12.1. Speciális képviseleti jog az adó-visszatérítésre vonatkozó eljárásban
Áfa visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa tv. szerinti belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselhesse az adóhatóság előtt.
[Art. 7. § (3) bekezdés]
12.2. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség törlése
Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség magánszemély külföldön tartózkodására vagy halálára tekintettel történt megsz ű nésekor hivatalból történ ő tu domásszerzése esetén törölheti az addig előírt adókötelezettséget. A külföldi tartózkodás esetén a kötelezettség megszűnésével, halál esetén pedig a halál napjával kerül sor a kötelezettség törlésére.
[Art. 20. § (6), (7a) és (7b) bekezdése]
12.3. Belföldön nem letelepedett adóalany bejelentkezési kötelezettség alóli mentesülése
Az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.
Mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól az Áftörvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti.
(Art. 20/B §)
12.4. Adószám-felfüggesztés
Az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.
[Art. 24/A § (12) bekezdése]
12.5. Adóregisztrációs eljárás
Az adóregisztrációs eljárás során a tag fogalmába az egyszemélyes gazdasági társaság (korlátolt felelősségű gazdasági társaság, zárkörű részvénytársaság) tagja is beletartozik.
[Art. 24/C § (2) bekezdése, 24/D § (1) bekezdése, 24/E § (1) bekezdése]
12.6. Túlfizetés
Túlfizetés a jövőben akkor áll fenn, ha az adófizetési kötelezettséget meghaladó pozitív egyenleget mutat az adott adónem. Lehet ő vé válik a kényszertörlés alatt álló adózók vonatkozásában is a túlfizetés összegének átvezetése a tartozást mutató adónemekre, has onlóan a csőd-, felszámolás-, illetve végelszámolás alatt álló adózók hoz.
(Art. 43. § (5) bekezdése)
12.6.1. EFER felosztási rendelkezés
Az EFER elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések túlfizetésnek minősülnek az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkez ő adózó esetében. Az adóhatóság e túlfizetést el ő ször a magánszemély jövedelemadó el ő legére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizet ő által a magánszemélyt ő l levont járulékokra az esedékesség sorr endjében, azonos esedékesség esetén a t artozások arányában számolja el.
[Art. 43. § (5a) bekezdése]
12.6.2. Csoportos áfa adóalany tagjai között a túlfizetés átvezetése
A csoportos áfa adóalanyiságban részt vev ő csoporttagok bármelyik ének adótartozására átvezethetővé válik 2014. január 1-jétől a csoport által visszaigényelhető áfa.
A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetésnek a tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.
[Art. 43. § (5) és (5b) bekezdései]
12.6.3. Túlfizetés kiutalása
2014. január 1-jét ő l az adózó a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal. Ez alól kivételt képez az Ar t. 4. számú melléklet szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemély.
[Art. 24. § (7) bekezdése]
12.7. Önellenőrzés
12.7.1. Illetékbevallás önellenőrzése
Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az illeték adónemmel kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettség is önellenőrizhető lesz.
[Art. 49. § (1) bekezdése]
12.7.2. Adóbevallás esedékesség előtti önellenőrzése
A már benyújtott bevallás az esedékesség előtt is önellenőrizhető lesz. Ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, akkor is az önellenőrzéssel helyesbített adó és költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.
[Art. 51. § (1a) és (3) bekezdése]
12.8. Külföldi illetőségigazolás
Az angol nyelvű okiratot, annak magyar nyelvű szakfordítását, vagy ha az okirat nyelve nem angol, akkor a más idegen nyelven készült okirat magyar nyelvű szakfordítását fogadja el az adóhatóság a külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya szakfordításának másolata helyett.
(Art. 4. számú melléklet 7. pont)
12.9. Közjegyző hozzáférése az adótitokhoz hagyatéki eljárásban
A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása céljából az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.
[ Art. 54. § (4a) bekezdés]
12.10. Adóellenőrzéshez megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése
A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthet ő lesz 2014. július 1-jét ő l. A módosítás szerint az ellen ő rzés az err ő l szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezd ő dik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására is m ételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető.
Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek min ő sül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. A kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.
[Art. 93. § (1) bekezdés]
12.11. Elektronikusan kézbesített irat kézbesítési időpontja, kézbesítési vélelem
Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek min ő sül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatko zásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.
[Art. 119. § (2) bekezdés h) pont]
12.12. Az adózók által használt szoftverek ellenőrzésének lehetősége
Lehetővé válik, hogy az adóhatóság az adóellenőrzés, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket és azok tartalmát is megismerje.
A rendelkezést már a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzések esetén is alkalmazni kell.
[Art. 95. § (1) bekezdés]
12.13. Felügyeleti intézkedés kérelemre az adópolitikáért felelős miniszter előtt
Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti szervként csak akkor jár el kérelemre, ha a fővárosi, vagy megyei kormányhivatal mint felettes adóhatóság már határozott az önkormányzati adóhatóság által hozott döntés tekintetében.
[Art. 141. § (1) bekezdés]
12.14. Feltételes adómegállapítás
A feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát.
A jogügylettel közvetlenül érintett más adózókra a feltételes adómegállapítás hatálya a továbbiakban nem terjed ki, adókötelezettségük, vagy adókötelezettségük hiánya csak külön erre vonatkozó kérelem esetén, külön eljárásban kerülhet megállapításra.
Bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra, ez díjköteles, konzultációnként 100 ezer forint.
