11.1. Helyi iparűzési adó
11.1.1. Beruházások ösztönzése
2019-től lehetővé válik, hogy az önkormányzat a beruházási adókedvezményről rendeletet alkosson. Az önkormányzat a rendeleti szabályt legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá nem is változtathatja meg oly módon, hogy az az adóalanyok számára hátrányos legyen.
Az önkormányzat arról alkothat rendeletet, hogy a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével az adó alapját vagy az adó összegét csökkenthesse a beruházás üzembe helyezésének adóévében (előbbi esetben adómentességről, utóbbi esetben adókedvezményről van szó). Az adóelőny tehát egyfelől arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyeznek üzembe, másfelől a csökkentés a településre kimutatott (megosztott) adóalapra vagy a településre megállapított adóra vonatkozik.
Az önkormányzat a rendeletalkotás során – bevételi érdekeire tekintettel – korlátozhatja az adóelőny terjedelmét, meghatározhatja, hogy például csak az adóalap 50%-ának erejéig vehető igénybe a mentesség.
A beruházási adóelőnynek valamennyi – beruházó – vállalkozó esetén azonos mértékűnek kell lennie.
A beruházás meghatározásakor a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás fogalmából kell kiindulni. Feltétel, hogy a beruházást azon önkormányzat illetékességi területén kell üzembe helyezni, amelyik önkormányzat rendeletében az adóelőnyt biztosította, továbbá a beruházás eredményeként előálló tárgyi eszközt a vállalkozó vegye először használatba. Nincs lehetőség tehát arra, hogy más vállalkozásnál már tárgyi eszközként használt eszköz után vegyenek igénybe adóelőnyt. [Htv. 7. § j) pont, 39. § (4) bekezdés, 52. § 54. pont]
11.1.2. Iparűzésiadó-előleg kiegészítése
A hatályos szabályozás kiegészítéseként a módosítás tartalmazza, hogy az iparűzési adóban az az adóalany kötelezett az adóelőleg kiegészítésére (a megfizetett adóelőleg várható adóra való kiegészítésére), amelyet a társasági adóban is előlegkiegészítés terhel. Első alkalommal a 2018. adóévre vonatkozó adóelőleg kiegészítésénél kell alkalmazni a kiegészült szabályokat. A naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozónak is alkalmazni kell az előlegkiegészítésre vonatkozó szabályt, már a módosító törvény hatálybalépését magában foglaló – 2018. január 1-jét követően kezdődő – adóévben is. [Htv. 41. § (9) bekezdés]
11.1.3. Kataalany
2019-től az iparűzési adóban tételes adóalap szerint adózó kataalanynak elengedő lesz az iparűzési adóját a naptári év egészére (mint adóévre) egy bevallásban megállapítani és bevallani abban az esetben is, ha a naptári év során az adófizetési kötelezettsége a kis-adózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény alapján vagy kérelmére – egy vagy több alkalommal – szünetel. [Htv. 39/B. § (6) bekezdés]
11.1.4. Egyablakos ügyintézés
2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség, mivel azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.
2019. július 1-jétől az adatszolgáltatás vonatkozik az egyéni vállalkozóktól és a bíróságok által nyilvántartott szervezetektől közvetve (a nyilvántartást vezető szerven keresztül) az állami adóhatósághoz érkező adatokra is, nemcsak a cégnyilvántartásban szereplő cégek adataira.
Nemcsak a bejelentkezéskor, alakuláskor, tevékenység kezdetekor (cégek esetén a cégbíróságtól, egyéni vállalkozók esetén a nyilvántartást vezető szervtől, egyéb szervezet esetén a bíróságoktól) beérkező adatokat adja át az állami adóhatóság az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak, hanem az adózó működése során megváltozó és az adó- és vámhatósághoz megküldött adatot is.
Nem vonatkozik ugyanakkor az adatszolgáltatás az adózó azon képviselőjének adatára, aki az állami adóhatóság előtti képviseletre jogosult.
11.1.5. Foglalkoztatás növelésével összefüggő adóalap-mentesség
A foglalkoztatás növelésével összefüggő adóalap-mentesség 2019-től hatályon kívül helyeződik. A hatályon kívül helyezett adóalap-megállapítási szabály időleges szankció jellegű továbbélését azonban átmeneti szabály beiktatása biztosítja, amennyiben a foglalkoztatottak száma 5%-ot meghaladó mértékben csökken.
Ha a 2019. évben kezdődő adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor – a 2018. de-cember 31-ig hatályos szabály alapján – előző adóévben igénybe vett adóalap-mentesség összegével a következő (tipikusan a 2019. január 1-jével kezdődő) adóév iparűzésiadó-alapját meg kell növelni. [Htv. 39/D; 51/E. §]
11.1.6. Magánszemély egyéni vállalkozói minősége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó
Ha a magánszemély egyéni vállalkozói minősége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is Htv. szerinti vállalkozónak minősül – vagyis őstermelői tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végez, és az őstermelői tevékenységből eredő bevétele a 600 000 forintot meghaladja -, akkor az iparűzési adóban két jogcímen is adóalanynak tekintendő. A Htv. új – a 2018. évi adóévről szóló bevallás benyújtásakor már alkalmazható – rendelkezése értelmében a két tevékenység utáni adóévi iparűzési adót együttesen kell megállapítania és bevallania. [Htv. 41/B. §]
A változtatás szerinti változtatás nem érinti azon egyéni vállalkozók adójogi pozícióját, akik szintén egyéni vállalkozói tevékenységi körükön kívül végeznek mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, de az utóbbiból származó bevétel nem haladja meg a 600 000 forintot, s ezért nem válnak e címen az iparűzési adó alanyává.
11.1.7. IFRS-eket alkalmazó vállalkozások adóalapja
2019-től az IAS 17 Lízingek című standardot felváltja az IFRS 16 Lízingek című standard. Emiatt módosul az operatív lízingre vonatkozó bevételnövelő tétel, továbbá az eladott áruk beszerzési értéke fogalom szövege, amelyek azonban nem okoznak változást az adókötelezettség meghatározásban.
Egyértelművé válik, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nem növelhetik az ELÁBÉ összegét azzal az összeggel, mellyel pénzügyi lízing lízingbe adójaként a kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékeként a bevételt már csökkentették.
Figyelemmel arra, hogy a számviteli törvény úgy változik, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetén sem tartozik az árbevételbe ez az összeg, a helyiadó-törvényben említett bevételnövelő tételére sincs szükség, ezért az hatályon kívül helyeződik.
[Htv. 40/C. § (2) bekezdés m) pont, 40/C. § (4) bekezdés f) pont, 40/D. § (3) bekezdés b) pont, 40/F. § (2) bekezdés c) pont]
