21. Adóvégrehajtás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2018. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2018/01. számában (2018. január 1.)

Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, így azok az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben kerültek elhelyezésre.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) által megállapított, nyilvántartott, törvényen alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során. (2017. évi CLIII. törvény 1. §)

21.1. Az új törvény hatálya

A törvény hatálya alá tartozik majd mindazon döntések végrehajtása, illetve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik. A jövő évtől az adóhatóság valamennyi olyan végrehajtás alatt lévő ügyben is elbírálja a fizetési könnyítés és mérséklés iránti kérelmeket, amelyek az adóhatósághoz behajtási megkereséssel kerültek át, így az az Ákr.-en alapuló követelések és az adók módjára behajtandó kötelezettségek esetében is. (Az adóhatóság eddig kizárólag adó- és járuléktartozások vagy az adóhatóság által nyilvántartott kötelezettségek vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezményekre irányuló kérelmeket bírálta el.)

További új adóhatósági feladat, hogy a jövő évtől az adó- és járuléktartozásokon, valamint az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott kötelezettségeken felül az Ákr.-en alapuló követelések is esetében számít fel késedelmi pótlékot, a követelésekkel összefüggésben elszámolási eljárást kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja.

21.2. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályainak alkalmazása

A törvény tartalmazza a hatálya alá tartozó végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok kapcsán a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) alkalmazási körét. Az adóhatóságokra vonatkozó végrehajtási szabályok a bírósági végrehajtás szabályaira épülnek. Amennyiben a törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a Vht. rendelkezéseit ezen eljárások során is alkalmazni kell.

A Vht. egésze szolgál a törvény háttérjogszabályául. A törvény csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez – tekintettel a bírósági és közigazgatási végrehajtás sajátosságaira, az ezek szervezetrendszeréből fakadó, esetenként markáns eltérésekre – valóban indokolt. A Vht. alapján bírósági döntést igénylő kérdések tekintetében a törvény hatálya alá tartozó eljárások során a végrehajtást foganatosító adóhatóság jár el. (2017. évi CLIII. törvény 3-4. §)

21.3. Önálló bírósági végrehajtó nélkül

Jelenleg az adóhatóságok a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó újtán is foganatosíthatják. 2018. január 1-jétől ez a lehetőség megszűnik.

21.4. Végrehajtás megszüntetése

A törvény régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit. Fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén. A korábbi szabályozás alapján ilyen esetben szünetelt a végrehajtás, ami azonban a gyakorlatban nehezen volt alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az eljárás alanya (az adós) elhalálozott. (2017. évi CLIII. törvény 18. §)

21.5. Adósnak nem minősülő személy bírságolása

Új elem a szabályozásban, hogy bevezetésre kerül az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetősége. A gyakorlatban ugyanis gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem például valamely hozzátartozója, illetve egyéb, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy akadályozza. Az e személyekre kiszabható mulasztási bírság minden bizonnyal hatékony eszköz lehet az ilyen jellegű cselekmények megszüntetésében.

21.6. Végrehajtási kifogás

A végrehajtási kifogást – a gyors és hatékony eljárás lefolytatása érdekében – a végrehajtás során tett intézkedés tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet benyújtani. Változás, hogy 6 hónapos jogvesztő határidő is alkalmazható a benyújtás kapcsán, amely a sérelmezett intézkedés megtételétől számítandó. E határidőn túl végrehajtási kifogásnak már nincs helye.

További változás az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő szerint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának mi az oka.

Bővülnek a végrehajtási kifogást tartalmazó kérelem visszautasításának esetkörei az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogással. Az érdemi, valós jogsérelem miatt benyújtott végrehajtási kifogás kapcsán elvárható, hogy a benyújtó legalább a sérelmezett intézkedést és a kifogás okát jelölje meg. Ha ezt nem teszi meg, a végrehajtási kifogást tartalmazó kérelem visszautasításának van helye.

Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében a törvény újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát. Az új szabályozás alapján a végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően első alkalommal benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak a foglalással szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni. (2017. évi CLIII. törvény 24-28. §)

21.7. Végrehajtható okirat

A törvény a korábban hatályos szabályoktól eltérően a Vht. szerinti egyes végrehajtandó határozatokat végrehajtható okiratként tartalmazza. Így az adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításához nem kell külön határozatot hoznia, nem kell a bíróságtól kérnie végrehajtási lap kiállítását, nem kell megelőlegeznie a bírósági végrehajtó költségét. (2017. évi CLIII. törvény 29. §)

21.8. A végrehajtási eljárás megindítása

Új megközelítése lesz a végrehajtás megindításának, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. (2017. évi CLIII. törvény 30-31. §)

21.9. Eljárás külföldön tartózkodó személy végrehajtási ügyében

A tartozások mielőbbi beszedése érdekében a rendelkezés kiterjeszti a kötelezettség külföldön történő érvényesítésére közbeszerzési eljárás keretében jogot szerző szervezet eljárási jogosultságát a 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személyekre is. (2017. évi CLIII. törvény 37. §)