A korábban az ügylet értékéhez igazodó díjtétel tételesen kerül meghatározásra. Megszűnik a díjtételben a különbségtétel a jövőbeni és nem jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem között, és megszűnik a szerződéstípus és szerződéscsomag fogalma is.
A díj mértéke:
– alapesetben 5 millió forint,
– a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint,
– tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint,
– a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.
Az alap ügyintézési határid ő 60 napról 75 napra emelkedik, amely 60 nappal továbbra is meghosszabbítható. Sürg ő sségi eljárásban történ ő elbírálásra irányuló kérelem esetén az ügyintézési határid ő 30 napról 45 napra emelk edik, amely a korábbiakhoz hasonlóan 30 nappal megh osszabbítható lesz.
A feltételes adómegállapítás a továbbiakban egyfokú eljárás lesz, a feltételes adómegállapítás iránti kérelem alapján hozott határozattal szemben fellebbezés nem nyújtható be, de a hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhető.
[Art. 132. § (1), (4), (6), (7b), (9) és (13) bekezdése]
12.15. A végrehajtási eljárás szabályainak módosulása
12.15.1. A helyszíni eljárás időkorlátja
A helyszíni eljárás keretében foganatosított végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók, azzal, hogy a végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az időbeli korlátozásra tekintet nélkül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt.
A postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog kivételével a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.
(Art. 148/A §)
12.15.2. A végrehajtás kiterjesztése
Ha az adózó végrehajthatóvá vált tartozásállománya n ő , az adóhatóságnak nem kell a korábbi és a megn ő tt tartozásállomány különbözetére új végrehajtási eljárást indítania, hanem a már végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályá t kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is. Az adóhatóság erről a tényről az adózó értesíteni köteles.
[Art. 150 § (2) bekezdés]
12.15.3. Érvényes licit legkisebb összegének változása
Az elektronikus árverés szabályai a kikiáltási árhoz viszonyítva határozzák meg a licit legkisebb összegét. Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forintról 1000 forintra csökken és csak a 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén lesz 5000 forint, ezáltal a legkisebb licit összege arányosabb lesz a kikiáltási árhoz viszonyítva.
[156/A § (7) bekezdés]
12.15.4. Ingó árverése
A végrehajtó a második sikertelen elektronikus árverést követő 30 nap elteltével tűzheti ki ismételten az árverést (erre korábban 6 hónap elteltét követően kerülhetett sor).
[156/A § (13) bekezdés]
12.15.5. Végrehajtási kifogás
Változatlan a végrehajtási kifogás lényege és a végrehajtási kifogás benyújtására vonatkozó határidő. Ugyanakkor a végrehajtási kifogás elkésettsége esetén már nem a felettes szerv, hanem az első fokon eljáró szerv dönt.
[Art. 159. § (1) bekezdése]
12.15.6. A végrehajtás szünetelése
A végrehajtási eljárás szünetel az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárás lefolytatása alatt. A módosítás értelmében a szünetelés időtartama alatt végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
[Art. 160. § (4) bekezdés g) pontja]
12.16. Elévülés
Az adó megállapításához való jog a büntetőeljárás kezdő időpontját megelőző napig telik, majd számítását a jogerős befejezés napját követő napon kell folytatni, így az esetlegesen elhúzódó büntetőeljárás nem lesz akadálya az adómegállapításnak.
[Art. 164. § (1c) bekezdés]
12.17. Feltöltési kötelezettség
A társasági adóról szóló törvény alapján a kettős könyvvitelt vezet ő belföldi illet ő ség ű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóel ő leget az adóévben az adóévi várható fizetend ő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetend ő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetés ből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az a dózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény alapján pedig az adóalanynak az adóelőleget minden év december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.
Amennyiben az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett el ő leg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett el ő leg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni az Art. alapján.
A módosítás értelmében a mulasztási bírság alapjának számítása, azaz annak meghatározása során, hogy az adóévi várható adó összegét az adózó legalább 90%-os mértékben megfizette-e, figyelmen kívül kell hagyni az esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az mulasztási bírság alapot képezne.
[Art. 172. § (12) bekezdés]
12.18. A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén alkalmazható szankciók, intézkedések
A pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos jogszabálysértésekre tekintettel alkalmazható szankciók köre bővül, az üzletlezárás jogintézménye kiterjed arra az esetre is, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi.
Eszerint az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, a mulasztás ismételt el ő fordulása esetén pedig a lezárás id ő tartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétl ő désre von atkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év el telt.
Azokban az esetekben pedig, amikor a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettség megszegésére üzlethelyiség nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatban kerül sor, a jövőben az adóhatóság a jogszabálysértésre tekintettel kiszabott mulasztási bírság mellett magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint üzletlezárást helyettesítő bírságot is megállapíthat, jogszabálysértés ismételt megvalósítása esetén pedig köteles megállapítani.
Lehet ő vé válik, hogy az állami adóhatóság más adóigazgatási eljárás során is szabhasson ki mulasztási bírságot pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követ ő továbbforgalmazása, továbbá engedélyez e ttől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén, valamint a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén.
[Art.172. § (8b) és (20g) bekezdés, 174. § (1) bekezdés]
12.19. Civil szervezetek egyablakos rendszere
A hagyományos papír alapon történő kommunikáció mellett a civil szervezetek számára lehetőség nyílik arra, hogy elektronikus úton járjanak el.
[Art. 16. § (3) bekezdés q) po nt, 17. § (2) bekezdés, 17. § (3a) bekezdés, 17. § (15) bekezdés, 23. § (1) és (2), (5) és (6) bekezdései 53. § (5) bekezdés, 128/A. § (5a) bekezdés]
