10.1. Interneten közzétett reklám
2017-től szigorodik a jellemzően az interneten közzétett reklám adókötelezettsége. Az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének (a reklámadó alanyának) a reklámfelülettel (így az azon történő tartalomelhelyezés jogával) rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. Vagyis az, aki dönthet arról, hogy a rendelkezése alatt álló internetes felületet reklám céljára hasznosítja vagy sem, akinek joga van meghatározni, hogy a felületen megjelenjen-e reklám vagy sem. (Az adóalany, azaz a közzétevő személye a hatályos szabályból is azonosítható, a módosítás a jövőbeli jogbizonytalan helyzetek kizárását célozza.)
Ha a törvény szerint adóalanynak minősülő reklámközzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, akkor az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felhívása mellett első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztás ismételt megállapítása esetén az adóhatóság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosát kitevő bírságot szab ki. A mulasztást az adóhatóság naponta, határozatban állapítja meg. A határozat jogerős és végrehajtható, de bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bírósági felülvizsgálati eljárásban kizárólag az okirati bizonyításnak van helye, a bíróság tárgyaláson kívül határoz.
Ha a reklámközzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét, és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet nem a megrendelő, hanem az adóhatóság felé kell teljesítenie. Ezzel egyidejűleg az adóhatóság figyelmezteti a reklám közzétevőjét arra is, hogy amennyiben a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie.
Abban az esetben, ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát pl. ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli).
Ugyanazon adóalany terhére az előzőekben ismertetett két jogcímen összesen kiszabható bírság összege maximum 1 milliárd forint lehet. Az új szankciók nem alkalmazhatók magánszemély közzétevő esetén.
Az adóalany nyilatkozattételi, bejelentkezési kötelezettségének elmulasztása egyértelműen megállapítható, ezért az elsőfokú határozat a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Az adókötelezettség-teljesítés, a bevallásbenyújtás kikényszerítésének további eszköze a hatóság vélelmezett adómegállapítási lehetősége. Az adóhatóság az adóbevallási kötelmét nem teljesítő, ám adóköteles tevékenységet végző számára határozatban állapítja meg az adót, azzal a törvényi vélelemmel élve, hogy az adóalany adóéve a bevallásbenyújtás esedékességét megelőző naptári év, és azzal, hogy az adófizetési kötelezettség összege 3 milliárd forint. E vélelem megdönthető, az adóalany ellenbizonyítással élhet a vélelmezett adóról szóló határozat közlésétől számított – jogvesztőnek számító – 30 napon belül. Ha az adóalany az ellenbizonyítás lehetőségével nem él, elfogadja a fizetési kötelezettséget, akkor a határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártával jogerőssé és végrehajthatóvá válik, és ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye. Abban az esetben, ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az adóhatóság a felhozott tényeket, körülményeket – adóigazgatási és nem ellenőrzési eljárás keretében – értékeli, majd – a vélelmezett adóról szóló határozat visszavonásával egyidejűleg – új határozatban állapítja meg az adót. Az új határozat a közléssel jogerőssé és végrehajthatóvá válik. E határozat bíróság előtt megtámadható. [Rtv. 3. § (1) bekezdés e) pont]
10.2. Törlés a reklámot közzétevők nyilvántartásából
Az állami adóhatóság a reklámot közzétevő adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. Az állami adóhatóság – többek között – akkor törli a közzétevőt a nyilvántartásból, ha az adóalany adótartozása – a naptári hónap 1. napján – a 100 000 forintot meghaladja. A jövőben a 100 000 forintos adótartozást nem bruttó, hanem nettó módon kell számítani, azaz a tartozás összegét csökkenteni kell az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. [Rtv. 7/A. § (4) bekezdés g) pont]
10.3. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály
2017-től hatályát veszti a szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámításáról szóló szabály. [Rtv. 6. §, 11. § (4) bekezdés]
