszerzését követő egy év elteltével lehet pénzre váltani (például, eladni). Az egyéves időtartam fokozatosan, 2023. január 1-ig öt évre emelkedik.

Az alapító az olyan tagi részesedését, amelyet az alapító a pénzbeli hozzájárulása révén szerzett, öt éven belül köteles a résztvevők között a javadalmazási politika végrehajtása érdekében felosztani.

A javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP-szervezet közgyűlése jogkörében eljáró meghatalmazott csak ügyvédi iroda lehet.

Az MRP-szervezet az általa a javadalmazási politika végrehajtása keretében megszerzett pénzügyi eszközök (például részvények, részvényvételi jogok) kizárólagos tulajdonosa, illetve jogosultja.

Az olyan MRP-szervezet, amely nem június 30-ra vonatkozóan készíti el a közbenső mérlegét, mentesül a féléves közbenső mérleg elkészítése alól.

A tartós tulajdonosi érdekeltség megteremtése érdekében 12 hónapos (2021-től 24 hónapos) minimális tartási idő lesz a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszközökre. A minimális tartási idő leteltét megelőzően ugyanis a pénzügyi eszköz pénzre váltása (például a részvény eladása, vagy ahhoz közelítő kockázatot megtestesítő kötvény visszaváltása) nem történhet meg. Kivételes esetekben (például ha a résztvevő munkaviszonya év közben keletkezett) a törvény a 12 (2021-től a 24) hónapnál rövidebb tartási időszakot is lehetővé teszi. A rövidebb tartási időszak azonban a résztvevők széles körét érintően, a javadalmazási politika normál működési menete keretében nem érvényesülhet.

Részletesen meghatározásra kerülnek a javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP-szervezet és jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége megszűnésére vonatkozó szabályok. [MRP törvény 24/B-L. §, 26. §]

13.3. Illetékek

A 2019. évre az illetékszabályok kisebb jogértelmezést segítő pontosításokat tartalmaznak, illetőleg kiegészülnek néhány illetékmentességre vonatkozó rendelkezéssel.

Illetékmentes az az eset, amikor az eljárást megindító beadványt a bíróság visszautasítja, vagy az eljárást azért szünteti meg, mert a beadványt vissza kellett volna utasítani, illetve az eljárás megszüntetését a Pp. 259. §-ában foglalt okok miatt, vagy az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése okán kell megszüntetni. [Itv. 57. § (1) bekezdés a) pont]

13.4. Innovációs járulék

2019. január 1-jétől változik az innovációs járulék alól mentesülő mikro- vagy kisvállalkozási kör meghatározása. A szabályozás gyakorlatilag visszaáll a 2014. december 31-ig hatályos állapotra, miszerint a mikro- vagy kisvállalkozási minőség megállapításánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény valamennyi releváns rendelkezését figyelembe kell venni. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az értékhatárok vizsgálatát nem önálló vállalkozásra, hanem a vállalatcsoport egészére nézve kell elvégezni. Ezáltal az önállóan kisebb, de nagy vállalatcsoporthoz tartozó cégek kikerülnek a mentesülési körből, és 2019-től járulékkötelezetté válnak. [2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pont]

13.5. Népegészségügyi termékadó

13.5.1. Adócsökkentés lehetőségének megszűnése

2019-től megszűnik az a lehetőség, hogy a népegészségügyi termékadó összegét csökkenteni lehet az adóalany saját maga által vagy az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programra fordított összeggel, de legfeljebb az adóelszámolási időszak adójának 10%-ával.

Ezzel összefüggésben változik egészségmegőrző program fogalma. Ilyennek minősül az az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el. [Neta tv. 1. § 19. pont; 8. § (4) bekezdés a) pont]

A 2018. január 1-jétől hatályos adófelajánlás lehetősége azonban változatlanul hatályos marad. Így az adóbevallásban tett rendelkező nyilatkozatukkal az adóalanyok felajánlhatják a fizetendő adó maximum 10%-át az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programhoz való hozzájárulásként. Ugyanakkor módosul az egészségmegőrző program meghatározása. 2019-től kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezés, életmód, sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja minősülhet egészségmegőrző programnak. [Neta tv. 8. § (4) bekezdés b) pont]

13.5.2. Besorolás a népegészségügyi termékadó alá

2019-től a jövedékiadó-törvény szerinti alkoholtermékek minősülnek adóköteles alkoholos italnak. Így a gyümölcspárlatra és a gyógynövényes italra is kell népegészségügyi termékadót fizetni. A továbbiakban sem keletkezik adókötelezettség azonban azon alkoholtermékek után, amelyek – felhasználásukra tekintettel – mentesülnek a jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek). Emellett alkoholos frissítő nem minősül alkoholos italnak. A változás 2019. január 1-jén lép hatályba, így azon gyógynövényes italok és a gyümölcspárlatok esetén, melyek első belföldi értékesítése (vagy saját termék előállításához történő beszerzése) 2019. január 1-jén vagy azt követően történik, már népegészségügyitermékadó-kötelezettség keletkezik. [Neta tv. 2. § i) pont]

13.5.3. Adómérték-változás

A népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20%-kal növekednek 2019-től. Az üdítőitaloknál az adó mértéke jelentősen emelkedik (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték literenként 15 forintra, a 200 forint/liter adómérték alá esőknél pedig 240 forintra, és az energiaitaloknál a 250 forint/liter adómérték 300 forintra, a 40 forint/liter adómérték 50 forintra emelkedik). [Neta tv. 6. §]

13.6. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adókötelezettsége

A népegészségügyi termékadóról szóló törvényben szabályozott baleseti adó 2019. január 1-jével megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adókötelezettsége a biztosítási adóba olvad be. [Neta tv. 11/A-11/J. §]

Átmeneti szabályok biztosítják, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után még meddig áll fenn a balesetiadó-fizetési kötelezettség, továbbá hogy a biztosítási adókötelezettséggel összefüggő, 2019. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket milyen felelősségbiztosítási szerződések (például új szerződések és 2019-ben újra induló szerződések) esetén kell alkalmazni.

A baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik. [Neta tv. 11/K. §]

13.6.1. Adómértékek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 23%-a, de legfeljebb napi 83 Ft lesz.

Fennmarad a 8 Mrd Ft éves adóalapot el nem érő adóalapú biztosítókra vonatkozó kedvezőbb, sávos mértéktáblázat a jelenleg hatályos szabályozási körben, tehát a casco, illetve vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatásnyújtásból származó együttes adóalapra. [Btv. 5. §]

13.7. Regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló törvény változásával csökkennek a kis- és középkategóriás motorkerékpárok adótételei.

2019. január 1-jétől csökken a kis- és középkategóriás motorkerékpárokat terhelő regisztrációs adó mértéke – a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték-csökkentéssel azonos mértékben -, továbbá új kategóriaként jelenik meg az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok kategóriája, mely besorolásba tartozó járművekre vonatkozó regisztrációsadó-tétel nulla forint lesz. Az 500 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok esetében azonban a regisztrációs adó mértéke változatlan marad.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!