21.10. Végrehajtás jövedelemre, fizetési számlára

A törvény új elemként tartalmaz egy, a munkáltató által az állami adó- és vámhatóság felé küldendő tájékoztatást a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről. (2017. évi CLIII. törvény 41-42. §)

21.11. Ingófoglalás

Fő újításként megfordul a foglalást követő elszállítás lehetősége. A törvény csak lehetőségként tartalmazza az azonnali elszállításra vonatkozó szabályt, attól az adóhatóság eltérhet. (2017. évi CLIII. törvény 43-46. §)

21.12. Követelés lefoglalása

Újítás a Vht. követelésfoglalásról szóló szabályaival összefüggésben az állami adó- és vámhatóság által foganatosított végrehajtások során, hogy lehetővé válik a kétoldalú elektronikus kommunikáció az állami adó- és vámhatóság és a követelésfoglalás kötelezettje között. (2017. évi CLIII. törvény 48. §)

21.13. Fedezetcsere

A fedezetcsere szabályozásával a törvény új, de a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, ügyfélbarát jogintézményt honosít meg a közigazgatási végrehajtásban.

Új lehetőség a végrehajtási eljárásban az ingatlanok esetében az adós számára kedvezőbb kiegyenlítés lehetősége, a fedezetcsere. Az adós és a végrehajtást kérő számára is kedvező fedezetcserének az sem lesz akadálya, ha a végrehajtási eljárás felfüggesztés vagy szünetelés alatt áll, hiszen ez mindkét fél érdeke.

Az adóhatóság – jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében – csak akkor állapítja meg a becsértéket, ha a zálogjogosulti bekapcsolódást a zálogjogosult a megadott határidőn belül nem kérte, vagy a bíróság a kérelmét elutasította. (2017. évi CLIII. törvény 50. §)

21.14. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítése, az értékesítés módjai

Az ingó- és ingatlanértékesítés során megszűnik a nyilvános pályázaton történő értékesítés lehetősége, mivel az elektronikus értékesítés egyre jelentősebb alkalmazásával ezen értékesítési mód gyakorlati jelentősége megszűnt.

Az árveréseket főszabály szerint elektronikus értékesítés útján szükséges lebonyolítania az állami adó- és vámhatóságnak. Az önkormányzati adóhatóság eljárására csak akkor kötelező az előírás, ha az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételei adottak.

Az állami adó- és vámhivatal nem a bírósági végrehajtók által használt és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által üzemeltetett elektronikus árverési felületen teszi közhírré és árverezi az adóhatósági végrehajtásban értékesítendő ingó- és ingatlan-vagyontárgyakat, hanem a saját maga által létrehozott Elektronikus Árverési Felületen (továbbiakban: EÁF). (2017. évi CLIII. törvény 57-58. §)

21.15. Az ingatlan értékesítésének feltétele és időpontja

A Vht.-től eltérően nem csupán 30 nap, hanem hosszabb, akár 3 hónapos halasztásra is lehetősége lesz az ingatlanárverés előtt az adósnak arra, hogy tartozását rendezni tudja, és ezzel is elkerülhető legyen az ingatlana kényszerértékesítése. (2017. évi CLIII. törvény 59. §)

21.16. Egyes ingóságok értékesítése

Lehetővé válik, hogy árverésen kívül is lehessen üzletrészt értékesíteni. A romlandó ingóságok értékesítésére speciális szabály korábban nem volt. A törvény az adós számára biztosít egy rövid időintervallumot – 1 órát – arra, hogy megjelölje a vevőt, aki árverésen kívül, a becsértéken megveszi az árut. Az értékesítési idő lerövidítése miatt elsődlegesen nem az elektronikus árverési lehetőség, hanem a helyben legcélszerűbb értékesítési mód lesz preferálva. (2017. évi CLIII. törvény 69-71. §)

21.17. Lakóingatlan értékesítése, sikertelen árverés

Az általános szabályozáshoz képest speciális szabályozás lesz a lakóingatlan értékesítésére. A lakóingatlan értékesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a végrehajtási eljárásban más cselekmény foganatosítása már nem járt sikerrel, illetve azoktól nem várható a tartozás megtérülése. A korábbi szabályozástól eltérően a törvény egységesíti az elektronikus és a hagyományos árverés során a lakóingatlanhoz kapcsolódó minimum-vételár szabályát, és – adósvédelmi szempontból – egységesen 75 százalékban határozza ezt meg a korábbi 70 százalékhoz képest.

Új szabályként – az eredményes árverés érdekében – lehetővé válik a vételár további leszállítása a második sikertelen árverést követően a kikiáltási ár 50 százalékáig. (2017. évi CLIII. törvény 83-87. §)

21.18. Elévülés adók módjára behajtandó köztartozás esetében

Az adók módjára behajtandó köztartozás esetében a tartozás végrehajtásához való jog továbbra is 4 év elteltével évül el, amely idő 6 hónappal meghosszabbodik, amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított. (2017. évi CLIII. törvény 202-203. §)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2018. január 1.) vegye figyelembe!